Észak-Magyarország, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 T983. november 2., szerda * v : Tájak, népviseletek, aktok Finom hangulatú képek az esti Bu- ‘ 9 dapestről, a reprezentatív herendi porcelánokról, a káprázatos matyó népviseletekről. Múlt századi életképek, <r romantikus tájak, szinpompás virágok, ■ mesebeli léggömbök, bravúros grafikák, életteli fotók. Fali, asztali naptárakon és 1 határidőnaplókon, reklám- és kártyanap- tá rákon. Valamennyi a Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelentetett kiad­vány. Gazdag tartalommal, szép kivitelben a Kossuth, a békéscsabai Kner, az Offset, a Révay Nyomda produkciójában. 1984-ben 28-féle művészeti naptár közül Válogathatunk, amelyet 1 126 000 példány­ban adtak ki. A választék gazdagabb, mint a korábbi éveké volt. (A választékot bőví­tik a vállalati reklámnaptárak, 56-féle vál- i tozatban, 870 000 példányban.) Fotóművészeti alkotásokkal a naptárak kétharmada. képzőművészeti alkotások reprodukcióival egyharmada készült. Az alapvető művészeti ismeretterjesztést célzó naptárak ára változatlan maradt, az extra igényeket kielégítő — például akt-, vagy rockkalendáriumok ára is csak 10 százalék­kal emelkedett. Van naptár, amely fővárosunk szépsége­it, régiségeit tárja lapjain a néző elé. Má­sokon hazai tájak, hangulatos városok, a Du- na-kanyar, a magyar népviseletek jelennek meg. Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Mé­szöly Géza, Molnár József, Orlai Petrich Soma, Bihari János, Deák-Ébner I>ajos, Aha Novak Vilmos, Patay László, Szász Kidre, Bálványos Huba neve fémjelzi A matyó népviseleti naptár címoldala egy-egy naptár művészi színvonalát. Az Iparművészeti, a Herendi, a Közlekedési, a Budapesti Történeti Múzeum anyaga szolgáltatta más naptárakhoz a képanya­got. A fotósok névsorát a múlt század je­les fotóművésze, Klösz György nyitja, s olyan mai fotóművészek, mint Czeizing Lajos, Lussa Vince, Reismarm Mariann, Schiller Alfréd, Balassa Ferenc, Kisbán Gyula alkotásai folytatják a sort. Az idén van először jó gyereknaptár, s választék is az igazán játékos, mesebeli illusztrációkból. A tinédzsereknek vasút- modellekkel, rockegyüttesek fotóival és akt-fotókkal teli naptárakat kínál a kiadó. A háziasszonyok naptára klasszikus ma­gyar festők műveinek reprodukcióit és kü­lönleges ételrecepteket tartalmaz. Mivél sokan szeretnek külföldi és hazai barátaiknak, ismerőseiknek naptárral ked­veskedni, mindjárt postára adható, igénye* csomagolásban kerültek az üzletekbe. K_ BL Megyénk vöröskereszte» ■értívahálózatának tevékeny­sége kiterjed az idős kordák­ra, a szociális támogatásra szorulókra, az idős kornak helyes életmódjának kialakí­tására, gyermek- és Ifjúság- védelmi feladatokra, a rok­kantak és betegek társadalmi rehabilitációjára, a hátrányos helyzetűek támogatására. Felmérések készültek, hol, mit tehet a Vöröskereszt ezeknek a gondoknak a meg­előzésére, megoldására, Az idős korúak mindennapos gondjainak orvoslása az ügy­intézés, a gyógyszerkiváltás és a lakásokban végzett mun­kák mellett nagyobb figyel­met fordítanak az emberi kapcsolatok ápolására. A gon­doskodás és a patronálás mellett másfajta kezdemé­nyezések is sikeresnek bizo­nyultak, például a leninvá- rosi járásban az ároktői, ti- szadorogmai, tiszapalkonyai, bejőpapi és a tiszakeszi tér­megyénkben melőszö vetkezetek saját költ­ségükön háza szociális gondo­zókat alkalmaznak. Az Ózd városi-járási , vöröskeresztes vezetőség alapszervezetei kü­lönös figyelmet fordítanak az „öregek hete” rendezvényei­re, valamint a köziekedésrerv- dészettel együtt az „idősek hete a közlekedésben” akció­ra. A megyében 230 vöröske­resztes alapszervezet patronál öregek otthonát, 130 pedig szociális otthont. Az idős ko­rdákkal foglalkozó aktivis­táknak szervezett tanfolya­mokat, Házi betegápolás, idős emberek problémái cím­mel évente ínegszervezik. Idén családvédelmi