Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

1983. augusztus 11., csütörtök

ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3

Világcégek ajánlatai a magyar gabonaprogramhoz

Az elmúlt évtized gabona- termesztési sikerei legalább olyan mértékben köszönhetőek a korszerű, nagyteljesítményű gépek megjelenésének, mint az új búza-, kukoricáin jtáknak és a kémiai anyagok egyre szélesebb körű alkalmazásának. Ebben azidőszakban mind nagyobb lermöképességü gabonafajták kerültek köztermesztésbe, mind tökéletesebb növényvédő szerek alkalmazására kerülhetett sor es megtorpanások árán ugyan, de napjainkra az üzemek zömében a tényleges biológiai igénnyel összhangba került a talajerő-' visszapótlás is.

Gondot, növekvő gondot, a mind magasabb technológiai igényeknek megfelelő gépek beszerzése jelentett. A hetvenes évek elején még nagy számban es szeles választékban kerültek a mezőgazda- sági üzemekbe nagy teljesítményű traktorok és kombájnok, de azóta ismert és növekvő gazdasági nehézségeink okán évről évre csökken az ilyen gépek beszerzésének lehetősége. Amelyek helyettük bejöttek az országba, illetve amelyeket itthon gyártottak, eg.y-két ki- vélult leszámítva nem felel lek és nem felelnek meg az élenjáró üzemek öt tonnát meghaladó hektáronkénti búzahozama és a nyolc tonna körüli kukorica állag- termése által támasztott igényeknek. Ilyen körülmények között az élenjáró gabona- termesztők nem tehettek mást: próbálták és próbálják üzemben tartani a régi gépeket. Van olyan IH-trak- tor, amelyik minden reális élettartamot meghaladva már tizenhárom éve dolgozik. Képzelhető, mibe kerül a karbantartása. De nem jobb a helyzet a magyar, a szovjet, a csehszlovák, a lengyel és mindenekíölött az NDK erő- és munkagépekkel sem. Illetve az utóbbi gépekkel már fiatalabb korukban is sok volt a baj; a krónikus pótalkatrész-hiány az üzemeltetőknek rengeteg gondot és persze jókora költséget okozott.

Az utóbbi időben agrávkö- rökben — okkai-joggai — már a termelőalapok feléléséről kezdtek beszélni. Nyilvánvalóvá váll, hogy Jia rövid időn belül nem kerül sor az elhasználódott gépek cseréjére. úgy akár a gabona- termelés színvonala is visz- szaeShet. Ennek épp az ellenkezője a cel. A VI. ötéves terv nyitányával egv- idöben útjára indított Intenzív Gabona Program , a hozamok nagyarányú emelkedését irányozza elő; csökkenő ■ vetésterületen nagyobb terménymennyiség előállítását. Ennek érdekében, az ország nehéz fizetési helyzete ellenére már tavaly is, idén év elején is. igaz, korlátozott mennyiségben, de sor került nyugat-európai és tengerentúli közép- és nagyteljesítményű traktorok, gabonakombájnok importjára.

Jelentős változásra a Világbankkal a közelmúltban aláírt hitelszerződés* ad módot. Az egyébként megszokottnál lényegesen kedvezőbb feltételekké! nyújtott

hitel nemcsak viszonylag nagyszámú gépvásárlásokat lesz lehetővé, hanem a mezőgazdasági gépimportban eddig szokatlan, széles körű versenytárgyalás — tender — kiírását is lehetővé tette. A Világbank közlönyében még a hitelszerződés végleges aláírása elölt, áprilisban megjelent a tender kiírása. Eszerint Magyarország intenzív gabonaprogramjának III. szakaszában gépi fozközök szállítására lehetett pályázni. Ezen belül 240 lóerő fölötti teljesítményű nehéz szón lótraktorok, 160— 190 lóerő között univerzális traktorok, a hozzájuk kapcsolható talajművelő- és vetőgépek, zöldfakavmány betakarítógépek és persze gabonakombájnok szállítására kerülhet sor. Érdekesség: a versenytárgyaláson azonos feltétel mellett magyar cégek is részt vehettek. Aki nyer közülük, ,az a magyar mezőgazdaságnak olyan módon szállíthat gépet, mintha nem rubelelszámolású exportot teljesítene.

A tender felbontása után kiderült, hogy a pályázók között gyakorlatilag a világ valamennyi jelentős mezőgazdasági gépgyártója megtalálható volt, közöttük a John Deer, az IHC, a Claas, a Fiat, a Hesston, a Laver- da, a Steyer és mások, egyebek mellett a Kába Magyar Vagoii- es Gépgyár és a Me- zugéptröszt. Több tucat géptípus szállítására, mintegy 80 cég tett ajánlatot. Örvendetes, bogy a magyar ajánlatok színvonala mind formailag, mind tartalmilag versenyképesnek bizonyult a nagy világcégek ajánlataival. Ez azért is igen jó hír, mert a Világbankhoz csatlakozott valamennyi ország vállalatai minden olyan tenderen indulhatnak, amelyet a Világbank valamely célhitele fihansziroz. A pályázatok értékelésében részt vevő •világbanki szakemberek véleménye szerint, ilyen színvonalú ajánlatokkal akár a Kába, akár a Mezőgéptröszt jó esélyekkel szerepelhet a külföldi versenytárgyalásokon is.

A magyar gabonaprogramra kiirt tender értékelése folyamatban van, eredményhirdetés u közeli napokban várható. Az értékelés széles köiű műszaki stáb által kidolgozott pontrendszer alapján történik. Ez műszaki paraméterek, munkaminőség, üzemanyag-fogyasztás és persze az ár alapján rangsorolja a szállításra ajánlott gépeket.

Jó hit, hogy az ajánlatok döntő . hányada jelentős árengedményeket tartalmaz. Ugyanazt az univerzális traktort, amelyet az év elején még - rövidlejáratú, céghite- les konstrukcióban vásároltunk 39 ezer dollárért, most ugyanaz a cég a Világbank hosszú lejáratú hitelével 29 ezer dollárért ajánlja. Az ebből adódó következtetés egyértelmű: nagyobb mérteim vásárlásoknál, a Világ- cmnletol függetlenül is, a jövőben célszerű lesz minden esetben széles körű verseny- tárgyalásokat meghirdetni.

G. I.

T

Mefleztóitt a kenieraralás

A rendkívüli időjárás tíz nappal előbbre hozta a kender érését az Alföldön, és szerdán Csongrád, valamint Békés megyében megkezd- ték'a rostnövény aratását.

Az idén Bács, Békés. Csöng-, rád, Kéjéi', Hajdú és Tolna megye 32 gazdaságában 5600 hektáron, a tavalyinál nagyobb területen termeltek kendert. A betakarítás mégsem okoz gondot, mert az idén

30 új kévekötő aratógép érkezett hazánkba a Szovjetunióból. Alkatrészben sincs hiány. A „kenderes” gazdasagok mindegyike a szegedi kendertermelési rendszerhez, tartozik, amelynek szerviz- kocsijai a bejelentéstől számított 24 órán belül az ország bármely részébe elviszik a szükséges alkatrészt és azt be is szerelik.

A szénmosó épülete (bal oldali kép). Barto Alfonz főmérnök Som István szerelővel beszéli meg a munkafeladatot (jobb oldali kép).

Fojtán László felv.

Az első háromtermékes — Javul a szén minősége A szennyező anyagokat is felhasználják

A Borsodi Szénbányák az idén is 4,1 millió tonna szenet ad a népgazdaságnak. A Kazincbarcikán levő központi osztályozó, szállító- és gépjavító üzemben száz női dolgozót foglalkoztatnak három műszakban a meddő kiválogatására. Ennek ellenére a minőségi reklamációk miatt a múlt évben 10 millió forintot, kellett visszatéríteni a vásárlóknak. A korszerű bányászkodás egyik hátránya, hogy a gépi jövesztés, a maróhenge- rek „nem tesznek különbséget” a szén és a tneddö között: a tömegtermelés során szennyezetté válik a szén. A jó minőségű áruszén jogos igényként merül fel a vásárlók részéről. Ugyanakkor nem áll korlátlanul rendelkezésre a válogatáshoz elegendő szakképzetlen munkaerő. Emellett az sem közömbös, hogy a rendelkezésre álló szállítási kapacitást miként használják ki. A szénmosó lehetővé teszi, hogy kevesebb meddő, szennyező anyag vegye el a szállítás során a helyet a széntől.

Ba rta Alfonz főmérnök elmondotta, hogy hazánkban ez

lesz az első háromtermékes, nehézszuszpenziós szénmosó. A felhasznált víz és a magne- tit keveréke ugyanis a Wem- co-kádban szétválasztja a szenet, a meddőt és a középiér- i méket, vagyis a meddős szenet. A szennyező anyagokat ezután hidraulikus csőszállító-rendszer továbbítja a közeli hőerőmű pernyelerakó helyére. Nagy gondot fordítanak a környezetvédelemre annak ér-déliében, hogy a szeny- nyező anyagok ne tehessenek kárt. A középterméket , az alacsony fűtőértékű szenet az erőműben hasznosítják. A

meddőt külön tárolóban he* lyezik el, amelyet azután kötélpályán a Tervtáré meddőhányójára szállítanak.

Július 18-a és 22-e között megtörtént a berendezések üres, vagy száraz járatása. Szeptember 15-e és 25-e között kerül sor a vizes járatásra és a berendezések végső ellenőrzésére. Szeptember 25- től október 10-ig tervezik a nehézszuszpenziós üi-es járatást. A próbaüzem október 10-e után indul, amikor is az ide beérkező szén egyharma- dát a mosóban tisztítják, míg a többit a régi technológiával, tehát kézi válogatással mentesítik a meddőtől. Az áj szénmosó várható létszámigénye 73 fő. A jelenlegi pala- válogató létszám 100 fő. Az itt dolgozó lányok, asszonyok közül többen nyugdíjba mennek. Többségük azonban tanfolyamon vesz részt, ami után a korszerű szénmosóban biztosítanak számukra munkát.

O. J.

Rehabilitációs műhely

Rdhafei BäSciös mfihetyt hoA Kőbányai Sörgyárban nagy teljesítményű palackozógép próbaüzemét kezdték meg tegnap. Az új berendezés jóvoltából elsősorban Budapesten javul majd a sör- ellátás.

Az NSZK-ból vásárolt automata töltőt egy régi épületben helyezték el, uz ottlevő, elavult, hozzávetőleg feleakkora teljesítményű töltőberendezést váltották tol vele. A korszerű gépegység

nemcsak a palackok Vöhésé- re alkalmas, hanem rakodószerkezete is van, továbbá önműködő palack vizsgálója: folyamatosan eltávolítja a hibás üvegeket a rendszerből. A géppel óránként - ötvenezer palackot tölthetnek meg s évente négyszázezer hektoliter sört fejthetnek vele. Az új berendezést világos sörök palackozására állítják be Kőbányán.

zott létre csökkent munkaképességű dolgozóinak foglalkoztatására a Volán 12. számú Pécsi VáItelata. A hatmillió forintosból — a felét: tröszt finanszírozta — felépített műhely a vállalat ipari üzemének részeként kezdte meg működését.

A vállalat 25 dolgozója — az eddigi munkájától egészségkárosodása miatt eltiltott

gépkocsivezető, ratkodfemun-' kás kalauz — az új műhelyben emelést, fizikai erőkifejtést nem igénylő tevékenységgel kis súlyú elektromos és pneumatikus alkatrészeket javít. A pécsi vállalat 1800 gépkocsivezetője közül évente tizenöten kénytelenek egészségügyi alkalmatlanság miatt megválni az autóbusz vagy a tehergépkocsi volánjától.

'iiiz a belvíziül

Van a tiszapalkonyai November 7. Termelőszövetkezetnek több niirrt 800 hektárnyi olyan területe, amellyel egyszerűen nem tud mit kezdeni. A folyón túii határt évről évre menetrendszerűen elönti a belvíz, amelynek levonulása után csak a traktorok elsüIlyedésének kockázatává 1 lehfctne művelni a talajt. Az itt termelt búza évről évre 'negatív rekordokat döntögetett, szinte az elvetett magot nem adta vissza a föld. így érthető, hogy a szövetkezet vezetésének sokáig kellett töprengenie azon. miképpen lehetne jövedelmezővé tenni — ha csak pár százezerJlörint erejéig is — ezeket a mélyfekvésű területeket?

A válás, sokkal nehezebb, mint gondolnánk. 'Híd és út ■híján vagy 30 kilométert kell oda-vissza megtenni,' hogy .a területet egyáltalán elérjék. Az állandósult belvízveszély miatt nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés sorsa is megpecsételődött, hiszen hiába van legelő, ha egyszer épület nincs, do a talajvízszint magassága miatt nem is lehet építkezni. Végül megszületett a megoldás!

Az év elején öt család közösen kibérelt.a gazdaságtól egy itt fekvő legelőt, hogy a gyepen ötezer libát neveljen

íei. Hogy ebben mi a gazdaságos ?

Kovács Istvánná főkönyvelő- helyettes, a bérlők egyike:

— Egy kis ráadásjövedelemhez juttathat bennünket. Ha számításainkban nem csalódunk, akkor családonként, több mint tízezer forint jövedelmet könyvelhetünk el az év végén. De csakis akkor, ha nem üt be semmi.

Ennek a „semminek” meglehetősen nagy a veszélye. Még tavasszal történt.

.’ — Rá pár hétre, ahogy a Hortobágyi Állami Gazdaságból megérkeztek a napos libák. Szépen fejlődtek, bízni kezdtünk abban, hogy minden simán, zökkenőmentesen halad majd. Elvégre nem kis szorongással néztünk az év elébe. A csoportból legtöbben nem értettünk a libatartáshoz, így item tudtuk, hogy időben észleljük-e majd a .bajt? Es egyszer csak majd lábát, nyakát törve rohan hozzánk az ügyeletes — felváltva tartózkodnak hét végeken a családok a legelőn —, hogy baj van, hullanak a szárnyasok. Futás az orvosért, aki azonnal megáUapítjí«

ez bizony kolera. Sza^duirk az elnökhöz — Ujj Gyulához —. aki beugrik a kocsiba, s lobog be vakcinákért a városba. Mi addig összegyűjtöttünk mindenkit, s ameddig karunk bírta, oltottuk az állományt.

Ez bizony olyan negyvenezer forint volt, amelyre eiöre nem lehet számolni. De a libák megmenekültek, így hát megérte. Napjainkig több mint 300 ezer forintot fordítottak a vállalkozásra, amelynek haszna még mindig a jött) zenéje,-hiszen az első jégeső az összes állatot „agyonverheti”. (Megyénkben erre sajnos már voit példa.) Kordes Istvánná:

— így érthető voK az izgalom, amikor a rádió viharokat és jégesőket jósolt. Ugyanis bármilyen furcsa, libatartásra nem köt szerződést az Állami Biztosító. így előfordulhat, hogy a Kfoák átadása előtt két nappal százezreket veszít az öt család. Eddig még megúszluk.

Nos. mérlegre téve a pár százezres veszteség veszélyét, s az elérhető ttaeeer forintos

családonkénti nyereséget, ez a tartás meglehetősen kockázatos vállalkozásnak tűnik.

— A férjemet elég nehéz is voit meggyőzni. Végül is sikerült, s most már bízunk benne, hogy az ötlet megvalósítása is sikerül. Mert adódóan a nagy költségből, eddig szinte mindent meghitelezett nekünk a szövetkezet és a gazdaság. Amit természetesen a libák árából, s a tolltépésből fizetünk majd vissza. Az mar más kérdés, hogy ekkora kockázat mellett, ami megmarad nyereség a költségek levonása után, azt kivétel nélkül kevésnek tartjuk. Viszont az is igaz, hogy félévi munkáért nem rossz ez a ,,pré-' mium”.

És a szövetkezet haszna?

Ujj Gyula elnök: — Köny- rryü kiszámolni. Libánként 20 forint fűbért kérünk. Ez 5000 liba esetében már 100 ezer- forint. És több ilyen csoportunk van, akik vállalták a tartást! Eddig ezeknek a területeknek haszna csak ráfizetett milliókkal volt mérhető.

így a belvizes terület hassär not is hozhat. Igaz kockázat-' tál, amelynek mondjuk fái hasznát jelen esetben a v-at-’ laíkozón kívül más is élvezi; amíg esetleges kárát csak ő fizeti. De Palkonyátn rendületlenül bíznak a jó időbaoCs;

—» kánná» —» i