Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

1983. augusztus 31., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Az óhaj változatlan: eső kellene t nyár végi hátér lényei és reményei Hasznosítják a hulladékot A borsodsiiráki Bariók Béla Termelőszövet­kezetnél bevezettek egy találmányt, amely a bőrluilladékot szinte az utolsó „morzsáig" hasznosítani képes. A bőrkivágó szerkezei ha­marosan a szövetkezei miskolci rehabilitációs üzemébe kerül, ahol ügyes kezű lányok, asz­szonyok készítenek a börfonatokból, csikókból, fonott női cipőfelsőrészeket, papucspántokat, öveket és táskák fogószijait is. Ezeket a ter­mékeket már Pécsett is bemutatták egy vá­sáron, s a jelenlegi munkát már megrende­lésre végzik. A megyei tanács és az SZMT vezetőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) Részletesen áttekintették az egész lakosságot érintő legfontosabb területek és ágazatok helyzetét. Jelentős eredménynek számít — hangsúlyozták —, hogy- a közismerten nehezebbé vált gazdálkodási körülmények ellenére is sikerült megőriz­ni a szociális és közintéz­mények működtetésének, el­látásának színvonalát, sőt az egészségügyi ellátás és az alsó fokú oktatás területén kisebb méretű fejlesztésre és előrelépésre is sor kerülhe­tett. Bár ezen a területen még jelentkeznek feszültsé­gek, amelyek elhárítása hat­hatós intézkedéseket igényel mindkét testület részéről. Ezek közé tartoznak többek között a beszerzési nehézsé­gek. áremelkedések, a kivi­telezői kapacitás szűk ke­resztmetszete és a tervezői hiányosságokból fakadó gon­dok. Igen nagy — (szinte nél­külözhetetlen — segítséget jelentett a célkitűzések és tervek megvalósításában a lakosság önzetlen közremű­ködése; a települések szociá­lis, kommunális, infrastruk­turális fejlesztéséhez nyúj­tott áldozatos munkája. A múlt évben 635 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, ennek egy lakosra jutó értéke 784 forint volt. A tanácsok anyagi lehe­tőségei ebben az évben is tovább csökkentek. Mind­ezek ellenére a költségvetési gazdálkodást az eddig elért színvonalon kell tartani. To­vábbra is kiemelt feladat­nak kell tekinteni a társa­dalompolitikai tervek meg­valósítását, a lakásépítés, az egészségügyi ellátás, az álta­lános iskolai és gyermekin­tézmények fejlesztését. E célkitűzések elérése azonban a helyi erőforrások még erő­teljesebb feltárását és ész­szerűbb felhasználását igény­li. A megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott a lakásépí­tés és -gazdálkodás helyzete. A két testület vezetői első­sorban azokat a gondokat elemezték, amelyek nehezí­tik, hátráltatják a lakásépí­tés és otthonteremtés külön­böző formáit. Megállapítot­ták, hogy bár alapvető vál­tozás, javulás történt az épí­tőanyag-ellátásban, de az ennek ellenére sem kielégí­tő. Sok fontos, nélkülözhe­tetlen termékből hiány van, és az igények kielégítése ko­rántsem biztosított. (Például tetőfedő cserép, falazóanya­gok, ajtók, ablakok, csem­pék stb.) Örvendetes, hogy a vállalatok a nehezebb anyagi lehetőségeik ellenére is több segítséget nyújtanak dolgozóik lakásgondjainak megoldásához. Míg 1981-ben 1963 fő részére 118 millió forintot, addig a múlt év­ben 2404 fő részére 159 mil­lió forint összegű kölcsönt folyósítottak. A lakosság áruellátását ér­tékelve megállapították, hogy az alapvető élelmiszerekből egész évben kiegyensúlyozott volt a kínálat. Ehhez