szolgálatot hoztak létre Nyékládházán és Ernődön. A rokkantak és betegek re­habilitációjába bekapcsoló­dott vöröskeresztesek egy Alt- működnek az érdekeltek szer­vezeteivel, elsősorban társa­dalmi munkával segítenek. A Borsodi Vegyi Kombinátban négy rászoruló számára spe­ciális rokkantkocsit készítet­tek. Már több éve hagyo­mány, hogy a krónikusan be­teg gyermekek nyári táboroz­tatásában részt vesz a Vö­röskereszt. A családvédelmi munka kiterjed az egészséges életmód kialakításának segí­tésére, a szenvedély betegsé­gek elleni küzdelemre Is. A megyében tizenkét alkoho­lizmus elleni társadalmi bi­zottság működik. Az aktivis­tahálózat munkája kiterjed az aprófalvas településekre, ahol az idős korúak száma is na­gyobb, s így kiemelt feladat a róluk való gondoskodás. A „kaptafa*’ marad: Éppen két esztendeje an­nak, hogy megyénk népmű­velőinek autóbusznyi csoport­ja hazaérkezett akkori ország­járó útjáról. Az irányításban és a gyakorlati munkában \ dolgozók tapasztalatszerzés céljából indultak öt megyébe, és a fővárosba. Ezt követően feljegyzésekben is „megem­lékeztek” a látottakról. Az alábbiakban ezekből idé­zünk fel: — Több olyan formára kap­tunk ösztönzési, ami nem igé­nyel nagy költségeket, mégis vonzóbbá teszi az intézmé­nyeket, felkelti a lakosság érdeklődését. Erre rá is kény­szerülnek intézményeink, mert sajnos, a Borsod megyei intézmények adottságai, ellá­tottsági szintje, felszereltsége messze mögötte marad a meglátogatott intézmények­nek ... — Járásunkban nemcsak a tárgyi adottságok hiányoz­nak, hanem a kezdeményező kedv is. A tapasztalatcsere során rengeteg új ötletet és módszert láthattunk, ame­lyekkel a lakosság minden rétegéből jelentős számban nyerték meg az embereket ügyüknek a népművelők ... — A jászszentlászlói ház valóban a lakosság termelési kultúráját emeli, segíti, szol­gálja a kis géppark kiépítésé­vel, eszközök kölcsönzésével. A valós igények alapján va­lóban a lakosság gondjait se­gít megoldani a ház, a talál­kozási alkalmakat minden másra felhasználva. A két műhely még nyitottabbá fog­ja tenni a művelődési házat. Aláhúzni kívánom, hogy a . jövőben, a jó népművelő egyik legfontosabb ismérve az ötlet­gazdagság kell, hogy le­gyen . .. — Az újpalotai szabadidő­központban tapasztaltak azt igazolják, hogy egy művelő­dési célú objektumban min­dennek helye van, ami a la­kosságot szolgálja... — Szolnokon egy modern művelődési központot csodál­hattunk meg... Ismeretter­jesztő csoportjuk mindenféle információhordozót gyűjt, va­lamint szolgáltat. Nagyszerű kezdeményezés a „mindenna­pi dolgaink’’ rendezvényük. Ennek során helyszínt bizto­sítanak a város üzleteinek, szolgáltató egységeinek a be­mutatkozásra, tájékoztatásra. Ebben a nagy érdeklődést keltő rendezvénysorozatban pedig mindennapos a bábjá­ték, a táncház és egyéb szó­rakoztató, illetve szórakoz­tatva tanító program ... — Számtalan közmúvclődé­. *S intézmény vezetője „gyen­ge” tevékenységét az anyagi lehetőségek hiányával magya­rázza. Az út során egyértel­műen bebizonyosodott, hogy az anyagi lehetőségek nem elsőrendűek. Fontosabbnak tartom a szemléleti válto­zást, mert a Jászkisérem, Jászszentlászlón elért ered­mények nem az anyagiaknak köszönhetőek. A régebbi in-" tézmények célnak megfelelő, hasznos, nem túl költséges kibővítésére láttunk szép pél­dát Magyamándoron ... Mi­vel pedagógus vagyok, min­dig szívügyem volt az iskola és a közművelődési intéz­mény együttműködésének kérdése. Szinte valamennyi helyen tapasztaltom, hogy jó az együttműködés az általá­nos iskolákkal... Pénz, kezdeményező kedv, valós igények, ötletgazdag­ság, szemléletváltozás, együtt­működés — igen, ezek azok a kulcsszavai a művelődési ott­hon-hálózati munkának, ame­lyek két év múltán sem vesz­tették érvényüket. Sőt! Ma még inkább felerősödve hatá­rozzák meg a legfontosabb teendőket. Meggyőződhettünk erről azon a nagyszabású megyei közművelődési ta­nácskozáson is, amit az el­múlt héten tartottak, Miskol­con. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya nevében Borsos Árpád osztályvezető beszélt közművelődési helyze­tünkről és a feladatokról. Az ő és a felkért hozzászólók, valamint a megyei pártbizott­ság munkatársának „csomó­pontokat” megvilágító gondo­lataiban végig ott vonultak az emlegetett fogalmak. Ar ról van szó, hogy amikor ál­talánosságban a közművelő­dési munka színvonalának javulásáról lehet beszélni — továbbra is fellelhetők a gya­korlati munka merevségei, tétovaságai. Az intézmények­ben még mindig későn rea­gálnak a társadalmi-gazdasá­gi változásokra; továbbra is divat a bevett formák-sémák -szokások meghatározta fel­adatvállalás, és cselekvés. A művelődési otthonok munká­jában még nagy súlyt kap a különböző előadásokra, mű­soros estekre, rendezvények­re építettség. Akkor. amikor a mindennapi élethez kötődő és abból fakadó lakossági igé­nyek nagy része kielégítetle­nül marad... Az említett fórumon a gya­korló népművelők ezúttal nem kértek szót. A megyei helyzet értékelésével, az eb­ből megjelölt legfontosabb feladatokkal nyilván egyetér­tettek. Azok a „kétéves” gon­dolatok, amelyeket bevezető­ül felidéztem, azt mutatja, hogy a népművelők többsége akkor is jól látta a legfonto­sabb tennivalókat. És — ta­pasztalataim szerint — egyet­ért ma is az intézményi mun­ka változtatásának szükséges­ségével. Ilyen alapon ezeket a véleményeket akár „hozzá­szólásnak” is vehetjük. Egyébként két esztendeje lesz annalf is, hogy a megyei tanács tagjai megtárgyalták a megyei helyzetképet és a mostani tervidőszakra szóló feladatokat meghatározták, ennek alapján készítette el az elmúlt év elején a végrehajtó bizottság az' intézkedési ter­vet. Akkor, a megyei tanács üléséről tudósítva, ezzex kezd­tük mondandónkat: „Eredmé­nyek, előrelépés — a gondok, a problémák árnyékában .. — majd később: „A legna­gyobb gondok a művelődési otthon-hálózatban vannaK. Egyfelől a tárgyi-anyagi tel­tételek hiánya; másfelől a szubjektív tényezők adják a gondok gyökerét...” Most, 2 év múltán hasonló körből je­gyezhettük fel az „árnyéko­kat”. Igaz: jelentős objek­tumgazdagodás történt (Ózd, Sárospatak, Miskolc, Sátoral­jaújhely), az anyagi támoga­tásban sikerült a „szintentar- tás” — de az is igaz, hogy az intézményhálózat nagyobb ré­sze mostoha-rossz körülmé­nyek között dolgozik. Eny- nyit a tárgyi feltételekről. És itt jön a másik kérdés: ki­használtuk-e a meglevő le­hetőségeket? Jól sáfárkod­tunk-e a ránk bízott javak­kal? Nos, meglehetősen ve­gyes „a kép”. Felemás vá­laszt lehet adni: általában jól — de általában nagyobb ru­galmasságra, több kezdemé­nyező készségre, a lakosság­gal való jobb kontaktusra van szükség. Messze áll tőlem, hogy azt higgyem: lehet dolgozni — jól dolgozni — pénz nélkül a művelődési otthonokban. Azt viszont nem éh találtam ki, „kibicként”, és nem a hivatal­ból felelősök az íróasztalok­nál, hanem népművelőink ta­pasztalták, s írták le két éve: „ ... bebizonyosodott, hogy az anyagi lehetőségek nem első­rendűek. Fontosabbnak tar­tom a szemléletváltozást...” „ ... A jó népművelő egyik legfontosabb ismérve az öt­letgazdagság kell, hogy le­gyen ...” Vagyis: többet fejből, mint zsebből! Csinálni kéne... ♦ Ténagy József Utazás Vologdába Harminckét fiatal utazik Vologdába Boisod megyéből, november 1-én. A megye KlSZ-íiataljainak képviselői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 66. évfordulója alkalmából vesznek részt szovjetunióbeli testvérme­gyénk november 7-i ünnep-' ségein és megismerkedhetnek néhány nevezetességgel. A több napos utat a KISZ Bor­sod megyei Bizottsága és a* Express Utazási Iroda szerve­zi. Apa és fia fsf— „• Mezey István raj*« Egy lop a Romantikus tájképek címet viselő, Szálé János reprodukcióit tartalmazó naptárból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents