Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

1933. szeptember 11., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Energiagazdálkodás a mezőgazdaságban

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1983 elején tette közzé energiagazdálkodási akcióprogramját, amely — az ismert energiagazdálkodási kormányhatározatra alapozva — azt részletezi, hogy milyen konkrét teendők várnak ránk ezen a téren a mezőgazdaság szférájában. Bár az azóta eltelt rövid idő még nem ad lehetőséget arra, hogy átfogóan értékeljük, hol tartunk e program végrehajtásában, talán nem lesz érdektelen felhívni a mezőgazdasági üzemek figyelmét az ebben rejlő lehetőségekre. Az aszályos év egyébként is arra ösztönzi a tsz-eket, állami gazdaságokat, üzemeket, hogy gondosan számba vegyék: hol, milyen területen é'sökkenthetők a veszteségek, pótolhatók az elmaradt jövedelmek Más szavakkal: a gazdálkodás hatékonyságának javításában még kiemelkedőbb szerepre tesznek szert az energiakímélő módszerek.

A hibrid kukoricák és a fűtőolaj

Van mire alapozni. A mezőgazdaságban már eddig is egy sor életrevaló anyag- és energiakímélő módszer vizsgázott sikeresen a gyakorlatban.

Vegyük pédául a mezőgazdaság legalapvetőbb termelési eszközét, a földet. A termőföld célszerűbb hasznosításával mintegy 1,2—1,3 millió hektárnyi terület termőképessége növelhető, a termelési ráfordítások egyidejű csökkentése mellett. Ener- giamegtakarítás érhető el a művelési ágak okszerű megválasztásával, mintegy 130— 150 ezer hektár meredek lejtésű hegyvidéki területen. Az energiatakarékos talajművelő technológia alkalmazása — a program szerint — a szükséges eszköz- háttér megteremtése esetén — mintegy 3 millió hektáron irányozható elő. Nagy termelési rendszereink és élenjáró nagyüzemeink bizonyították, hogy e módszerek alkalmazásával a talajművelés költségei hektáronként akár 20 százalékkal is csökkenthetők.

Szaporodnál? a gyakorlati példák, amelyek azt igazolják, hogy a rövidebb tenyészidejű fajták, hibridek termesztésével ugyancsak csökkenthető az energiafogyasztás. Egyes számítások szerint a különböző te- nyészidejű fajták arányának helyes megválasztásával. a gyors vízleadóképességű hibrid kukoricák vetésterületének növelésével évente mintegy 15 ezer tonna fűtőolajat lehetne megtakarítani.

Maga is terme! tüzelőanyagot

A szárítás óriási energia- igénye miatt világszerte a figyelem középpontjába kerültek a biokémiai tartósítási módszerek. Mezőgazdasági nagyüzemeink szakembereinek helyzetfelmérését dicséri, hogy tavaly már mintegy hatszázezer tonna gabonát tároltak nedvesen, légmentes állapotban. A lehetőségek megvannak arra, hogy később évente mintegy 2 millió tonna terményt tároljanak ily módon. Ennek jelentőségét mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a korábbi szárításos technológia alkalmazásával egy tonna gabona szárításához átlagban 35 kilogramm fűtőolajat használtak fel. A nedves tárolás alkalmazásával ez teljes egészében megtakarítható.

S akkor még nem is szóltunk arról, hogy a magas hőfokú, kíméletlen szárítás mintegy 10—15 százalékkal csökkentheti a betakarított szemes kukorica tápanyagtartalmát. Ez a veszteség is ' elmarad a helyesen alkalmazott biokémiai tartósítási módszernél.

Köztudomású, hogy a mezőgazdaság maga is termel energiát. Ráadásul ezeknek az energiaforrásoknak nagy előnye, hogy évről évre megújulnak. Felhasználásuk növelésének csupán a technikai lehetőségek szabnak gátat.

A növénytermesztésben évente mintegy 16—18* millió tonna magas rosttartalmú, száraz maradékanyag képződik. A mai hozamokat' alapul véve az egy hektáron termelt kukoricaszár energiája például 1200—1500 kilogramm gázolajjal egyeúérté- kű. A betakarítás gépi feltételeinek megteremtésével — becslések szerint — évente mintegy 6—8 millió tonna növényi maradék válhatna fűtőenergiává. Ez azonban csak akkor járható út, ha a maradékok betakarításához és elégetéséhez szükséges berendezések nagy sorozatban és elfogadható áron készülnek, mert különben az ily módon nyert energia többe kerül, mint a hagyományos energiafajták.

Az adottságok figyelem bevételével

Noha a MÉM energiagazdálkodási akcióprogramjának csak néhány részletére hívtuk fel a figyelmet, talán ez is meggyőzi a mező- gazdasági üzemeket arról: valóban nagyok a megtakarítási lehetőségek. Különösen akkor, ha a szóban forgó tsz — s persze állami gazdaság — ezt az általános jellegű akcióprogramot a saját adottságai, lehetőségei figyelembevételével hajtja végre, vagyis konkrétan kimunkálja, hogy náluk hol, milyen területeken érhetők el a legnagyobb eredmények.

R. K .

Nagy teljesítményű automata gépet helyeztek üzembe a Hegyaljai Ásványbánya és Űrlőmű mádi telepén a zeolit csomagolására. A takarmányozásban, a talajerő utánpótlásában, valamint a környezeti szennyeződések megszüntetésében mind nagyobb szerepet játszó, Tokaj-Hégyaiján szinte kimeríthetetlen mennyiségben található zeo- litot eddig kézzel csomagolták. Ezzel a kezdetleges módszerrel azonban a gyorsan növő keresletet nem tudták

kielégíteni. Ezért létesítették mintegy 13 millió forintos költséggel az új üzemet, ahol az automata géppel műszakonként 8 tonnányi zeolitot csomagolnak.

Belkereskedelmi szállítók

árból

Több mint két évtizede végez raktári, bolti szállításokat Borsod megyében a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat egyes számú üzemegységének miskolci üzeme. Hasonló feladatokat látott el korábban egy önálló fuvarozási vállalat, amelynek központja ugyancsak a megyeszékhelyen volt. Az átszervezés óta eltelt több mint húsz év elegendő arra, hogy igazolja: az országos hálózat részeként sokkal hatékonyabban láthatja el munkáját a miskolci üzem. Pécsi, debreceni, budapesti és bog- lárlellei társüzemeivel együtt úgy irányítják a fuvarokat, hogy az országot, vagy a fél országot bejáró teherkocsik minél kevesebb üres kilométert fussanak, minél kisebb legyén a kilométerekre jutó, költség. Az ilyen távolsági fuvarok kötik le a miskolci üzem csal: nem kétszáz teherautójának a léiét. A szállítások többségéhez igénybe veszik a megrendelők a jelentős pótkocsiparkol is.

A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat üzeme, mint ahogy az a nevében is szerepel, ipari üzemektől hordja az árul a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiba. így a legnagyobb megrendelők a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat, az Amfora, a Mátra Élelmiszer- és' Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, a Vas- vili, az Eger- és Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, az Unió Áfész, az élelmiszer-kereskedelmi vállalatok. A ruházati és élelmiszeripari üzemektől a nagykereskedelem számára kiszállított áru to- vábbhordása is az üzem feladata, közreműködésükkel a ruha, a cipő, az üvegáru, az ital IFA-kocsikon jut el a boltok raktáraiba.

Szanyó Sándor,-a miskolci .üzem vezetője szállítási tevékenységük legfontosabb jeAlemzőjének a megbízhatósá- i got tartja. Ehhez viszont olyan műszaki gárdára van szükségül?, hogy a kocsik mindegyik évszakban, a kért időben a megrendelők rendelkezésére álljanak. Nagy gondot fordít a miskolci üzem arra is, hogy a szállítást végző járművek a műszaki megbízhatóságon túl, mindig tisztái?, ápoltak legyenek, a megrendelők bizalmát ugyanis csak így lehet megtartani, mert a portékák többsége kényes áru. Két nagy bútoráruházban. a miskolci Do- musban és a Besenyői úton levő Bútorker Áruházban boyszolgálati feladatokat látnak el garanciavállalással.

A miskolci, Szeles utcai üzem külső szolgáltatásként szervizmunkákat is végez vállalatoknak és magángépkocsi- tulajdonosoknal? is, miután ehhez a szükséges kapacitás- ' sál rendeUtoatík.

A polipropilén egyes üzemből átadott anyaggal hozzákezdtek a termékkikészitö részlegben az ext* ruder kipróbálásához, A japán szakemberek irányítása mellett folyó munka jól halad.

Világszínvonalú új polípropiíéngyár

Űja'bb jelentős beruházás, egy évente 40 000 tonna kapacitású polipropiléngyár készült el Leninvárosban, a Tiszai V egy i Kombinátban, ahol ezekben a napokban hozzáfogtak a berendezések kipróbálásához. Az új gyár építését 1981. márciusában kezdték meg, és azt a már korábban, mintegy nyolc éve üzemelő, hasonló teljesítményű első 'polipropiléngyár mellé építették. Hogy miért építettek egy másik polipropiléngyárat az első mellé, atTa Varga István gyárvezető és Bessenyei Ferenc beruházási főművezető, az áj létesítmény leendő üzemvezetője válaszolt.

— A polipropilén széleskörűen felhasználható műanyag — mondja a gyárvezető. — Ebből a mesterséges anyagból egyebek között fröccsöntött-termékek, finom szálak, biafol-fólia, különféle alkatrészek, az ismert cordelzsinór, szőtt zsákok és szőnyegek is készíthetők. A polipropilén alapanyaga az etiléngyártás melléktermékeként rendelkezésre áll, és így tulajdonképpen kézenfekvő, hogy a korábban már üzembe állt első ilyen gyár mellé egy másikat is építsünk, és az alapanyagot, a propilént, teljes egészében egy magasabb rendű, értékesebb, jól eladható termékké dolgozzuk fel.

— Néhány mondat a beruházásról — folytatja a beszélgetést a főművezető. — Ennek az új üzemnek az építésére csupán 2,2 milliárd forintot kellett költeni, míg az elsőre 2 mijliárd forinttal többet. A második üzem építése nemcsak azért került ennyivel kevesebbe, mert egyes kiszolgáló létesítmények már megvoltak, hanem azért, mert néhány év alatt ilyen sokat fejlődött a technika, és ennyivel kevesebb ma már az új gépek értéke.

— Ebből az következik, hogy az új üzem korszerű? ...

— Ügy van — folytatja a gyárvezető — hiszen mi a technológia kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a világon a jelenlegi legfejlettebb gyártási módszert vásároljuk meg. A választás így esett a japán Sumitomo és az ISW-cégre, akik

a berendezések többségét és a gyártási eljárást szállították. De természetesen bedolgozóként más gyárak is részt vettek a szállításban, így a hazai üzemék is, ahol a technológiai berendezések mintegy egynegyede készült. Az üzem építésében is több magyar vállalat vett részt, egyebek között a Közmű, a Mélyépítő, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat, a GYGV, . továbbá a saját karbantartóink és a gépgyárunk szak- / emberek

— Az új üzem tehát elkészült, a gépek szerelése befejeződött, a finom szerelései? és apró simítások is a végéhez közelednek. Megvan tehát az új üzem indításának pontos menetrendje, amely szerint az új létesítményben rövidesen megkezdődik a termelőmunka.

— Talán annyit kell elmondani — válaszolja a gyárvezető, hogy ehhez hasonló üzem a világon folyamatosan jelenleg még nem üzemel. Ä japán cég Távol-Keleten, Szingapúrban épített ugyan egy ehhez hasonló üzemet, de egyelőre ott is csak a próbaüzem zajlott le. Az üzembe helyezéssel kapcsolatos ütemterv szerint, a befejező szereléssel együtt, június 30-tól fokozatosan megkezdődtek a géppróbák, majd azt követően a komplex próbák. Eddig valamennyi érintett berendezést. kipróbáltunk, és a napokban hozzáfogtunk a katalizátor gyártásához: ezzel egyidejűleg a katalizátor laboratóriumi bevizsgálásához is. Annyit erről el kell mondani, hogv a katalizátorgyártás a műanyagkészítés egvilc igen kényes részletfolyamata, hiszen megfelelő katalizátor nélkül a polime- rizáció, azaz a molekulák összekapcsolódása nem jön létre. A folyamathoz szükséges katalizátort bizony a gyártás közben újra és újra el kell bontani, tehát ennek a folyamatnak a valóságos gyártás közben hiba nélkül, újra és újra meg kell ismétlődnie.

Rövidesen sor kerül a további egységek üzempróbáira is. Elsőként a vegyszertároló berendezéseit próbáljuk ki. néhány részegységben ez már meg is történt. Ezt követve kezdődik majd meg a

tulajdonképpeni gyártás, a polimefizáció berendezéseinek kipróbálása. Jelenleg itt a csővezetékek és készülékek tömítettségét vizsgáljuk. A további egységek próbái is folyamatosan megtörténnek majd a jövő hónap közepéig, ami azt jelenti, hogy a terveink szerint október közepe táján az új üzemben már megjelenik az első polipropilén granulátum.

— Azonos terméket gyárt-e az új üzem a regivel?

— Nagyrészt igen, de a két üzem működése lehetővé teszi, hogy bővüljön a termékválaszték, és bizonyos kívánságoknak megfelelően jobb alaptulajdonságú termékeket gyárthassunk. Hozzá kell tenni azonban, hogy ebben az üzemben rendkívül korszerű vezérlést alkalmazunk és a- teljes folyamatirányítást 2 darab, úgynevezett osztott intelligenciájú számítógép végzi és ezekhez a programokat a japán cég készítette el. így ezeket a berendezéseket mindenre „megtanították”, mindent tudnak. Az üzembe helyezéssel egyidőben megtörténik majd a rendszernek a bejátszása is. Hosszabb távon pedig ez a számítórendszer olyan biztonságos feltételeket jelent amely kizárja, hogy ebből az üzemből a meghatározott minőségi mutatóktól eltérő műanyag kerüljön ki.

— Az új gyár tehát az évente készülő újabb 40 000 tonna polipropilénnel megduplázza az ilyen típusú műanyag gyártását a TVK- ban, Lesz-e ennek a terméknek helye a piacon?

— Ettől nem kell félni, az új gyárban készült polipropilénből hosszabb távon 25 000 tonnát a Szovjetunióba szállítunk, a fennmaradó mennyiség egy részét nyugati exportra csomagoljuk be. míg a másik részét hazai üzemekben és részben itt a helyszínen, a TVK-ban dolgozzuk fel késztermékként.

— Az üzembe helyezés után az idén mennyi polipropilén készül el az új gyárban?

— Ha minden rendben lesz és a tervek szerint történik, ez év végéig az új gyárban mintegy 4—5 ezer tonna terméket készítünk.

Hajdú Galw-r