Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

1983. október 7., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Vesz is. elad is az Alkotó Ifjúság Egyesülés Műszaki újdonságok A gazdasági életünk fejlő­dése, továbblépésünk felté­tele, hogy mennyire leszünk, vagyunk képesek arra, hogy a korszerűbb, jobb megoldá­sokat a lehető legrövidebb időn belül a termelés szfé­rájába beépítsük. Ez a meg­újuló képesség, közismert idegen szóval innováció, fon­tos fogalommá vált, és ép­pen .ezért minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az öliettől a megvalósításon át a hasznosításig minél gyor­sabban eljusson egy-egy új­donság. Kézenfekvő, hogy ezt az igényt csakis egy szerve­zeti forma elégítheti ki leg­inkább. Ezért hozta létre az Állami Fejlesztési Bank és a KISZ Központi Bizottsága az Alkotó Ifjúság Egyesülést, amelynek az a feladata, hogy elősegítse az innováció fo­lyamatát. Természetesen nem minden újdonság megy át ezen a megszervezett csator­nán, mert számos más út és lehetőség is van a műszaki újdonságok és találmányok értékesítésére, ezek mellett az. Alkotó Ifjúság Egyesülés, mint vállalkozás azonban igen hasznos lehet e folya­mat irányításában, szervezé­sében. Budapesten kívül, egyelő­re az ország öt településén, Miskolcon, Székesfehérváron, Szombathelyen, Veszprém­ben és Szolnok megyében van területi képviselet, ame- lyek.máris igen komoly mun­kát végeznek és a- tevékeny­ségükkel hozzájárulnak az újítások és találmányok el­terjedéséhez. — Ez a folyamat koráb­ban nem volt szervezett — mondja Takács Zoltán, az Állami Fejlesztési Bank mis­kolci épületében, ahol egy ajtóra' van felerősítve a táb­la: Alkotó Ifjúság Egyesü­lés. Az egyesülés munkájáról szólva, ez a szervezet nem- csak-saz azonnal értékesíthe­tő produktumokat vállalja fel, hanem, ha fantáziát lát­nak 'egy-egy jó ötletben, ak­kor segítséget is nyújtanak annak megvalósításához is. — Igazi menedzseri iroda te­hát az egyesülés — teszi hoz­tucatjai zá — és általában az a gya­korlat, hogy már újítási szin­ten eljut egy-egy téma hoz­zánk. Eddig évente mintegy négyszáz témával foglalkoz­tunk és ezeknek egy része, ahogy mondani szokás, már sínen van, míg a másik ré­szük „kínálati” szinten, az­az gyártókat és felhasználó­kat keresünk hozzá. S hogy mi minden van a tarsolyukba összegyűjtve, íze­lítőként egy csokor belőle: alumíniumhuzal-hulladék feldolgozása, alumíniumszál- kává. Köztudott, hogy a fém feldolgozása, például a ká­belgyártás során tetemes mennyiségű alumíniumhulla­dék keletkezik, és ezt eddig csak kohósítva tudták újra feldolgozni. Ugyanakkor de- zoxidálószerként alumínium- darát importból szerzett be az ország. Ez az új műszaki megoldás a lVIetalloglóbusszal karöltve jött létre. Egy spe­ciális gép felaprítja, szálkák­ká dolgozza l’el a hulladékot, és így alkalmassá teszi a ko­hászati üzemek számára, hogy az import alumínium­dara helyett ezt az anyagot használják fel. Egy másik műszaki meg­oldás a mezőgazdaság, vagy a kistermelők körét érinti. Ez a téma a segédenergia nélküli vízfüggönyös fóliasá­tor-tisztító eljárás címet vi­seli. A szabadalmi értékű megoldás során a fóliasátor faláról speciális vegyszerek segítségével távolítják el a vízkő és más szennyező rá- rakódásokat, és így a fólia fényáteresztő képessége az újjal megközelítően egyenér­tékű marad. Mérésekkel iga­zolható ugyanis, hogy kétha­vi használat esetén körülbe­lül nyolc, négy hónap után pedig már huszonöt száza­lékkal csökken a fényát­eresztő képesség és egyúttal a termés is a fóliasátrak alatt. Ez a veszteség pedig nyilván nem közömbös a ter­melők számára. Ugyancsak érdekes műsza­ka megoldás a magas házak szemétiedobóinak tisztítására szolgáló rendszer is. Ezt a lúgosmosással megvalósítható módszert ez év tavaszán Bu­dapesten az IKV szakembe­rei előtt mutatták be. A módszer az ott bemutatott gépek