Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

1933. szeptember 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Energiagazdálkodás a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1983 elején tette közzé energiagaz­dálkodási akcióprogramját, amely — az ismert energia­gazdálkodási kormányhatáro­zatra alapozva — azt részle­tezi, hogy milyen konkrét te­endők várnak ránk ezen a téren a mezőgazdaság szfé­rájában. Bár az azóta eltelt rövid idő még nem ad lehe­tőséget arra, hogy átfogóan értékeljük, hol tartunk e program végrehajtásában, talán nem lesz érdektelen felhívni a mezőgazdasági üzemek figyelmét az ebben rejlő lehetőségekre. Az aszályos év egyébként is ar­ra ösztönzi a tsz-eket, álla­mi gazdaságokat, üzemeket, hogy gondosan számba ve­gyék: hol, milyen területen é'sökkenthetők a veszteségek, pótolhatók az elmaradt jöve­delmek Más szavakkal: a gazdálkodás hatékonyságá­nak javításában még kiemel­kedőbb szerepre tesznek szert az energiakímélő mód­szerek. A hibrid kukoricák és a fűtőolaj Van mire alapozni. A me­zőgazdaságban már eddig is egy sor életrevaló anyag- és energiakímélő módszer vizs­gázott sikeresen a gyakorlat­ban. Vegyük pédául a mezőgaz­daság legalapvetőbb terme­lési eszközét, a földet. A ter­mőföld célszerűbb hasznosí­tásával mintegy 1,2—1,3 mil­lió hektárnyi terület termő­képessége növelhető, a ter­melési ráfordítások egyidejű csökkentése mellett. Ener- giamegtakarítás érhető el a művelési ágak okszerű meg­választásával, mintegy 130— 150 ezer hektár meredek lejtésű hegyvidéki területen. Az energiatakarékos talaj­művelő technológia alkal­mazása — a program sze­rint — a szükséges eszköz- háttér megteremtése esetén — mintegy 3 millió hektáron irányozható elő. Nagy ter­melési rendszereink és élen­járó nagyüzemeink bizonyí­tották, hogy e módszerek al­kalmazásával a talajművelés költségei hektáronként akár 20 százalékkal is csökkent­hetők. Szaporodnál? a gyakorlati példák, amelyek azt igazol­ják, hogy a rövidebb tenyész­idejű fajták, hibridek ter­mesztésével ugyancsak csök­kenthető az energiafogyasz­tás. Egyes számítások sze­rint a különböző te- nyészidejű fajták arányának helyes megválasztásával. a gyors vízleadóképességű hib­rid kukoricák vetésterületé­nek növelésével évente mintegy 15 ezer tonna fűtő­olajat lehetne megtakarítani. Maga is terme! tüzelőanyagot A szárítás óriási energia- igénye miatt világszerte a figyelem középpontjába ke­rültek a biokémiai tartósítási módszerek. Mezőgazdasági nagyüzemeink szakemberei­nek helyzetfelmérését dicséri, hogy tavaly már mintegy hatszázezer tonna gabonát tá­roltak nedvesen, légmentes állapotban. A lehetőségek megvannak arra, hogy ké­sőbb évente mintegy 2 mil­lió tonna terményt tárolja­nak ily módon. Ennek je­lentőségét mi sem bizonyít­ja ékesebben, mint az, hogy a korábbi szárításos technológia alkalmazásával egy tonna gabona szárításá­hoz átlagban 35 kilogramm fűtőolajat használtak fel. A nedves tárolás alkalmazásával ez teljes egészében megta­karítható. S akkor még nem is szól­tunk arról, hogy a magas hőfokú, kíméletlen szárítás mintegy 10—15 százalékkal csökkentheti a betakarított szemes kukorica tápanyag­tartalmát. Ez a veszteség is ' elmarad a helyesen alkal­mazott biokémiai tartósítási módszernél. Köztudomású, hogy a me­zőgazdaság maga is termel energiát. Ráadásul ezeknek az energiaforrásoknak nagy előnye, hogy évről évre megújulnak. Felhasználásuk növelésének csupán a tech­nikai lehetőségek szabnak gátat. A növénytermesztésben évente mintegy 16—18* mil­lió tonna magas rosttartalmú, száraz maradékanyag kép­ződik. A mai hozamokat' ala­pul véve az egy hektáron termelt kukoricaszár energiá­ja például 1200—1500 kilo­gramm gázolajjal egyeúérté- kű. A betakarítás gépi fel­tételeinek megteremtésével — becslések szerint — éven­te mintegy 6—8 millió ton­na növényi maradék vál­hatna fűtőenergiává. Ez azonban csak akkor járható út, ha a maradékok beta­karításához és elégetéséhez szükséges berendezések nagy sorozatban és elfogadható áron készülnek, mert külön­ben az ily módon nyert ener­gia többe kerül, mint a ha­gyományos energiafajták. Az adottságok figyelem be­vételével Noha a MÉM energiagaz­dálkodási akcióprogramjá­nak csak néhány részletére hívtuk fel a figyelmet, ta­lán ez is meggyőzi a mező- gazdasági üzemeket arról: valóban nagyok a megtaka­rítási lehetőségek. Különö­sen akkor, ha a szóban forgó tsz — s persze állami gaz­daság — ezt az általános jellegű akcióprogramot a sa­ját adottságai, lehetőségei figyelembevételével hajtja végre, vagyis konkrétan ki­munkálja, hogy náluk hol, milyen területeken érhetők el a legnagyobb eredmények. R. K . Nagy teljesítményű auto­mata gépet helyeztek üzembe a Hegyaljai Ásványbánya és Űrlőmű mádi telepén a zeolit csomagolására. A takarmá­nyozásban, a talajerő után­pótlásában, valamint a kör­nyezeti szennyeződések meg­szüntetésében mind nagyobb szerepet játszó, Tokaj-Hégy­aiján szinte kimeríthetetlen mennyiségben található zeo- litot eddig kézzel csomagol­ták. Ezzel a kezdetleges mód­szerrel azonban a gyorsan növő keresletet nem tudták kielégíteni. Ezért létesítették mintegy 13 millió forintos költséggel az új üzemet, ahol az automata géppel műsza­konként 8 tonnányi zeolitot csomagolnak. Belkereskedelmi szállítók árból Több mint két évtizede vé­gez raktári, bolti szállításokat Borsod megyében a Belkeres­kedelmi Szállítási Vállalat egyes számú üzemegységének miskolci üzeme. Hasonló fel­adatokat látott el korábban egy önálló fuvarozási vállalat, amelynek központja ugyan­csak a megyeszékhelyen volt. Az átszervezés óta eltelt több mint húsz év elegendő arra, hogy igazolja: az országos há­lózat részeként sokkal haté­konyabban láthatja el mun­káját a miskolci üzem. Pécsi, debreceni, budapesti és bog- lárlellei társüzemeivel együtt úgy irányítják a fuvarokat, hogy az országot, vagy a fél országot bejáró teherkocsik minél kevesebb üres kilomé­tert fussanak, minél kisebb legyén a kilométerekre jutó, költség. Az ilyen távolsági fu­varok kötik le a miskolci üzem csal: nem kétszáz teher­autójának a léiét. A szállítá­sok többségéhez igénybe ve­szik a megrendelők a jelentős pótkocsiparkol is. A Belkereskedelmi Szállí­tási Vállalat üzeme, mint ahogy az a nevében is szere­pel, ipari üzemektől hordja az árul a nagykereskedelmi vál­lalatok raktáraiba. így a leg­nagyobb megrendelők a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat, az Amfora, a Mátra Élelmi­szer- és' Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat, a Vas- vili, az Eger- és Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, az Unió Áfész, az élelmiszer-ke­reskedelmi vállalatok. A ru­házati és élelmiszeripari üze­mektől a nagykereskedelem számára kiszállított áru to- vábbhordása is az üzem fel­adata, közreműködésükkel a ruha, a cipő, az üvegáru, az ital IFA-kocsikon jut el a boltok raktáraiba. Szanyó Sándor,-a miskolci .üzem vezetője szállítási tevé­kenységük legfontosabb jeA­lemzőjének a megbízhatósá- i got tartja. Ehhez viszont olyan műszaki gárdára van szükségül?, hogy a kocsik mindegyik évszakban, a kért időben a megrendelők rendel­kezésére álljanak. Nagy gon­dot fordít a miskolci üzem arra is, hogy a szállítást vég­ző járművek a műszaki meg­bízhatóságon túl, mindig tisz­tái?, ápoltak legyenek, a meg­rendelők bizalmát ugyanis csak így lehet megtartani, mert a portékák többsége ké­nyes áru. Két nagy bútor­áruházban. a miskolci Do- musban és a Besenyői úton levő Bútorker Áruházban boyszolgálati feladatokat lát­nak el garanciavállalással. A miskolci, Szeles utcai üzem külső szolgáltatásként szervizmunkákat is végez vál­lalatoknak és magángépkocsi- tulajdonosoknal? is, miután ehhez a szükséges kapacitás- ' sál rendeUtoatík. A polipropilén egyes üzemből átadott anyaggal hozzákezdtek a termékkikészitö részlegben az ext* ruder kipróbálásához, A japán szakemberek irányítása mellett folyó munka jól halad. Világszínvonalú új polípropiíéngyár Űja'bb jelentős beruházás, egy évente 40 000 tonna ka­pacitású polipropiléngyár ké­szült el Leninvárosban, a Tiszai V egy i Kombinátban, ahol ezekben a napokban hozzáfogtak a berendezések kipróbálásához. Az új gyár építését 1981. márciusában kezdték meg, és azt a már korábban, mintegy nyolc éve üzemelő, hasonló teljesítmé­nyű első 'polipropiléngyár mellé építették. Hogy miért építettek egy másik polipro­piléngyárat az első mellé, atTa Varga István gyárvezető és Bessenyei Ferenc beruhá­zási főművezető, az áj léte­sítmény leendő üzemvezetője válaszolt. — A polipropilén széles­körűen felhasználható mű­anyag — mondja a gyárve­zető. — Ebből a mesterséges anyagból egyebek között fröccsöntött-termékek, fi­nom szálak, biafol-fólia, kü­lönféle alkatrészek, az ismert cordelzsinór, szőtt zsákok és szőnyegek is készíthetők. A polipropilén alapanyaga az etiléngyártás melléktermé­keként rendelkezésre áll, és így tulajdonképpen kézen­fekvő, hogy a korábban már üzembe állt első ilyen gyár mellé egy másikat is épít­sünk, és az alapanyagot, a propilént, teljes egészében egy magasabb rendű, érté­kesebb, jól eladható ter­mékké dolgozzuk fel. — Néhány mondat a beru­házásról — folytatja a be­szélgetést a főművezető. — Ennek az új üzemnek az építésére csupán 2,2 milliárd forintot kellett költeni, míg az elsőre 2 mijliárd forint­tal többet. A második üzem építése nemcsak azért ke­rült ennyivel kevesebbe, mert egyes kiszolgáló léte­sítmények már megvoltak, hanem azért, mert néhány év alatt ilyen sokat fejlődött a technika, és ennyivel ke­vesebb ma már az új gépek értéke. — Ebből az következik, hogy az új üzem korsze­rű? ... — Ügy van — folytatja a gyárvezető — hiszen mi a technológia kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a világon a jelenlegi legfej­lettebb gyártási módszert vásároljuk meg. A válasz­tás így esett a japán Sumi­tomo és az ISW-cégre, akik a berendezések többségét és a gyártási eljárást szállítot­ták. De természetesen be­dolgozóként más gyárak is részt vettek a szállításban, így a hazai üzemék is, ahol a technológiai berendezések mintegy egynegyede készült. Az üzem építésében is több magyar vállalat vett részt, egyebek között a Közmű, a Mélyépítő, a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat, a GYGV, . továbbá a saját karbantar­tóink és a gépgyárunk szak- / emberek — Az új üzem tehát el­készült, a gépek szerelése befejeződött, a finom szere­lései? és apró simítások is a végéhez közelednek. Megvan tehát az új üzem indításá­nak pontos menetrendje, amely szerint az új létesít­ményben rövidesen megkez­dődik a termelőmunka. — Talán annyit kell el­mondani — válaszolja a gyárvezető, hogy ehhez ha­sonló üzem a világon fo­lyamatosan jelenleg még nem üzemel. Ä japán cég Tá­vol-Keleten, Szingapúrban épített ugyan egy ehhez ha­sonló üzemet, de egyelőre ott is csak a próbaüzem zajlott le. Az üzembe helye­zéssel kapcsolatos ütemterv szerint, a befejező szereléssel együtt, június 30-tól foko­zatosan megkezdődtek a géppróbák, majd azt köve­tően a komplex próbák. Ed­dig valamennyi érintett be­rendezést. kipróbáltunk, és a napokban hozzáfogtunk a katalizátor gyártásához: ez­zel egyidejűleg a katalizátor laboratóriumi bevizsgálásá­hoz is. Annyit erről el kell mondani, hogv a katalizá­torgyártás a műanyagkészítés egvilc igen kényes részletfo­lyamata, hiszen megfelelő katalizátor nélkül a polime- rizáció, azaz a molekulák összekapcsolódása nem jön létre. A folyamathoz szük­séges katalizátort bizony a gyártás közben újra és újra el kell bontani, tehát ennek a folyamatnak a valóságos gyártás közben hiba nélkül, újra és újra meg kell ismét­lődnie. Rövidesen sor kerül a to­vábbi egységek üzempróbái­ra is. Elsőként a vegyszertá­roló berendezéseit próbáljuk ki. néhány részegységben ez már meg is történt. Ezt kö­vetve kezdődik majd meg a tulajdonképpeni gyártás, a polimefizáció berendezései­nek kipróbálása. Jelenleg itt a csővezetékek és készülékek tömítettségét vizsgáljuk. A további egységek próbái is folyamatosan megtörténnek majd a jövő hónap közepéig, ami azt jelenti, hogy a ter­veink szerint október köze­pe táján az új üzemben már megjelenik az első polipro­pilén granulátum. — Azonos terméket gyárt-e az új üzem a regivel? — Nagyrészt igen, de a két üzem működése lehetővé teszi, hogy bővüljön a ter­mékválaszték, és bizonyos kívánságoknak megfelelően jobb alaptulajdonságú ter­mékeket gyárthassunk. Hoz­zá kell tenni azonban, hogy ebben az üzemben rendkívül korszerű vezérlést alkalma­zunk és a- teljes folyamat­irányítást 2 darab, úgyneve­zett osztott intelligenciájú számítógép végzi és ezekhez a programokat a japán cég készítette el. így ezeket a berendezéseket mindenre „megtanították”, mindent tudnak. Az üzembe helye­zéssel egyidőben megtörté­nik majd a rendszernek a bejátszása is. Hosszabb tá­von pedig ez a számítórend­szer olyan biztonságos felté­teleket jelent amely kizárja, hogy ebből az üzemből a meghatározott minőségi mu­tatóktól eltérő műanyag ke­rüljön ki. — Az új gyár tehát az évente készülő újabb 40 000 tonna polipropilénnel meg­duplázza az ilyen típusú műanyag gyártását a TVK- ban, Lesz-e ennek a ter­méknek helye a piacon? — Ettől nem kell félni, az új gyárban készült polipro­pilénből hosszabb távon 25 000 tonnát a Szovjetunió­ba szállítunk, a fennmaradó mennyiség egy részét nyu­gati exportra csomagoljuk be. míg a másik részét hazai üzemekben és részben itt a helyszínen, a TVK-ban dol­gozzuk fel késztermékként. — Az üzembe helyezés után az idén mennyi poli­propilén készül el az új gyár­ban? — Ha minden rendben lesz és a tervek szerint tör­ténik, ez év végéig az új gyárban mintegy 4—5 ezer tonna terméket készítünk. Hajdú Galw-r

Next

/
Thumbnails
Contents