Észak-Magyarország, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-18 / 246. szám
1903. október 18,, kecM ^ ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Következő évi termésünket vigyázzák A vetőmag — - • bizonyítványa Megyesxerte vetik az őszi kalászosokat. A gazdaságok mindenfelé pontos, szakszerű munkával igyekeznek megalapozni a jövő évi termést: Egyértelmű ez az igyekezet, a mennyiségileg és minőségileg kiemelkedő termésnek ugyanis igen magas a követelményrendszere. Az időben és jól végzett munkák megannyi láncszeme épp úgy meghatározó tényező, mint az időjárás alakulása, vagy az anyag- és eszközel- i | láloltság. Ezek szinte egymásba nőnek, egymástól elválaszthatatlanok, fontos mintlen, mert hiszen egyetlenegy láncszem kiesése (késve elvégzett munkaművelet, természeti kár, gyenge minőségű anyag stb.) megkérdő- , ! jelezi a sikert. A' kalászosok sikeres termesztésének figyelemmel kísérendő kritériumrendszeréből 'kiemelkedik egy alapvető tényező, ez pedig a vetőmag minősége. Fontosságát azt hiszem, senki előtt nem szükséges bizonyítani. Mert az igaz, hogy egy nagy termésproduktumra képes vclö- . j mag az előbb felsorolt tényezők valamelyikének (esetleg többnek is) kedvezőtlenre ) fordulása miatt, nem hozza a várt eredményt Ám, ennek a fordítottja még inkább igaZ: lehet a legoptimálisabb a. termesztés valamennyi többi mozzanata, tényezője, akkor is alacsony marád a termésátlag, silányabb lesz a minőség, amennyiben a vetőmag nem magas genetikai értékű. Megyénkben a napokban fejeződött be az őszi kalászosok nemesített vetőmag- vainak fémzárolása. A kalászos vetőmagtermés idei tapasztalatairól a legilleléke- sebb helyen, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet miskolci kirehdeltségén érdeklődtünk, ott, ahol a következő évi termésünket vigyázzák. Kérdéseimre a miskolci kirendeltség beíolyásoi- hatatlanságaról és szigoráról .közismert vezetője, a tapasztalt vetőmag felügyelő Vrbán László szakmérnök válászolt. —- Közismert, hogy az idei kevés csapadékot, hozó esztendő nem túlzottan kedvezett az árunövény-tcrmelésnek". Elmondható ez a vetőmagtermesztésre is? —■' Szerencsére nem. Az őszi, kalászosok esetében például elmondhatom, hogy akár a mennyiséget, akár a minőséget tekintve, jó évet tudhatnak maguk mögött a vetőmagtermelő gazdaságaink. — Megerősítené ezt konkrét példákkal is? — Szívesen. Kezdem a legfontosabb őszi kalászossal, a búzával. Megyénk vetőmagtermelő üzemei 4847 hektáron termesztettek továbbsza- poritásra kenyérgabonát. Ebből a területből 4088 hektár termését találtuk alkalmasnak a nemesítésre. A területnek csupán 15.(1 százalékán volt alkalmatlan a termés' különböző okok, például fajtakevertség, izolációs távolság hiánya stb. miatt, összehasonlításképpen elmondom. hogy nem is olyan régen, még a vetőmagnak szánt, terület 27—30 százalékát kellett kizárnunk. Ez a javulás természetesen nem az időjárás függvénye, haj nem elsősorban a gazdaságok érdeme, akik megtanultak vetőmagot termeszteni Mert ez egyáltalán nem egyszerű dolog. Aki azonban megtanulja, s vállalja a velejáró szigorú technológiai fegyelmet; én úgy gondolom, annak anyagilag is megéri. — A termein gazdaságokat nyilván érdekli, hogy az roues fajták honnan vizsnáz- tak? — A termésátlagot tekintve, a