nagy­mértékben hozzájárultak a háztáji és kisegítő gazdaságok és az egyre jobban működő szakcsoportok. Tovább ja­vult az árellenőrzés, a fo­gyasztói érdekvédelem. Ez azonban korántsem kielégítő. Még mindig gyakoriak az árdrágítások, súlycsonkítások. A vita során ugyancsak előkelő helyen szerepelt a gyermekétkeztetés helyzete. A rendszeres napi étkezte­tésben részesülők aránya az általános iskolai tanulóknál 44,1, a középiskolákban 67,3 százalék volt, a szakmun­kástanulók körében pedig az igényeket sikerült teljes egé­szében kielégíteni. A gyer­mekétkeztetés azonban a fej­lődés ellenére sem éri el az országos átlagot, tehát van még bőven tennivaló. Sok szó esett a lakossági szolgál­tatások helyzetéről is. (Er­re a témára később részlete­sen visszatérünk.) A megye lakosságának egészségügyi ellátására a ta­nácsok a múlt évben 1,5 milliárd forintot, 105 millió forinttal többet fordítottak, mint 1981-ben. Ennek követ­keztében tovább javult a kórházi ellátás és az alap­ellátás. örvendetes, hogy a bölcsődei elhelyezés iránti igényeket teljes egészében ki tudták elégíteni. A szociális gondoskodás keretében közel 3500 idős korú ember része­sül napi étkeztetésben és házi szociális gondozásban. Továbbra is gondot jelent az egészségügyi beruházások elhúzódása. Egyes műszerek és eszközök is nehezebben szerezhetők be, aminek kö­vetkeztében növekszik a hiánycikkek száma. Az oktatási, közművelődé­si feladatok végrehajtását mind a tanácsi, mind a szak- szervezeti szervek eredmé­nyesen irányították, szervez­ték. 1982-ben közoktatási és közművelődési célokra a költségvetésből 2,2 milliárd forintot fordítottak a taná­csok (8,7 százalékkal többet, mint 1981-ben). A tanácsi és szakszervezeti, közművelődé­si intézmények a korábbinál jelentősebb szerepet vállaltak a munkahelyi művelődés fej­lesztésében. Tovább gazda­godott a megye művészeti élete, különösen figyelemre méltó a képzőművészeti és a zenei élet színvonalának emelkedése. Gondot jelent viszont, hogy a munkásszál­lókon lakó dolgozók műve­lődése egyre jobban leszű­kül néhány szórakozási for­mára. A főbb társadalompoliti­kai és szociális kérdések kö­zött az utóbbi időszakban előtérbe került az ifjúság helyzete. A tanácsi és szak- szervezeti szervek súlyának megfelelően foglalkoztak e fontos területtel. összességében megállapít­ható, hogy az elmúlt idő­szakban tovább bővültek, fejlődtek a tanácsok, a szak- szervezeti szervek és a la­kosság kapcsolatai. A lakos­ság tájékoztatását szolgáló tanácsi fórumok megfelelően működnek: a kölcsönös esz­mecsere és tájékozódás, a közös összefogás és cselek­vés fórumaivá váltak. Ugyanez mondható el az üzemi demokrácia fórumai­ról is. A feladatokat megszabva, továbbra is kiemelt helyre került: a magánerős és a munkáslakás-építés további támogatása, ebben a vállala­tok szerepkörének növelése, a zökkenőmentesebb építő­anyag-ellátás elősegítése; a gyermekélelmezés bővítése és minőségének javítása, vala­mint a felnőttoktatással, a munkahelyi művelődéssel, a vállalati művelődési bizott­ságok munkájával összefüg­gő feladatok végrehajtása. A gyermek- és ifjúságvédel­met az ifjúsági parlamen­teken felvetett javaslatok, gondok megoldásának figye­lemmel kísérését is elsőreiv^ dű feladatnak kell tekinte-' ni. W.t; ! Négyfelől, négy telefonvég­ről, a megye négy égtájáról jött az óhaj, amely tulajdon­képpen egész nyáron