Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

ÉSZAfC-MAGYARORSZÁG 1Ö 1983. október 1., szombat Hazai tájakon I » JL na rang torn ■ W'V-i a 1 f. S fi '/íüfujfözi. a : í '■’{*. Egészen északon, ott, ahol Tiszán*: O nevezetes nagy kanyarját veti, éh szerény életét egy kis magyar tele­pülés, Lónya. Ma legfeljebb ha a neve tű­nik ismerősnek — az is nyilván a h-íres- néves Lónyai család kapcsán —, noha egy­kor jeles helység volt, és még ma is vasi egy olyan látnivalója, amelyre bizony büsz­ke lehetne nem egy városunk is: a harang- torony. Lássuk efőbh, mi adott renget ennek a beregi síkon megtelepült lakhelynek! Nos, Lónya egykor, a XIII. században Bánk bán birtoka volt. S ő nemcsak uralta, de alkal­manként ott is lakott. Ezt egyébként egy máig élő legenda is alátámasztja, amely azt hirdeti, hogy ott, Lónya közelében a Tiszá­ban lelte szomorú halálát a menekülő Me­linda. A tata jesen birtokosénak elhunyta afefe® hamarosan átvették a birtoklás jogát a föntebb említett Bányaiak. Tehát az a csa­lád, amely oly sok neves politikust, köa- éieti embert adott a magyar történelemnek. Ismeretein!: szerbit i&kot iá egy Lórtyaci- Btód parancsnokolt a községben, amikor a román és a gót stílusú öreg templom mellé azt a máig biztosan álló remekmívű ha­rangtornyot felépítették. Pomtoean tudjuk építésének, idejét, a torony bejáratával szem­közti gerendán ugyanis ott a felirat: „Ka­kák Imre átsmester tsinálta Bán Péter le­gényével 1781”. Tehát akkor, amikor II. Jó­zsef császár közismert türelmi rendelet* megengedte, hogy a református egyházak mellé vagy fölé is épülhessenek tornyok. Hozzáértő építészettörténészek azt is ki­nyomozták, honnan szerzett jóféle tölgyfát Kakuk mester e művének elkészítéséhez. Mint kiderült, nem messze Lónyától akadt rá a faragásra, ácsolásra oly kiváló dere­kakra, mégpedig abban az erdőben, amely­nek maradványai máig állanak. Ami pedig az építmény stílusát illett, azt igazán mindenki megállapíthatja, aki egy­szer is látott erdélyi — pontosabban erdé­lyi szász — templomtornyokat. Ahogy Se­gesváron, Nagyszebenben vagy másutt tör­nek az ég felé a kúpszerű sisakok, négy sarkukon egy-egy ún. fiatoronnyaL, Lónyán sincs ez másként. Ka a beregi építmény mégis más, mint egy átlagosan szép erdé­lyi torony, hiszen — képünk est jól mu­tatja — rendkívül erőteljes, robusztus épít­mény; szinte középkori erődítményhez ha­sonlatos. Ezt a hatalmas famonstrumot olyan — 35-ször SS ctm-nyi vastag — talp­gerendák tartják, amelyekben egy fisa vas­szög vagy fém kapocs sincs. És mégis szol­gálnak immár több mint kétszáz eszten­deje ! Aki megcsodálja ezt a fiatomyos reme­ket, s véle együtt a* öreg templom festett kazettás mennyezetét, tor. nyilván arra is kíváncsi, hogy kapcsolódik~e valami mon­da, legenda efcoes a feűaő-öszavádéki lát­vány ossághott Nos, nem sokat ke!! kérdenSsfcöétaí, a község öregebb lakói színesen elmondják, hogy tornyuk öreg harangja hajdan be­szélgeted is tudott Ha megkondították, eset panaszolta: „Lónyán nincsen kenyér! Lónyán nincsen kenyér!" Búslakodásra válasz is ér­kezett, mégpedig a folyó túlpartjáról, Benk- röl. Onnan ez hallatszott: JBenken sincsen! Benken ssacssm!” Tánsalkodásufca* a me- zökaszonyi társuk toldotta meg wnígyen: „Bódog isten, nasveä élűnk? Csíkkal, hallal! Csíkkal, hallal!” Ma persze mér bőven van kenyér Lónyán, és a mezőkaszonyiafc is inkább ballal él­nek, rannt csíkkai, d® asért «emlékeztető gyanánt érdemes meghallgatná ezt a ha­rangok eszmecseréjével kapcsolata« mesét. S ugyanígy fteítétSenÜS érdeme* útba ejteni Bánk hármak ezt az fel birtokát, hiszen rendkívülien nép építményben gyönyüB>- ködhet a látogató. A. Á Mesterséges talajon / Veieményeskert a jégtörő hajón A Murmanszki Hajózási Társaság Kraszin nevű jég­törő hajóján létesített mes­terséges veteményeskertben leszüretelték az első ká­posztatermést. Annak Ide­jén a Belorusz SZSZK Tu­dományos Akadémiája Kí­sérleti Botanikai Intézetében dolgozták ki a zöldségfélék mesterséges körülmények