Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-10 / 214. szám

ÉSZAK - MÄGYARORSZ AG 2

1983. szeptember 10., szombat

Befejeződött a madridi találkozó

(Folytatás az 1. oldalról)

A madridi találkozó befejeztével nyilvánosságra hozták a csaknem három esztendeje megkezdett tanácskozás záródokumentumát,

amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szövegét minden résztvevő államban, így Magyarországon is közzéteszik.

A tanácskozás záródokumentuma

A madridi dokumentum címe a következő: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezéséi alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló záródokumentum”.

Ez az elnevezés a kiindulópontra, az 1975. augusztus 1-én Helsinkiben aláírt záróokmányra utal. Annak aláírói — így az olt megkezdett folyamat és ezen belül a madridi találkozó résztvevői — a következők voltak: Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország,

Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, •Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, ■ Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország és a Vatikán.

AZ EURÓPAI BIZTONSÁGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK

Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb. átfogóbb, és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra, békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a résztvevő államok kölcsönös •-kapcsolatait vezérlő mind a ,:tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket;.valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett.

Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről — ez a címe a következő alfejezetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen, azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyomaté- kot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban. Helsinkiben 1983. október 25-től előkészítő értekezletet tartanak.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁG, A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA, VALAMINT A KÖRNYEZETVÉDELEM

TERÜLETÉN

A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. A többi között megállapítja: „a részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása, és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon.

A FÖLDKÖZI-TENGER TÉRSÉGÉNEK BIZTONSÁGÁT ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK

A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „A részt vevő államok - annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb

összefüggésében vizsgálva, szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak' a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében.”

A közel 40 oldalas záró- dokumentum több fejezetben és alfejezetben ösz- szefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat formájában intézkedik az 1984 októberére Velencébe összehívott földközi-tengeri térségi gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési "szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1988 áprilisi berni - szakértői találkozó összehívásáról.

A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll:

— Az európai biztonságot érintő kérdések;

— Együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika, valamint a környezet- védelem területén:

— A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések;

— Együttműködés humanitárius és egyéb területeken;

— A konferencia utáni intézkedések.

EGYÜTTMŰKÖDÉS HUMANITÁRIUS ÉS EGYÉB . TERÜLETEKEN •

E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapodásokat, is, amelyek a részt vevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik.

Az együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a részt vevő államok ,kulturális fórumot’ rendeznek Budapesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek ‘jelen. A .fórum’ olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenységet, a kultúra terjesztéséi és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle , kulturális területeken. Meghívják az UNESCO kép- viselőjét, hogy ismertesse

szervezetének véleményét a „fórummal'. A .fórumot’ szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tartják meg, 1984. november 21-ével kezdődően.”

A KONFERENCIA UTÁNI INTÉZKEDÉSEK

A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák, a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között. A harmadik ilyen találkozót Bécsben tartják 1988. november 4-i kezdettel.” Ezt megelőzően Bécsben 1988. szeptember 23-i kezdettel kéthetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak.

A résztvevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985- ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek.

A záródokumentumban felsorolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni.

A résztvevők felkérik Spanyolország kormányát, hogy a záródokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanyol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi-tengeri térség államai kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón.

A záródokumentumban a részt vevő államok képviselői végül kifejezik köszönetü- ket Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben * a találkozó résztvevőit részesítette.

EEstazelt atanai államfő

Pénteken elutazott Budapestről a burmai elnök. Képünkönt U San Yut a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Ta« nács elnöke búcsúztatta.

Pénteken reggel elutazott Budapestről U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke, akj Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács , elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban.

A két államfő a kora reggeli órákban zárómegbeszélést folytatott a kormány Béla király úti vendégházában. Ezt követően a magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztattál: a magyar és burmai zászlókkal díszített Országház előtt, a K’ossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A Losonczi Pál társaságában érkező U San Yu, és az elnök kíséretében levő személyiségek búcsúztatására megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, Nagy János külügyi államtitkár, valamint a* állami, a társadalmi élet számos más vezető képviselője. Ott volt Veres János, hazánk Rangoonban és Hla Swe, Burma Budapesten akkreditált nagykövete is.

Kürtszó harsant, a dísz- zászlóalj parancsnoka jelentést tett U San Yunak, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a burmai ál» lamfő, Losonczi Pál társaságában, ellépett a díszzászlóalj előtt. U San Yu és kíséretének tagjai elköszöntek a magyar közéleti személyiségektől és a búcsúztatásukra megjelent külföldi diplomatáktól.

A vendégek ezután dísz- motorosok kíséretében a Ferihegyi légikikötőbe hajtattak, amelynek betonján Losonczi Pál és felesége szívélyes búcsút vett U San Yu- tól és feleségétől. Néhány perccel később a burmai elnök különgépe a magasba emelkedett.

Fii golgárí vedeli veniiek uéiÉei)

A megyénkbe látogatott pénteken az a finn polgári védelmi delegáció, amely néhány napja tapasztalatcserén hazánkban tartózkodik. A vendégeket Tokajban Kövér László, a szerencsi járási hivatal elnöke fogadta lés tájékoztatta őket a járás társadalmi, politikai és~ gazdasági helyzetéről. Ezt követően

Zsebesi László ezredes a Polgári Védelem megyei törzsparancsnoka adott tájékoztatást Borsod megye polgári védelmi feladatairól. A finn szervezet főtitkára elismerését fejezte ki az eddig látottakról. megköszönte a fogadtatást, majd a délutáni órákban a delegáció tagjai Egerbe utaztak el.

B SZOT elnökségének ülése

(-Folytatás az 1. oldalról)

a vállalati nyereséget, bővítik a kapacitást, enyhítik a helyenként már-már elviselhetetlen munkaerőgondokat. A szakszervezetek a vállalati gazdasági munkaközösségeket olyan eszköznek tartják, amely segíti és kiegészíti az iparvállalatok tevékenységét.

A dolgozók gyakran szóvá teszik, hogy nagyon eltérőek a fő munkaidőben és a gazdasági munkaközösségben végzett munka feltételei, az ösztönzés forrásai, ami feszültségeket és bérezési aránytalanságokat is előidéz. Mivel a népgazdasági feladatokat vállalkozói módszerekkel továbbra is a vállalatoknál:, üzemeknek kell meg- oldaniok, a szakszervezetek fontosnak tartják, hogy elsősorban a dolgozók fő munkaidőben végzett tevékenységének feltételeit, üzem- és munkaszervezési színvonalát javítsák. Az elnökség szóvá tette, hogy a vállalatok többr ségénél gondot okozott és okoz a gazdasági munkaközösségek megalakulásának hosz- szadalmas eljárásrendje, túlzottan bürokratikus a már létrejött gazdasági munka- közösségekből a tagok kiválásával vagy éppen a tagfelvétellel kapcsolatos eljárás, amely ugyanolyan körülményes, mint magának a munkaközösségnek alapítása. Ezért célszerű lenne az eljárásrend, valamint a munkaközösségekre vonatkozó adminisztratív nyilvántartási, adózási szabályok egyszerűsítése. A szakszervezetek azt is szükségesnek tartják, hogy a fő munkaidőt mindenütt egyértelműbben határolják el a gazdasági munkaközösség tevékenységétől, vagyis a gmk-beli munkát

ne a fő munkaidőben készítsék elő. Szükségesnek tartják továbbá, hogy az állami szervek kötelezzék a vállalatok vezetőit a munkavédelemmel kapcsolatos rendeleiek betartására a gazdasági munkaközösségek működési körében is.

A kereskedelemben bérleti, szerződéses, költségtérítéses rendszereket, jövedelemérdekeltségi formát vezettek be, s ezek megfelelnek a várakozásnak, egyes hiányosságaik ellenére is jól, a korábbiaknál rugalmasabban segítik a lakosság ellátását. Szerződéses formában mintegy hétezer bolt és vendéglátóhely üzemel, az összes boltok és vendéglátóhelyek 13 százaléka. A vállalkozási készség elsősorban a vendéglátás területén bontakozott ki, kisebb az érdeklődés az élelmiszer-, illetve a zöldség-gyümölcsboltok iránt.

Az eddig megkötött szerződéseknek mintegy tíz százalékát bontották fel különböző okok, elsősorban veszteséges gazdálkodás miatt. A szerződéses üzemelési forma terjedése a tervezetthez képest lassú, aminek elsősorban az az oka, hogy csökken a vállalkozásra alkalmas megpályázható boltok és vendéglátóhelyek száma. Egyes területeken az utóbbi időben némi élénkülés tapasztalható.

Az elnökség a továbbiakban a szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozásának tapasztalatéiról szóló jelentést vitatta meg. Ezután az elnökség úgv határozott, hogy Szeptember 15- ére öszehívia a Szakszervezetek Országos Tanácsának ülését, ahol megtárgyallak a szakszervezetek kádermunkájának időszerű kérdéseit és feiles'/lésénelc feladatait.

. Végül a SZOT elnöksége állásfoglalást fogadott el a felszabadulási munkaver- senyről.

Gyártókapacitást keresünk az alábbi cikkekre:

ajtó, ablak, mozaiklap, BH-elem, kerítésoszlop, oltott mész, falazóanyag,

kútgyűrű, betonkőd, szegek, műanyag falburkoló.

*P*jC»VAí