Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-11 / 189. szám

1983. augusztus 11., csütörtök ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 Világcégek ajánlatai a magyar gabonaprogramhoz Az elmúlt évtized gabona- termesztési sikerei legalább olyan mértékben köszönhe­tőek a korszerű, nagytelje­sítményű gépek megjelenésé­nek, mint az új búza-, ku­koricáin jtáknak és a kémiai anyagok egyre szélesebb kö­rű alkalmazásának. Ebben azidőszakban mind na­gyobb lermöképességü gabo­nafajták kerültek közter­mesztésbe, mind tökélete­sebb növényvédő szerek al­kalmazására kerülhetett sor es megtorpanások árán ugyan, de napjainkra az üzemek zömében a tényle­ges biológiai igénnyel össz­hangba került a talajerő-' visszapótlás is. Gondot, növekvő gondot, a mind magasabb technológiai igényeknek megfelelő gépek beszerzése jelentett. A het­venes évek elején még nagy számban es szeles választék­ban kerültek a mezőgazda- sági üzemekbe nagy teljesít­ményű traktorok és kombáj­nok, de azóta ismert és nö­vekvő gazdasági nehézsége­ink okán évről évre csök­ken az ilyen gépek beszer­zésének lehetősége. Amelyek helyettük bejöttek az or­szágba, illetve amelyeket itt­hon gyártottak, eg.y-két ki- vélult leszámítva nem fe­lel lek és nem felelnek meg az élenjáró üzemek öt ton­nát meghaladó hektáronkén­ti búzahozama és a nyolc tonna körüli kukorica állag- termése által támasztott igé­nyeknek. Ilyen körülmények között az élenjáró gabona- termesztők nem tehettek mást: próbálták és próbál­ják üzemben tartani a régi gépeket. Van olyan IH-trak- tor, amelyik minden reális élettartamot meghaladva már tizenhárom éve dolgozik. Képzelhető, mibe kerül a karbantartása. De nem jobb a helyzet a magyar, a szov­jet, a csehszlovák, a lengyel és mindenekíölött az NDK erő- és munkagépekkel sem. Illetve az utóbbi gépekkel már fiatalabb korukban is sok volt a baj; a krónikus pótalkatrész-hiány az üze­meltetőknek rengeteg gon­dot és persze jókora költsé­get okozott. Az utóbbi időben agrávkö- rökben — okkai-joggai — már a termelőalapok felélé­séről kezdtek beszélni. Nyil­vánvalóvá váll, hogy Jia rö­vid időn belül nem kerül sor az elhasználódott gépek cse­réjére. úgy akár a gabona- termelés színvonala is visz- szaeShet. Ennek épp az el­lenkezője a cel. A VI. öt­éves terv nyitányával egv- idöben útjára indított Inten­zív Gabona Program , a ho­zamok nagyarányú emelke­dését irányozza elő; csökke­nő ■ vetésterületen nagyobb terménymennyiség előállítá­sát. Ennek érdekében, az ország nehéz fizetési helyze­te ellenére már tavaly is, idén év elején is. igaz, kor­látozott mennyiségben, de sor került nyugat-európai és tengerentúli közép- és nagy­teljesítményű traktorok, ga­bonakombájnok importjára. Jelentős változásra a Vi­lágbankkal a közelmúltban aláírt hitelszerződés* ad mó­dot. Az egyébként megszo­kottnál lényegesen kedve­zőbb feltételekké! nyújtott hitel nemcsak viszonylag nagyszámú gépvásárlásokat lesz lehetővé, hanem a me­zőgazdasági gépimportban eddig szokatlan, széles körű versenytárgyalás — tender — kiírását is lehetővé tette. A Világbank közlönyében még a hitelszerződés végle­ges aláírása elölt, április­ban megjelent a tender ki­írása. Eszerint Magyarország intenzív gabonaprogramjá­nak III. szakaszában gépi fozközök szállítására lehe­tett pályázni. Ezen belül 240 lóerő fölötti teljesítményű nehéz szón lótraktorok, 160— 190 lóerő között univerzális traktorok, a hozzájuk kap­csolható talajművelő- és ve­tőgépek, zöldfakavmány be­takarítógépek és persze ga­bonakombájnok szállítására kerülhet sor. Érdekesség: a versenytárgyaláson azonos feltétel