Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
1*233. cKKjHSitus 4,, csütörtök I ESZAK-MAGYARORS2AG 3 Kgrezeruhhen, egyszerűbben, emberiblien Beszélgetés dr. Fonyó Gyulával a közügyek Intézéséről, a választási rendszer továbbfejlesztéséről Országszerte a közérdeklődés előterében áll *— más , .nagy jelentőségű kérdésekkel együtt — a választási rendszer továbbfejlesztése. A párt Központi Bizottságának júliusi határozata ki- 1 mondja: „A társadalmunkban végbement fejlődés fiiapján megérett a helyzet arra, hogy a gyakorlatban beváit elvekre építve továbbfejlesszük a választási rendszert”. S mindjárt az indokot is: „A dolgozók jbindenekelött a maguk állal választott népképviseleti testületek és képviselőik útján vesznek részt a szocialista állam irányításában, a közügyok intézésében, a társadalmi ellenőrzésben.” A . választóid rendszer továbbfejlesztéséhez, korszerűsítéséhez tehát hozzá tartozik, hogy a népet, a választókat — és egyben az államhatalmai — képviselő szervek, testületek munkája is korszerűsödjék. Mindezekről: a választási rendszer .továbbfejlesztéséről és a közigazgatás korszerűsítéséről kérdeztük meg dr. i Fonyó Gyuiát, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesét. — Miért, van szükség a választási rendszer tovább- fejlesztésére? — Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a választási rendszer alapjaiban véve jó, mind az országgyűlés, mind a tanácsok összetétele megfelel a társadalmi követelményeknek. A fejlődés azonban szükségessé teszi, hogy továbblépjünk, hiszen ■legutóbb 1.7 évvel ezelőtt, ,1966-ban rendelkezett törvény az országgyűlési képviselők és a tanácstagok ■választásának korszerűbb megoldásáról. Növelni kell a demokratizmust, erősíteni a népfrontjelíeget. A legfontosabb pedig az, hogy növekedjék a népképviseleti szervek társadalmi és politikai szerepe, jelentősége. ■ — Mennyiben jelent újat (T. kettős jelölés? — Az 1071-es országgyűlési választáson 49, az 1975-ösón 34, a legutóbbi, pz 1980-as országgyűlési V’álas/.táson pedig jnindösz- tze 15 kerületben állítottak Ifiét jelöltet. A tanácstagi y ó 1 a s z tó k er ü 1 e lek közül 1971-ben 3015. 1973-ban í700 és 19119-ban 1779 helyén volt kettős • jelölés. Voll, ahol a lakosság nem érlelte: mi az érlelnie ti kettős' jelölésnek, Bizonyára nem előzte meg till a jelölési meglelek) politikai Huihka. Az i.s előfordult, sőt, ,nem is ritkán, hogy 1 másodikként jelöli nem Szívesen vállalkozóit. úgy érezte, hogy eleve hál l ányosabb helyzetben van. tehát, megbukik. Most vi5 szőni. — ha a KB-hatarozat- ' 'ban közölt alapelvek törvényerőre emelkednek — nem lehet szó bukásról, még idézőiébe léve sem, hiszen az a jelölt, aki legalább a szavazatok 25 százalékát megkapja, pót képviselő, illetve póltanácslag lesz, s a hely megüresedése esetén ö kerül a testületbe. — Úja tervezetben az országos lista. Ez mennyiben jelent változási? — A választási rendszer a területi elven épül fel, vagyis az országgyűlési képviselők a választók területi érdekű közösségtől kapják mandátumukat. Vannak azonban olyan országos politikai, társadalmi, közéleti vezető személyiségek, akiknek munkássága az egész országot átfogja, s mintegy kifejezik személyükben is a szocialista nemzeti egységet. Őket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli, s az ország valamennyi választópolgára szavaz rájuk. Hadd mondom el itt azt is, hogy aki a választás napján nem állandó lakóhelyén tartózkodik, az csak az oiszágos listára adhatja 1c szavazatát. — Ha már áttértünk a szavazásra: ennek mechanizmusában milyen változások lesznek? — Kezdjük a je fölé