között történő termesztésé­nek technológiáját, beleért­ve a hajókat is. A technoló­giát Vitakonnak — vitamin- futószalagnak nevezték el. A Vitakon munkája az ásványi tápanyagelemekben gazdag mesterséges talaj felhaszná­lásán alapszik. A szárazföldi miniövegházakhoE, és a nö­vények hidroponikus termesz­téséhez képest a Vitakon nem igényel különösebb gon­dozási; és fokozott figyel­met. A mesterséges talajban fejtrágyázni ser» kell a nö­vényeket A közeljövőben más hajókon is megjelen­nek ilyen veteményeskertek. Faburkolat - virágcserépre Noha az üzletekben időn­ként lehet kapni műanyag cserépburkolatokat, ezeknek az a hátránya, hogy nem engedik át a levegőt, ami a növények számára káros le­het. Magunk is készíthetünk vi- rágcserép-burkolatot oly mó­don, hogy damilszállal (hor­gászzsinórral) összekötünk néhány lapos, függőleges lé­cet. A lécek mennyiségét a cserép kerületének megfen lelően számoljuk ki, és aszerint, milyen szélesre kí­vánjuk a léceket leszabni. A lécek alakja többféle le­het: derékszögű (1), lekere­kített (2) vagy lefelé keske- nyedő (3) A lécek oldalsó falába kis lyukat fúrunk, és ezeken át fűzzük fönt is, alul is körbe a dámilszálat. Hogy a furatok elhelyezése pontosan egyforma legyen, egy csík alumíniumlemezből célszerű sablont (4) készí­teni. A sablon furatain keresz­tül vékony fémhálóval (5) átfúrjuk a léceket. A da­milszállal összekötött lécek (6) a virágcserép körül gyű­rűt képeznek. Mielőtt a léceket összerak­nánk, többféle módon tartó­síthatjuk, illetve díszíthet­jük. Bevonható xiladecor páccal, lakkal, esetleg olyan megoldás is kínálkozik, hogy minden második lécet diófa­páccal bekenjük, vagy pe­dig felületét konyhai gáz­tűzhely lángjával megéget­jük. B. K, lese SiÉiről, akit senki sem szeretett Pufóci sokszor úgy érez­te, hogy a háromkereki is­kolának már ideje lenne megszűnnie, hiszen akkor elmúlnának az ő gondjai. Nyugodtan éhezhetne reg­geltől estig, hogy ezáltal csillapíthatatlan éhségét el­hessegesse mindenféle fi­nom étel habzsolásával. Ugyanis az iskolai tízper­ces szünetek az étkezésre röpke időnek bizonyultak, s az órák alatt nem lehe­tett nyugodtan enni. Ha beleharapott egy mosolygós almába, az igazgató bácsi rögtön észrevette, de leg­alábbis meghallotta. Ba sültkolbászt majszolt óra alatt, az is kiderült, hi­szen az illata nyomban be- lepté a tantermet. Tehát Pufóci gyűlölete az iskola iránt egyre nőtt. Gyűlöletét több tettében kifejezésre is juttatta. így példáal rendszeresen ki- esűzlízta az ablaküvegeket. Amikor erről faggatta az igazgató bácsi, Pufóci csak annyit mondott: — Nem én voltam. Sim­la esinálta. — Ki az a Sinki? — né­zett az igazgató bácsi mér­gesen Pufóci szeme közé, mert nem szerette, ha a tanítványai mellébeszélnek. — Sin ki a zűrzavart var­jaséban lakik. Jó barátom. — Ügy- Szóval a te ba­rátod! — Igen. fii «»ért as éro barátom, mert Simfeií sess- )ri sem szereti. — Hát akfcw msméii meg annak: a te Sitiid ba­rátodnak, hogy sürgősen kerüljön a szemem elé, mert különben téged le­szek kénytelen megbüntet­né! Ez a Egyel mertetés nem rát elég Puíócinak, as is-. Rejtvény: AM *4r6g * akad.. Rejtvényünkben te elő­fordul mindkettő. Megfejtésül beküldendő * vízszintes 1.* 7« és HU valamint a föfgWeg« 2. VÍZSZINTES: 1. Zöldes V*r*­g-á gyomnövény. 7. Bugás vi- rágzatú gyomnövény. 8. Tesx, helyez. 10. Sárga virág. 11. Petróleumban van! 12. Kis róka Fekete István könyvében, la. Kettős mássalhan^r-o. 14. Meny­asszony. 15. Duplán: egyik vá­rosunk. IC. ... Paulo <brazB nagyváros). FÜGGŐLEGES: L Építményt alapjáig szétszed. 2. Tavaszi virág. S. Mindkét végén he­gyes fajáték. 4. Hiányos tarló! 5. Kopásvédő fémlap a cipő talpán. 6. Ásványolaj lepárlá­sából maradt sürü folyadék. 3. Finom ital. Beküldési határidő: ektőber <L Kérünk bernieteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőség címére. A hibátlanul megfej­tők között könyveket sorso­lunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: Régi dicsőségünk, hol késel az éj! homályban? Könyvet nyertek: Papp Jó­zsef, Miskolc; Dóri Edit, Mis­kolc; Tóth Szabolcs, Aszaló; Czeez Beatrix, Sajó keresztúr; Sélley Károly, Miskolc; Var­ga Lídia. Vadna. A. könyveket postán küldjük el. kólát továbbra i.s gyűlölte. Ellenszenve jeléül kiöntöt­te a tust, és cipőtalpával gondosan szétmaszatolta a padlón. A takarító néni három nap és három éjjel súrolta, hogy ne maradjon Pufóci pacájának semmi nyoma. — Sinki csinálta, a ba­rátom — vonogatta Pufó­ci a vállát, amikor az igaz­gató bácsi újra behívatta —, őt ugyanis senki sem szereti. — Én viszont már sze­retném látni ezt a Sinki barátodat! — mondtá az igazgató bácsi, és most már fenyegetően villogtatta a szemüvegét. Pufóci gyűlölete azonban mit sem apadt az iskola iránt. Ezért aztán a követ­kező alkalomra azt talál­ta ki, hogy az igazgató bá­csi telefonkagylóját tele­szórta grafitporral, és a háromkereki falu másik végéből felhívta telefonon az igazgató bácsit, és el­változtatott hangon meg­kérte, hogy fújjon bele jó erősen a kagylóba, mert nem hallani semmit. És az .igazgató bácsi gyanútlanul belefújt, aminek az lett a következménye, hogy tisz­ta fekete lett az arca. Mi­vel nem vette észre, ilyen fekete ábrázattal ment órát tartani, a gyerekek pedig majdnem megpuk­kadtak a nevetéstől, do nem mérteik neki »»'em. Az igazgató bácsinak több se kellett ezek után. Pufó- crt újra. behívatta a szo­bájába: — Nos, ki volt a tettes? — Sinki, a barátom — válaszolta könnyedén Pufó­ci. — Ide Egyelj, fiacskám! JPél óra múlva itt várlak a te Sinki barátoddal! Fél óra múlva, vagy senki som fog jótállni érted. Érted? — mondta vésztjósló han­gon az igazgató bácsi. Pufóci nyomban megré­mült. Izzadt, remegett és cidrizett. Most mi lesz? Fél órán belül ki fog derülni a turpisság, hogy nincs Senki, illetve hát ez a Sinki! És őt nem védi meg sinki, illetve hát senki! Ment Szöszmószhoz, de bi­zony az igazak álmán kí­vül mást nem tudott neki tanácsolni. És ment az Okos! bíró­hoz, de annak már a ku­tyája is megugatta mesz- sziről, és néhány sánta lé­pés után vicsorgó fogak­kal utolérte. Pufóci orrát a földig eresztve botorkált vissza az igazgató bácsihoz. — No, mi van, Pufóci? Miért lógatod annyira az orrodat? — kérdezte vidá­man az igazgató bácsi. — Hát... — morzsolhat­ta , intőkönyvét Pufóci. — Sinki barátod miatt ne aggódj! Itt járt az imént, és bocsánatot kért a dolgai miatt, de nem volt ideje, hogy megvárjon té­ged, mert sietett vissza Zűrzavarába. — De hát, Srnfcl::: — meredt az igazgató bácsi­ra Pufóci. — Ne törődj vele! OrtSSJ, hogy elment! Hiszen itt se szerette senki a te Siraki barátodat. — Igaz. Az igazgató bá­csinál ezt sinki sem tud­hatja biztosabban — mo­tyogta lehorgasztott fővel Pufóci, és tulajdonképpen ennyi erővel már szégyell- hette volna magát. S>. M. Virágok és gyomok Vákuumos daru Svédország sole papírgyá­ri terméket szállít vízi úton Nyugat-Európába és a ten­geren túlra. A rotációs pa­pírtekercsek ki- és berako­dása mindeddig kemény munka volt, sok munkaerőt foglalkoztatott a kikötők­ben. Az újonnan üzembe ál­lított vákuummarkolós daru­szerkezet nagyon rnegköny- nyiti a rakodási feladatok elvégzését. Egyszerre tizen­két, egyenként három tonna súlyú papírtekercset tud fel­emelni úgy, hogy a szívófe­jek rátapadnak a hengerek homlokfelületére. A daru­szerkezetet speciális hajókra szerelték fel, amelyek min­dig oda állnak, ahol a ra­kodás gyors lebonyolítására van szükség. A berendezés kipróbálását és a rakodást mindössze öt személy végzi. Szendvics-csónak Floridában nagy felhajtó­erejű és szilárdságú, viszony­lag könnyű, szendvics szer­kezetű műanyag csónakokat építettek. Külső héjuk a szokványos módon üvegrost- tál megerősített i o);észter­ből áll. Erre az alapra méh-' seii szerkezetű nvlonpapir kerül amelyet újabb poliész­ter réteggel takarnak le. A méhsejt szerkezetű bélés nö­veli az ütésszilárdságot és a felhajtóerőt. A csónak könnyedén siklik a hullámo­kon. s a súlya is viszonylag „ csekély.

Next

/
Thumbnails
Contents