Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-03 / 208. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SIU-IM AZ MSZMP BORSOD-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 208. szám Ara: 1,80 Ft Szombat, 1983. szeptember 3. üányásznapi ünnepség az Ipari Minisztériumban Havasi Ferenc beszéde A 33. bányásznap alkalmá­ból pénteken ünnepséget tar­tottak az Ipari Minisztéri­umban. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Méhes Lajos ipa­ri miniszter, a Politikai Bi­zottság tagjai. Ott volt Fejti György, a KISZ KB első tit­kára. jelen voltak a SZOT és különböző ágazati szakszer­vezetek vezetői, képviselői. Az ünnepséget Kovács Lász­ló, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg, majd Havasi Ferenc, a párt Központi Bi­zottsága és a kormány nevé­ben köszöntötte a bányászo­kat. — Ezen a napon azok felé fordul az ország figyelme, akik áldozatos munkával a fejlődés szolgálatába állítják hazánk' ásványi kincseit — mondotta a Központi Bizott­ság titkára. Ez az ünnep ki­fejezi a bányászok társadal­mi megbecsülését, a mély tiszteletet, amely bányásza­inkat övezi. Társadalmunk a bányászok múlt és jelenbeli helytállásáról, áldozatvállalá­sáról is emlékezik ezen a napon. A bányászat dolgo­zóinak erőfeszítésein nagy­mértékben múlik népgazda­ságunk további fejlődése is. Nálunk is számolni kell a kitermelési feltételek rosz- szabbodásával, ezen azonban úrrá lehetünk a fejlett tech­nika eszközeinek mind szé­lesebb körű alkalmazásával ■— mondotta. — A föld alat­ti szénbányákban a terme­lés 60 százalékát már telje­sen gépesítették, fokozatosan terjed az automatizált ter­melésirányítás is. A szilárd- ásvány-bányászat más terüle­tein is — különösen a ba- uxit- és uránércbányászat­ban — alkalmazott termelési technológiák mind nagyobb része mérhető nemzetközi mércével. Hasonló fejlődésen megy át a bányászati akna­mélyítés technikai fegyver­tára is, amely máris számos kiemelkedő teljesítményre adott lehetőséget. — Az új gépek, berende­zések, technológiai eljárások folyamatosan megváltoztatják a bányamunka jellegét, és új követelményeket támaszta­nak a dolgozó emberekkel szemben, nagyobb szerephez jut az emberi tényező. A korszerű gépek kezeléséhez szélesebb ismeretek szüksé­gesek. Az elmúlt időszak tragikus eseményei is arra figyelmeztetnek, hogy a leg­korszerűbb technika is va­lójában csak akkor eredmé­nyes, a munka csak akkor biztonságos, ha mindenki fe­gyelmezetten teljesíti felada­tait, és a munka egész fo­lyamatát ellenőrzik. Ugyan­akkor szükséges, hogy még szélesebb körben alkalmaz­zák a mérés, az automatizá­lás eszközeit, és különösen fontos, hogy ezek helyes ke­zelését megismertessék a dol­gozókkal, gyarapodjék az emberek szaktudása, egyének és kollektívák nagy felelős­séggel végezzék feladataikat. — Nagy a jelentősége an­nak — folytatta —, hogy az ásványi nyersanyagok kiter­melése és felhasználása mi­nél kisebb környezetkárosító hatással járjon. Fokozni kell azokat a dicséretes eredmé­nyeket, amelyeket a bányá­szat egyes területein azzal értek el, hogy a mező- és erdőgazdasági művelésből korábban elvont területeket tájrendezéssel ismét alkal­massá tettek a hasznosítás* Az energia- és nyersanyag- gazdálkodás korszerűsítésé­ről szólva rámutatott, hogy fokozni kell a gazdaságosan igénybe vehető hazai .ener­giahordozók kitermelését, másrészt teljesebben ki kell használni a KGST-országok- kal kiépített és tovább bővít­hető együttműködés lehetősé­geit. Nagyon fontos, hogy a hazai kitermelést ne csupán az energiahordozók világpia­ci árának emelkedése, s ez­zel a behozatal megdrágulá­sa tegye versenyképessé. A gazdaságosság legfontosabb feltétele, hogy mérsékeljük a kitermelés költségeit, fo­kozzuk a munka hatékony­ságát, termelékenységét. A termelés gazdaságos bővíté­sére mindenekelőtt a szén- termelésben van lehetőség. Az ismét intenzívvé váló földtani kutatások eredmé­nyeképpen az ötödik ötéves terv időszakában mintegy egymilliárd tonnával bővült ismeri szénvagyonunk, ami lehetőséget ad a hosszú távú fejlesztés megalapozásához. Az eocénprogram keretében épülő márkushegyi és nagy­egyházi bányák 1980-ban megkezdték a termelést, és az elhatározott ütemben folyik a mányi bányaüzem első szakaszának, valamint a Lencse 1—II. bányának az építése. . s megkezdődött a kokszolható feketeszén meny- nyiségének növelésére a li­ászprogram végrehajtása is. Az ország energiaigényének biztosításában a szénbányá­szat mellett egyre nagyobb szerepet kap az uránbányá­szat, amelynek nagy ünnepe volt a Paksi Atomei'őmű el­ső blokkjának bekapcsolása. — Energiafelhasználásunk szerkezetének átalakítása is nagymértékben hozzájá­rulhat a természeti kincse­inkkel való eredményesebb gazdálkodáshoz. Lehetséges és egyben szükségszerű is a hagyományos energiahordo­zók. különösen a szén eddi­gieknél nagyobb arányú hasznosítása. Legalább ilyen fontos az energiatakarékos termelési eljárások kidolgo­zása és alkalmazása. Ezzel érhetjük el az energiaszük­séglet viszonylagos csök­kentését. NSgyon fontos! hogy a bá­nyászatban is jobban kihasz­náljuk a berendezéseket, ha­tékonyabbá váljék a munka, de ennél is fontosabb, hogy mindenütt tovább fokozzák a munka biztonságát, köny- nyítsék a bányászmunkát. Az ötödik és a hatodik ötéves terv időszakában is igen je­lentős összegeket — összesen hárommilliárd forintot — fordítottak, illetve fordítanak erre a célra. Azoktól az in­tézkedésektől is a bányászok munkakörülményeinek to­vábbi javulása várható, ame­lyek nyomán 1985-ig újabb 20 százalékkal csökken az egészségre ártalmas munka­helyek száma a bányaipar­ban. Végül arról szólt, hogy a párt és a kormány to­vábbra is minden támogatást megad ahhoz, hogy a bá­nyászok sikeresen és bizton­sággal végezhessék munká­jukat. Havasi Ferenc beszéde után Méhes Lajos kitünteté­seket adott át. Kovács László zárszava uián az ipari miniszter foga­dást adott a kitüntetettek tiszteletére. esi muftis A Békemozgalom jegyében idén tizenötödik alkalommal rendezik meg hazánkban az őszi szolidaritási akció ren- dezvén vsoroza m< t. Szeptem­ber 1-én, a második világhá­ború kirobbanásának 44. év­fordulóján az antifasiszta vi­lágnapon kezdődött az őszi békeakci'ók sora. Megyénkben a béke- és szolidaritási akció szeptem­ber 2-án Miskolcon, a MÁV Miskolci Járműjavító Üze­mében megrendezett szolida­ritási nagvrrvüiéssel vette kezdetét. Délután 2 órakor a Himnusz elhangzása után Zsebeházi Ferenc, a MÁV Miskolci Járműjavító Üzeme pártbizottságának titkára kö­szöntötte a nagygyűlés részt­vevőit, Ezt követően kapott szót a nagygyűlés előadója, clr. Bognár Gyula, a Külpo­litika című folyóirat főszer­kesztője. I Beszédében — többek kö­zött — elmondta: az idei ren­dezvények a „Szolidaritás a békéért és a haladásért” jel­mondat jegyében kerülnek megrendezésre. Szólt arról, hogy napjainkra a szolidari­tás fogalmának általános em­beri tartalma kibővült, s el­választhatatlanul összeforrott a társadalmi haladásért ví­vott küzdelemmel, s a mun­kásmozgalommal. mét jelentős feladatai van­nak a szolidaritási mozgalom­nak, nemcsak a helyenként feléledő újfasiszta mozgal­mak elfojtásában, hanem a napjainkra újból megnőtt há­borús veszélyek elhárításá­ban. A szolidaritás lángja a XX. században a fasizmus elleni harc jegyében csapott a leg­magasabbra. Ma, 44 évvel az emberiség t örténelmének leg­pusztítóbb háborúja után is­Az előadó felhívta a figyel­met arra. hogy amilyen mér­tékben nőtt földünkön az elmúlt 30—40 évben a felhal­mozott pusztító fegyverek mennyisége, ugyanolyan mér­tékben növekedett a szolida­ritási mozgalom jelentősége is, amely mára a békeharc­ban kapott új értelmet. Dr. Bognár Gyula előadása után az üzem dalárdája adott rövid műsort, majd a nagy­gyűlés az Interoacionálé hangjaival zárult. Úttörik és szoüáscslnáióh A mélyművelésű bó- 9 nyéket a külszínről tárják fel, a szénva- gyon termelésre való előké­szítése, az új, tömegtermelő munkahelyek kialakítása az elővájócsapatok, brigádok feladata. A vágathajtás nagy szakmai hozzáértést tételez fel, ezért a vájárok legjavát válogatják erre a feladatra. A Borsodi Szénbányák Or- mosi Bányaüzemében dolgo­zik a Gagarin nevét viselő, Újlaki Miklós által vezetett elővájó szocialista brigád, amely már hosszú évek óta országosan is kiemelkedő eredményeket ér el. Jelenleg egy új légvágatot készítenek a decemberben induló front­fejtéshez. Képünk a munka­helyen készült, ahol Jessze Tibor, az üzem főmérnökhe­lyettese Újlaki Miklós brigád­vezetővel ellenőrizte a mun­kálatokat. (Képes beszámo­lónk a 3. oldalon.) í ! (3. oldal) KlfiíiezeUMelii témái! {5. oldal) szerepűén (6. oldal) in (6.-7. oldol) (10. oldal) Tanévnyitó Ie§i kar alakult a Nehézipari Műszaki Egyetemen Tanévnyitó ünnepi egye­temi tanácsülést-tartottak teg- •nap, szeptember másodikén Miskolcon, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen, ahol ettől a tanévtől kezdve, négy karon folyik az oktatás. A Himnusz elhangzása után dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora kö­szöntötte a résztvevőket, az egyetem oktatóit, hallgatóit, elsőéveseit, valamint a párt-, állami és tömegszervezetek, a társintézmények képviselő­it, Az ünnepségen részit vett dr. Köpeczi Béla művelődé­si miniszter, Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke, dr. Voksán Jó­zsef, a Pedagógus Szakszer­vezet Kö7,pont.i Vezetőségé­nek főtitkára, Soltész István ipari miniszterhelyettes, dr. Fetrik József igazságügyi miniszterhelyettes, Varga Sabján László, a KISZ KB titkára, dr. Hársfalvi Rezső, a Magyar Jogász Szövetség titkára, valamint Tóth József, az SZMT vezető titkára. A köszöntő szavak elhang­zása Után dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter a Mi­nisztertanács megbízásából bejelentette: az 1983—84-es tanévtől kezdődően jogi kar­ként működik a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1980-ban létrehozott Állami és Jogtu­dományi Intézet. A dékáni megbízatást és a dékáni lán­cot a miniszter átadta dr. Kratocliwil Ferencnek. Soltész István ipari mi­ll iszterhely ettes emel kedett ezután szólásra, hogy az. Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, vala­mint a Gépipari Tudomá-j n.yos Egyesület nevében at-; adja a Jogi Karnak adoma-« nyozott zászlót. Ünnepi tanévnyitó beszé* det. dr. Czibere Tibor rektor» mondott, kiemelve, hogy a 4 egyetem életében kétségtelen nül történelmi esemény a 35; tanév, hiszen a magyar fel­sőoktatásban szokatlan, hogy egymás mellett, képezzenek szakembereket a társadalom­tudományok és a műszaki tu-' dományok területére. Emié-' keztetett arra, hogy milyen szükség hívta életre előbb a jogi intézetet, most pedig a jogi kar alapítását. Szólt ar­ról, hogy a jogi kart befogadó épület, falai már állnak, 3 a következő tanévtől már bir­tokba is vehetik majd azt az oktatók és a hallgatók. (Folytatás a á. oldalon) j r Éjszakai mélyszántás A hernádnémeti Hemádvölgye Termelőszövetkezetben éjjel-nappal szántanak, s így a nagy értékű Rába-Steiger-traktorok kihasználtsága szinte teljes. A szövetkezet a saját földjeinek felszántása után az erőgépeket más tsz-nek bérbe adja. Képünkön Majoros János éjszakai mélyszántást végez.

Next

/
Thumbnails
Contents