mellett magyar cé­gek is részt vehettek. Aki nyer közülük, ,az a magyar mezőgazdaságnak olyan mó­don szállíthat gépet, mintha nem rubelelszámolású ex­portot teljesítene. A tender felbontása után kiderült, hogy a pályázók között gyakorlatilag a világ valamennyi jelentős mező­gazdasági gépgyártója meg­található volt, közöttük a John Deer, az IHC, a Claas, a Fiat, a Hesston, a Laver- da, a Steyer és mások, egye­bek mellett a Kába Magyar Vagoii- es Gépgyár és a Me- zugéptröszt. Több tucat gép­típus szállítására, mintegy 80 cég tett ajánlatot. Ör­vendetes, bogy a magyar ajánlatok színvonala mind formailag, mind tartalmilag versenyképesnek bizonyult a nagy világcégek ajánlatai­val. Ez azért is igen jó hír, mert a Világbankhoz csatla­kozott valamennyi ország vállalatai minden olyan ten­deren indulhatnak, amelyet a Világbank valamely célhi­tele fihansziroz. A pályáza­tok értékelésében részt vevő •világbanki szakemberek vé­leménye szerint, ilyen szín­vonalú ajánlatokkal akár a Kába, akár a Mezőgéptröszt jó esélyekkel szerepelhet a külföldi versenytárgyaláso­kon is. A magyar gabonaprogram­ra kiirt tender értékelése fo­lyamatban van, eredmény­hirdetés u közeli napokban várható. Az értékelés széles köiű műszaki stáb által ki­dolgozott pontrendszer alap­ján történik. Ez műszaki pa­raméterek, munkaminőség, üzemanyag-fogyasztás és per­sze az ár alapján rangsorol­ja a szállításra ajánlott gé­peket. Jó hit, hogy az ajánlatok döntő . hányada jelentős ár­engedményeket tartalmaz. Ugyanazt az univerzális trak­tort, amelyet az év elején még - rövidlejáratú, céghite- les konstrukcióban vásárol­tunk 39 ezer dollárért, most ugyanaz a cég a Világbank hosszú lejáratú hitelével 29 ezer dollárért ajánlja. Az ebből adódó következtetés egyértelmű: nagyobb mérte­im vásárlásoknál, a Világ- cmnletol függetlenül is, a jö­vőben célszerű lesz minden esetben széles körű verseny- tárgyalásokat meghirdetni. G. I. T Mefleztóitt a kenieraralás A rendkívüli időjárás tíz nappal előbbre hozta a ken­der érését az Alföldön, és szerdán Csongrád, valamint Békés megyében megkezd- ték'a rostnövény aratását. Az idén Bács, Békés. Csöng-, rád, Kéjéi', Hajdú és Tolna megye 32 gazdaságában 5600 hektáron, a tavalyinál na­gyobb területen termeltek kendert. A betakarítás még­sem okoz gondot, mert az idén 30 új kévekötő aratógép ér­kezett hazánkba a Szovjet­unióból. Alkatrészben sincs hiány. A „kenderes” gazdasa­gok mindegyike a szegedi kendertermelési rendszerhez, tartozik, amelynek szerviz- kocsijai a bejelentéstől szá­mított 24 órán belül az or­szág bármely részébe elviszik a szükséges alkatrészt és azt be is szerelik. A szénmosó épülete (bal oldali kép). Barto Alfonz főmérnök Som István szerelővel beszéli meg a munkafeladatot (jobb oldali kép). Fojtán László felv. Az első háromtermékes — Javul a szén minősége A szennyező anyagokat is felhasználják A Borsodi Szénbányák az idén is 4,1 millió tonna sze­net ad a népgazdaságnak. A Kazincbarcikán levő központi osztályozó, szállító- és gépja­vító üzemben száz női dolgo­zót foglalkoztatnak három műszakban a meddő kiválo­gatására. Ennek ellenére a minőségi reklamációk miatt a múlt évben 10 millió forintot, kellett visszatéríteni a vásár­lóknak. A korszerű bányász­kodás egyik hátránya, hogy a gépi jövesztés, a maróhenge- rek „nem tesznek különbsé­get” a szén és a tneddö kö­zött: a tömegtermelés során szennyezetté válik a szén. A jó minőségű áruszén jogos igényként merül fel a vásár­lók részéről. Ugyanakkor nem áll korlátlanul rendelkezésre a válogatáshoz elegendő szak­képzetlen munkaerő. Emellett az sem közömbös, hogy a rendelkezésre álló szállítási kapacitást miként használják ki. A szénmosó lehetővé te­szi, hogy kevesebb meddő, szennyező anyag vegye el a szállítás során a helyet a szén­től. Ba rta Alfonz főmérnök el­mondotta, hogy hazánkban ez lesz az első háromtermékes, nehézszuszpenziós szénmosó. A felhasznált víz és a magne- tit keveréke ugyanis a Wem- co-kádban szétválasztja a sze­net, a meddőt és a középiér- i méket, vagyis a meddős sze­net. A szennyező anyagokat ezután hidraulikus csőszállí­tó-rendszer továbbítja a kö­zeli hőerőmű pernyelerakó helyére. Nagy gondot fordíta­nak a környezetvédelemre an­nak ér-déliében, hogy a szeny- nyező anyagok ne tehessenek kárt. A középterméket , az ala­csony fűtőértékű szenet az erőműben hasznosítják. A meddőt külön tárolóban he* lyezik el, amelyet azután kö­télpályán a Tervtáré meddő­hányójára szállítanak. Július 18-a és 22-e között megtörtént a berendezések üres, vagy száraz járatása. Szeptember 15-e és 25-e kö­zött kerül sor a vizes járatás­ra és a berendezések végső el­lenőrzésére. Szeptember 25- től október 10-ig tervezik a nehézszuszpenziós üi-es jára­tást. A próbaüzem október 10-e után indul, amikor is az ide beérkező szén egyharma- dát a mosóban tisztítják, míg a többit a régi technológiával, tehát kézi válogatással men­tesítik a meddőtől. Az áj szénmosó várható létszámigé­nye 73 fő. A jelenlegi pala- válogató létszám 100 fő. Az itt dolgozó lányok, asszonyok közül többen nyugdíjba men­nek. Többségük azonban tan­folyamon vesz részt, ami után a korszerű szénmosóban biz­tosítanak számukra munkát. O. J. Rehabilitációs műhely Rdhafei BäSciös mfihetyt ho­A Kőbányai Sörgyárban nagy teljesítményű palacko­zógép próbaüzemét kezdték meg tegnap. Az új berende­zés jóvoltából elsősorban Bu­dapesten javul majd a sör- ellátás. Az NSZK-ból vásárolt automata töltőt egy régi épületben helyezték el, uz ottlevő, elavult, hozzávető­leg feleakkora teljesítményű töltőberendezést váltották tol vele. A korszerű gépegység nemcsak a palackok Vöhésé- re alkalmas, hanem rakodó­szerkezete is van, továbbá önműködő palack vizsgálója: folyamatosan eltávolítja a hibás üvegeket a rendszer­ből. A géppel óránként - öt­venezer palackot tölthetnek meg s évente négyszázezer hektoliter sört fejthetnek vele. Az új berendezést vi­lágos sörök palackozására állítják be Kőbányán. zott létre csökkent munka­képességű dolgozóinak fog­lalkoztatására a Volán 12. számú Pécsi VáItelata. A hat­millió forintosból — a felét: tröszt finanszírozta — fel­épített műhely a vállalat ipari üzemének részeként kezdte meg működését. A vállalat 25 dolgozója — az eddigi munkájától egész­ségkárosodása miatt eltiltott gépkocsivezető, ratkodfemun-' kás kalauz — az új műhely­ben emelést, fizikai erőki­fejtést nem igénylő tevé­kenységgel kis súlyú elekt­romos és pneumatikus alkat­részeket javít. A pécsi vál­lalat 1800 gépkocsivezetője közül évente tizenöten kény­telenek egészségügyi alkal­matlanság miatt megválni az autóbusz vagy a tehergépko­csi volánjától. 'iiiz a belvíziül Van a tiszapalkonyai No­vember 7. Termelőszövetke­zetnek több niirrt 800 hektár­nyi olyan területe, amellyel egyszerűen nem tud mit kez­deni. A folyón túii határt év­ről évre menetrendszerűen el­önti a belvíz, amelynek levo­nulása után csak a traktorok elsüIlyedésének kockázatává 1 lehfctne művelni a talajt. Az itt termelt búza évről évre 'negatív rekordokat döntöge­tett, szinte az elvetett magot nem adta vissza a föld. így érthető, hogy a szövetkezet vezetésének sokáig kellett töprengenie azon. miképpen lehetne jövedelmezővé tenni — ha csak pár százezerJlörint erejéig is — ezeket a mély­fekvésű területeket? A válás, sokkal nehezebb, mint gondolnánk. 'Híd és út ■híján vagy 30 kilométert kell oda-vissza megtenni,' hogy .a területet egyáltalán elérjék. Az állandósult belvízveszély miatt nemcsak a növényter­mesztés, hanem az állatte­nyésztés sorsa is megpecséte­lődött, hiszen hiába van le­gelő, ha egyszer épület nincs, do a talajvízszint magassága miatt nem is lehet építkezni. Végül megszületett a megol­dás! Az év elején öt család kö­zösen kibérelt.a gazdaságtól egy itt fekvő legelőt, hogy a gyepen ötezer libát neveljen íei. Hogy ebben mi a gazda­ságos ? Kovács Istvánná főkönyvelő- helyettes, a bérlők egyike: — Egy kis ráadásjövede­lemhez juttathat bennünket. Ha számításainkban nem csa­lódunk, akkor családonként, több mint tízezer forint jöve­delmet könyvelhetünk el az év végén. De csakis akkor, ha nem üt be semmi. Ennek a „semminek” meg­lehetősen nagy a veszélye. Még tavasszal történt. .’ — Rá pár hétre, ahogy a Hortobágyi Állami Gazdaság­ból megérkeztek a napos li­bák. Szépen fejlődtek, bízni kezdtünk abban, hogy min­den simán, zökkenőmentesen halad majd. Elvégre nem kis szorongással néztünk az év elébe. A csoportból legtöbben nem értettünk a libatartás­hoz, így item tudtuk, hogy időben észleljük-e majd a .bajt? Es egyszer csak majd lábát, nyakát törve rohan hozzánk az ügyeletes — fel­váltva tartózkodnak hét vége­ken a családok a legelőn —, hogy baj van, hullanak a szárnyasok. Futás az orvosért, aki azonnal megáUapítjí« ez bizony kolera. Sza^duirk az elnökhöz — Ujj Gyulához —. aki beugrik a kocsiba, s lobog be vakcinákért a vá­rosba. Mi addig összegyűjtöt­tünk mindenkit, s ameddig karunk bírta, oltottuk az ál­lományt. Ez bizony olyan negyven­ezer forint volt, amelyre eiöre nem lehet számolni. De a li­bák megmenekültek, így hát megérte. Napjainkig több mint 300 ezer forintot fordí­tottak a vállalkozásra, amely­nek haszna még mindig a jö­tt) zenéje,-hiszen az első jég­eső az összes állatot „agyon­verheti”. (Megyénkben erre sajnos már voit példa.) Ko­rdes Istvánná: — így érthető voK az izga­lom, amikor a rádió viharo­kat és jégesőket jósolt. Ugyan­is bármilyen furcsa, libatar­tásra nem köt szerződést az Állami Biztosító. így előfor­dulhat, hogy a Kfoák átadása előtt két nappal százezreket veszít az öt család. Eddig még megúszluk. Nos. mérlegre téve a pár százezres veszteség veszélyét, s az elérhető ttaeeer forintos családonkénti nyereséget, ez a tartás meglehetősen koc­kázatos vállalkozásnak tűnik. — A férjemet elég nehéz is voit meggyőzni. Végül is si­került, s most már bízunk benne, hogy az ötlet megva­lósítása is sikerül. Mert adó­dóan a nagy költségből, eddig szinte mindent meghitelezett nekünk a szövetkezet és a gazdaság. Amit természetesen a libák árából, s a tolltépés­ből fizetünk majd vissza. Az mar más kérdés, hogy ekkora kockázat mellett, ami meg­marad nyereség a költségek levonása után, azt kivétel nél­kül kevésnek tartjuk. Viszont az is igaz, hogy félévi mun­káért nem rossz ez a ,,pré-' mium”. És a szövetkezet haszna? Ujj Gyula elnök: — Köny- rryü kiszámolni. Libánként 20 forint fűbért kérünk. Ez 5000 liba esetében már 100 ezer- fo­rint. És több ilyen csoportunk van, akik vállalták a tartást! Eddig ezeknek a területeknek haszna csak ráfizetett milliók­kal volt mérhető. így a belvizes terület hassär not is hozhat. Igaz kockázat-' tál, amelynek mondjuk fái hasznát jelen esetben a v-at-’ laíkozón kívül más is élvezi; amíg esetleges kárát csak ő fizeti. De Palkonyátn rendü­letlenül bíznak a jó időbaoCs; —» kánná» —» i

Next

/
Thumbnails
Contents