állandó kívánság volt: eső kellene. Ki­adós, jó eső. Lehetne akár több napos is. Ezt emlegette a tibolddaróci elnök, ennek hiá­nyát fájlalta a felsőgagyi és a selyebi főmezőgazdász — talán végre megjön — ebben reménykedik az olaszliszkai elnökhelyettes. A víz, a csapadék termés- mennyiséget és minőséget be­folyásoló szerepét idén — lé­vén, hogy alig kaptunk be­lőle — nagyon érezzük, ta­pasztaljuk. Sajnos, ezek a ta­pasztalatok nem minden eset­ben pozitívak. Igaz, a szak­ember — ha jó szakember! — mindent megtesz, hogy a ká­rokat. gondokat kivédje. A talajművelés különböző for­télyaival, vagy hogy egy más példát is említsek, Selyeben például Wuxal levéltrágyá­val kezelték a vörösherét, s ezáltal az. aszály ellenére is tűrhető harmadik növedéket nyernek. De esőt ma még ők sem tudnak csinálni, márpe­dig anélkül a növény egj'et- len serkentője sem hasznosul százszázalékosan. Szóval, má a csapadékhi­ány a mezőgazdaság legna- pvobb gondja — már ami a dolgok természet felőli oldalát illeti. Mert kisebb-nagyobb nehézségek — az üzemek ter­melési profiljából adódóan egymástól eltérő — más is akad. Hol, mi, de erről már nem a természet tehet. A sző­lőtermesztő gazdaságokban például a sok tavalyi készlet, a kevés tárolótér, az idén várható — aszály ellenére — nagy termés ellentmondása. A szilvát termelőknél — ta­lán más gyümölcs esetében is — az évek óta panaszolt fel- vásárlási ár és termelési költ­ség nem éppen kedvező ará­nya. És így tovább... De nézzük konkrétan a me­gye négy helyszínéről, milyen mezőgazdasági határképről, milyen tennivalókról, milyen termésekről és terméskilátá­sokról kapunk információkat. Körképünket kezdjük Dél- Borsodban. Tibolddnróc. Rá­kóczi Tsz, Dósa Sándor el- nők: — Az időjárásnak a pozitív oldala (mert az aszály ellené­re ilyen is van), hogy két-há- rom héttel előrébb tart a ter­mészet, nálunk például a ta­lajmunkák üteménél jelent­kezik. A 960 hektár szántan­dó, pontosabban művelendő szántóterületünkről már. csak 203 hektár a még nem mű­velt. És ebben a 203 hektár­ban benne foglaltatik a je­lenleg betakarítandó 100 hek­tár napraforgó terület is. A napraforgó? A 100 hektárból sajnos, 37 hektár az egyik szomszédos üzem nem elég körültekintően végzett vegy­szerezése miatt jelentős káro­sodást szenvedett. A többi te­rület esetében — szárazság ide, szárazság oda — 18 má- zs.ás termésátlagot várunk ... Nálunk ilyenkor, augusztus vége felé, szeptember elején a figyelem mindinkább a szőlő felé fordul. Érthetően, hiszen 222 hektáron díszlik itt a szőlő a daróci dombokon, mivel ebből 84 hektárt szak- csoporti művelésre adtunk ki, nagyon sok embert közvetle­nül is érint a termés, a szü­ret. A mennyiséggel nem lesz baj. A becslések szerint 2200 tonna termést várunk, ez hek­táronként 100 mázsának felel meg, ami kiváló. Szóval a szü­ret sikere mennyiségen nem fog múlni. Hogy mikor kezd­jük el a szedést? Most még pontos választ nem tudok ad­ni erre a kérdésre, az biztos, szeptember 15-e előtt nem ... Bükkaljáról ugorjunk át a még híresebb borvidékünkre, Tokaj-Hegyaljára. Az olasz­liszkai Gazdász Tsz-ben Var­ga Ferenc elnökhelyettestől hallottuk a következőket: — Éppen ma (hétfőn) tart­juk a termésbecslést. Pontos mennyiséget még nem tudok, de azt elmondhatom: nagy termés van a kordonkarókon. S ez egy kicsit aggasztó is. Ezt azért mondom, mert egy ki­csit félünk az átvételtől. A tavalyi nagy készletek mi­att Hegyalján jelenleg szűk a tárolókapacitás. Egy jó aszú- sodás, ami csökkentené a mennyiséget, de ugyanakkor megjavítaná a minőséget, so­kat segítene. Ehhez persze, kellene egy szeptember ele­ji jó eső, utána pedig végig száraz meleg. Nekünk 300 hektár nagyüzemi szőlőnk van — zömében háztáji és ré­szes művelésben —, ezen fe­lül még ott vannak a szak- csoporti területek, úgyhogy lesz mit betakarítanunk ... Ami a növénytermesztést il­leti, e héten a búza alá — tárcsával — megkezdtük a vetőágykészítést. Előzőleg a terület zöme altalajlazítást kapott. Az 50 hektár napra­forgónkat az elmúlt hét vé­gére réglonoztuk. E héten már ez is vágható. Sajnos, itt az aszály alaposan jelentke­zett, és ugyanez a 170 hek­tár kukoricánk esetében is el­mondható. Mindkét növény átlaga gyengébb az elmúlt évekénél... Következő állomásunk a nevében is szárdz Száraz­völgy. Egészen pontosan Fel- sőgagy. A Virágzó Tsz-ben Gulyás Gyula fömezögazdászt kérdeztük: — Tegnap fejeztük be az aprómag-betakarítást, véle­ményünk szerint jó ered­ménnyel. Natúrban a 100 hek­tár vöröshere területről 350, a negyven hektár szarvas- kerep területről ötven má­zsa magot fogtunk. Ezeket a vetőmagtermeltető vállalat­nak értékesítjük . .. Tart ná­lunk az őszi vetések talaj-elő­készítése. 500 hektár terület­re tervezünk őszi kalászost vetni, e táblák szerves- és műtrágyázása, talajművelése történik ezekben a napokban, hetekben. Emellett silózunk és javában tart a szilvabeta­karítás. A szilvát részben a Hungarofructon keresztül NDK és csehszlovák exportra, részben pedig a nyíregyházi konzervgyárba szállítjuk. Sőt, egy keveset a Zöldért is át­vesz. Itt, akár a korábbi évek­ben, az árral van gondunk. Tavaly több mint 8 forint volt egy kiló szilva költsége, ugyanakkor 5 forintot sem kaptunk érte. Most 5 forinton leiül alakul az átlagár, de szerintünk még ez is kevés, annál is inkább, mert a szil­va iránt nagy a kereslet. Min­denesetre bízunk benne. hogy a jelenlegi ár a szüret vége fe­lé még tovább fog emelked­ni. A negyedik gazdaság, ahol érdeklődtünk, a selyebi Vir­radat Tsz volt. Itt Zsitnyár Sándor főmezögazdász, a kö­vetkezőket mondotta: — Hétfőn kezdtük meg öt kombájnnal a napraforgó be­takarítását. 400 hektáron ter­mesztettük, a terv 17 mázsá­val számolt hektáronként. Mi úgy ítéljük meg, valamivel még több is lesz. A talajmun- kákat mi is folyamatosan vé­gezzük. A műtrágya 50 szá­zalékát már kiszórtuk, a 70 hektár tervezett őszi árpa ta­laj-előkészítése már ugyan­csak megtörtént. Most a körül­belül 700 hektár búza alá ké­szítjük elő a magágyat. Mi hétfőn kezdtük meg a silózást, itt jó közepes termésünk van. Takarmánygondjaink nem lesznek, hiszen a vörösheré­nél wuxálozással harmadik gyapjút is fogunk, és betaka­rítottuk az utolsó szál szalmát is, hiszen abból a szalmadú- sitóban a juhok részére kivá­ló takarmányt állítunk elő. És végezetül egy minden bizony­nyal közérdekű információ: a szezon kezdetére megkez­di működését az újonnan lé­tesített szeszfőzdénk és olaj­ütőnk is. (hajdú i.) Sajtolás Sok fázison esik ál az anyag, mire csavar lesz belőle. A megmunkálás, alakítás első mozzanata, Hogy a hengerelt szelvényt sajtolják, darabolják, amint ezt a Lenin Kohászati Müvek csavar- üzemében készült felvételünkön is láthatjuk. Fotó: Irmai István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents