Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
1983. október 11., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ellenőriznek és elemeznek A pénzügyek Sülős Ínyek Sárospatakról Számos újdonsággal 0 jelent meg a piacon az utóbbi időben a sárospataki kerámiaüzem. A piac ugyanis manapság a használati tárgyak mellett voksol. Népszerűek o különböző méretű sütöedények, melyek mázas technológiával készülnek: nem kell beáztatni őket használat előtt, mint a római tálakat. Képünkön : égetés előtt három szép pataki sütőedény. Fotó: Laczó József Nemcsak papíron. 1982. január 1-én új nevet kapott az átszervezett bevételi Főigazgatóság. Azóta a vállalatok, pénzügyi- gazdasági egységek ellenőrzését a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igazgatósága végzi. Munkaterületükhöz tartozik a meéye valamennyi, nem költségvetésből gazdálkodó szervezete. A jelenleg 69 fős Igazgatóság 47 minisztériumi, 39 tanácsi vállalat, 315 különféle szövetkezet, 927 jogi személyként működő társaság, 513 különféle gazdasági munkaközösség és ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, valamint 13 kisvállalat, 4 kisszövetkezet és egy leányvállalat pénzügyi-gazdasági tevékenységét ellenőrzi. A szerteágazó munkáról dr. Rózsa Ernő igazgatót kérdeztük, aki elmondta: ’ — Az átszervezés során az ellenőrzési szervezet összlét- száma csökkeni, viszont hatékonysága nőtt, mivel a helyszíni ellenőrzést végző revizorok száma és a szervezeten belüli aránya nőtt. Az átszervezés célja volt, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a költségvetési egyensúly. a hatékonyság fokozása, a költség:- és anyaggazdálkodás, és a$ /importkiváltás a vállalati gazdálkodási rendszerekben. Munkatársainknak folyamatosan biztosítjuk a továbbfejlődés, az új szabályozó-módosítások megismerésének lehetőségét. Fiatalabb kollégáinknak minden segítséget. megadnak a hosz- szabb tapasztalattal rendelkezők, hiszen az ellenőrzéshez szükséges ismereteket ugyan meg lehet szerezni, és meg is szerzik, ám az ellenőrzés módszertanát sehol sem tanítják, azokat az idősebb kollégáktól kell átvenni. — Mi mindenre terjednek ki az önök által végzett ellenőrzések? — Felülvizsgáljuk az éves gazdálkodások folyamatáról és 'eredményéről készített mérlegelt szabályosságát. Ellenőrizzük a költségvetési kapcsolatok — tehát az adóbefizetések és a különféle támogatások igén y be vételének — pontosságát. A költségvetési kiadások között jelentős nagyságrendet képviselnek a különböző támogatások és költségvetési befizetések alóli mentességek terhe. Rendszeresen vizsgáljuk ezeknek a gazdálkodásra gyakorolt hatását.. — Különböző témavizsgálatok is szerepelnek feladataik között, melyekkel hozAki ezekben a napokban, hetekben rendszeresen böngészi az újságok hirdetési rovatait, annak gyakran szemébe ötlik a következő felirat: Almavásár! Alatta pedig megtudjuk, hogy X tsz, Y állami gazdaság hirdeti olcsón (kilónként 3—5 forintos áron) starking, jonatán, golden fajtájú almáját. Máshol meg ez olvasható: Szedd magad és vidd akció! Ezekből a hirdetésekből ugyancsak kiderülnek az almához jutás valóban kedvező feltételei. De, aki járja a megyét, az országot. az is találkozik szinte minden valamire való almáskert bejáratánál a kedvezményes vásárt hirdető felirattal. Az eddig elmondott tényekből sokféle következte- té" levonható. Elsősorban az, hogy az idén is sok almánk termett. De az összefüggések rendszerezésével nyilván sokan eljutnak addig is a következtetésben: almát termelni — mégpedig nyereségesen — ma sok helyen leányálom. Sok az alma. behatárolt a piac. termelőnek az almaüzlet nem nagy üzlet. Ám, fogyasztói oldalról nézve örvendetes tény: hozzá lehet jutni végre — néhány forgalmazó cég kikapcsolásával — olcsó almához. Ezt a kikapcsolást kihangsúlyoznám. mert meglehetősen naiv az, aki azt hiszi, zájárulnak a iágabb közgazdasági helyzet felméréséhez cs kapcsolódnak a Miniszter- tanács, illetve a Pénzügyminisztérium munkatervében megfogalmazott feladatokhoz. — Tevékenységünk során, értékeljük, hogy a gazdálkodó egységekre érvényes köz- gazdasági szabályozók miként fejtik ki hatásukat, mennyiben .segítik elő a gazdálkodó egység célkitűzéseinek a népgazdasági elválásokkal való összhangját és a kívánt irányba való fejlődést. Témavizsgálataink hosz- szabb távon, több éven keresztül adnak információt a felsőbb pénzügyi vezetés számára. Ezek általában a központi intézkedések hatásmechanizmusának helyi megítélésére irányulnak. — Közismert, hogy a szabályozó rendszer és a külgazdasági nehézségek által kialakult új helyzet növelte a gazdálkodó eg.ységek gondjait. Eme gondok milyen tanulsággal szolgáltak még? — A pénzügyi irányítás számára fontos kérdés, hogy milyen körülmények között, melyek azok a gazdálkodó szervek, ahol a gazdálkodás, a pénzügyi helyzet viszonylag stabil, hosszabb távon tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, s melyek azok. ahol komoly törések keletkeztek a fejlődésben. Ezért feladatunk a fejlődést elősegítő megoldások, illetve a gazdaságta- lansag okait feltáró vizsgálatok elvégzése. — A gazdálkodás egyik kulcselemévé vált az árképzés és áralkalmazás ... — Közismert tény, hogy a nyereség-szerzés a helytelen és egyben a gazdálkodó szervek részére előnyös árak alkalmazásával is biztosítható, különösen a monopolhelyzet- ben levő vállalatok, szövetkezetek esetében. Kiemelt feladataink egyike az árképzés és áralkalmazás szabály- szerűségének vizsgálata, a jogtalan árak szankcionálása, illetve kezdeményezzük az ilyen forrásból származó jövedelmek elvonását. A személyi jövedelmek kiáramlása területén hosszabb idő óta tapasztalható a munkával arányban nem álló. illetve teljesítmény nélküli jöhogy csupán a nagy termés miatt olcsóbbak az árak. A fő ok kétségtelenül ez, ám a termelő, hogy csökkentse a költségeit, veszteségeit, netán megtartsa a minimális nyereségét, egyre inkább azon igyekszik, hogy terméke közvetlenül a fogyasztó kamrájába kerüljön. A nagy termés mellett ez is oka az olesóbbságnak. Ellenkezőjére bizonyság, a kereskedelmi egységekben ma sem túlzottan alacsony almaárak. Es akkor még össze sem hasonlítottam a minőséget! * Túl az idei almaszezon derekán, de még a befejezés előtt, minap almaügyben kerestük fel megyénk egyik termelő gazdaságát. Az iránt érdeklődtünk: milyenek az idei betakarítás és értékesítés tapasztalatai? A felsözsolcai Lenin Tsz arnóti gyümölcsösének bejáratánál. a 3-as műút mellett, ottjártunkkor is gépkocsisor várakozott. Mondanom sem kell, az országút mellett ott olvastuk az „almavásár” feliratot. S lám, milyen kedvezőek az áraik: felügyelői vedelemképzés. Vizsgálataink ezek feltárását és megszüntetését is szolgálják. — önállóság ... gyakran használt szó a gazdálkodás berkeiben. Vonatkozik ez a nagy7obb trösztök átszervezésére, vállalatokká alakítására, de vonatkozik az újsütetű munkaközösségekre és a melléküzemágak hatására is. A pénzügyi ellenőrzésben milyen feladatokat hoztak az önállósuló egységek? — A folyamatos feladataink közé tartozik az önállóvá lett egységek gazdálkodásának figyelemmel kísérése. De témavizsgálataink közé tartozik az új vállalkozási formák elemzése is. Több kisgazdaság, szerződéses üzemeltetés, vállalati és önálló gazdasági munkaközösség, ipari-szoigáliató szakcsoport tevékenységét vettük nagyító alá. Itt kell megemlítenem, hogy az elmúlt hónapok kiemelt feladata volt a mezőgazdásági termelőszövetkezetek fővárosban működő melléktevékenységének vizsgálata. Ellenőriztük a szabályszerűséget, a működési körülményeknek a szövetkezet gazdálkodására gyakorolt hatását. E téma különösen fontos megyénkben, hiszen jelentős a kedvezőtlen adottságú téeszek szama, melyekben a melléktevékenységek fokozásával igyekeznek a gazdasági pozíción javítani. — Az ellenőrzéseik, vizsgálataik, elemzéseik tapasztalatait hogyan tudják hasznosítani a gazdálkodó egységek, és a felügyeleti szervek? — Az ellenőrzéseink. vizsgálataink során szerzett valamennyi tapasztalatunkat zárótárgyaláson ismertet j ük a vizsgált gazdálkodó egység vezetésével. Ugyancsak tájékoztatjuk a gazdálkodó egységek törvényességi felügyeletét ellátó állami (tanácsi, minisztériumi) szerveket és az illetékes pártszerveket. Ennek a kapcsolatnak nagyon kedvező tapasztalata, hogy így a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés során tett megállapítások, értékelések beépülnek az említett szervek által kialakított, általánosabb jellegű, átfogó értékelésekbe is, ami elősegíti a szükséges változtatások megszületését. 4 forint a jonatán, 3 a starking kilója. Muzsnyai Gábor, a gyü- nyilcstermesztés ágazatveze- töje fáradt emöer benyomását keltette. Nem csoda, augusztus vége óta nem szanatórium az arnóti gyümölcsös. (Félreértések elkerülése végett jegyzem meg: egyik sem az!) — ötvenhárom hektár a gyümölcsösünk — kezdte az ismertetőt, — Tavalyhoz képest valamivel kevesebb a termésünk, hektáronként 170 mázsa. A szedéssel jól állunk. A termés 85 százalékát (múlt hét közepéig — szerte, megjegyzése) betakarítottuk. Még 7 hektárunk sze- detlen. A szüretelőink közül húszán saját dolgozóink. 40 —50 fő pedig felnőtt alkalmi munkás. Alacsltáról, Kondoréi szállítjuk őket mindennap. A többiek, tehát a zöm, diákok. Hogyan dolgoznak? — tárta szét a karját. — Négy diák végzi el egy felnőtt munkáját. — Az értékesítés? — Eddig 30 vagon almánk ment el a Szovjetunióba. A tsz saját gépkocsijaival szállítja a termést a tuzséri átvevőhelyre. Augusztus vége, Három híján húsz éve, húsz ember közös akaratából alakult meg a „Béke” szocialista brigád a Beton- és Vasbetonipari Művek bod- roglceresztúri telepén. Mindegyikük jó szakember, amolyan ezermesterféléknek tartják őket az üzemben. Jóllehet, „hűségesküt” egyikük sem tett, mégis, ugyanazok az emberek dolgoznak ma is a brigádban, akik annak idején megalakították. — Időközben négy fővel kevesebben lettünk — helyesbít Koreny László, aki a brigádvezető, Nyusti András távollétében intézi a kollektíva dolgait. — Az alapi tó tagok közül négyen nyugdíjba mentek, most csak tizenhatan vagyunk á1 brigádban. Mi sem vagyunk már fiatalok, nem számítottunk már akkor sem kezdőknek, amikor a brigádot alakítottuk. Ismertük egymást jól, tudtuk, mire vállalkozhatunk majd együtt. — A régiek helyére nem vettek feh új tagokat a brigádba. Mások is készülnek nyugdíjba — mi lesz az utánpótlással ? — Nehéz kérdés, de már megtaláltuk a megoldást. Arról van szó, hogy akárkit nem szívesen vennénk be magunk közé. Sok mindenért dolgoztunk meg együtt, tizenhét évi munkánk jutalma a „Szakma Kiváló Brigádja” kitüntetés. Ügy gondoljuk, nem volna igazságos dolog valakit, akiről nem sokat tudunk, bevenni a csapatba. A tmk-műhely- ben dolgozik még egy szocialista brigád, az ifik. Ok sem mind „ifik” már, sok szeptember 20-a között a szállítás zökkenőmentes volt, azóta azonban váltakozó szerencsével kapunk vagont. A múlt héten például egyet sem kaptunk. Van még exportunk az NDK-ba és Csehszlovákiába. Itt is a vagonhiány a gondunk. Az elmondottakon kívül léalmaként 12 vagon almát szállítottunk Ausztriába, kilónként 2,20 forintos áron. — A belföldi piac? — Tulajdonképpen csak kis eladással foglalkozunk. Van árusításunk itt a gyümölcsösnél, Miskolcon, a Búza téren, Felső- és Alsózsol- eán és Sajópálfalán. A Zöldért-nek? Altnära nincs velük szerződésünk, de az áraikat ismerve, nem is nagyon érné meg. — Az árak ismeretében hogyan alakul az ágazat jövedelmezősége? Az ágazatvezető elhúzta a száját. — Rózsásnak nem nagyon mondanám. Az elmúlt évhez viszonyítva az átvételi ár kilónként egy forinttal alacsonyabb. Ha ehhez még hozzáveszem, hogy idén az 50—55 milliméter átmérőjű alma már nem exportképes, akkor nagy a szigorodás. Ezermesterek brigádja köztük a tapasztalt, jó munkás. Azt szeretnénk, ha ők lépnének majd azok helyére, akik tőlünk nyugdíjba mennek. Régi, közös dolgaikra nem kevés nosztalgiával emlékeznek vissza. A négyoszlopos présgépre, például. A gépet annak idején az NSZK-ból vásárolták meg, onnan számítottak alkatrészekre is később. Hiába. A dolog vége az lett, hogy a brigád hozzákezdett az alkatrészek gyártásához. Mind több régi alkatrészt kellett újjal pótolni, lassacskán egy teljesen új gépet készítettek. S ez az immár egészen új berendezés, olyannyira jól sikerült, hogy mások is megirigyelték. Így kezdtek el a tmk-sok gépeket is gyártani. Először csak a testvérgyárak számára, később külföldre is. Elkészítettek ösz- szesen tizenkilenc négy oszlopos présgépet. Emellett, természetesen, a napi munkának is meg kellett lennie. Nagyr a felelősségük azért, hogy az üzemben folyamatosan termelni tudjanak. — Egy-két kivétellel bod- regkeresztúriak vagyunk mindnyájan — jegyzi meg Kovács Miklós lakatos. — Nemcsak előnye, hátránya is van annak, hogy közel a munkahely. Mindig készenEnnek ellenére a termésünk 65—70 százaléka exportminőségű, a baj csak az, semmiféle garancia nincs rá, hogy mind el is megy exportra. Nem kertelek: nálunk ráfizetéses ez a gyümölcs! A tervünkben úgy szerepel, hogy nullára hozzuk ki az ágazatot, ez azonban, ha megfeszülünk, akkor sem megy. — A további tervek? Kínos mosoly Muzsnyai Gábor arcán. — Tervek? Tavaly7 8 hektár almást már kivágtunk. Idén szó van újabb 15—20 hektár kivágásáról. Mi csak drágán tudunk almát termeszteni. Persze, nem hinném. hogy azért, mert nem értünk hozzá. Nézze, a növényvédő szer órai szinte évről évre növekednek. A mi gyümölcsösünk adottsága egyébként is kedvezőtlen. Víznyerőhely nincs az ültetvényben, villany, telefon úgyszintén nincs. A vizet a permetezéskor 5—6 kilométerről hozzuk. Plusz költség. S gondoljon bele: szállítást szervezni innen úgy7, hogy nincs telefon ... Szóval bármenynyire is rossz kimondani: Zsolcán a piros alma néhány7 éve nem mosolygós. Hajdú Imre létben kell lennünk, ha üzemzavar adódik, éjszaka is ériünk küldenek. Megyünk ilyenkor, hogyne mennénk, még ha morog is egy kicsit az asszony7. Népdalestélyre készültem a feleségemmel, már az ünneplőruha is rajtam volt, aztán mégse mentünk el, behívtak az üzembe. A sok férfi közt, dolgozik egy7 asszony7 is a brigádban. Tudósné Kövér Erika, Mondják: azért, hogy legyen, aki a brigádnaplót vezeti. A tréfának van egy7 kis iga sága, a férfiak keze inkább edződött a szerszámokhoz, mint a tollhoz. Sokat, sz vesen dolgoznak társadalmi munkában — adminisztrálni mindezt kevésbé tudjál. Tudósné ez alkalommal is-& segítségükre siet, s már sorolja is: — A brigád tavaly 340 órát dolgozott társadalmi munkában. Patronálja a kollektíva a bodrogszegi és á bodrogkeresztúri általános iskolát, illetve óvodát. A brigádkitüntetések alkalmával kapott pénz egy részét mindig betesszük a közös kasz- szába. A pénzt kirándulás--t ra szoktuk fordítani, s eb-t bői veszünk ajándékot, ha megbetegszik valamelyik- brigádtárs. — No. és ebből a pénzből futja időnként egy7-két pohár sörre is — szól közbe a brigádvezető-helyettes. — Jóllehet, majd mindegyikünknek van szőlője, bora otthon, mégis sörösek va- g.vunk inkább. Persze, csak mértékkel — másképp biztos nem beszélnénk róla __ M indenki sajnálja, hogy nyugdíjba ment már Máté Sándor, aki nemcsak jó szakember, híres mókamester is volt. Azért persze, most is van szórakozásuk. Helybe jön például a mozi. Erről többet tudna mondani Kovács Gyula lakatos, vagy más néven „Mozi Gyű szí”, ahogy a brigádban tréfásan emlegetik. „Civilben’ 6 a faluban a mozigépész .. A brigád vezető-hely7ettes sorba veszi a brigádtagokat Mindegyük név mellé kerekedik egy történet is. Tudósné például itt ismerkedett meg a férjével. Bazsa Zoltán lakatosnak pedig itt dolgozik a felesége és a fia is. Az asszony gépkezelő, a fiú darus — Tolcsváról járnak be. Ketten nyugdíjba mennek rövidesen, igen sajnálják hogy már csak rövic ideig dolgozhatnak együtt: Soltész János esztergályossal és Auberger Károly asztalossal. Tóth Mihály lakatos pedig oly7an ember, akinek mindig eszébe jut valami. Beszélgetés közben egyszer csak az ablakra mutat: — Ott van az a szalag például — tereli másfelé a beszélgetést. — Üt van alatta. Kellene alá egy dróthálót feszíteni, nehogy7 valaki fejére essen róla valami... A brigád tagjai sok egyébről is szóltak még. Arról például, hogy ők nagyon komolyan veszik azt, hogy ehhez a kollektívához tartoznak. Tudják, hogyne, olvassák. hallják, hogy7 van oly7an hely7, ahol csak papíron léteznek szocialista brigádok, formális a brigádmozgalom. Itt, náluk úgy7 érzik, ez más» képp van. Déváid Hedvig 1 Szcndret Lórin« ' i. .... ............—..... "i i i. i i ii i .......— — ■ "