még kis területen vetett jugoszláv Baranjka fajta vitte el a pálmát 5993 kilós hektáronkénti átlaggal. A takarmánybúzaként ismert Super Zlatna 5764, míg az országosan főfajtaként nyilvántartott Martonvásári 8-as (1200 hektár átlagában) 5174, a Jubilejnaja 50 (1600 hektáron) 4870, a Martonvásári 4-es (1140 hektáron) 4560 kilós hektáronkénti átlagot produkált. A szaporulati fokot tekintve, I. és 11. fokú vetőmagvakról van szó, kivéve 780 hektárt (Mv 8-as és Jubilejnaja fajtákkal), e területen III. fokú szaporítóanyag termett. — összességé ben mennyi őszi kalászos vetőmagot fémzároltak a megyében — itt érdekelne a biiza mellett, a rozs, illetve az őszi árpa is —, és arra is kiváncsiak lennénk — lévén, hogy olvasóink. zöme nem járatos a vetőmagtermesztésben —: hogyan történik a minősítés? — Mielőtt számadatokat említenék, elmondom, hogy mindhárom őszi kalászos vetőmagjából önellátó Borsod. Természetesén ez nem azt jelenti, hogy más megyékből és kutatóintézetekből a fajtaválaszték bővítése érdekében, illetve elit magvak esetében továbbszaporításra nem kerül hozzánk vetőmag. Ami az idén felvásárolt mennyiséget illeti, június végétől 9420 tonna őszi búza, 353 tonna őszi árpa és 258 tonna rozsvetömagot fémzároltunk. Mindhárom kalászos- féleségből tudtunk volna többet is fémzárolni, ám többre nem volt igény, kereslet... A minősítés, illetve a íémzd- rolás a vetőmagtermelő gazdaságokban, a helyszínen kezdődik. Az üzem által elő. készített vetőmagnak ott a telephelyen elvégezzük az úgynevezett szárazvizsgálatát. Tételenként mintát veszünk és megnézzük többek között az ezermagsúlyát, az osztályozottságát, az idegen mag tartalmát Az egyes vetőmagtételeket külön-külön vizsgáljuk, fajtánként, szaporulati fokonként. Azonos fajta, illetve azonos szaporulati fok esetében pedig egy tétel maximum 20 tonna lehet. Ha tehát egy gazdaságnak van Martonvásári 8-as fajtája, első fokú és ebből mondjuk 35 tonna, az két léteinek számit! Mindkettőt külön kell mintázni. Az egy- eg,y tételből vett minta a helyszíni tisztasági vizsgálat után bekerül Miskolcra, a kirendeltségünk laboratóriumába. ahol a csírázóképesség megállapítása történik. Ezt követően a vetőmag minősítő bizonyítványt kap. — Milyen az idén a vetőmagvak csírázóképessége ? — Ezzel nem volt hiba. A minősített tételek 80 százalékának a csírázóképessége 95 —98 százalék között alakult. — Végezetül arra kérném, sorolja fel megyénk azon üzemeit, ahol évek óta legtöbbet tesznek azért, hogy a kővetkező évi termés megalapozásához mindig minőségi vetőmag álljon rendelkezésre ! — A fémzárolt őszibúzavetőmag 33,5 százaléka a szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz-ből, 1.3 százaléka a Szerencsi Állami Gazdaságból. 10 százaléka a gönci Kossuth Tsz-ből és 9 százaléka a borsodsziraki Bartók Béla Tsz-ből kerül ki. Öle a legnagyobb búzavetőmag szaporítói. Az őszi árpa esetében az emődi Szabadságharcos és a sajópüspöki Sa- jóvölgve Tsz-t emelném ki. Rozsnál egyetlen üzemünk állítja elő a szaporítóanyagot. Ez pedig a ricsei Űj Erő Tsz. Hajdú h»r* Kis lépések taktikája Lemezgyári útkeresés Mór folyik a próbáidéin az átalakított üienv""ir«\olcba«», a jövőben vizuveges eljárással készítik oz öntvény. iet. lepítése. Bízom abban, hogy a feldolgozási fok növelését biztosító beruházásokra a későbbiekben is lesz elég pénzünk. Ezt megelőzően azonban mintegy 30—40 millió forintos költséggel a horganyhulladék korszerű feldolgozását oldjuk meg. Jövőre építünk egy horga*y- h u i la dék-el ölvészi tőt, majd egy korszerű horganyátol- vasztó készül el. A fejlesztés befejezése után már nem tőkés piacról kell beszerezni « horganyt, mivel a vállalat horgan.rból önellátó lese. — Eddig nem beszeltünk arról, hogy mennyire voltak eredményesek a megtett intézkedések? — Meggyőződésem, hogy sikerül kilábalni a nehéz helyzetből. Több jel is erre utal — mondja a gazdasági igazgatóhelyettes. — Ismét van exportmegrendelésünk, sőt 7000 tonna lemezt a Me- ta-limpex már el is adott. A külkereskedelmi vállalat további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy legalább még 5000 tonna lemez vevőre találjon a külföldi piacon. Az üzlet létrejöttétől is függ, hogy teljesítjük-e 1,5 milliárdos termelési értéktervünket. Az első fél éy zárásakor 16 millió forint nyereséget köny velheteümfc el, ami annyit jelent, hogy az 1983-ra meghatározott 30,6 millió forintos nyereségtervünket túlteljesíthetjük — mondta befejezési# dr. Veres Zoltán. Megérkeztek ez első facsemeték Megérkezett az első facse- meteszállitmány — mintegy hatezer darab — Miskolcra, a bekecsi Hegyalja Tsz Szputnyik utcai gyümölcsfa lerakatába. Kisfalusi László- nétól, a lerakat vezetőjétől megtudtuk, ezt újabb szállítmányok követik majd október, november hónapban. E héten például bogyósok (köszméte, ribiszke) érkeznek. A sokak által keresett szőlőoltványok érkezése pedig október végére, november elejére várható. Az első gyümölcsfaszállít- mány igen gazdag. Így például almából, egri piros, ceglédi piros, Éva, nyári fontos nyári fajták, golden starkrimson delicious, jonatán, húsvéti rozmaring, téli arany parmen, mutsu, idared téli fajták; körtéből arabit- ka, Hardy vaj, fertődi rozsdás, esperen bergamottja; szilvából besztercei, olasz kék; cseresznyéből Bigarreau Buríat, hedelfingeni óriás, Van, germersdorfi óriás; meggyből érdi bőtermő, favorit, meteor korai, pándy; kajsziból ligeti óriás, kécs- kei rózsa, borsi rózsa, magyar kajszi, ceglédi bíbor; őszibarackból blazing gold, sumliawen; mandulából búdat étényi és szigetcsépi fajta kapható. S ritka érdekesség: néhány' évi szünet után naspolyát is árusítanak. Széiiir!ők erőműbe, gazdaságba Egyre inkább előtérbe kerül a széntüzelés, az eddig olajjal működő erőmüvi kazánokat a rekonstrukciójuk során fokozatosan az olcsóbb energiaforrásra állítják át, s az üzemekben, gazdaságok- is szénnel váltják fel a tüzelőolajat. A szenet porítva fújják a tüztérbe, így ég el jó hatásfokkal. A fűtőanyag előkészítésére fejlesztett ki őrlőmalmokat a Jászberényi Aprítógépgyár, társasági szerződésben a Villamosenergia- ipari Kutató Intézettel. Kilenc különböző teljesítményű berendezést szerkesztettek, a legkisebb malom óránként egy tonna, a legnagyobb ötven tonna szenet tud megőrölni. A berendezések előnye a korábbi gyártmányokkal szemben, hogy a gyenge barnaszenek és a lignit őrlésére is alkalmasak. Az aprítógépgyár mérnökei most a mezőgazdaság terményszárítóiban használható szénőrlö berendezések kifejlesztésén dolgoznak. Borsod niegye legpatinásabb termelőegységei közé tartozik a Borsodnádasdj Lemezgyár. Az ott dolgozó kollektíva igen büszke a gyár múltjára, az elődök eredményeire, ám a több mint százéves múlt emlékeivel nemcsak a gyár múzeumában la- lálkozik, hanem nap mint nap a munkahelyén is akad sok elavult technológia, és régi gép. A kohászatot érintő recesz- szió a lemezgyáriakat is rádöbbentette arra, hogy jelentősebb fejlesztési lehetőségek hiányában, új utat kell keresniük, ha ki akarnak mozdulni a holtpontról, ha biztosítani akarják a vállalat jövőjét. A kis lépések taktikáját választották, ami úgy látszik, eredményes lesz. A kohászati termékek piacának pangása erősen megviselte az alapanyaggyártók idegeit, különösen azokét, akik nem tudtak azonnal váltani, azaz egyre olcsóbban igen magas minőségi igényeket is kielégítő árut kínálni. A drágán gyártott hagyományos termékeket nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett eladni. A lemezgyá- riak esetében ennek többek között az lett a következménye, hogy az 1982-es évet esak 9,2 millió forintos, a tervezettől lényegesen kevesebb nyereséggel zárták, s több külföldi, illetve belföldi megrendelés kicsúszott a kezük böL A megrendelés hiányából fakadó bizonytalanságot meg kellett szüntetni. Nagyobb beruházást pénzszűke hiányában nem tervezhettek, ezért a belső tartalékokat igyekeztek feltárni. Kisebb fejlesztéseket valósítottak meg, miközben rendszeresen/ kutatják a piacot, rövid határidejű szállítást és kis .szériák gyártását is vállalják. Nehéz helyzetben legtöbbször esak a gyors és bátor döntések segítenek. Ezért használtak fel tavaly a tartalékalapból 12 millió forintot részben szociális célokra, részben pedig kis befektetést igénylő fejlesztésekre. — Elsősorban az egyébként légi, kihasználatlan íves hengersor kiselejtezését határoztuk el — magyarázza dr. Veres Zoltán, a gyár gazdasági igazgatóhelyettese. — Az ily módon felszabadult üzemcsarnokot teljesen átalakítottuk és alkalmassá tettük a vízüveges technológia bevezetésére. Ez az öntvénygyártási eljárás a korábbiaknál kedvezőbb ön- költségű, mert az importból származó, kémén}' valutáért megvásárolt gyantás homok helyett hazai nyershomok felhasználását teszi lehetővé. — Elfogadtuk a Metalim- pex ajánlatát; — folytatja a felsorolást a gazdasági igazgatóhelyettes — szeptembertől már gyártjuk azokat a vödröket, amelyekből 50 ezer darab keiül tőkés piacra. Lyukvágó licencet vásároltunk egy amerikai cégtől. Igen rövid idő alatt elkészítettük a termék mintapéldányait. s a BNV-n niár bemutattuk az érdeklődőknek. A magánkertekben és a mezőgazdasági üzemekben is egyaránt jól használható, ügyes szerszámokból a Hermes 15 ezer darabot már megrendelt. — Ügy tudom, hogy egy tenderkiírás megpályázását is fontolgatják. — Nemcsak fontolgatjuk, hanem már el is küldtük a pályázatunkat a Világbank tenderkiírására. A kiírás egyebek mellett a gabonatárolás fejlesztésére is vonatkozik. Mi ebben vagyunk érdekeltek, hiszen 1968 óta . gy á rt u n k termény tá rol ókat Ez nagyon nyereséges vállalkozás volt addig, amíg a termelőszövetkezetek vissza nem fogták a beruházásokat. A pályázat sikere esetén legalább két évig folyamatosan lenné munkája a terménytárolókat gyártó üzeni részn ele. — Miként tudnák növelni az alapanyag másod-, illetve harmadlagos feldolgozásának arányát? — A másod-, illetve harmadlagos feldolgozás szükségességét egyre jobban érezzük. Szűk anyagi lehetőségeink csak kisebb fejlesztéseket tesznek lehetővé, mindenesetre fejlesztési terveinkben már szerepel forgácsoló és szerszámgépek teAz eredmények bizonysága szerint a lemezgyáriak megtalálták a kiutal. Legalábbis egyelőre, mert Borsodnádas- don is tapasztalhatták, hogy a gazdasági helyzet, a piac igén}’e gyorsan változik ... Fónagy István KISZ-védnökségge! ípiil az ózdi sa!ak!e!di!|«z9 m A melléktermékek, a hulladékanyagok feldolgozása és felhasználása népgazdasági és vállalati érdek. Különösen vonatkozik ez az igen energia- és anyagköltséges kohászati iparágra. Ezért kerültek előtérbe az Ózdi Kohászati Üzemeknél azok a fejlesztések, amelyek önköltségcsökkentést eredményeznek. A vállalat; elsőként kezdett hozzá a melléktermékek, a hulladékanyagok újbóli felhasználásához. Az elmúlt nyolcvan esztendő alatt több mint 30 millió tonna salak gyűlt össze, és a termelés során évenként még 1 millió 300 ezer tonna olyan salak keletkezik, amelynek viszonylag rnagao at vastartahro*. Ezért határozták el a salak- feldolgozó mű létrehozását, melynek munkálataihoz a múlt év áprilisában kezdtek hozzá, és 1984. szeptember végére készül el, 2,1 milliárd forint költséggel. A napokban körüli sor Óz- don, a Pártoktatók Házában, a salakfeldolgozó mű létesítését elősegítő helyi KISZ- védnökség alapokmányának elfogadására és aláírására. Az alapokmány megállapítja, hogy a KISZ a sajátos eszközeivel elő tudja segíteni a vállalat és a népgazdaság számára egyaránt előnyöket biztosító beruházás határidőre való megvalósítását. A védnökség célja az, hogy a gyár, valamint a beruházás kivitelezésén dolgozó vállalatok fiataljai mozgósítsák, szervezzék és irányítsák az ifjúkommunista közösségek munkaversenyét. A vállalat fiataljaiból olyan szakcsoportokat szerveznek, akik tevékenyen részt vesznek az üzembe helyezés és a próbaüzem terv szerinti lebonyolításában, az üzemeltetés előkészítésében. A vállalat nagyüzemi KISZ-bizattsága védnökségi operatív bizottságot hoz létre, amely az illetékes beruházási szakemberek bevonásával kidolgozza a védnökségi intézkedési terveket. A bizottság szocialista együttműködési kapcsolatot alakít ki az együttműködés érdekében a külső vállalatok KISZ-szervezeteivel. Szükség esetén társadalmi niunkaakciókat szervez a határidő betartása érdekében. A vállalat gazdasági vezetése rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat és megjelöli azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásában segítséget kér. Emellett a védnökségi operatív bizottság képviselőit meghívja a kooperációs éi- teke7.1etekre. Igyekszik biztosítani mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek a szocialista munkaverseny, ihletve a társadalmi munkaakciók sikeres lebonyolításához. A vállalati szakszervezeti bizottság elősegíti a szocialista brigádok bevonását a védnökségi tevékenységbe, a kivitelező vállalatok szakszervezeti bizottságaival együttműködve fokozott figyelemmel kíséri a védnökségben részt vevő fiatalok tevékenységét. Az alapokmányt kézjegyével látta el Horogh Lajos, a vállalat műszaki igazgatója. Kovács Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára és Ivacs Gyula, a nagy* üzemi KISZ-bizottság titkár*!