Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

1983. október 22., szombat

ÉSZAK MAGYARCRSZÄG 5

Szüretelő diákok

A körzeti megbízottak országos tanácskozása előtt

F ,f. • i Évszázados . hpgy.omá- f 0. nyai. van/iak nálunk a ' k"él legfontosabb mezőgazdásági munkának: a nyári aratásnak és az'őszi Születnek. .Az aratás a .keményebb, ' verejtékesebb. A kenyér a legfőbb táplálékunk’,' ezé.rt az aratást minőig ,1$. „komolyabb”,, ünnepibb légkör yet- te'k.öjtüí Ezzelj/<im£ép’’a sző- 1 ős zu ret künn ye cigh bcsa l;i cl i - , a.spbb... harigülatÖsábíS' volt''.

régtől Cpgva'minümáig...........

kiért nap iáinkban, is,-— külön case n. k e 1! em es.. napfényes időben, — .csupa vidámság a , szüret, főképp nagy ..múltú borvidékünkön, TokajHégyálján. ' Méghozzá, 1 ha olyan gazdag termést ígérnek a tőkék, mint ezen az őszön, Ilyenkor a' család apra.ia- na'gyjá kórén felszédelőzködik, s a rokonokkal, barátokkal együtt hozzálát a legkélleine- sebb '„betakarítási” munkához. a szürethez. Még a távol lakó családtagok is haza- ' látogatnak a szüretre, amelyet' ■— lehetőleg* — egy nap : alatt igyekeznek lcbonvolila■ ■ ,i ,,, ' in

ni. a szőlőszedéstől kezdve a ragadós must csurranásáig. Másnapra aztán csak a leszerződött mennyiség átadása és a saját használatra meghagyott hordók „gondozása” marad.

Egy nap alatt természetesen csak a kistermelők tudják befejezni a szüretet. A bor- kö'frtbi’nátnak például 17—18 napra Vám sZukíége, hogy’ áz, 150Ö; hektárt tcitevő kordonos’’ tábláiról, a, termést betakaríthassa, még úgy is, hogy naponta általában 4(100—5000 szüretelő, ’szedi,, szállítja a mézedes fürtöket, így aztán a Saját, dolgozóin kívül a miskolci, sárospataki, sátoraljaújhelyi diákok és a . környező községek“'általános iskolai. tanulói is ott szorgalmatoskodnak a szőlővel gazdagon rakott tőkék közölt.

A diákok szüreti munkájának évszázadokra visszanyúló „hagyományai'), vannak, Tokaj’;-Hegy.álján. Október közepén még a két világháború közli időkben is szüreti. vakáció címén egyhetes szünetet kaptak Patakon a diákok, hogy segítsenek odahaza a szőlőszedésben szüleiknek, rokonaiknak. Ez érthető, hiszen a tokaji bor. különösen annak leghíresebb fajtája: az aszú. a száraz és édes szamorodni minden időben nemes valutával felérő kincse volt. — és az ma is — a történelmi borvidéknek.

Magának az ősi kollégium- nai< évszázadokon át nagy darab szőlőföldjei voltak, amelyeket a Rákócziak adományoztak az isk< 'ónak. hogy annak jövedelmeiből mennél töpb szegény gyermek tanulhasson a pataki kollégiumban. Ezeket a szőlőket maguk a diákok művelték a közülük választo't .vini prae- bitctr. azaz afféle nagyobb szőlész-borász diák irányításával. A szüret, a bor kezelése. sőt még az árusítása is az ö feladatuk volt. Az üldöztetések idején, az l(170-es évektől kezdve négy évtizeden ál még az őket befogadó gyula- fehérvári és marosvásárhelyi kollégiumból is haza-hazajár- tak Hegy aljára a szülőföldeket kapálni. a termést leszü- retelni, a borokat kezelni es eladni. Régen a kollégium épületeit is úgy tervezték és építettek, hogy mindegyik alatt nagy befogadóképességű borospincét is létesítettek.

A Rákócziak szőlőhagya- tékából néhány tábla egészen 1952-ig, a kollégiumnak az állam szántára történt felajánlásáig megmaradt az iskola tulajdonában és kezelésében. Ezek közül kétségkívül a Patak határában levő királyhegyi szőlő volt a legkedvesebb, már csak azért is. mert ezt Lorántffy Zsuzsanna testálta 1660-ban a kollégiumra.

Kitűnő fekvésű szőlő. Reggeltől estig napfényben fürdettek benne a furmint- és hárslevelű-venyigék, így tüzes. zatnatos bort szűrnek a 1 érméséből. Üj gazdája, a borkombinát, mintaszerűen gondozza. A legkorszerűbb kordóhos” ’ művelési ’ módra alákíióttó' át. "Űé tonn', csak-' nem a Királyhegy csúcsán pár száz tőkét meghagytak „régimódi” karós művelésűnek — a múlt iránti tiszteletből, az értékes hagyományok ápolásául.

Ugyanis a szőlőtóbla tetején nta is messziről látható az a kis borház — a borkombi-’ nát ezt is felújította —. amelyben . jő 300 esztendővel ezelőtt késő őszi, hideg szüreti napokon maga a fejedelem- asszony, Lorántffy Zsuzsanna fölözött, a kedvelt habán fazekasai által készített cserépkályha melegénél.

Hegyi József

Harmincéves a szolgálat

A jövő héten, kedden 'és szerdán tartják n-jég Budapesten a körzeti megbízottak II. országos értekezletét. Közel '2700 körzeti megbízott választott küldöttei vésznek részt az értekezleten. Megtárgyalják a rendőrség e fontos szolgálati ágában az elmúlt években' szerzett tapasztalatokat. értékelik jelenlegi munkájukat és meghatározzék a holnap: holnapután feladatait.

A MUOSZ-székház.ban még tartott, csütörtöki tájékoztatón Tóth Ferenc, rendőr vezérőrnagy, az országos repdőr-főkapilány közbiztonsági és közlekedési helyettese elmondta, hogv a körzeti megbízottak már hónapok óta készülődnek a tanácskozásra, Helyi, területi értekezletei) vitatták meg gondjaikat, tennivalóikat. A Belügyminisztérium vezetői sok körzeti megbízottal személyesen is elbeszélgettek.

A rendőri műt '-a minden területét magába foglaló, vagy érintő szolgálati ág ebben az esztendőben évfordulót übtieoel. Harminc éve hozták létre a rendőrség keretein belül, hogy élő kapocsként szolgáljon a fegyveres testület és a lakosság közölt. Az eltelt három évtized bebizonyította: a kmb-sek jól megfelelnek feladataiknak. Jó néh'ányuk több évtizedet tölt el szolgálati helyén, ismeri a területén élő emberek gondjait, bajait — gyakran a s/eine előtt nőnek fel a gyerekek. Természetesén őt is jól ismerik, s munkáját csak úsy tudja megelégedésre ellátni'. ha magánélete rendezett. példás.

A szolgálati ág fejlődésében a hetvenes évek vá,7én következett be nagyobb előrelépés. A Belügyminisztérium a megyei főkapitányságokkal és a helyi tanácsokkal' együttműködve megteremtette a szolgálat ellátásához, szükséges legfontosabb feltételeket. A körzeti megbízott tiszthelyettesek nagy többsége ma nílir megfelelő szolgálati lakásban ét. és telefon, valamint az. összeköttetéshez szükséges rádió áll rendelkezésére. A nagyobb területen dolgozó körzeti megbízott-csoportokat szolgálati génkocsival látták el, míg a többi kmb-s saját

gépkocsiját használja — térítés 'ellenében — munkája ellátásához.

A kmb-sek a járőrszolgálat tagjaihoz hasonló beosztásban dolgoznak, de nem ritka, hogy a nap 24 órájában a területükön élő és- dolgozó lakosság rendelkezésére kell állniuk. Szabályzatuknak megfelelően körzeműködnek az átlambiztonság védelmében. segítséget nyújtanak a bűnügyek felderítéséhez, közbiztonsági és közlekedésrendészeti feladatokat látnak el. de sok munkájuk akad az igazgatásrendészet területén is. Munkájuk alapvetően meghatározhatja a lakosság közérzetét, s egyáltalában nem mindegy az. hogyan irányítja a kmb a ..keze alá tartozó” önkéntes rendőrök tevékenységét.

Az- országos értekezleten természetesen részt vesznek a megyei körzeti megbízottak képviselői. Reméljük, ez a tanácskozás hozzájárul majd munkafeltételeik további javításához, a szolgálat még jobb ellátásához.

(ndvartljó

Minden vadász gazda is legyen!

Á vad nmm csupán a termeszei ajándéka

Beszélgetés Szabó János megyei főtanácsossal

Szűkebb hazánk. Borsod- Abaúj-Zemplén országunk egyik legváltozatosabb, természeti értékekben egyik leggazdagabb megyéje. Gazdagságának, sokszínűségének megfelelően a vadállománya is igen változatos. A Zempléni-hegységet. a Bükköt, a

C.serehátot és a tornai karsz- tot magába foglaló középhegységi területen a nagyvadvadászat az uralkodó, a Bodrog- és Taktaközben, valamint a dél-borsodi síkságon az apróvadvadaszatnak teremtődlek meg a feltételei. Hatvankilene vadásztársaságban két és fél ezer .vadász él kedvenc sportjának Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az ő tevékenységükről, valamint a megye vad- gazdálkodásáról, eredményekről, gondokról és a megoldásra váró feladatokról beszélgettünk Szabó János- megyei főtanácsossal, a megyei tanács erdészeti, vadászati, halászati, természetvédelmi .szakfelügyelőségének vezetőjével.

— Hadd kezdjem c beszélgetést személyes jellegű kérdésekkel... ön mióta van ezen a pályán? Mikor kezdődött kapcsolata az erdővel, a természettel, a vadászattal?

— Sopronban végeztem, mint erdőmérnök. 1946-tól a BEFAG elődjének, az erdőgazdaságnak egyik " alapító dolgozója voltam. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán 1960-tól dolgozom. Előbb, mint erdészeti felügyelő, később pedig erdészeti-vadászati felügyelőként. 1972-től erdészeti csoportvezető, 1979-től pedig — a megalakulás óta — a szak- felügyeleti csoport vezetője vagyok.

— Szeret ön vadászni?

— Az állatvilágot, a természetet nagyon szeretem. Ezért is lettem erdőmérnök. Érthető, hogy gyakran járom az. erdőt, de én magam inkább már csak vadásztatok.

— Apropó, természet-, állatszeretet __ Sokan ennek

h

angoztatása és az állatok kilövése között nem kevés ellentmondást vélnek felfedezni.

— Értem az észrevételt. Ha szeretem, akkor miért lövöm le? Ennek megértéséhez tudni kell néhány lényeges dolgot, A vadászat nem [pusztán szórakozás, hanem egyben állományszabályozás is. Minden tájnak, területnek megvan az optimális vadeltartó képessége. Ha ettől több a vad, az kárt okoz az embernek. Hogy csak egyetlen példát, a mezőgazdasági művelt területekről táplálékot szerző vadak példáját említsem. S a túlszaporodás kárt okoz magának az állománynak. a fajnak is, hiszen a minőségi szelekció elmaradása miatt az állomány genetikailag leromlana.

— Mint tapasztalt szakembertől kérdezem: kit tart ipart vadásznak?

— Az olyan vadászt, aki alapos szakismerettel ’ éppúgy rendelkezik, mint pozitív jellembeli tulajdonságokkal. Elsősorban is az önfegyelmet emelném ki. Emellett nagyon fontosnak tartom a közösségi érzés meglétét. •

— A borsodi vadászok ilyenek?

— Nyugodt szívvel mondhatom, a zömük ilyen. Sajnos, azonban akadnak kivételek is.. Az általában jó egyesületi es gazdálkodási fejlődést mutató vadásztársaságok mellett gyengébb adottságú, lassúbb fejlődést mutató társaságaink is van- nák.1 Ezeknek a társaságoknak egy részében egyesek összetévesztik a demokráciát a véget nem. érő felelőtlen fecsegéssel, intrikával. Tisztelet a kivételnek,-úgy tűnik,- egynéhányon a saját hitbi- zományuKnak ..tekintik a vadásztársaságuk területét. Ez pedig jogosan bántja az emberek igazságérzetét, rontja a szórakozásukat, hangulatukat.

— Mit tud tenni ezen, társaságok, személyek ellen a szakfelügyeleti csoport?

— Megalakulásuk után az egyik legfontosabb feladatuk volt a vadászat jogának bérbeadása. A meghatározatlan időre szóló haszonbérleti szerződéseket 1981 januárjában kötöttük meg a vadász- társaságokkal. A meghatározatlan időre szóló szerződés nemcsak az.t jelenti, hogy a szerződést nem bontjuk fel valamely meghatározott időben, hanem azt-is: az bármikor felbontható, ha valamelyik vadásztársaság megszegi a jogszabály-előírásokat, szakszerűtlen vadgazdálkodást folytat, megsérti a fegyelmet. Ilyen esetekben, ha szükséges, a vadászterületet más vezetésű, vagy összetételű vadásztársaságnak adjuk bérbe. Ilyen intézkedések az elmúlt években történtek.

— A legutóbbi vadszámlálás alapján megyénkben 18,78 szarvas. 8622 őz, 404 muflon, 2012 vaddisznó, 19 307 mezei , nyúl, 40 927 fácán. 6423 fogoly és 61 túzok, található. Ezek számszerű adatok. Állatfajonként mi jellemzi a megye vadállományát?

— A szarvas állom a ti y u n k főleg a zempléni részen ell’ia- talodott. Itt vissza kell fogni a lelövések mennyiségét. Az ózá-ljoipány szépen . növekszik, a trófeabírálatok során szerzett tapasztalatok azt mondatják velem: minőségileg is fejlődik. A vaddisznó elszaporodott. Nem ritkaság a 24—26 centiméter agyarű vadkan sein. Itt az állományt vissza kel] szorítani. A muflonból régebben több volt. most mennyiségileg kevesebb. a minőségnél viszont javulást tapasztalunk. Az apróvadak közül a fácán te- , rítéke néhány helyen np, ,áni a mezei nyúl és a fogoly megcsappant az utóbbi években. Igaz, az idei száraz esztendőben a nyúlnál tapasztaltunk mennyiségi növekedést.

— Főleg az apróvadaknal tapasztalt mennyiségi csökkenés nyilván összefügg a ■megye ipar i jellegével, a körnueietszennyczésscl is. A "vízgazdálkodás; az ipartelepítés. de a mezőgazdasaff kemizrílása sem hat előnyöseit a vadgazdálkodásra.

—-'Valóban nem. A környezetkárosító tényezők

szennyezik a vizeket, tönkreteszik a növényeket. Szívfájdalom látni a megszüntetett, oktalan módon felszántott 'vadrejtőket, a fasorok eltüntetését, a mindenáron való területrendezést. A taríóégete- ,sek például kimondhatatlanul .nagy károkat okoznak. Saj-- _nos. az is gyakori, hogy a gazdaságok a tavaszi lucerna-, Ipherekaszálások előtt nem értesítik a vadásztársaságokat, következésképp a kaszálógép összetöri a fel nem szedett tojásokat, elpusztítja a növényzet kozott .rejtőzködő apróvadat.

— Ezek szerint nem mond-, haló minden kérdésben har-> niomkusnak a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás kapcsolata. Mit tesz a szakfelügyelet az érdekkülönbségek csökkentéséért?

— Van teendőnk e téren! ős. Ügy véljük, a legeredme- tnyesebb módszer az, ha a •mezőgazdászokkal megkedveltet jük a vadászatot, mint ■sportot., és- bevonjuk őket a

vadgazdálkodásba. Ha ugyanis a. mezőgazda, egyben vadgazda is, sok mindent máé szemmel lát.

— Ügy vélem, az imént említett vadászal-megked-j veltetés nem nehéz feladati Sőt, tatán az a baj, nálttnfé sokan szeretnének vadászmi Tudomásunk szerint megyénkben több száz ember vár felvételre. Nem kévéd sen azon a véleményen van-j vak: a vadászat egyféle stád tuszszimbóhim. bizonyos beJ osztásokhoz kötött tevékeny-! ség.

— Ä vadászat sport! Akár J ki űzi is azt. legyen miniszter, vagy gyalogmunkás. Ért úgy vélem, téves ez a stá- tuszszimbólumkénta emlege-’ t és. B i zonyságul:, megyénld két és fél ezer vadászának 59 százaléka fizikai dolgozó. A! fele pedig negyven évnél fia-j talabb.

— Augusztus. 20-a óta érJ dekes és régóta várt látnivad lóval gazdagodott Miskolci Megnyílt a csanyiki vadasd park, melynek létrehozásá-í ban önnek is nagy érdeme van.

— Régi vágyunk, vágyaiig teljesült a vadaspark létrejöttével. Nekem, személy, szerint 10 éves ólmom valósult meg. A természet megismertetésének és kihangsúlyoznám. megszerettetésének nagyszerű színtere az ilyenfajta létesítmény. Vallom,’ hogy ilyen nagy város, mint Miskolc esetében, ahol több tízezer gyerek nő fel, szint« nélkülözhetetlen.

— Befejezésül arra kéremi emelje ki a tennivalók sorúd bál a legfontosabbat: azti amelyiket a vadászat, a vadgazdálkodás fejlődése érded kében maradéktalanul végre kell haitani!

— Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy fegyelmezett, közösségi gondolkodású,'

kezdeményezésre kész. deJ mokratikus szellemű, cselekvő vezetőség álljon mindert vadásztársaság élén.

Hajdú Imr*