gyűléseknél. Két jelöltet mindenütt kell állítani, de előírás az is, hogy minden nevet, amely felmerül, jelölő- gyűlés elé kell vinni. Ha például valakit jelöltsége megszavazása érdekében a választókörzetben tartott akár harmadik, vagy a negyedik jelölőgyűlésen említ meg egy választópolgár, a továbbiak során mindenütt fel kell olvasni a nevét. Változás az is, hogy nem lesznek ötfős ország- gyűlési választókerületi bizottságok, ezek eddigi feladatait a választókerület, székhelyén működő, helyi választási elnökséggel látják el. S egy évszázados tradíció is megszűnik, mivel már régen nincs jelentősége, ezentúl nem lesz szesztilalom a választások napján. — Számszerű változási hoz-c az új választási rendszer? — Mintegy 10 százalékkal több országgyűlési képviselő lesz: ennyit választanak meg az országos listán. A tanácstagok száma viszont csökken. Eddig a községi tanácsoknak legalább 10(1. a városi és városi1 kerülgli tanácsoknak legalább 150 tagjuk volt, ami nehézkessé tette a testületek működését. A mai idők megkövül élik, hogy a tanácsuk operatív, érdemi munkával foglalkozó testületek legyenek, ilyenekké kell válniuk a jelenleginél közel húsz százalékkal kisebb létszámú tanácsoknak. — A párthatározat hang- súlyozza n közügyek intézésénél;. a társadalmi ellenőrzésnek a fontosságát. A; eddigiekből kiderül, hogy a választolt testületeknek ebben fokozott szerepük lesz. Ez viszont feltételezi az egész közigazgatás korszerűsítését. — Ez a korszerűsítés egyáltalán nem új, évek óta tart. Célja, hogy csökkenjenek a lakosság terhei, s hogy a jog sokkal kevésbé határolja be az emberek mindennapi éleiét, mint korábban. Nem könnyű a közigazgatást korszerűsíteni, hiszen a munkamódszerek nem is évtizedek, de évszázadok során alakultak ki, még ma is sok benne a régi vármegyék és a monarchia közigazgatásának maradványa. Csupán néhány példa: amikor az áljai. A anyakönyvezést bevezették — s ennek 90 éve —, elrendelték, hogy az anyakönyvről másodpéldány készüljön, amelyet az eredetitől külön kell őrizni. Ennek akkor volt értelme, hiszen tűz, vagy más elemi kár megsemmisíthette az anyakönyvet, s még maradt akkor is hiteles másolat. A mai viszonyok közt viszont ennek nincs értelme, mivel több, hasonló nyilvántartás is van, például a népesség- nyilvántartás. Ezek helyezték hatályon kívül tavaly a múlt századi rendelkezést. Még ennél is régebben vök érvényben az állatigazolás — korábban járlatlevél, még azelőtt passzus — rendszere. Volt- értelme a betyárvilágban, amikor ezzel igazolta a tulajdonos, hogy saját állatát hajtja vagy hajtatja embereivel. Most elvesztette létjogosultságát, hiszen ma már az állatok többsége állami szervek útján kerül forgalomba. — Országszerte egyre iöbb olyan ügyet intéznek a városi tanácsok, amelyek eddig a, járási hivatalokhoz tartoztak. Mi a tendencia ezen a téren? — Sok városkörnyéki község hosszú idő óta együtt intézi ügyeit a központi szerepkört betöltő várossal. így például közösen oldják meg a vízellátást, a szemétszállítást. Még nagyobb annak a jelentősége, hogy a községekből pótolják a városok a munkaerői. Ahhoz viszont, hogy a falun lakó és a városban dolgozó emberek be tudjanak járni munkahelyükre, a város teremti meg a közlekedési hálózatot, s ebből természetesen az egész községnek haszna van. A városi lakosok lakásigényeinek kielégítéséhez nemegyszer arra van szükség, hogy a közeli községben jelöljön ki telkeket a tanács. Ezeknek a községeknek a tanácsai mellérendelt helyzetben vannak a városi tanáccsal, fölöttesük a megyei tanács. Ennek nem mond elleni, hogy egyes ügyekben a másodfokú hatóság a városi 'tanácsnál működik. Bebizonyosodott az évek során, hogy ez a rendszer egyszerűbb, jobban ki lehet használni a meglevő intézményeket, kevesebb az adminisztráció. Mindez megfelel annak az elvnek, amelyet a KB- határozat kifejez, s szerves egységet alkot a választási rendszer továbbfejlesztésével. V. E. Juhok gépi fejése Szomoiyán Ai elmúlt é» májusétól működik a bogácsi Hórvöi- gye Termelőszövetkezetben, Szomoiyán a 2*12 fejöállá- sos telepíthető Alia Lovai juh fejöbeiendezés. A berendezéssel óránként 150— 170 juh fejősét oldja meg a gazdaság. Előnye még, hogy a tejés higiénikus, következésképp exportárualapot biztosit. Ezenkívül maga a berendezés viszonylag olcsó, főleg a kisebb juhállománnyal rendelkező gazdaságok hasznosíthatják jól. Fotó: Fojtón László Kevesebb papírt dolgoztak fel Értékesítési gondok a parirsyéréan Kimagasló munkasikerrel tette még emlékezetesebbé a Diósgyőri Papírgyár kollektívája tavaly a gyár fennállásának kétszázéves évfordulóját. Ez egyben arra is kötelezte őket, hogy ez idén magasabbra állítsák a mércét, megpróbálják túlszárnyalni tavalyi eredményeiket. Már az első fél évben bebizonyosodott: nem vállalkoztak könnyű feladatra, amikor elhatározták a termelés 4 százalékos növelését, s a 20 százalékkal nagyobb nyereség realizálását. Elkészült a féléves munka mérlege, amely alapján megvitatták a további tennivalókat is. Görögh Endre főmérnököt és R< elitemé dr. Szi- tárcsik Anna főkönyvelőt kértük meg az eredmények összegzésiére. — Nehezebb feltételek mellett nagyobb terveket szőttünk — jegyzi meg a főkönyvelőnő. — Időarányos célkitűzéseink egy részével, sajnos, adósak maradtunk. Száz tonnával kevesebb papírt termeltünk, összesen 6514.4 tonna papírt gyártottunk. Ez 98,5 százalékos terv- teljesitésnek felel meg. A lemaradást a feldolgozói tevékenység csökkenése okozza, hiszen papírgyártási tervünket most is túlteljesítettük, mintegy 200 tonnával. A gyárban a piac beszűkülésére, az igények csökkenésére panaszkodnak. Főleg a kasírozott termékekre nehéz vevőt találni. Csökkent a kártyepapir és a ragasztott kartonpapír iránt a kereslet. Rendeléshiány miatt a kasr- rozógépen gyakran szünetelt a munka, több mint 300 órát állt a gép az első fél évben. Hasonló gondjaik voltak a sajtdobozgyártásban is. Csak a cukrásztálcák iránt változatlan a kereslet — ott viszont egyéb problémák nehezítették a munkát. A gyakori géphibák miatt nem tudlak folyamatosan termelni, s így az eredmény itt is elmaradt a tervezettől. Mindez a nyereség csökkenését is maga után vonta: 5,6 millió forinttal kevesebb nyereséget realizáltak az év első felében. A gyár szakemberei a napokban vitatták meg a tervezetet, amely a lemaradás megszüntetését, a termelési feladatok maradéktalan teljesítését célozza. — Melyek a legfontosabb tennivalók? — Folytatni akarjuk a>z év elején megkezdett anyagracionalizálási programot — mondja a főmérnök. — Fokoznunk kell a másodlagos nyersanyagok felhasználását. Eddig 100 tonnával több hulladékot használtunk fel. mint tavaly, s ezzel jelentős tőkés- i mport-cellulózt váltottunk ki. Keressük a lehetőségét az olcsó, hazánkban is fellelhető nemes rostok fe 1 h asznáiásúnak. Más, ugyancsak gazdaságosabb töltőanyagok után is kutatunk, kooperációban egy osztrák céggel. Az anyagracionalizálás nagyon fontos, ám ugyanakkor kényes kérdés is a papírgyártásban. Ügyelnünk kell arra. hogy a gazdaságosabb megoldásokkal is a tőlünk megszokott jo minőséget szavatoljuk. — Módosítani kívánják a termékösszetételt is ... — A gazdaságos termékekből többet, a veszteségesekből kevesebbet akarunk gyártani. Az elavult termékek helyett modernebbek kialakításával kísérletezünk. Az Országos Piackutató Intézettel együtt fokozzuk a piackutató tevékenységet — a kasírozógép kapacitásának lekötésére. Újdonságokat is kínálunk: műanyaggal kombinált kartondobozokat a bu- tóiparnak és díszdobozokat az édesiparnak. Bővíteni akarjuk a cukrásztálcák választékát is. Gyártmányfejleszbe- si tervünkben szerepel olyan különleges alappapirok gyártása is, amelyeket eddig importból kellett beszerezni. Egyik ilyen újdonság lesz a térképpapír. A gyárban elsősorban nagyobb technológiai legyelem- mel, a karbantartási munkák jobb szervezésével akarják biztosiban!, hogy csökkenjenek a váratlan géphibák, megszüntessék a lemaradást az év hátralévő részében. A termelési feladatokkal ösz- s/.ehangpiíák a papírgyártó gépek rövidesen sorra kerülő szokásos évi nagyjavítását is. ahol lehel, rövidítik a karbantartás időtartamát. — dcvald — Á csomaaoiás ára Természetes mozdulattal hajítjuk a szemétbe a kiürüli mosószeres flakont, feslekes tégelyt, a rétegelt fóliából készült kávészacskót, vagy a pvc-tasakot, amiben az inget, a pulóvert, a harisnyát vettük. A csomagolóanyagok megtették kötelességüket — megóvták az áru minőségét —. nincs többé szükség rájuk. Pazarlás? Aligha, hiszen a jó, a célszerű csomagolás növeli az áru értékét. Am a csomagolás nem csupán az áru értékéi, hanem — annak megfelelően — az árai is növeli. Nem számlázzák ugyan külön, de megfizetjük a mosogatószer flakonját csakúgy, mint azt a kartondobozt, amelyben a televíziót, a mosógépet árusítják. A csőm:, golás költsége benne van termék árában. Csakhogy ez az ár — mint a népi ellenőrök vizsgálata kiderítette — nem mindig szabályszerű. Az árhatósági előírás szerint ugyanis ilyen esetben az árut a csomagolóanyag nélkül kell mérni, és annak árához kizárólag a csomagolóanyag árát szabad felszámitaíii. Van, ahol így is járnak el. másutt viszont tálcástól mérik, a téliszalámii. aminek következtében a tálcái a téliszalámi árában adják el, ismét másutt — ezt a Zöldért-bolt okban tapasztalták a népi ellenőrök — a tálcákat kettévágják, de az egész árát csapják hozzá az ári: árához. Az olcsóbb és a drágábi csomagolás közötti választási lehetőséget újabban más módon is bővíti az ipar. Figyelemre méltó, hogy a takarékos eljárás egy nálunk gazdagabb országból. Dániából érkezett. Egy magyar kereskedelmi szakember járt ott és fedezte fel az úgynevezett fehér termékeket. Ezek onnan kapták nevüket, hogy egyszerű feliér csomagolópapírban láthatók és kaphatók. A dániai fogyasztók már tudják, hogy a fehér termék egyenlő a megbízhatóan jó minőséggel, és — az egyszerűbb csomagolás révén — az alacsonyabb árral. Ezt a módszert próbálja a hazai élelmiszeripar is alkalmazni. több-kevesebb sikerrel. A magyar fehér termékekei a takarékosság jelképe. a perselyes malac különbözteti meg: ez látható a csomagoláson. Régebben a szappan- é? a fogpaszta fogyasztás meny- nyiségén mérték egy-egy nép életszínvonalát, kulturáltságának tokát. Manapság a csomagolásra fordított összeg nagysága tölt be hasonló szerepet a nemzetközi összehasonlításokban. A magas fajlagos csomagolási költség — tehát amikor filléres árut öltöztetnek forintos ruhába — kétségkívül ésszerűtlen. Vélek lenne azonban a másik véglet, is: elspórolni mondjuk a hullampapir-dobozt a sérülékeny televíziós készüléktől Ami ina megfigyelhető nálunk — a korszerű, drága és az egyszerű malacperselves csomagolás egyidejű jelenléte —, az valóban nagyjából jelzi gazdasagunk fejlettségének mértékét. S ami még fontosabb: lehetőséget nygjt a differenciált igények kielégítésére. G. Zs,
