Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

ES2AK-MA6¥ARORSZÄG 10 Í983, augusztus 6„ szombat rsnvimanemmamtaxKU^'M £ Magazin lij lisl« XL ®i „rsaeft” olona Helyreállították a Gárdonyi=házal Készültem erre a talát- hozásra, akárcsak annyi más érdeklődő. Odafelé menet felidéztem az író .arcélét, eszembe jutottak mesterien megformált fői hősei, felvillant előttem munkásságának ezernyi ér­dekes részlete, 1969 szep­temberében megfejtett tit­kosírásának számos bölcs intelme, okos tanácsa, . a megnyerő karakter ember­séget sugárzó varázsa. Az otthon már újra nyitva, friss köntösben fo­gadott. X>r. Korompai Já­nos* tudományos íömunka- lárs, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtör­téneti gyűjteményének ve­zetője nemcsak a korábbi gondokról, a két észté ír­óéig tartó látogatási szü­net okairól beszélt, hanem érdekes epizódokat is en>- htett az alkotó életéből. — Nyolcvanhat eszten-t dövel ezelőtt, 1897-ben vet­te Gárdonyi Géza az ak­kori város szélén lévő, a Hóhér-partnak -nevezett dombon álló kis paraszt­házat. Nem véletlenül köl­tözött ide, hiszen idegen­nek érezte a budapesti kö­ren gelegen, s . megfelelő vi­déki otthont keresett. El­bűvölte a festői panoráma, a hősi harcokat idéző vár köxelléte, a szinte háborí­tatlan csend. Természete-; sen egyéni elképzelései, sa­játos ízlése szerint alakít-; tatta át az épületet, ma­gas ittatta a falakai, na-; gyobbíítaiia az ablakokat.' A beköltözés estéjén nem. roéiefJenül, kerüli ez a mon­dat naplójába: ____igen v oitrmfc és- bol­dogok." n ezü lettek leg­értékesebb, iegrnaradan-’ dóbb művE Később úgy határozod, hogy családjá­nak^ áj fés&et emeltet, s a régit alkitómühelykénfc hasznosítja. iVugalma, há­borítatlansága érdekében t többek köiött — ki- Pámáztatta íz ajtókat. Persze, csak formálisan zárta el m^gái a világtól, nem lett remete, ugyanis s meghitt légkörben haj­dani élményei öltöttek for­mát, azaz közelebb került a valósághoz, mini bármi­kor. Menedéke halála után, *arrándokheIlyé lett, jöttek az ismerősök, a hajdani barátok, a -tisztelők, az emlékkönyvben gyarapod­tak az eignem, a mélta­tó szavak,. Az épület kívülről. Cá. Korompoi Ionos o híres öolgoröszoböbcmi A háború statt megron­gálódott a ház, s 1952 nya­ráig lezártan, gondozatla­nul állt. Ekkor a városi tanács — a renoválás után — a múzeumnak adomá­nyozta. A hetvenes évek óta esztendőnként mintegy százezer látogató rótta le kegyeletét ezen a helyen. 1981-ben azonban be kel­lett csukni a kaput, mert repedeztek a falak, elkor­hadt a padlózat, eiavuit a tetőszerkezet. ' — A felújítást, a helyre­állítást az egri épületkár­ban tartó szövetkezet vál­lalta, s tisztességgel látta el. Átérezték az ügy fon­tosságát, ezért határidő előtc fejezlek be a kivite­lezést. Közben az Országos Széchényi Könyvtár szak­emberei megóvták a pusz­tulástól az író híres könyv­tárának hatvanöt legérté­kesebb darabját. Termé­szetesen a többit is rend­„Vak”-vezetés autóval Angol kutatók kísérlete­ket folytattak autóba sze­relt olyan radarberende­zéssel, amely a repülőgé­pek rossz látási viszonyok közti leszállását segítő ké­szülékhez hasonlít. A ra­darberendezés a kibocsá­tott sugár útjában levő akadályokról visszaverődő jelzések alapján „térképe­zi fel” a gépkocsi előtti útszakaszt. A kísérlet cél­jára átalakított kis tv-ké- szüléken a közeli tárgyak­ról visszaverődő jelzéseket a képernyő alsó részén je­lentették meg, s a távol­ság érzékeltetésére a kép­ernyő síkjának függőleges beosztásait használták ki. Bebizonyosodott, hogy megfelelő gyakorlat után a radarkép igen hasznosan tájékoztatja a gépkocsive­zetőt. A kísérleti gépkocsi „vak”-vezetéssel — az autó valamennyi ablakát befe­ketítették —, csupán a ra­darkép alapján több száz méternyi bonyolult útvo­nalon is biztonsággal, óránként kb. 60 kilométe­res sebességgel haladt. Autóradarra elsősorban a tűzoltó- és mentőautóknak, a rendőrségi és a katonai jármüveknek van szüksé­gük. Balesetek, tűzesetek, rendőri beavatkozások ese­tében minden elvesztege­tett perc fontos, sőt sors­döntő lehet, márpedig a rossz látási viszonyok — például a sűrű köd — erő­sen késleltetik a gyors se­gítség megérkezését. Autó­radarral még ködben is biztonságban haladhat a gépkocsi, ha lassabban is, mint egyébként.------------------------------------ ; -------­Ä bajszos sármány Ha. az európai madárál- kmiányokról esik szó, többnyire sajnálatos csök­kenésekről, gyakran egy- egy faj szinte katasztrofá­lis megfogyatkozásáról kell beszélnünk. Annál örven- detesebb, hogy akadnak el­lenkező előjelű példák is, így az utóbbi két évtized­ben egy tulajdonképpen déli elterjedésű r.urrnány- íaj gyors hazai terjeszke­désének lehettünk szemta­núi. A bajszos sármányt korábban csak, mint álte- telo madarat, ismertük az országból, míg Dandl Jó­zsef, a sármányfélékkel 'foglalkozó kutató, meg nem találta fészkét az agg­teleki karszton, Jósvafó közelében. Ettől kezdve egyre szaporodtak a köl­tési időben történő meg­figyelések, és ma már a Bükkböl, a Börzsönyből, a Vértesből és más közép- hegységekből is ismerjjik fészkelését. A bajszos sármány ve­réb nagyságú, rozsdabarna színű madár. A hím feje ’ szürke, fehér szemsávja és az alatta körbe futó feke­te mintázat nagyon jel­legzetes. Az alacsony bok­rokkal és sziklákkal bom­lott, napsütötte lejtők ma­dara, de kedveli a kőbá­nyák környékét is. Megle­hetősen rejtett életű ma­dár, sokat mozog a föl­dön, a fű között, de gyak­ran látjuk a bokrokon is üldögélni. Jelenlétét több­nyire jellegzetes, finom „cii” hivogalója árulja el. Évente csak egyszer köl­tenek, fészküket a talajra, a fű közé, rendszerint egy szikla tövébe, vagy csene- vész bokor alá építik, A lojó naponta rak egy to-' jást és amikor 4—6 da­rabba! a fészekalj mar tel­jes, kotlani kezd. Csak egyedül ti! a fészekben, párja a közelben tartózko­dik, fis időről' időre éne­kel, a rokon citromsármá­nyétól teljesen eltérő, kel­lemes csicsergő hangon. A kotlási idő 12—13 nap, a fiatalok körülbelül ugyanennyi ideig marad­nak a fészekben. Sajnos, mint a talajon költő ma­daraknál általában, sok fé­szekalj pusztul el a leg­különbözőbb okok követ­keztében, ilyenkor a pár pótköltést végez. A bajszos sármány ro­varokat és apró gyommag­vakat egyaránt fogyaszt, fiókáit főleg különböző hernyókkal táplálja. Téli­re gyakran kis csapatokba tömörülnek, 6—8 madár keresgél a havon egymás közelében. Hazánkban vé­dett, eszmei értéke 3000 fo­rint. Kép és szövés: Schmidt Egem Rejtvény behozták, megmentették a jövő számára. Veres Mi­hály festő és Tihamér! lm-, re bútorasztalos a. falaikat, új köntösbe öltöztette, il­letve a berendezést védte meg a további romlástól. Így aztán semmi akadálya nem volt annak, hogy jú­lius 29-én ünnepélyesen át­adhassák a nagyközönség­nek. Alti kle belép, újraél­heti Gárdonyi Géza hét­köznapjait, képet alkothat arról, hogy mennyire szen­vedélye volt az olvasás. A nyolcezer kötet jelzi ér­deklődési körét, u\ polco­kon tizenhat nyelv képvi­selteti magát. Ott az író­asztal, s nem hiányzik a hangulatébresztő ezernyi relikvia sem. Jelen van Gárdonyi is képzeletünk­ben élő. emberségre neve­lő hőseivel együtt... r. L Á feésorutt tol. fhinwet addig csúsztas­sátok vízszintes irányban jobbra, vagy balra, amíg az egyik függőleges oszlop­ban egy lánynevet (egyben egy tavaszi virág nevét) kaptok eredményül, Beküldési határidő: augusztus 11. Ké­rünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be a szerkesztő­ség címére. A hibátlanul megfejtők kö­zött könyveket sorsolunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: KATONA. Könyvet nyertek: Nagy Nándor, l-lejö- bába; Paranai János, Kazincbarcika; De­li Ágnes, Sa jókápolna; Földi Csilla, Me- zőcsát; Lukács Barbara, Miskolc; Ró 111 Tamás, Miskolc, A‘ könyveket postán küldjük el. ................. .. ,i. ■ ............................................... G yógyító szövet A Tadzsik Tudományos Akadémia Kémiai Intéze­tének tudósai olyan szöve­tet kísérleteztek ki, amely képes elpusztítani a beteg­ségeket előidéző mikroor­ganizmusokat. A szövet az­után válik ilyenné, hogy a Irénné lévő természetes és szintetikus szálakat mik­robaellenes aktív színező anyaggal kezelték. A mik- róbataszító szövet jól mos­ható, és értékes tulajdon­ságait használata során mindvégig megőrzi. Vise­lése során a baktericid anyagok fokozatosan a bőr­re kerülnek, ahol elpusz­títják a káros mikrobákat. Az új szövetet, kitűnően lehet alkalmazni a sebé­szetben és fertőző megbe­tegedések esetén. Fóka farm a Föhér-f engeren A Fehér-tenger szilárd part menti' jégpáncélján gyakori látvány a fóka. Az állat futball-labda nagysá­gú feje rendszerint a jég- torlaszok közül bukkan elő. ilyenkor* a fóka hangosa­kat lélegzik, s úgy emel­kedik ki a vízből, hogy még ezüstös nyakát is lát­ni engedi, kíváncsian kö­rülnéz. Jó ideig csapdos izmos úszólábaival, közel engedi magához az embert, majd, mint aki megunta a társaságot, eltűnik a víz mélyében. A tengerpart orosz lakói és a norvég halászok rég­óta vadásznak itt gyűrűs-, szakállas- és más fókafaj­tákra. Különösen a grön­landi fókát tartották érté­kes zsákmánynak. A va­dászok, amint közeledett a tavasz, szántalpas csónak­jaikat megrakva tűzifával és élelemmel, két-három hónapra is útnak indultak. Vándoroltak a fókák után. így volt ez sokáig, míg­nem megjelentek a jégtö­rő hajók. Közöttük külön­leges fókavadász-hajók is feltűntek. A harmincas­negyvenes években olyan intenzív fókairtás kezdő­dött; hogy az ötvenes évek elejére az állatállomány csaknem a felére csökkent. Igaz, még ekkoriban * is másfél millió fókát szám­lálták. De ha a vadászat az addigi mértékben foly­tatódott volna, a fókáknak vége. Ezért a Szovjetunió es Norvégia 1957-ben va­dászati egyezményt, kötött. A fókák ugyanis a skan­dináv állam felé vándorol­nak, mert. sok évszázados szálláshelyeik részben a Fehér- és a Barents-ten- ger, részben pedig a Grön­landi-tenger, a Jan Mayeri- sziget közelében találhatók. A Szovjetunió 1965-ben le­állította a tömeges fóka- vadászatot. Az intézkedések nyomán a grönlandi fókaálloman.y ismét növekszik. Az évi szaporulat 5 százalék. A szakembereit szerint ez jó arány. De figyelembe kell venni azt is, hogy a nö­vendékfókák 1 60 százaléka rendszerint akkor pusztul el, amikor nyaranta a Fe­hér-tengerről északibb vi­dékekre úsznak a csapa­tok. A Fehér-tenger a fó­kák ' „szülőotthona”. Az új­szülött rendszerint 8 ki­lós, de két hét múlva már 'eiéri a fél mázsát is. Az anya csak három hétig gondoskodik kicsinyéről. Igaz, addig igen zsírdús tejjel táplálja. (A ‘fókatej zsírtartalma hatszorosa a tehén tejének.) A kölyökfó- kának — vedlése idején — abból kell megélnie, amit a három hét alatt felsze­dett. Ügy él, mint a med­ve. Amikor kész a „bun­dája”, magának kell gon­doskodnia az élelemről. Be­leveti magát a vízbe, va­dászik, megpihen az úszó jégtáblákon. Így készül fel első útjára Novaja Zemlja felé, vagy még északabb­ra. A nagy út végéig azon­ban csak minden máso­dik fókakölyök jut el, a többi útközben elpusztul. í A szovjet tudósok kísér- > let.i telepet létesítettek a növendékfókák részére Zimnyaja Zolotyicán, ahol felkészítik az állatokat az utazásra.

Next

/
Thumbnails
Contents