Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-07 / 186. szám
1983. augusztus 7., vasárnap ÉSZAK-MAGY ARORSZAG 3 ^Beszélgetés Nagy Sándorral, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárával A beszélgetésnek nincs különösebb apropója. Nem jelent meg az elmúlt he- tekben-hónapokban az ifjúság egészét érintő állás- foglalás, határozat. Az Állami Ifjúsági Bizottság is, szokásos hétköznapjait éli. I iy módon akár magyarázatra is szorulna, hogy mi indokolja a kérdést: milyen a fiatalok szociális helyzete, milyen gondjaik foglalkoztatják az Állami Ifjúsági Bizottságot'! — A téma ilyesfajta megközelítését nem tartom szerencsésnek — mondta Nagy Sándor, az Á1B titkára. — Valahogy belénk rögződött, hogy a fiatalok helyzetéről nagy általánosságokban szóljunk. Mondjuk, az ifjúsági törvény megalkotásának az évfordulóján, a KfSZ kongresszusa után. Olyankor szívesen összegezzük az eredményeket, soroljuk a gondokat, a feladatokat. Valójában az ifjúság valamennyi kérdése szüntelenül napirenden van. A párt ifjúságpolitikai határozatának, az. ifjúsági törvénynek egyik legfontosabb következménye, hogy a szemléleten ' változtatott. Nem állítom persze, hogy mindenkién. De nagyon sokan megértették és a gyakorlatban is érvényesítik, hogy nem külön kell kezelni az ifjúsági kérdéseket, hanem a döntésekben mindenkor számolni kell a fiatalokra tett hatásukkal is. Még pontosabban, hogy a döntésekben az érdekelt fiatalok véleményének is tükröződnie kell. Nem a fiatalokról, hanem a fiatalokkal lehel helyesen határozni. Másrészt: úton-ütléten á fiatalokról, az ifjúságról teszünk említést. Holott az ifjúság heterogén ösz- szetételü. Más foglalkoztatja a középiskolás diákot, mint az ifjú szakmunkást, mással küszködik az ifjú házas, mint az egyedülálló fiatal, és így tovább. Milyen válasz adható arra a kérdésre: hogy milyen a fiatalok helyzete? Melyik fiatalé? Vagy legalább annyira legyünk pontosak, hogy melyik ifjúsági rétegé? Ha az Állami Ifjúsági Bizottság elmúlt évi üléseit felidézem, ha a javaslatokat, határozatokat sorra veszem: nem általában az ifjúság gondjaival foglalkoztunk. hanem egy-egy rétegével. Azaz: megvizsgáltuk például, hogy miként lehet javítani a szakmunkástanulók, az egyetemi, főiskolai hallgatók, a fiatal házasok szociális helyzetén. — Bontsuk tehát: részekre a kérdést: a szakmunkástanulók juttatási rendjét 1955-ben szabályozták azzal: a céllal, hogy a . tanulók az összes térítési díjat fedezni tudják az ösztöndíjból. Azóta érdemi változtatás nem történt, *a szabályozás minden bizonnyal elavult. — Az elmúlt néhány évben szinte minden ifjúsági fórumon szóba került a szakmunkástanulók ösztön- díjazásának korszerűsítése. A KISZ X. kongresszusának az állami szerveket érintő javaslatokat tartalmazó feladattervében is helyet kapott a változtatás szükségessége. A diákparlamenteken ugyancsak sürgették a módosítást. Az Állami Ifjúsági Bizottság az év elején tárgyalta az illetékes minisztériumok előterjesztését. Az ösztöndíjrendszer felülvizsgálatának tapasztalatai alapján a bizottság a rendszer átfogó továbbfejlesztése keretében az ösztöndíjak jelentős emelését. tartja szükségesnek. Az új ösztöndíjrendszer kidolgozásához meghatározta a legfontosabb elveket. Elkülönül a tanulmányi ösztöndíj és a tanuló szociális körülményei alapján adható támogatás. A differenciálás alapja a szakma jellege és az évfolyam mellett elsősorban a szakmai és tanulmányi teljesítmény lesz. A vállalatok feladata, hogy a szakmunkásképzésben meglevő érdekeltségük szerint a tanulók ténylegesen végzett munkájának megfelelően gondoskodjanak a pénzbem juttatásokról. Megváltoznak a társadalmi tanulmányi szerződés feltételei is. Az Állami Ifjúsági Bizottság határozatának lényeges része, hogy a javaslatokat a tanulók időben megismerjék és megvitassák. Kívánatosnak tartjuk, hogy már a következő tanévtől bevezessék a költség- vetési kiadással nem járó változtatásokat. Így oldják fel a társadalmi ösztöndíjak kötöttségeit és tegyék lehetővé, hogy a Hl. évfolyamos tanulókat szakmunkásbérben foglalkoztassák. — I dich.előleg a. szakmunkástanulók véleménye ■módosítja majd az elképzeléseket, mint ahogy az egyetemi-főiskolai hallgatók észrevételeivel is gazdagodott az egyetómi-föiskolai ösztöndíjrendszer... — Már az előterjesztés is támaszkodik ezekre a véleményekre. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy a részletkérdésekben. a megoldás módját illetően, egymástól eltérő véleményekre. Az egyetemeken, főiskolákon folytatott, viták egyébként arról is meggyőztek, hogy lényeges kérdésekben a hallgatók felelősségteljesen mondanak véleményt. Mindenütt támogatták a teljesítmény, a tanulmányi eredmény szerinti nagyobb differenciálást, A két iskolatípus' ösztöndíjrendszerét összehasonlítani fölösleges volna. Annyi bizonyos, hogy mindkettő túlhaladottá, nem serkentővé, hanem inkább gátló tényezővé vált. Az egyetemi-főiskolai új, már működő rendszer, ha nem is oldott fel minden feszültséget, megfelel rendeltetésének. Ma meglé’el. Mert ezeknek a kérdéseknek egyik sajátossága, hogy megoldásuk mindenkor időleges. Az ösztöndíjrendszer problémáin túl a hallgatók különösen fontos kérdésként vetették tel az életkörülményeik alakulását meghatározó feltételek javításának. az egyes társadalmi juttatások, jogosultságaik bővítésének szükségességét. Az Állami Ifjúsági Bizottság a közelmúltban átfogóan elemezte az életkörülményeket befolyásoló tényezőket, és a lehetőségek figyelembevételével határozta meg a rövidebb és hosszabb távú feladatokat. Ezen belül a legjelentősebbnek tartom, hogy a hallgatók számára a hivatásukat is szolgáló területeken, a következő tanévtől bővülnek a munkavállalási lehetőségek, egyszerűbben válthatják ki a munkakönyvüket. Megoldódik egy régóta vajúdó probléma, nevezetesen, a felsőoktatási intézmények tanulói igénybe vehetik majd a gyes-t. Mindezen intézkedések azt igazolják, hogy rendszeresen napirendre kell tűznünk az ifjúságot érintő legfontosabb kérdéseket, s folyamatosan ellenőriznünk keil, hogy melyik döntés életképes még, melyiket haladta túl az idő. — Némelyik a kezdet, kezdetén sem. váltja, be a. hozzá fűzött reményeket. A diákokat, és sorkatonákat megillető kedvezmények fogadtatása legalábbis ellentmondásos. Egyik-másik kedvezmény alig keltett érdeklődést. — Ezt a kedvezményrendszert. 1981-ben vezették be. Az eddigi két év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a rendszer jól szolgálja az Állami Ifjúsági Bizottság korábbi határozatában megfogalmazott célokat. Mégpedig a következőket: a kedvezmények alkalmazkodnak a. megváltozott gazdasági körülményekhez, szervesen illeszkednek a kulturális, a sport és turisztikai szolgáltatások- kialakult rendjéhez, jobban hasznosítják a központi és helyi erőforrásokat, valamint egyszerűsödött a kedvezmények igénybevétele. Miben jogos a kritika? Részben nem elég hatásos a tájékoztatás, nem minden érdekeit ismeri a lehetőségeit. Aztán úgy látszik, hogy a diákok, nem szívesen ülnek a színházakban az olcsóul) helyeken, és nem igénylik igazán a mérsékelt árú diákmenüt. Lehet, hogy rosszul mértük fel a szokásokat? Avagy a színházak kínálatával van baj ? Vagy azzal, hogy nem mindig tüntetik lel, hogy melyik előadásra váltható diákjegy, s ebből támadnak viták? Bizonyos viszont, hogy a kedvezményes utazással, kölcsönzéssel sokan élnek, és ugyancsak népszerűek az olcsó szálláshelyen. Nem hiszem, hogy máris a kedvezmény- rendszeren