Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-20 / 197. szám

1983. augusztus 20., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 A Berekalján nincs szabad szombat A miskolci Berekalja már majdnem maga a Bükk. A kertvárosi utcáktól karnyúj­tásnyira, tölgyerdő levelei tsillognak a friss nyári zá­por után. A lakóházak archi­tektúrája mindennél ékeseb­ben árulkodik az építkezések időpontjáról. A bükki mész­kőből emelt, fehérre meszelt otthonok már több évtizede szolgálnak, a négyszög alap­rajzú sátortetők a hatvanas éveket idézik, a több szin­tes. már-már villának beillő családi házak a ma építkezé­sét reprezentálják. Látjuk a holnapot is. A postás éppen egy házgyári panelből összeszerelt sorház egyik bejárati ajtaján kopog­tat. Barnára sült fialalasz- szony nyit ajtót, karján gyer­mekkel. A panelház mögött újabb építési területet jelöl­tek ki az év elején. Itt mos­tanában nemigen volt sem szabad szombat, sem vasár­nap. Mááfél száz új otthont hoznak itt tető alá, zömé­ben miskolci fiatalok. SZÁMOLNI. SZÁMOLNI, SZÁMOLNI A házépítés sohasem volt kis munka, de a mai felté­telek mellett egy egész életre szóló vállalkozást jelent. A biológus Tárpái Gyula, a gé­pészmérnök Bócli Ferenc és az építész üzemmérnök Szö­rényi Gábor nem pontosan az előbbi szavakkal fogalma­zott, de látszott rajtuk, hogy tudják, soha sem tapasztalt kemény fába vágták a fej­széjüket, amikor itt, a Berek- alján belekezdtek ebbe a munkába. — Hogyan kezdődik cl egy ilyen építkezés? ■— Legelső maga a szán­dék, aztán számtanpéldák hosszú sorának megoldása következik. Az „egyenlet” legnagyobb, fő kérdése, hogy miként sikerül előteremteni a szükséges pénzt. — Lássunk egy példát. r- Ezek a kétszintes, pin- cés lakások, telekkel együtt összesen 720 ezer forintba kerülnek — mondja Szöré­nyi Gábor. — Mi úgy kezd­tünk bele a feleségemmel, hogy nem volt számottevő készpénzünk. A másfél szo­bás szövetkezeti lakásért, amelyet visszaadtunk a ta­nácsnak, 170 ezer forintot kaptunk. Az OTP 300 ezer forint kölcsönt folyósított, a „cég”, az Észak- magyarorszá­gi Állami Építőipari Vállalat még az elmúlt évi feltételek­kel adott több mint. 120 ezer forintos támogatást, a fele­ségemnek is sikerült vállala­ti kölcsönt kérni, és a szo­ciálpolitikai támogatással va­lahogy csak összejött az em­lített összeg. Ez így elmond­va nagyon egyszerűen hang­zik, de nincs rosszabb a vi­lágon, mint várakozni, amíg döntenek a kérelmek sorsá­ról. Aztán az újabb számtan- példák. Mit érdemes bérmun­kában elvégeztetnünk. • és mit csináljunk meg magunk? Az alapot például géppel ás­ták ki, a betont készen vá­sároltuk, de a zsaluzatot már magunk állítottuk össze. A HÁROM PÁR CIPŐ SORSA A telekhez a Kommunista Ifjúsági Szövetség Miskolc városi Bizottságának segítsé­gével jutottak hozzá. A köz­műveket :— az. áramot, a gázt, az ivóvizet, a csator­nát — korábban már a hely- színre vezettette a tanács. Az­óta a háromlakásos sorház alapozása már elkészült, a helyűikre kerültek a pincék födémgerendái. — Mi volt eddig a legne­hezebb? — Lehet, hogy furcsán hangzik, de nem a betonozás, vagy más nehéz fizikai mun­ka viselt meg a legjobban bennünket. Attól sokkal ne­hezebb volt a papírmunka, a a házunk... különböző engedélyeknek az összegyűjtése. A pecsétek megszerzése rengeteg után­járásba került. Egy-egy rosz- szul fogalmazott mondat ele­gendő volt arra, hogy ne fo­gadják el a papírt, s ezután várhattunk a következő ügy- félfogadási napra. De meg­próbáltuk tréfával elütni ezt is. Mindhárman vásároltunk egy-egy pár jó. erős cipőt. Mire ronggyá tapossuk — mondtuk —. addigra bizto­san felépül a ház. — Mit takar a kifejezés: félkész ház? — Az építőipari vállalat csak a falakat szereli össze. A többit, az alapozástól a te­tőfedésig mi csináljuk, vagy csináltatjuk meg. Tehát egy­személyiben kőművesek, asz­talosok, lakatosok, tetőfedők, ácsok és festők vagyunk. Mi igyekszünk lehetőleg mindent a saját kezünkkel elvégezni. Az iparosok számunkra meg­fizethetetlenek és ők nagyon nehezen alkalmazkodnak hoz­zánk. Magad uram — tehát —, ha szolgád nincs. Szá­mításaink szerint körülbelül 200 ezer forint értékű mun­kát végzünk el lakásonként Ha teljesen elkészül a ház, egy-egy új otthon értéke kö­rülbelül másfél millió forin­tot tesz majd ki. — Nem fogják azt monda­ni, hogy kontármunka az egész? ... — Miért van köztünk ak­kor egy építész? De a szö­vetkezet műszaki ellenőre és az OTP is csak kifogástalan munkát fogad el. Szinte rá vagyunk kényszerítve^ hogy a szabványoknak megfelelő­en dolgozzunk, ellenkező esetben nem utalják át a munka folytatásához szüksé­ges pénzt. Az a bizonyos 700 ezer forint ugyanis csak pa­píron létezik. Készpénzben még soha nem láttunk együtt ennyit. Egyébként eddig még egyetlen egyszer sem volt baj a minőséggel. Egy kis akarattal hamar megtanul­hatók az építőipari szakmák, legalábbis azon a szinten, ami itt nekünk szükséges. Valaki megmutatja a gyakor­lati fogásokat, ellessük, utá­nozzuk és azután már csak kellő figyelem és kitartás kell. Magunknak építünk, ké­sőbb nem akarunk senki előtt szégyenkezni. BARÁTOK LETTEK A biológus, a gépészmér­nök és az építész korábban nem ismerték egymást, bár mindannyian a diósgyőri vá­rosközpontban élnek. A ház „miatt” ismerkedett össze a három család, s azóta bará­tokká váltak. Másképpen nem is lehetne .. A bereualjai agyagos, ne­héz főidben május végén kezdtek hozzá az alapozás­hoz. A jövő év márciusában, áprilisában a szerződés sze­rint már költözniük kell. A 120 negyzetméteres, tetőtér- beépitéses lakásokban két- három gyermekkel is kényel­mesen elférnek majd a fia­tal családok. Igaz, a részle­tek havonta úgy 1500 forint­tal csappantják meg a csalá­di kasszát. Áz utolsó törlesz­tő részletet majd csak a jö­vő században postázzák. De ez inkább jó, mint rossz. — Ha felépül végre a há­zuk? — Nem csapunk nagy la- kásavatót hiszen addigra biztosan elköltjük minden fillérünket. Azonban saját otthonunk lesz, amelyet két kezünk munkájával építet­tünk tel. lldvardy József A vegyesboltot Szűcs Kálmánná vezeti, a múlt hónapban 158 ezer forintot for­galmazott. Hétszáz éves Sajógalgéc A kisközségből út nem vezet to­vább, a történelem azonban min­den században rátalált, rátört pusz­tító hadaival. Dúlt itt tatár, ra­bolt török, relcvirált kuruc, gyúj­togatott labanc, vallásvillongások sem kímélték Galgócot. Mátyás seregeinek e tájon is meg kel­lett küzdeniük a kiskirályokkal, sok­szor az idegen rablóhadakkal is. Erre vonult 1849-ben tízezres sere­gével Dembinszky, Schlik császári generális, aztán Görgey, végül Grab- ka cári tábornok. Az elemi erők sem kímélték. A Sajó árvize miatt 1772- ben a dombra menekültek, települ­tek az emberek és tiszteletre méltó módon, magukkal vitték halottaikat is az új temetőbe. A víz mellett a tűz volt a másik nagy ellenség. A falu ' szalma zsúptetős házai' többször let­tek tűzvész áldozatai. Az 1838-as földrengés még a templomot is megrongálta. Sáskajárás, aszály, fagy tette tönkre a termést nem egyszer, marhavész tizedelte az állományt. Sok ember életét vették el a járvá­nyok, a kolera, a pestis, a tüdővész. Sovány földből tartották el évszá­zadokon keresztül családjaikat, az egyházakat, az államot, a földesura­kat. Ez a kis világ csak a múlt szá­zad végén kezdett változni, amikor megindult a közelben is a vasútépí­tés, és a posta is rájött, hogy az or­szágban két Galgóc van, az egyik a Nyitra, a másik a Sajó mellett A földművelés, az állattartás mellett, a többség erdei munkás volt, részes­aratásból élt. Közülük többen hajóz­ták át a századfordulón az Óceánt és eltűntek valahol Kanada, Észak- Amerika őserdeiben. Az első világ­háború elvitte a templom egyik ha­rangját és az orgona rézsípjait ágyú- öntéshez, a hatvankét bevonultatott fiatal közül kilenc soha nem tért vissza. Az egri káptalan, aki eddig birtokolta a földet, 1918-ban eladta birtokát gróf Serényi Ödönnek. A Tanácsköztársaságból az idős embe­rek csak az ágyúzásra, a vöröskato­nákra, meg a cseh intervenciósokra emlékeznek. Aztán ar. élet tovább folytatódott a paticsból font, sárral tapasztott, szalmatetős; kisablakos házakban. özv. Gönczi Lajosné, született , Cifrus Erzsébet, 92 esztendejével, a Galgóc-patak és a Várvölgy-patak völgyének legidősebb embere. Jel emlékezik ő is 1944. december 14-re, amikor alkonyaikor az első szovjet katonák megjelentek a faluban. Eb­ből a háborúból tizenhármán nem tértek haza soha többé szülőföldjük­re. Az első szabad tavasz nemcsak a békét hozta meg, hanem a szabad munkát is. Felosztották gróf Seré­nyi Ödön földbirtokát, a Hosszúhév- tánya környékén. Megkezdődött az új élet, egyre többen kapcsolódtak be az országos építés nagy munká­jába. Sokan lettek bányászok, épí- tömunkások. A község 1955-ben ta­nácsházát kapott, kultúrteremmel, amelyből azután 1969. elején, amikor megalakult Vadnán a közös tanács Galgóccal és Ivánkával együtt, orvo­si rendelőt és párthelyiséget alakí­tottak ki. Klómer János, a közös tanács elnöke, jól ismeri ezt a tele­pülést is. Tárna a munkában Sebők József, a pártalapszervezet titkára. Tőlük tudtuk meg, hogy az utolsó vertfalú házat 1956-ban bontották el, az utolsó zsúpfedeles házat pedig 1959-ben, 1964-ben kapott villanyt a falu. Csendes ez a vidék. Délben csak a harangszó díszíti a csendet. Az ün­nep előtti héten azonban mozgal­mas volt ez időben is a község. Hár­mas ünnepre készültek. Az alig húsz tagot számláló KlSZ-szer- ezet sokat segített abban, hogy az ünnepségre méltó módon várják vendégeiket. A lakosság legalább kétezer órát fog­lalatoskodott annak érdekében, hogy a közterek, utak, a járdák, a parkok rendben legyenek, hogy a Makoldi Sándor fafaragó művész ál­tal készített emlékmű, megfelelő környezetbe kerüljön. Az 1756-ban épített műemlékjellegű lakóépület, az egykori ispánsági ház új gazdája, Ivánfi Jenő, a Borsodi Vegyi Kombi- náJ egyik vezetője, szintén tagja az emlékbizottságnak. Az ő irányításá­val szerelték fel a díszkivilágításhoz szükséges berendezéseket, ő és a táj inspirálta Horváth Imre, debreceni festőművészt, hogy akvarelleken örökítse meg a környéket, amelyek­ből kiállítást rendeznek. Augusztus 20. nagy ünnepe Sajó- galgócnak. Megemlékeznek az eltelt hét évszázadról, ugyanis 1283-ban kelt az első írásos okmány, amely a települést említi. Ekkor adományoz­ta IV. László király Putnokot és a hozzá tartozó falvakat áz olaszor­szági Rátold nemzetségnek. írták az­óta Galgoch-nak, Galgócznak, Gai- goocznak is. Valószínű, hogy a te­lepülés sokkal régebbi, mint a létét bizonyító, első írásos okmány. Az ószláv glogu szó, ami galagonyát, galagonyást Ls jelent — éppen úgy erre vall. mint a község határában levő földvár nyomai. Az új kenye­ret is e napon szegik meg ünnepé­lyesen, mint évszázadok óta. Alkot­mányunk születésnapjára emlékez­ve pedig, bizonyára nemcsak a jo­A 92 esztendős özv. Gönczi Lajosné gokról, hanem kötelességeikről sem feledkeznek meg az ünnepi szóno­kok. Mert az ünnep után munkás hétköznapok következnek ... A helybelieknek ma már csak ki­sebb része él földművelésből; főleg a nők dolgoznak a putnoki Egyetér­tés Termelőszövetkezetben, a férfi munkaerő a tíükkaljai Bányaüzem­ben, a Borsodi Vegyi Kombinátban és a Borsodi Hőerőműben talál mun­kát. A vadnai postahivatal hetven televíziókészüléket, összesen 277 kü­lönböző újságelőfizetőt és 34 ta­karékbetétkönyvet tart nyilván Sa- jógalgócról. Több mint húsz sze­mélygépkocsi parkol rendszeresen, a többségében új családi házak előtt. A helybeli vegyesboltban minden alapvető fogyasztási és használati cikk megkapható. Panaszt egyedül az ivóvízre hallottunk az ásott ku­tak vize magas nitráttartalmu. Így hát ide is szállítani kell a tasakos ivóvizet... Ez a Bordás oldal, a Venes-út-tető. a Nagydomonyó-dűlő, a Várvölgy, a Kovácsugar, a Középbérc, a Sátor­berek, a Gyomorbérc, a Kókai erdő. a Kavicsos bérc. a Nyirjes lapos és a Kút oldal tölgy- és cserfás erdei­nek koszorújában megbúvó kisköz­ség nem bocsátott szárnyra híres embereket, de nem kell szégyenkez­nie hírhedt emberek miatt sem. Dolgos, szorgos emberek, alig 490-en vallják szülőföldjüknek ezt a tájat. Mint őseik, ők is csak akkor tartják ünnepre méltónak magukat, ha meg­dolgoznak érte. Szöveg: Oravec János Kép; Fo.ftán László Jobb egészségügyi ellátás A Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gyárának sá­rospataki egysége az elmúlt években a település legna­gyobb üzemévé fejlődött. Az éiet- és munkakörülmények alakulása az üzemben alap­vetően meghatározhatja a város lakóinak közérzetét. A tanács végrehajtó bizottság« ezért folyamatosan figye­lemmel kísérte és kíséri az üzem munkáját, életét. A vb. legutóbbi ülésén a testület tagjai megállapítot­ták. hogy az elmúlt két-há- rom évben nemcsak a gyár­egység műszaki színvonala emelkedett hanem javult a dolgozók egészségügyi ellátá­sa is. A korábbi szűk rende­lő helyett korszerű berende­zésű és megfelelő elhelyezé­sű üzemegészségügyi közpon­tot alakítottak ki. A rendelő műszerezettsége lehetővé te­szi, hogy az üzemorvos a megelőző és gyógyító mun­kához megfelelő diagnoszti­kai segítséget kapjon. s ugyanez vonatkozik az alkal­massági vizsgálatokra is. Az üzemorva' tagja a vállalati rehabilitációs bizottságnak. A megváltozott munkaképességű dolgozók eaészséai állapotuk­nak megfelelő munkakörben dolgozhatnak, akiknek elhe­lyezésénél az üzemorvos vé­leményét döntően levelem­be veszik. Az emlékmű hátterében az ispánsági ház paraszt barokk épülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents