Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. október T9„ szerda Évadnyitás Kezdődik az őszi hangversenyévad. Az Or­szágos Filharmónia megyei évadnyitó hang­versenyét ma. október 19-én, este 7 órai kez­dene! tartják meg Ózdon. Az “első koncert műsorán igazi népszerű művek szerepelnek. A Miskolci Szimfonikus Zenekar Rossini Teli Vilmos-nyitányát és Csajkovszkij V. szimfó­niáját adja elő. A zenekart ezen az estén Ligeti András, a Magyar Televízió IV. kar­mesterversenyének egyik győztese vezényli. Ugyancsak az évadnyitó hangversenyen hang­zik fel — Jendó Jenő előadásában — Bee­thoven G-dúr zongoraversenye. Az évadnyitó hangverseny műsorát egyéb­ként a kazincbarcikai zenebarátok is meg­hallgathatják. Kazincbarcikán október 20-án, este 6 órai kezdettel tartják a koncertet az Egressy Béni Művelődési Központ színház­termében. Az Avas-délen ■Mail ié, inrntts es laSoleleiek fr3_——----------.---1 “ ■■■ ■ ■ “ ........................................................ 111 1 .....' ' ; f Egy év híján éppen egy évtizede kezdődött el Mis­kolcon a „nagy költözködés” — elindultak az első csalá­dok az Avas-délen megépí­tett új lakásokba. Ez a „nép- vándorlás” még ma is tart, várhatóan két évig még. E hét elején az Avas-déli la­kótelepen élők száma 38 800 volt... Már sokan, sokszor emlegették, a könnyebb ért­hetőség és az összehasonlítás kedvéért: Eger nagyságú vá- ' ros lesz itt, ami a lélekszá- rhot illeti. Ne feledjük, nagyon sok­szor elhangzott és leíródott az is (többek között), hogy az Avas-délen semmilyen kulturális-közművelődési in­tézmény (mozi, könyvtár, művelődési ház) nem épült, s ki tudja, mikor lesz itt ilyen létesítmény. Emlékszem, né­hány évvel ezelőtt a városi , tanács illetékes elnökhelyet- i 1-ese azt fejtegette (a lakóte- i lepi közművelődésről szólva), j hogy ne várja senki, hogy egy kicsinyített várost hoz­zanak létre az Avas-délen: a színháza pl. megvan a me­gyeszékhelynek, az avas-dé- iwijek is fel tudnak ülni a , ;,buszra ... Nos, kétségtelen, hogy nem (. várható el a legnagyobb la- r kótelepen sem, hogy'„kicsi- I nyített” városként élje éle- • tét, de vannak jogos igé­nyek, melyeket nem kegy­ként várnak és fogalmaznak , meg a lakótelepen élők. So­kat vitatkoztak az utóbbi időben arról, hogy mennyire „alvó város” egy lakótelep, de éppen . az Avas-délen élőktől és az ott dolgozó lel­kes emberektől jött közmű­velődés-ügyben is a legjobD válasz: ma már nem lehet beszélni 'alvó városról, ak­kor sem, ha még mindig vannak a „begubózásnak” jelei. Mit találtak fel az Avas­délen? Tulajdonképpen sem­mit. Csak — keresve az ösz- szejövetelek, a találkozások helyeit és alkalmait — néhány szobányi teret „elcsíptek” eredeti funkciójától (ruha­szárító, garázs stb), s azt megpróbálták alkalmassá tenni arra, hogy a lakások­ból kilépve találkozhassanak egymással az együtt — pon­tosabban egymás mellett — élők. Ma már sokan mozdulnak együtt azért, hogy az itt élők a lehetőségekhez képest hozzájussanak a lakótelepen művelődési, szórakozási le­hetőségekhez, alkalmuk le­gyen a szabad idő hasznos el­töltésére. Ez az egymásra ta­lálás nem ment egyik nap­ról a másikra, hosszú út ve­zetett idáig. Először az is­kolák „nyitottak”, nagyobb tereiket különböző műsorok rendezésére felkínálva, s ez a folyamat a későbbiekben csak erősödött: „Mindenre »ráharaptunk«, amit a mű­velődési intézmények aján­lottak, s mi is biztattuk őket, hogy hozzanak be ren­dezvényeket az iskolába”. — mondotta a 42-es számú is­kola igazgatója azon a ta­nácskozáson, amelyet e hét elején rendeztek népműve­lők és oktatási intézményve­zetők részvételével az Avas­délen. Az iskolák (az említett mellett a 3-as, 20-as, ‘43-as) és a közművelődési intézmé­nyek mellé a hetvenes évek végén egy igen aktív, kezde­ményező partner sorakozott fel: az Avas-dél Lakásszö­vetkezet. Ifjúsági bizottságuk aktivitásával sikerült egy igényfelmérést elvégezni, s így kezdődött meg a kis „szabadidő-helyiségek" ki­alakítása a lakótelepen, en­nek során 11 kis klubot hoz­tak létre... A lakásszövet­kezet vezetői — Csorna Ká­rollyal az élen — minden le­hetőséget megragadtak, hogy támogatást .kapjanak e tevé­kenységhez, s az elmúlt évek során a különböző pályáza­tok révén 800 ezer forintot „fogtak meg” a klubok, kis­közösségi helyek kialakításá­ra, felszerelésére, működteté­sére. Az iskolák, a lakásszövet­kezet, a lakótelepi társa­dalmi szervezeteik és a váro­si művelődési központ közös akaratú cselekvése tehát el­indított egy egészséges folya­matot (Ennek elismerésére és a munka jobbítására há­rom iskola kapott a városi ta­nács illetékes osztálya révén közművelődési munkatársat) Ebben az esztendőben újabb előrelépést jelentett a közös munkában, hogy életre hívták az Avasi Kulturális Egyesületet, amelynek bárki tagja lehet; vagyis a lakóte­lepen élők maguk lehetnek a közművelődési lehetöség'ek ki­alakításának, gazdagításának eltervezői és segítőt Az ed­digi működés tapasztalatait majd az év végén rendezendő közgyűlésen összegzik. Mint azt Csorna Károly, az egye­sület elnöke elmondotta az említett tanácskozáson, a tá­jékoztató, szolgáltató, szerve­ző és működtető funkciójú, koordináló szerepet vállaló egyesület már ért el eredmé­nyeket, de vannak e munká­nak javítanivaló elemei is. így például: fol3ramatossá kell tenni a „tagtoborzást”, bővíteni kell az információs szolgáltatást és javítani kell a propagandamunkái... Az Avas-délen rendezett tanácskozáson a jelenle«'ők elismerően szóltak az eddigi kezdeményezésekről, * egy­öntetű vofct a vélemény: jó lenne, ha az Itteni eredmé­nyeket és tapasztalatokat a nagyváros más lakóbeáepetn is hasznosítanák ... Tcnagy József Második Szofíver­talállozó Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) A mostani kétnapos talál­kozón összesen nyolc elő­adás hangzik el. Egyebek kö­zött a Lenin Kohászati Mű­vekben alkalmazott SERIES —IV. rendszer tapasztalatai­ról, továbbá a legújabb, kül­földről vásárolt vállalatirá­nyítási szoftver-program­csomag beszerzéséről és an­nak alkalmazási lehetőségei­ről, továbbá a Borsodi Szén­bányák számi tástechnikai hálózatának kialakításával kapcsolatos elképzelésekről tartanak előadást a szakem­berek. A szovjet szakemberek is­mertetik azokat az új számí­tástechnikai eszközöket, ame­lyeket a szovjet fél az elkö­vetkezendő két évben szállít majd hazánkba. A bolgár résztvevők pedig előadást tartanak arról az új szoftver fejlesztési technológiáról, amelyeket a bolgár szakem­berek fejlesztettek ki, me­lyeknek a segítségévei számí­tógépes módszerrel meggyor­sítható a különféle progra­mok készítése. Ma a résztvevők a diósgyő­ri Lenin Kohászati Művek számítóközpontjába is láto­gatnak, ahol a vállalat R— 22-es gépe mellett két kisebb, MSZR-számítógépet is üze­meltetnek. Ezeknek a gépek­nek az együttes alkalmazása lehetővé tette, hoy» a válla­latnál megoldják egyebek kö­zött a martin-, az elektroacél- mű, a blokksor, és a közép- hengermű termelésének adat- rögzítését, továbbá a számlá­zással kapcsolatos adatokat is a számítógépre vigyék. A jelenlegi rendszert egyébként a diósgyőri üzem tovább fej­leszti, hiszen már beszerzés alatt van egy újabb gép, amely a szállítással kapcso­latos adatokat tartja nyilván, Sietve a szükséges irányítási műveleteket látja el A mostani találkozó lénye- geben a második, egy új, de igen fontos szakterület prog­ramjában, de min* elmond­ták, az ilyen jellegű országos találkozókat minden évben megrendezik majd. H. Cl. Hangversenykrónika Kél nagy hangversetsyeik­his adott egymásnak rande­vút az elmúlt héten: a nyá­ri rendezvénysorozat a Col­legium musicum záróhang­versenyére került sor, októ­ber 11-én, a következő na­pon pedig már a téli bérleti sorozatok nyitányaként a ro­mániai Ars Nova Kamaraze­nekar műsorát hallhattuk Miskolcon. Az orgonákon^ cert előadója Peskó György orgonaművész volt, akit — épp a Collegium musicum keretében — régóta az egyen­letes színvonalon hangverse­nyező, megbízható minőséget garantáló előadóként ismer­het a miskolci közönség. Az avasi templomban legutóbb Bach g-moll prelúdium és fú­ga (BWV 5351, g-moll fantázia és fúga (BWV 542), Albinoni Adagio, Frack Pastorale és Liszt B-A-C-H prelúdium és fúga című műveket tolmá­csolta meggyőző játékstílus­ban és korrekt felkészültség­Kortárs zenét játszott a te­kintélyes nemzetközi hírnév­nek örvendő, kolozsvári ka­marazenekar, az Ars Nova. Az együttes igazán rászolgált hírére, valóban kitűnő egyé­ni képességű muzsikusok mű­vészi társulása, magától érte­tődő természetességgel szó­laltatták meg a hét alkotást, a Bartők-kerem nánpadáa, ráadásai olyan műveket, amelyek »tilárisan és felfo­gásban egymástól lényegesen eltértek. Ez a különbözőség azonban nem vetette vissza a produkciókat, vagyis rendkí­vül magabiztosan, a kifejezés- módok zavaró átszüremlései nélkül interpretálták vala­mennyit. A koncert erényei közé tartozik, hogy alkal­munk volt megismerni a mai román zeneszerzők út­kereséseit, azokat a kísérlete­ket, amelyek a zene nyelvén hivatottak beszámolni a ma emberének problémáiról, ér­zéseiről, a világban való tá­jékozódásáról. Serban Nícho- fer (Anamorphose), Liana Alexandra (Incantations II.), Cal in Ioachimescu (Hiéro- phonies), Corel Taranu (Pro­légomeam TTL) és Oetaviam Nemesen (Suggestions n.) képviselte eszeket a kompo­nistákat. Műveik a népzenei elemek felelevenítésétől az úgynevezett repetitiv iskola zenei gesztusainak beépítésé­ig, széles sávon tükrözték a különböző kifejezésmódok iránti érzékenységet, illetve e „nyelvjárások” érzékletes használatát. A Corel Taranu vezette együttes a kortárs zene két meghatározó egyéni­ségének, Ligeti György (Con­tinuum) és tannis Xenakis (Anaktoria) műveit is rend­kívül elmélyült, fegyelmezett tolmácsolásban mutatta be, tovább fokozva azt a hatást, hogy milyen otthonosan mo­zognak a legaktuálisabb ze­neművek értelmezése és in­terpretálása terén D. Sz. E. Matematikai profi!» szakbolt Matematikai profilú szak­bolttá alakul át a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat­nak a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen levő boltja, amelynek szomszéd­ságában, az NME Központi Könyvtáréban ma. M óráké* dr. Nikodémusz Antal egye­temi docens nyitja meg a műszaki és közgazdasági könyvhónap alkalmából — a Bolyai Matematikai Társu­lat közreműködésével — rendezett kiállítást. Százötven éve született Alfred Századunkban a legran­gosabb tudományos kitün­tetés vitathatatlanul a No- bel-díj, amelyet 1901 óta minden évben kiosztanak alapítójának a végakarata szerint. Pedig nem a legna­gyobb összegű tudományos díj, hiszen Amerikában lé- nyesen magasabb összegű díjak is vannak. A rangips elődök hosszú sorába lépni minden bizonnyal a tudo­mány eredményes művelői­nek titkos vágya lehet, mégis, hiszen a Nobel-díja- sok tábora ma már erkölcsi nagyhatalomnak számít. Ki volt az alapító? Alf­red Nobel 150 éve, 1833. ok­tóber 21-én született Stock­holmiban. Atyja, Emmanuel Nobel vállalkozó szellemű feltaláló volt, különösen haditechnikai eszközökkel foglalkozott. Alfred Nobel születésétől kezdve sokat betegeskedett. Eszes, tanu­lékony gyermek volt, úgy beszélt németül, angolul, franciául és oroszul, mint anyanyelvén, svédül. Na­gyon szerette az .irodalmat is,' verseken kívül novellá­kat, regényt és tragédiát is írt. Bár rendszeres főisko­lai képzésben nem része­sült, már 20 éves korában ügyes vegyész volt, 24 éves korában szabadalmaztatta első találmányát, egy gáz­mérőt. 31 éves korában No- bel-gyújtó néven szabadal­maztatta újabb találmá­nyát, egy robbantó szerke­zetet. A következő évben létesítette Hamburgban az új robbanóanyagot előállí­tó gyárat, a város kikötő­jéből szállították a nitro- glicerint a világ minden részébe. A nitrogiicerm azonban veszélyes szer volt, mert a folyadék ütésre, rázásra robbant, ezért sok ország­ban betiltották. Sikerült azonban „megszelídíteni”, rájött ugyani«, hogyha ko­vafölddel keveri, ártalmat­lan anyagot kap, amely nem okoz véletlen robba­nást Ez az anyag a diná­rra*, amelyet többféle iparágban- használtak, és alkalmazásával beláthatat­lan. fejlődésnek' indult a Nobel Alfred Nobel portréja bányászat, a vasút- és híd- i építés, az alagutak fúrása. J Nyolc év alatt 15 Nobel- i gyár alakult a dinamit elő- 1 állítására, az egyik Po- | zsonyban volt. i 1873-bán Párizsba kői- J tözött, s innen irányította ■ vállalatait. Közben maga j is állandóan kísérletezett, ■ ; és élete során 355 szaba- 1 dalmat jelentett be. Később , San Remóban rendezte be > otthonát, de élete három ] utolsó évét Svédországban i töltötte. J A halála előtti évben, ' 1895. november 27-én írta ! meg végrendeletét, amelyet J hosszas töprengés előzött i meg. Vagyona nagyobb ré- < szét, több mint 31 millió ( svéd koronát szánt az ala- < pítványra, amelyet egy bi- J zottság kezel. Az emberi- i .ség haladása érdekében J kifejtett munkásságot a fi- i zika, a kémia, az élettan 1 és orvostudomány, az iro- J ; dalom, és a népek közötti i testvéri szeretet terén ki- J vánta jutalmazni, ezt ké- i sőbb a Nobel-bizottság ki- J terjesztette a közgazdaság- i j tanra is. ' i A tudományos területe- i ken a díjakat az elmúlt | nyolcvan év alatt valóban i megérdemelt eredménye- J kért osztották ki, sajnos ( nem mondható el ez a bé- * ke Nobel-díjra, amely már , évek óta bizonyos politikai « és propaganda érdekeket J i szolgál. ■ H. J. ' A Bányászat mm\ száma A BúrryászatS és Kcfeássatj Lapok, Bányászat című szak- folyóiratának idei kilencedik száma — tekintettel a múze­umi hónapra — múzeumi jelleggel és tartalommal je­lent meg. A szám tizenkét bányásztörténeti cikken kí­vül ismerteti a szakmúze­umok közművelődési tevé­kenységét is. A szakfolyóirat igen színes körképet ad a bányászat és múzeum kapcsolatáról, illet­ve a műszaki mu zoológia kapcsolódásáról, a technoló­giai fejlődéshez és az- egyéb tudományokhoz. Megállapít­ja a bevezető cikk, hogy a< műszaki muzeológia kibon­takozása, napjainkban egyre fokozódó jelentősége szoros összefüggésben áll az utóbbi évtizedek rohamos technikai fejlődésével. A műszaki elő­rehaladás nem nélkülözheti a technika fejlődéstörténeté­nek ismereteit. A korábbi századok nagy feltalálói, mű­szaki fejlesztői, tervezői, nagyrészt magányosan, a kölcsönös értesülések hiányá­ban, egymástól elszigetelve alkottak. A műszaki tudományok fej­lődéséről, illetve annak szak­ágáról, a Bányászat — amely immár 116 esztendős — több mint egy évszázada folyama­tosan jelentet meg tanulmá­nyokat, most pedig ebben a számban annak bemutatásá­ra vállalkozott, miként segí­ti a muzeológia e tudomány­ág fejlődését, eredményeinek bemutatását, egyáltalán ho­gyan kapcsolódik össze a keli tevékenység. Nagyszabású, átfogó cikket olvashatunk A bányászati muzeológia fej­lesztése és helyzete Magyar- országon címmel, és ebből többek között azt is megtud­juk, hogy a soproni Központi Bányászati Múzeumon kívül, jelenleg nyolc olyan múzeum van az országban, amely a szilárd ásványok bányásza- , j tával foglalkozik, Ezek között) elsőként nyílt meg országos gyűjtőkörrel a rudabányai Ere- és Ásványbányászati ; Múzeum. Bemutatja e lap — többek között — a bányászati múzeumoknak a termeléssel való kapcsolatát. Olvasha­tunk a Kárpát-medencében folytatott őskori és rómr-' bá­nyászatról, XVI. századbeli magyar bányamérő műsze­rekről. a robbantástechnika fejlődéséről, a hazai uránérc­kutatás kezdeteiről, és sok egyéb más, a bányászat és az I ezzel kapcsolatos tudomá­nyok múltját őrző és tovább­fejlesztő tevékenységről. Rendkívül sok egyéb, kisebb- nagyobb információs anyag teszi teljessé a Bányászat új számát, és külön is ki kell emelni a Borsodnádasdon élő dr. Nemesik Pál munkás- folklór-kutató írását, amely Néhány gondolat „A magyar bányamunkásság zenei élete” című, a Zeneműkiadó gon­dozásában megjelenő tanul­mánykötetem elé címmel ja-' lent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents