Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-06 / 185. szám

1983. augusztus ó„ szombat n ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 A Márkát innen viszik.^ ...de Me m hozza 3 „márki!”? Sályban, két betakarítás között Az aszály miatt sok a besült szem!... Már őrlik esz új búzái! Ebbe a terembe ventillátor nyomjel fel függőleges irányba ai őrleményt az alsó szintről az 5. eme­letre. A legáramos szállítás után az anyag kiválasztása következik. Fojtán László felvétele A legtöbb helyen már csak az elpergetett szemek után por- tyá/.ó galambrajok jelzik megyénk határaiban az aratások nyomait. Az aratásról, legyen az városi vagy vidéki ember, óhatatlanul is az őrlés jut az eszünkbe, az őrlésről a puhán pergő finom liszt, s a lisztről mindennapi ételünk, a magyar asztalok elmaradhatatlan tartozéka — a kenyér. Remélem, nem haragszik meg rám (ír. Nagy János, n sályi Bükkalja Tsz elnöke, amiért elárulom: nagyon szé­pen berendezett irodával ren­delkezik. Egyébként mond­tam is neki, ha nem lenne az ajtajára kiírva: tsz-einök, biz’ isten, bemutató teremnek vélném. Nevetett rajta. — Ami azt illeti, egy ki­csit valóban bemutató terem. De szándékosan lett az — jegyezte meg. Látva értetlen­ségemet, magyarázatul hoz­zátette: — Itt ugyanis olyan anyagokat építettük be, ame­lyekkel a szolgáltató ágaza­tunk dolgozik. Mivel pedig ebben az irodában sokan megfordulnak, nem árt az ilyenfajta propaganda sem ... Moszkvában is sályiak És ha már így szóba ke­rült a szolgáltató ágazat, kezdjük a beszélgetésünket ezekkel. Többes számban mondom, mert tudom, itt, a sályi tsz-ben több is van be­lőlük. — Valóban — bólogatott dr. Nagy János. — 1980-ban alakult a budapesti szolgál­tató ágazat, amely ötven főt alkalmaz. Ez a részlegünk nagyobbrészt a Videoton Gyárral kooperálva dolgozik, többek között különböző szá­mítógéptermek belső burko­lását végezzük. És nemcsak idehaza, hanem külföldön is! Jelenleg is dolgoznak szere­lőink Moszkvában és Tyu- menben. Többek között eze­ket, az irodában is látható eloxált alumínium térelvá­lasztókat, burkolókat, vala­mint perforált alumínium ál­mennyezeteket építenek be. Ez a részlegünk évi 30 mil­lió forint körüli termelési ér­tékkel dolgozik, és mintegy 3—4 millió forint tiszta nye­reséget termel... Emellett továbbra is megvan Lenin- városban, a Tiszai Erőmű Vállalatnál a 30 fős festő- részlegünk. Ezek a dolgozók Hz erőmű berendezéseit fes­tik folyamatosan. Idehaza, Sályban — a régebben épí- tőtáborozóknak szálláshelyül szolgáló épületben — létesí­tettünk 60 nődolgozó részére gyógyszerkiszerelő üzemet. A Chinoinnal kooperálunk, az A tudomány és a technika területén a szovjet—magyar együttműködés jellemző vo­nása az erők és az eszközök , koncentrációja a műszaki- 1 tudományos haladás legfon­tosabb területeire. Az egyik ilyen terület az elektronika. A Szovjetunió és Magyar- ország tudósai és szakembe­rei együtt dolgoznak elektro­nikus számítógépek, elektro­nikai műszerek, automatizált irányítási rendszerek, új tí­pusú távközlési eszközök, va­lamint ellenőrző és mérőmű­szerek kifejlesztésén. Sőt a műszaki-tudományos együtt­működés egyre erősebben fo­nódik össze a termelési együttműködéssel, elsősorban a gyártmányszakosítás és a kooperáció alapján. Jó pél­da ezekre a kapcsolatokra a Videoton együttműködése szovjet tudományos kutatóin­tézetekkel és vállalatokkal a számítástechnikai eszközök kifejlesztésében és gyártásá­ban. Tavaly az év végén a szov­jet népgazdaság különböző általunk csomagon gyógysze­rek szovjet exportra kerül­nek. Az árpa nem bírt az aszállyal... ... pontosabban csak a ta­vaszi árpa nem. De ne vág­junk a dolgok elébe. Elöljá­róban annyit, hogy odafelé menet láttuk: e nyáron Sály­ban is gyakran szomjúhozik a táj. Régen esett igazán ki­adós eső. — Szerencsére ez a száraz­ság — vált témát az elnök —, csak részben érintette a kalászosokat. Csupán a tava­szi árpával volt baj, ott csak 2.7 tonnát tudtunk betaka­rítani. Viszont az őszi búzá­ra, őszi árpára nem lehel pa­nasz, mindkettő 4,1 tonnával fizetett, ez a mi viszonyaink közepette jó termésnek mond­ható. — Mikorra Jelezték be az idei aratást? — Mi később, mint mások, ugyanis nekünk van kétszáz hektár zabunk is. Ezt éppen most aratjuk. Ennél e gabo­nafélénél három tonna volt a tervünk, ez úgy néz ki, meg is lesz. — Az elmondottakból az derül ki, hogy a kalászosok még valahogy átvészelték az, aszályos időszakot. De mi a helyzet az ősziekkel? Az elnök megvakarta a fe­jét. — Itt már nagyobb a gon­dunk — mondta. — A csa­padékhiány napról napra kri­tikusabb. Napraforgót 250 hektáron termesztünk. Ta­valy 1,7 tonnát értünk el be­lőle, ami itt jó termés. Idén, az eddigi kilátások még töb­bet ígértek, ám ha egy-két napon belül nem érkezik csa­padék, félő, hogy annyi sem lesz, mint tavaly. (Ottjár­tunk óta, az elmúlt pénteken szerencsére kaptak csapadé­kot — szerk. megj.) A szőlőt gép csonkázza — Mi újság a szőlőnél? — Elég ellentmondásos a kép. A fürtök mennyisége alapján a tavalyi, vagy még annál is nagyobb termés ígér­kezik. Viszont az eső hiánya már itt is érzékelhető. Aprók a bogyók. Hízni kellene a ágaiban és a tudományos la­boratóriumokban mintegy 450 számítástechnikai rend­szer üzemelt e vállalat már­kajelzésével, sőt többségüket szovjet szakemberekkel kö­zösen tervezték. Egészében véve a Videoton és a szovjet vállalatok között, a számító­gépek és perifériaegységek kölcsönös szállításai tavaly csaknem 70 millió rubelt tet­tek ki. Jelenleg a szovjet és a ma­gyar népgazdaságban széles­körűen alkalmazzák a tech­nológiai folyamatokat, válla­latokat és egész ágazatokat Irányító automatizált rend­szereket. Ezeket gyakran a szovjet és a magyar szakem­berek közösen fejlesztik ki. Így például a szovjet Cser- metautematika és a Magyar Metrinond közösen fejlesztett ki mikroszámítógépes keksz- mérlegelő ' és -adagoló auto­matikus rendszert. A kohá­szatban e rendszer alkalma­zásával egy tonna nyersvas olvasztása során 1—2 kilo­szemeknek, s ahhoz feltétle­nül vízre van szükség ... A sályi szőlőkben — igaz, még csak kísérletképpen — gép csonkázza a szőlő egy részét. Az Eger—Mátravidé- ki Borgazdasági Kombináttól kapták kölcsön. A gép idei ^munkája alapján, no meg a pénzügyi lehetőségek függvé­nyében döntenek majd arról, hogy megveszik-e azt a két csonkázó gépet, amit már korábban terveztek. Valószí­nűleg ez nem a tsz vezetői­nek akaratán múlik. Sályban a szőlőnek, a bo- rászkodásnak nagyok a ha­gyományai. Híresei: a sályi borok, amit legutóbb az or­szágos szövetkezeti borver­seny dijai ismételten meg­erősítették. És lényegében ^ szőlőtermeléssel kapcsolatos a feldolgozó üzemük is, amelyben a közkedvelt Már­ka üdítő készül, illetve ahol évi háromezer liter seprőpá­linkái főznek le. Gyümölcs — palackba zárva i A sályi Márkaüzem évek óta ismert megyeszerte. Öt­venöt százalékban a szövet­kezeté, 45 százalékban az Eger—Mátravidéki Borgazda­sági Kombináté. Itt palac­kozzák a literes Márkákat, évente 4 millió litert. Borso- dot teljes egészében ellátják, de olykor „besegítenek” Sza­bolcs, Nógrád Hajdú megye ellátásába is. A Márka mellett újdonság­ként rostos gyümölcslével is jelentkezik már a sályi üzem. Az őszibarack, a kajszi és a körte ízeit palackozzák, fél­literes üvegekbe. Évente 160 ezer palackkal hoznak for­galomba, de az igények nö­vekedésével emelni kívánják ezt a mennyiséget. — Azt hiszem, ezeknek a rostos ivóleveknek nem kelt különösebb reklám — jegyez­te meE dr. Nagy János. — Kiváló a zamatok, az egész­ségügyi hatásuk is jóval ked­vezőbb. mint a szénsavas üdítőké. Ezt nem én, orvo­sok mondják. De győződje­nek meg róla maguk is! Éppen kéznél levő, hűtött körteiével kínál. Személyes véleményem: abban a tikkasz­tó melegben legalább any- nyira jólesett, mint a. Bor­sodi világos. Hajdú Imre gramm kokszot lehet megta­karítani. A Szovjetunió és Magyar- ország közötti műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbi elmélyítésében fontos lépéssé vált 1982. júniusában Budapesten aláirt egyezmény a mikroprocesszoros techni­ka fejlesztéséről és széles kö­rű alkalmazásáról a KGST- tagországok népgazdaságá­ban többoldalú együttműkö­dés keretében. Ennek megfelelően a KGST- tagországok a nyolcvanas években programot dolgoz­nak ki a mikroelektronika al­kalmazásáról a tudomány, az ipar és a szolgáltatások te­rületén. A mikroprocesszorok a belátható jövőben megje­lennek sok ezer különféle Ipari és háztartási technikai berendezésben és készülék­ben. Felhasználásuk az auto­matizált irányítási rendsze­rekben lehetővé teszi a kü­lönféle gépek és berendezé­sek hatékonyabb üzemelteté­sét, termelékenységük növe­lését. A Miskolci Malomüzemben Kiss Tibor főmolnár vezet végig azon a többemeletes la­birintuson, amit ma Közép- Európa legkorszerűbb mal­mának neveznek, s messze nincs köze már a régi, viza energiával hajtott, kövekkel örlő-zúzó malmocskákhoz, amelyek előtt aratások után sorban álltak a szekerek. — A 2000 tonnás . vas­beton siló — mutat fel Kiss Tibor az óriási zöld kolosz- szusra — már tele van új búzával, s megtelt a 400 va- gonos kis silónk Is. Az átvé­tel időszakában, júliusban még a készletben is lévő ógabonával együtt őröltünk, mostanra viszont már csak az új maradt. Az idei ter­més. Ennek útját kísérjük vé­gig. A silóból alagúton át jut (a részben előtisztított) búza az örlőüzem „kőplató­jába”, ahol újabb tisztítás­nak vetik alá, még mossák is. A koptató után — lég- áramos szállítással — fel­kerül az ötödik eiyieletre, ahol 16 őrlőrendszerből álló gép­sor végzi zúgva-zaketolva a munkáját. Az egész terem­ben mindössze egy ember, stopperro! » kezében. Vidinc- ki József hengerőr éppen a malom kapacitását méri, ami időközönként előírásszerű. Viszonylag csendes helyi­ség a mellette lévő vezérlő- terem, elegáns látvány a mű­szerfal sz’nes gombjaival, kapcsolóival. Ez a malom „lelke”. Itt kap helyet a PRO- rendszer, vagyis u progra­mozott logikai vezérlés, ahol a berendezés távirányítással, előre betáblázott adatok alapján üzemeltet: az örlő­Jelenleg évente nyolcezer tonna import horganyzott acélcsövet takarítanak meg a pvc vízcsövek és műanyag idomok alkalmazásával. A Hungária Műanyagfeldolgo­zó Vállalat Debreceni Gyára évi 18 ezer tonna műanyag vízcsövet, csatornacsövet, öt­millió műanyag idomot és a szereléshez könnyen kezelhe­tő ragasztóanyagot állít elő. Ez a mennyiség fedezi a ha­zai lakásépítés szerelvényigé­nyét. Az építtetők egy része — elsősorban a magánépítte- tők — azonban még idegen­kednek a horganyzott acél­gépeket. Az ember itt is e3- álldogál jó néhány percig, és arra gondol: ha ezt a régi, lisztes kötényű, markos mol­nárok látnák, tán’ nem is hinnének a szemüknek. Ide bizony alig kell munkáskéz. A három műszak alatt 120 tonna őrlemény az eredmény (s ezt még emelni is szeret­nék), s egy műszak nem fog­lalkoztat nyolc dolgozónál többet: hat szakmunkást, egy meóst és egy villamos szak­embert. Átmegyünk a kiszerelőbe. Rt is gépsorok, fülsiketítő zakatolás, s két fehérköpe­nyes, fehér vászoncipős, s liszttől fehér szempillájú asz- szonyka, Kasaróczki Jánosnc és Kavisánszki Istvánná irá­nyítja ezt a nyugatnémet gép­sort. amely mindent csinál. Az előregyártott tasakokat megtölti, leragasztja, és 15 csomagos egységenként zsu­gorfóliázza. Ezek a fóliás egy­ségek aztán lecsusszannak a mélybe, az alsó szintre, a raktárba. A vásárló nem is hinné, mennyiféle liszt van, hiszen csak azt a kétfélét (rétes- és finomliszt) ismeri, amit a boltokban kap. A meósok csöndes, hűvös, laboratóriumi küllemű irodá­jában Luc só Lász Ióné listát rak elém ezekről a típusok­ról. aztán p búza és a liszt minőségi vizsgálatairól be­szél. Az eszközök és módsze­rek sokfélék és alaposak. Mérlegre kerül itt a keveré­kesség, a csirázottság, a bel- tartaimi érték, a sikértarta­lom, s fontos a lisztnél a víz­tartalom (15 százalék), ami az idén az aszály miatt va­lamivel kevesebb az előírt­nál. csőnél háromszor olcsóbb pvc-cső beépítésétől. A különböző rendeltetésű műanyag csöveket más-más színben gyártják, alkalmazá­suk biztonságos és gazdasá­gos, összeszerelésük egysze­rűbb és gyorsabb, mint az acélcső-rendszereké. A pvc- csövek és -Idomok további előnye a hosszú (minimálisan ötven év) élettartam, ugyanis a korrózióknak ellenállnak, belsejükben nem rakódik le vízitő. Egy-egy családi ház anyagköltségéből műanyag szerelvények alkalmazásával több ezer forintot takaríthat­nak meg az építtetők. Utolsó állomásunk az osz­tályozó üzem, ahol hatalmas gépezetek rázkódnak, zöly- kölődnek. Az osztályozó ci­lák különböző alkotókra, fél­kész- és késztermékekre bontják le' az őrleményeket. Kiss Tibor felcsattintva a kis ajtókat, tenyerén mutatja a barnás színezetű darát, s a hófehér finomlisztet... S hogy milyen lett az új termés, rendben zajlottak-e az idei terményfelvásárlások, ezt már Illovay Istvántól, a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatójától kérdeztük meg. — Először is néhány szót a minőségrőL Az átvett új búza minősége az aszályos időjárás miatt erősen válto­zó, valamivel gyengébb az előző évihez képest. Bl, B2 és esetenként C-s minőségik is előfordultak. A liszt mi1- nősége megközelíti az előző évi kiőrlést, ellenben a fe­hér áru kinyerése a múlt esz­tendőben 76 százalékos volt; most viszont alig több 73—74 százaléknál. Az idei terményfelvásáriá- sok teljes egészében augusz­tus végén zárulnak, de már elmondhatom, hogy a vállalat szerződéses állománya meg­valósul, ami körülbelül 22,5 ezer vagon kenyérgabona. Ez a mennyiség a múlt évihez viszonyítva mintegy 1000 va­gonnal kevesebb, az aszályos időjárás miatt. Ebből a vál­lalat a megye kenyérellátá­sára 11 ezer vagon terményt őröl fel, egész évben, folya­matosan. Körülbelül 5 ezer vagon az, ami malmi őrlésre nem alkalmas, tehát keverék­takarmányként értékesítjük; 6,5 ezer vagon megy export­ra, elsősorban a Szovjetunió­ba és a KGST más tagor­szágaiba is. Az aszály egyébként a leg­jobban a sörárpát sújtotta. Nem felel meg a szemnagyság; és túl'magas a fehérjetartalom is. A forróságtól besültek, töppedtek a szemek. Emiatt a vállalat a leszerződött mennyiséget nem tudja fölvá­sárolni, de a vásárlásra föl­kínált árpát takarmányárpa­ként átvesszük. Az átvéte­lek rendben, problémamen­tesen zajlottak. Tárolókapa­citásunk 19 ezer vagon, emel­lett több mint 4 ezer vagon bértárolási szerződéskötésünk is van, ami garantálja az áruk biztonságos elhelyezését. A felvásárlás időszakában egyébként folyamatos átvé­telt biztosítottunk a miskol­ci malomnál a torlódások enyhítésére, s a szabványidO elteltével beindult az őrlés is. Napjainkban már a me­gye 9 malmában csak új bú­zát őrölnek, havonta mintegy 900 vagonnyit. Keresztény Gabriella Szovjet—magyar együttműködéssel Nagy lépések az elekiruiikában Mianyag csövek az epítaiparban

Next

/
Thumbnails
Contents