kellene változtatni. A propagálásán viszont igen. Addig nem kapunk tiszta képet, amíg a közvélemény nem elég tájékozott. Természetszerűleg a kedvezmények körét szeretnénk bővíteni, erre már az elmúlt két évben is akadt példa. — A fiatalok szociális helyzetéről szólva, óhatatlanul eljutunk a család- alapítás, a lakáshoz jutás gondjaihoz. A lakásra várók nagyságát, a népgazdaság teherbíró képességét ismerve, lényeges fordulatot aligha várhatunk a következő években. De ez ügyben az apró változások is sokakat érintenek. Mi enyhítheti az önálló otthon megteremtésének gondjait? — Legsúlyosabb társadalmi gondjaink közé tartozik a lakáskérdés. Valóban, minden intézkedés, amely enyhít a feszültségen, figyelmet érdemel. Ismert fogalom immár a lépcsőzetes lakáshoz jutás, a garzon- lak.ás-akeió, a fiatal házasok otthona és a többi. Ha a lakásokkal sikerül jobban gazdálkodni, annak a Halul házasok is hasznát látják. Javaslat készült arra, hogy 1984. január elsejétől az ifjúsági takarékbetét utáni kölcsönt a magánforgalomban történő lakásvásárlásra is igénybe lehessen venni. Hosszú távon azt kellene megvalósítanunk, hogy a fiatalok valamiféle garanciával gyüjl- hessenek lakásra, mondjuk az ifjúsági takarékbetétkönyvben, ami most. pótolja a lakásvásárlási előtörlesztést, s mind többféle, a lukás berendezéséhez szükséges árura ad kedvezményes kölcsönt. m. n. Hajózási zárlat Speciális munkabrigád és búvárcsoport A munkatéren, amelynek egy résié a vizen van, szigorúan be keü tartani a biztonsági előírásokat. Rá ez Imre üzemvezető kíséretében mentünk át a folyó bal partjára, a szemerkélő esőben. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vízlépcső- és hajójavító üzemének 15 lös, külön e célra ösz- szenllitott munkacsapata dolgozik a vízlépcső revíziós és nagyjavítási munkálatainál. Ezeknek az embereknek külön orvosi, alkalmassági vizsgálatokon kellett átesni, mivel helyenként 12 méter vízoszlop magasságában dolgoznak Haraszin Gyula művezető irányításával. Az üzemvezető elmondotta, hogy az előkészítő munkák négy,hónapot vettek igénybe. Felül kellett vizsgálni és kijavítani a kisegítő berendezéseket, az üsző- darut, a csörlöket, a felvonókat, az ideiglenesen elzáró berendezésekét, és a munkapadhoz szükséges két lü tonna űrtartalmú uszályt. Az Országos Vízügyi Hivatal 1 tagú búvárcsoportját Körös György búvár, robbantómester és kis- h aj övezető irányítja, segítői Bari László, Vízi Sándor és Bar any i János. A nagyjavítás elején különösen a bú vércsoportra hárul a legnehezebb feladat. Az úgynevezett Schön bakokkal és táblákkal ideiglenesen elzárt zsilipkamrában 5—ti méter mélységben, teljes sötétségben dolgozik a búvár. Vízágyúval mossa le az iszapot a berendezésekről. Molnár András csoportvezető a biztonsági szabályok betartására is ügyel. Veszélyes üzem, veszélyes munkahely. ahol vagyunk. A munkaruhán kívül kötelező a védőeszközök, a védőfelszerelések, a mentőmellény, a védősisak. a védőkesztyű, a biztonsági öv, a korrózióvédelmi munkáknál, a homokíúvásos tisztításnál a íejvédö kámzsa és a védőszemüveg használata. A búvár 5—S órát dolgozik naponta a viz alatt. Amikor ott jártunk; az eltömítéseket helyezte el. Dél volt, mire felbukkant sárga védősisakja a víz fölött. Vaslétrán, fáradtan lépkedett fel. aztán leült a már odakészített lócára. Kinyitotta az arca előtt levő. dupla üvegből készült kis ablakot.'a sárga búvárruhából kiszökött a sűrített levegő. Pét cekig ült szó nélkül. Kesztyűt nem használ a víz alatti munkánál, mivel semmit sem lát. csak tapogatózva tud eligazodni, így dolgozik. A régi bronzsisak helyett műanyag sisakot használ, amely leginkább az űrhajósok szkafanderére hasonlít. Ebbe van beépítve a telefon és a levegő- tömlő csatlakozója, a levegőt szabályozó fejszelep. A Danger nehézbúváy-felszereles már csak nevében igazán nehéz. Bronzsisak helyett műanyag sisakot visel, a fémzá- ras bajonettzár és a gallér nagy része is műanyag. Az olomsúlyok azonban nem változtak. A 12 csavaros, állandó térfogatú nehézbúvár-ruhá- hoz merülésnél hozzátartozik az 5 kilogrammos mellsúly, az 5 kilogrammos hátsúly, a derékszíjon az összesen 13 kilogramm ólomsúly, a két lábon pedig az összesen 4 kiló- grammnyi lábsúly. Kőrös György 1963-ban az MHSZ-ben kezdte könnyűbúvárként, 1966-tól hivatásos nehézbúváf, az Országos Vízügyi Hivatal ár- és belvízvédelmi szolgálatánál. A 35 éves búvár pesti lakos, de kevesen vannak, akik annyira ismerik hazánk vizeit, mint ók. Haja már ószül, sok nehéz helyzetet élt át. amiről nem szívesen beszél. De a:« soha nem feledi el., amikor egy dunai csőfektetés alkalmával a bú- várlag — amiről merült — horgonyai leszakadtak és vagy 200 méteren keresztül vonszolta magával a víz a folyó medrén. Azok a kábelek, tömlők tartották fogva, amelyek a víz alatt az életet jelentik számára... Merülési pótlékot kapnak, óránként 50 forintot. Én inkább veszélyességi pót. lóknak nevezném. Az ötévenkénti kőtelező revízió és nagyjavítás pontos, kiváló minőségi munkát, követel. A különleges munkáén gad a búvárok segítségével mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket: a magas követel menyeket költségszjn- ten belül, határidőre megvalósítsák. Oravec János Körös György búvár Felbermann Tamás felvételei Fűtésszereléstől a korrózióvédelemig H „I0P-SZGLG” szakcsoport százmilliós szolgáltatásai A cégtábla még vadonatúj, a miskolci Patak utca 5. szám alatt most kialakuló kis központ még festékszagú, de a ..TOP-SZOLG”. azaz a Tömöri Petőfi Termelőszövetkezet Szolgáltató Szakcsoportját már nemcsak a megyében, de az ország más részeiben is ismerik a beruházók. Az elrrtúlt év októberében alakult meg az ipari szolgáltatások rendkívül széles skáláját vállaló, különböző szakipari munkák gyors elvégzésére berendezke- detl szakcsoport. Szolgáltatásaik keresettségéi bizonyítja, hogy erre az évre már 100 millió forint nagyságrendű munkák elvégzését vállallak. Profiljukhoz tartoznak az épületgépészeti, épületvillamossági, vasszerkezeti, kazánszerelési, átalakítási munkák. Van szívattyúszerelö részlegük, amely a kazánházi tápszivattyúk országos szerviz- szolgálatát is ellátja. — Legkeresettebb — munkáink csaknem 79 százalékát kitevő, — szolgáltatásunk — tudtuk meg Dolák Józseftől, a szakcsoport elnökétől — az energia racionalizálási beruházások gyors megvalósulását szolgálja. így például a fűtési idény kezdetéig egész sor iskolában szereljük át széntüzelésűre az olajtüzelésű fűtőberendezéseket. A szövetkezeti szakcsoport tevékenysége nyomán lesz olcsóbb és természetesen „valutatakarékos” a fűtés a le- ninvárosi IV-es, a mezöke- lesztesi. a mezőcsáti iskolákban. a tokaji szakiskolában, a girincsi és a sályi kastélyban levő oktatási intézményekben,de a Mátraderecskei Téglagyárban is. Ez utóbbiban az olajkiváltás, a földgáztüzelésre való áttérés napi 80 ezer forint megtakarítást jelent. A tömöri tsz szakcsoportja a jövőben jelentősen bővíteni is kívánja tevékenységét, szolgáltatásainak körét. Egyik most létrehozott új részlegük elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemeknek kíván segítséget. nyújtani. A korrózió országosan évente több milliárdos, megyénkben is több százmillió forintos nagyságrendű károkat okoz a gépekben, különböző berendezésekben. Az új korrózióvédelmi részleg szolgáltatásait a közeljövőben, augusztus 16-án már be is mutatja a megye termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőinek a sárospataki Kossuth Tsz-ben.