Észak-Magyarország, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-17 / 220. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG TÖ V 1983. szeptember 17., szombat Boldogkő vára Ott balra, előttünk az l . # a szikla! Ha egy ki- ! ;í csit jobban megnézzük, arcot formál. Egy ember pro- - fiiját. Látja? Igen, ha az ember jobban megnézi, va­lóban egy profil. Csak meg kell látni , a szik­lában az arcot, miként látja és láttatja Borika, Boldog­kő vára mai asszonya, gond­noknője, pontosabban a vár gondnokának felesége. Ar­rébb lépkedünk a sziklá­kon, lépcsőkön. Akár azt is írhatnék: a patika tisztasá­gú sziklákon, ha ez illene a nemrég hétszáz éves fennál­lását ünneplő várhoz, bár nyilván letagadott néhány 'száz évet, amennyivel idő­sebb lehet. Nyomai, mély gödrök, avagy gödröcskék, ' egykori cölöpvárra utalva árulkodnak a korábbi idők­ről. • Talán. Mert az ilyen várakban valahogy semmi sem biztos. Lehetséges: valóban érkez­tek az első világégés előtt keleti népek — törökök — magasrangú tisztjei, kik tér- 'képet hoztak, csodás, eme­letes várkastély rajzát mu­tatták. És persze kincset, meghatározott helyen levő folyosót, kazamatát, korridort sokaságától kezdve őrködő páncélos vitézzel, piros sap­kás kísértetekkel, mikből e helyütt — vagy kicsinyég arrébb, a faluhoz elnyúló föld alatti folyosókon — már többet is láttak hiteles szem­tanúk? Melyik hát a jobb? A legjobb tán, ha nem bolygatjuk, maradjon, miként van az idők mélységétől. Né­zelődjünk inkább ebben a pormentesre sepert várban, fentről, amerre éppen nézni lehet. Borika mondja, hogy mintha korábban pirosodna, érne a csipke, meg sokféle más bogyó. Az ősz koráb­ban érkezik a szokásosnál, az illőnél. Az eddigi nagy meleg miatt. Föltehetően ko­rábban kezdődik majd a szí­nesedés is. A Magoskán, meg a környező többin. Hol valaha nagyszerű szőlő ter­mett, bárki által megiható bort adva. Annak idején, egy-egy nagy zápor után puttonyokban, kosarakban hordták vissza a termőtalajt ezekre a hegyekre. A falu határában persze ma is meg­terem az a bor, amit nem­igen lehet megkülönböztetni — csak úgy ukk-mukk-íukk — a legrangosabb hegyaljai­tól. De hiszen a határ is ép­pen itt megy, tehetődött vol­na az a határ kicsinyég ar­rébb is. De ide nem a. bor kedvé­ért érkeznek ezrével, tízez­rével évente a látogatók. Az országos kék túra jelzésein, vagy csak úgy nekivágva. Az idei — valamelyest meg­csappant létszámot jelző mérleg is — körülbelül 25— 30 ezer látogatót ígér. Erry- nyien jöttek tavasztól őszig. Ráadásul az sem biztos, hogy még egyszer eljön ide, ki már egyszer itt járt. Leg­alábbis azok, akik nem asz­kéta természetűek, és nap- , jában legalább egyszer-két- szer enni, inni is szeretnek. Itt, ebben a várban tovább­ra sem lehet étkezni. Régi óhaj: rendeződjön be ven­déglátó egységként az alag­út! De nem rendeződik be. Magától sehogyan sem. Nem­régiben az encsi járási párt- vb ülésén is szó volt erről: példaként a vendéglátás hiá­nyosságaira, a vendéglátásért felelős szervek kényelmessé­gére. Egy büfécskét már ki­alakítottak a várban, éppen abban a pincében, melyben talán ama régi kincseket le­hetne keresni. Csak hát a büfés másütt is dolgozik, nem tud mindig itt lenni. Kukoricatáblák, szőlőtőkék sorjáznak alattunk, meg az idén fukarul termő gyü­mölcsfák. Arrább kúpos hegy, fenyőktől díszes: egy-' kor itt is földvár magaslott. Még arrább a boldogkőúj fa- • lui kőtenger, de ezt most pá­ra, kékség takarja. És őszi, sárgás fényű nap yilágol. Várlátogatásokhoz alkalma­tos idő. Boldogkő vára októ- ben 31-én zár. Priska Tibor Részlet a vár belsejéből kerestek. Dong is a föld, hol itt, hol ott a lépések alatt,' nyilvánvaló, üreg rejlik alat­ta, nyilvánvaló, mesés kincs­esei. Mi más egyébbel? Ta­lán homállyal, törmelékkel, néhány százlábúval, gilisztá­val? Nem pedig évszázadok Kitekintve az alagútból. Az elképzelések szerint ezt lehelne ven­déglőnek berendezni, de az elképzelésből az idén sem lett semmi. Miért kapirplnak mindenütt a tyákek? (Nyugat-afrikai mese) Egyszer a tyúk és a ku­tya egy tálban kaptak ebédet. Az ételüket olaj­jal is megöntözték, de az olaj mind lefutott a tá­nyér mélyebb részeire. Az étel teteje száraz maradt. Az okos kutya hamar észrevette ezt, és nem vár­ta meg, hogy megegyék azt, ami felül volt. Orrá­val szépen felturkálta a tál alját, és abból lakott jól, ami jó zsíros volt. A buta' tyúk viszont a szá­raz darabkákat csipkedte a tetejéről. Mikor mindketten jól­laktak, kihúzta a kutya az orrát a tálból, és azt mondta a tyúknak: — Ó, de buta vagy! Azt csipkeded, ami felül van, mielőtt meggyőződnél ar­ról, mi is van az alján. Látod, az én ételem jó zsíros volt, míg te a szá­razát kaptad. A buta tyúk nagyon szí­vére vette ezt a tanítást: azóta is mindenütt kapa­rászik, hogy hátha talál valamit. Meg akar bizo­nyosodni arról, hogy nincs-e odalent valami jó.-, sí (Mezcy Katalin fordításai Gyerekszáj-vers A KÉK-CSÍKOS ROVIDNADRÄG Anya nem tudja, mi a szép. Folyton rondaságokat akar rámadni. Hiába mondom neki szépen, hogy a kék-csíkos nadrágomat akarom fölvenni, csak akkor figyel rám, mikor ordítok. És még ő mérges. Most kitaláltam azt, hogy csak a kék­csíkos nadrágomban várhatom opát. Ez tetszik anyának. De a krumpliszedésnél mégis leci- báija rólam, nehogy piszkos legyen. Reményte­len eset. Villányi László Aki szereti a természetet, nemcsak szívesen tanul róla az iskolában, hanem a valóságban is megismerkedik a fákkal, virágokkal, a sokféle növénnyel, gyümölccsel. Rajzunkon nyolcféle levél látható. Vajon l'elismeritek-e? Beküldési határidő: szeptember 22. Kérünk bennete­ket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőség címére. A hibátlanul megfejtők közölt könyveket sorsolunk lri. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: a mellélteit ábra. Könyvet nyertek: Belyus Ildikó Sátoraljaújhely; Nagy Veronika Taktaharkány; Szaniszló Szilvia Tárcái; iß, Novak. Ferénc Kazincbarcika; Molnár Krisztina Mis­kolc; Veres Dóra Miskolc. A könyveket postán küldjük eL A múlt heti feladvány meg­fejtése Rejtvény: Egy kis botanika A képen egy vízbe merülő csőszakasz fektetési munkái láthatók óz karrie Épül a csővezeték Ä világ bizonyított 0 földgáztartalékai 3 szá­zalékkal (103 milliárd tonna kőszénegyenértékre) nőttek a múlt évben. A Szovjetunió bizonyított tar­talékai az év végén — a KGST-országokkal és Kíná­val együtt számítva — 43,6 milliárd tonnára, az USA-éi 7 milliárd tonnára rúgtak. Az elmúlt évben a világ energiafogyasztásának kere­ken ötödrészét fedezték föld­gázból. A fogyasztás össze­sen 1,85 milliárd tonna kő- szénegyenértékre rúgott, va­lamelyest kevesebbre, mint 1081-ben. Ezen belül az USA fogyasztása és termelése egy­aránt 8 százalékkal esett vissza, az utóbbi 625 millió tonna kőszénegyenértéknek felelt meg. Ezzel az USA 34 százalékos részaránnyal még a világ legnagyobb íöldgáz- kitermelője maradt. A Szov­jetunió aránya a világ ter­melésében 32 százalékos, a kitermelés a múlt évben mintegy 8 százalékkal nőtt, 600 millió tonna kőszén­egyenértékre emelkedett. A világ földgázkereskedel­me 220 millió tonna kőszén- egyenérték volt. 2 százalék­kal kevesebb, mint egy év­vel korábban. A világkeres­kedelemben 13 termelő és 21 fogyasztó vett részt. A Szovjetunió az NSZK-ba 11.4, Olaszországba 9.9, Francia- országba 0.9, a KGST-orszá- gokba pedig 37.8 millió ton­na kőszénegyenértéknek megfelelő mennyiségű föld­gázt szállított, Afganisztán­ba pedig 3 millió tonnának megfelelő mennyiséget ex­portált. Az NSZK 1982-ben 40 millió tonna kőszénegyen­értékű földgázt importált, s ezzel a világ legnagyobb im­portőre volt. De ez még csak a kezdet, hiszen a többszörö­sére tog félfutni e. Szovjet­unióból a nyugati országok­ba — többek között az NSZK-ba — szállított földr gáz mennvisége. Már nagy­ban építik, az ehhez szüksé­ges csővezetékeket. I

Next

/
Thumbnails
Contents