segítségével végezhe­tő. és minden városban al­kalmazható. (Jelenleg Mis­kolcon a beépített szemétle- dobók azért nem üzemelnek, mert nincs megoldva azok megfelelő tisztítása.) A következő újdonság a strandok, uszodák vizének állandó tisztántartását oldja meg. Ennek az importot is helyettesítő új módszernek a segítségével — mint Takács Zoltán elmondja — átépítet­ték a debreceni strandot. Megrendelések esetén termé­szetesen az országban másutt is vállalják az átépítéseket. Széleskörűen alkalmazható újításokról, fontos, esetleg szakmákat, munkát meg­könnyítő, azt átalakító ja­vaslatokról, kidolgozott eljá­rásokról van szó. A vállal­kozás, illetve egyesülés tar­solyában van például a szi­lárd és cseppfolyós hulladé­kok gazdaságos elégetésére szolgáló tüzelőberendezés és hőkicserélő, amely az ipar és a mezőgazdaság hulladé­kainak elégetésére és egyben megtermelt hőenergia hasz­nosítására szolgál. Továbbá könnyűszerkezetes szemes- termény-tárolók, eentrifugás csapágyöntő gép, új ablakszi­getelési eljárás, lapolvasó ké­szülék, gázpaiacktelítettség- mérő, továbbá a« energia- megtakarítást szolgáló gáz­rózsára helyezett visszasu- 2árzó ernyő. A felsoroltakon kívül még számos, más mű­szaki újdonság is akad, ame­lyek egy része a megvalósí­tás stádiumában van, míg a másik része most jutott: eí odáig, hogy egyáltalán be­szélni lehessen róla. Hajdu Gábor Lesz elég takarmány A szélsőséges és szeszélyes időjárás káros következmé­nyeit megérezte a magyar mezőgazdaság. Az' aszály nemcsak az ország déli me­gyéiben okozott súlyos gaz­dasági károkat, hanem me­gyénkben is. Bár még több mezőgazdasági üzemben fo­lyik a betakarítás, az már moát látható, hogy a kukori­ca- I és egyéb takarmányga­bona-hozamok jelentősen el­maradnak a tervezettől. — Milyen feladatokat je­leni ez a Borsod megyei Ga- bonaíorgalmi és Malomipari Vállalat számára? — kérdez­tük, Csordás Bélától, a vál­lalat kereskedelmi igazgató- helyettesétől. — Folyamatosan figyelem­mel kísérjük a betakarítást és a kialakult készletpozíciók figyelembevételével felkészül­tünk az állattartó gazdaságok és egyéni állattartók takar­mányszükségleteinek a kielé­gítésére. Az már bizonyos, hogy keveréktakarmányból minden igényt ki tudunk elé­gíteni. E mellett vállalatunk gondoskodik olcsóbb takar­mányról is. Nagyobb készle­teket gyártunk le például egységes sertésabrakból, egy­séges takarmánylisztből, egy­séges búza-takarmányőrle- ményből és búza-takarmány­lisztből is. Megkezdjük a da­rált kukorica, és darált búza értékesítését. — Az egyéni ■illattartók hol juthatnak hozzá az ol­csói:'aknrmánykever éhek­hez" — A megye területén levő nyolcvan saját értékesítésű holtunk mindegyikében meg­vásárolhatja a lakosság a ki­sebb árfekvésű keverék és a drágább nemes takarmányt. Megnyugtathatom a vásárló­kat, hogy a harminchárom bizományos és a 377, úgyne­vezett viszonteladó boltunk­ban is nagy lesz a választék. A nyolcvan saját üzletünk­ből harminchatot már uta­sítottunk arra, hogy a helyi lakosság igényeihez alkal­mazkodva szombaton is tart­sanak nyitva. — Az aszály miatt keve­sebb mennyiségű szemest a- karmány kerül a magtárak­ba. Ez nem zavarja majd a folyamatos ellátást? — Amennyiben a mező- gazdasági üzemek az elő­írásnak megfelelően állítják össze a takarmánykeveréket, úgy nem lehet fennakadás az ellátásban. Minden gaz­Hungangóra néven társasá­got alapítottak az angóra- nyúl tenyésztésével foglalko­zó mezőgazdasági nagyüze­mek. remélve, hogy az össze­fogással javíthatják az ága­zat jövedelmezőségét. Tíz termelőszövetkezet és egy ál­lami gazdaság fogott össze, és egy év alatt sikerült lé­nyegesen fokozni a bevétele­ket. A Hungangóra központ- jának értékelése szerint az idén várhatóan 30 tonna gyapjút állítanak elő, és ezt dálkodó egységnek be keü tartama a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által engedélyezett 24 száza­lékos részarányt, tehát a sa­ját maguk által elkészített takarmánykeverékbe csak ilyen arányban tegyenek ku­koricát. ,Az év utolsó negye­dében és 1984-ben takarékos­kodni kell a kukoricával. A mezőgazdasági nagyüzemek­ben és a háztáji gazdaságok­ban jobban kell élni a tö­megtakarmányozás, a mel­léktermékek hasznosításának lehetőségével. Vállalatunk igyekszik újabb fehérje-alap­anyagokat felkutatni, meg­vásárolni, hogy a következő hónapokban is olyan bizton­ságos legyen a takarmányel­látás, mint azt vásárlóink az elmúlt években megszokták. Fónagy István egyelőre teljes egészében kül­földön értékesítik, a velük kapcsolatban levő NSZK-be- li Medima cégnek adják el. Az európai hírű nyugatné­met vállalattól ugyanakkora magyar gazdaságok tenyész- anyagot kapnak és progra­mokat a tartástechnológia ja­vításához. A 11 mezőgazdasági nagy­üzemben 80 ezer angóranyu- lat. tartanak. Az állatok igé­nyesek az elhelyezésre, kü­lön rekeszekben tartják — egymástól elkülönítve. Angóragyapjú exportra Rfnaszüret - lengve! Ilákeklal A* eksfi, mintegy 5« tagú lengyel csoporttal tegnap délelőtt, úgy lő óra tájban Sárospatakon, a Várnegyed­ben találkoztunk. — A mai programjuk, ismerkedés a Bodrog-parti Athénnal — mondták az őket kísérő al­kalmi tolmácsok, a pataki tanítóképző főiskola hallga­tói. — Most megyünk meg­nézni a várat, majd azt kö­vetően a kollégiumot, illetve a nagykönyvtárat, a katoli­kus műemléktemplomot, a Domján-ház kiállítását és a képtárat __ K irándultak egy másik diákcsoport tagjai is, velük alig 200 méterrel odább, a valóban csodálni való kép­tár épületében futottunk ösz- sze, ahol Andrássy Kiírta János szobraival ismerked­tek meg. S milyen a vélet­len! Ezt a csoportot kísérte az ötszáz tagú lengyel kül­döttség vezetője Tadeusz Nowok, a katowicei vajda­sági pártbizottság ideológiai osztályvezetője. Megkértük, összegezze az itt eltöltött na­pok tapasztalatait, illetve is­mertesse a még hátralevő három nap programját. — Ma, itt Patakon város­nézés közben küldöttségünk azon tagjaival találkoztak, találkoznak, aki szeptember 25-én érkeztek Magyaror­szágra. Ök ledolgozva a szerződésben vállalt munka­napokat, ma már a kirán­dulás, a kikapcsolódás örö­meit élvezik. A küldöttsé­günk másik fele (ök szep­tember 26-án érkeztek) ma még dolgozik az állami gaz­daságban. A tapasztalata­ink? Először is kiemelném a magyarok vendégszeretetét. Példás igyekezettel töreked­tek, hogy minden igényün­ket kielégítsék. Maga a munka érdekes volt, mond­hatnám élmény, hiszen di­ákjaink zöme most látott először almaültetvényeket. Nálunk éghajlati okok miatt nem igen termesztik ezt a gyümölcsöt. Ügy érzem, a gyerekeink igyekeztek, de erről inkább a gazdaság ve­zetőit kérdezze meg. Külö­nösen öröm volt számunkra, bogy a küldöttségünk veze­tőit itt- tartóik odásun k alatt fogadta Skapinyccz Gyula, a Sátoraljaújhelyi városi-járási Pártbizottság első titkára, Orosz László, a Sárospataki városi Pártbizottság első tit­kára és találkoztunk Kövér Árpáddal, a. megyei pártbi­zottság osztályvezetőjével is... Ami a további programun­kat. iüeti... Ma Sárospatak, holnap Sátoraljaújhely, hol­napután pedig Miskolc meg­ismerése szerepel a progra­munkban. A küldöttség vezetője után, még ott a képtárban a diákok egyikét is szóra kér­tük, Lavótháné dr. Jáger Katalinnak, a pataki főisko­la adjunktusának segítségé­vel. (Ö töltötte be ugyanis — méghozzá kitűnően — a tol­mács szerepét.) A húszéves, orosz szakos Paluch Alek­sandr árál nemcsak az derült ki, hogy csinos, hanem az is: a munkában éppúgy élen­járó. A Bodrogközi Állami Gazdaságban almát szüretelő lengyel di» ákokot tegnap, munkahelyükön kereste fel Grósz Károly, a me» gyei pártbizottság első titkára. — Előszói' vagyok Ma­gyarországon. Almát is most szüreteltem először. Kint az almáskertben is dolgoztam, és bent, a gazdaság hűtőtá- rolójában is részt vettem az exportalma csomagolásában. Mindkét munka érdekes volt, csöppet sem volt megerőlte­tő. Bevallom, engem csak a hideg zavart. Tudják, azt hittem, itt még napozni is tudok. De talán majd jövő­re! Ebben maradtunk, s ért­hetően viszontlátással kö­szöntünk el egymástól. ICörutunk következő hely­színe Sátoraljaújhely, SZOT- üdülő volt. E szép környe­zetű üdülő adott két hétre otthont az ötszáz lengyel di­áknak. Az üdülőhelyettes ve­zetőjét, Németh Józsefet, aki egyben a konyha vezetője is, arról faggattam: hogyan íz­lett a magyar koszt a len­gyel fiataloknak ? — Először kicsit furcsa volt számukra, de később megszokták. Természetesen mindig konzultáltunk velük. Próbáltuk egy kicsit len- gyelesen ízesíteni az ételt, ök pedig nagy-nagy igyeke­zettel próbáltak alkalmaz­kodni a magyar izekhez. A tejtermékek igen kapósak voltak. No, meg a tea, de például tegnap igazán jó ét­vággyal fogyasztották el a nem éppen lengyelesen ké­szített székely káposztát Es a kenyér, az igen ízlett nekik! Nagyon elégedettek voltak a magyar kenyér minőségével. A szálláshely, a SZOT- üdülö egyébként a délutá­ni, esti szabadidős progra­mok zömének is helyt adott. A Sátoraljaújhelyi városi­járási KISZ-bizottság szer­vezésében többek között táncházat tartottak, s népi- tánc-bemutatóra, vidám ve­télkedőre is sor került. No, de eddig jobbára a szabad időről, a kikapcsoló­dásról beszéltünk. Szóljunk a lényegről, a munkáról is. Ebbéli információkért a Bodrogközi Állami Gazda­ság pártvezetöségi titkárát, Henczel Lajosnál és a gyü­mölcstermesztési főágazat vezetőjét, Angiján Ferencet kerestük fel. — Elégedettek vagyunk a baráti ország fiataljainak munkájával. Ez egyaránt vo­natkozik a leszedett alma mennyiségére, és a szedés minőségére. Az utolsó cso­portok ma, csütörtökön fe­jezik be a munkát, de mái most elmondhatjuk, hogy mintegy 100 vagon almát ta­karítottak be ezek a fiata­lok a Bogyai-tanyai és a Hó­di-Vass tanyai gyümöl- csöskertjeinkböl. Ez az idei al-matermésünknek a 10 szá­zaléka. Emellett még .közei 18 vagon almát is becsoma ­goltak szovjet exportra... A csütörtöki nap kedves eseménye volt, hogy a még szüretelő diákcsoportokai. Orosz Lászlónak, a Sárci- pataki városi Pártbizottság első titkárának a kíséreté­ben a munkahelyükön ki reste fel Grósz Károly, a.z MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első ti ­kára. Az almáskertben el­beszélgetett a csoportok ve­zetőivel, tagjaival, érdeklő­dött munkakörülményeikről, szórakozási, kulturális lelv.r- t ősegeikről, s javaslatokul, ötleteket kért tőlük ennek az idén kezdődő együttmű­ködésnek a továbbfejlesztésé­re. Adam Jozefow, Antoni Witosz tanárok, Janusz Má­riusz, Ewa Kruk, Terese Blady joghallgatók például elmondták: összességében él­ményekkel, tanulságokkal igen gazdag két hetet töl­töttek itt. Hangulatuk végig jó volt, a múlt szombati vi­haros széllel párosult nap kivételével, szívesen dolgoz­tak. Hogy jól érezték ma­gukat, nem udvariasságból mondták, bizonyságul né­hány, jövőben javításra vá­ró tényezőre is felhívták a figyelmet. így a szállás és a munkahely nagy távolsá­gára, a gondosabb otthoni felkészítésre, amely a rájuk váró feladatok pontos is­mertetésén túl az étkezés­sel, szállással, időjárással kapcsolatos minden apró részletre kiterjed. Készül oz ebéd. A sátoraljaújhelyi SZOT-üdülő konyháján 500 diák ellátásáról gondoskodnak. Grósz Károly válaszában elmondta: összegeznek min­den tapasztalatot, észrevé­telt, s az idei. e kapcsolat­ban még kísérletinek számí­tó év tanulságai alapján ala­kítjuk. fejlesztjük a továb­bi együttműködésünket. A tegnapi találkozás ked­ves színfoltja volt, amikor a katowicei fiatalok ajándék­ként átadták a megyei párt- bizottság első titkárának a lengyel ifjúsági szövetség jelvényét és zászlaját. Hajdú Imr« j Fotó: Laczó József I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents