Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

1983. augusztus 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 KezÉíi yesetaielőzés a sáferaljaijlielyi járásban Egy évvel ezelőtt felméré- Fcket végzett megyénkben az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács és a tapasztala­tok értékelése után a szak­emberek arra a megállapí­tásra jutottak, hogy Borsod­ban a legszerényebb ered­mények a Sátoraljaújhelyi városi - já rási Közi ekedésbi z- tonsági Tanács munkájához kapcsolhatók. Elsősorban ez a megállapí­tás váltotta'ki az MKBT el­nökségének érdeklődését, hogy pontos képet kapjon arról, hogyan is tevékenyke­dik most a sátoraljaújhelyi KBT. Az elnökség nemrégi­ben megtartott ülésén a sá­toraljaújhelyiek már számot­tevő változásokról adhattak számot. Az elmúlt egy év alatt — a tanulságok levo­nása után — több olyan in­tézkedés született, amelyik megpezsdítetle az egyes szakosztályok munkáját. Mű­szakiak, forgalomszervezők vetették össze erejüket, hogy felszámolják a baleset­veszélyes helyeket, hogy a városi, járási fejlesztési cél­kitűzésekhez kapcsolódva, to­vább javítsák a közlekedés biztonságát Sá torai jaúj he­lyen és a járásban. A korábbihoz képest gyak­rabban értékelték, elemezték a baleseti helyzetet, a vizsgá­lódások kitértek az okokra és az okozókra, a balesetek során bekövetkezett sérülé­sek súlyosságára. Ahol gyak­rabban fordullak elő közúti balesetek, ott gyakoribbá vál­tak az ellenőrzések. Így például a szüret idején ha­Az Egészségügyi Miniszté­riumban megkezdték a komplex rehabilitációs rend­szer tervének kidolgozását. A Minisztertanács nemrég hozott határozata szerint a Pénzügyminisztériummal, a SZOT-tal, valamint más ál­lami, tömeg- és társadalmi szervezetekkel együtt korsze­rűsítik a rokkantság elbírá­lásának elveit, formáit. E munka során a szakem­berek figyelembe veszik mind a hazai, mind a kül­földi tapasztalatokat. Elő­irányozzák többek között a rehabilitációs bizottságok ha­táskörének bővítését, azt, hogy azok szakvéleményt mondjanak az érintett dol­gozók munkaképességének várható alakulásáról, foglal­koztathatóságának feltéte­leiről már az orvosi' rehabi­litáció időszakában. Így elő­segítik, hogy a megváltozott lározott célú, szondás ellen­őrzéseket kezdeményeztek. Mint ahogy a megyében, az újhelyi járásban is ma­gas az ittasan okozott bal­esetek száma, ezért úgy ha­tároztak, hogy előadásokra hívják meg azokat, akiket az utóbbi években ittas ve­zetés miatt felelősségre von­tak. Az eredmény nem ma­radt el; négy nagyobb kör­zetben szép számmal jelen­tek meg a KBT meghívásá­ra. Az előadások témája töb­bek között az ittas vezetés megelőzése volt. (Az újhe­lyi tapasztalatok kamatozta­tására az egész megyében szükség lesz. a módszerek átadásával nem szabad kés­lekedni!) Csupán egy rövid év telt el és a kritikai észrevételek nyomán megújult a sátoral­jaújhelyi városi-járási KBT munkája. Azóta az egyes szakbizottságok figyelme job­ban kiterjed az utak állapo­tára. a járás forgalmi rend­jére. A hiányosságokról rend­szeresen tájékozódnak és azok megszüntetésével nem késlekednek. Külön progra­mot dolgoztak ki a gyerme­kek és az idős korúak védel­me érdekében: előadásokat, filmvetítéseket tartottak a közúti balesetrnegelőzésről. Tíz vállalat, intézmény, szö­vetkezet nevezett be a bal­esetmentes mozgalomba. A javuló oktató-nevelő tevé­kenység, az ellenőrzések gyakorisága várhatóan mi­előbb a balesetek számának csökkenésében is érezteti majd a hatását Sátoraljaúj­helyen és a járásban. N. J. munkaképességűek mielőbb egészségi állapotuknak meg­felelő munkát vállalhassa­nak. Előreláthatóan a kö­vetkező év végéig készítik el a komplex rehabilitáció rendszerének tervét, amelyet a Minisztertanács elé ter­jesztenek. E rendszernek megfelelően módosítják majd a társadalombiztosítá­si jogszabályokat, a kereset­kiegészítés. a vállalati pénz­ügyi kedvezmények rendsze­rét. A minisztertanácsi hatá­rozat más pontjait már tel­jesítették: július 1-től a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek tagjai ugyanazokban a rehabilitációs kedvezmé­nyekben részesülnek, mint amilyenekben a vállalati dolgozók, vagyis jövedelem- kiegészítést, átmeneti és rendszeres szociális járadé­kot kaphatnak. A szívinfarktus oka? A jelenleg uralkodó nézet szerint a szí.vinfarktus a szív koszorúereinek vérrög, leve- gőbuborék, érgörcs stb álta­li elzáródása miatt keletke­zik, s ez okozza a szívizom oxigénellátásának elégtelen­ségét. Keletnémet orvoskutatók legújabb vizsgálataik alap­ján arra következtetnek, hogy a szívinfarktus nem ilyen módon alakul ki. Szerintük annak, hogy a szívizom egyes részei nem kapnak megfelelő meny- nyiségfi oxigént, elsődlege­sen az az oka, hogy ma­ga a szívizom károsodott. Csak másodlagosan, a szív­izomkárosodás következmé­nyeként károsodnak a haj­szálerek és duzzad . meg fa­luk annyira, hogy egy ré­szük teljesen elzáródik. A hajszálerek elzáródása' tehát nem oka, hanem következ­ménye az oxigénhiánynak. A szívizom oxigénhiányát a vér megcsökkent mennyisége (például a vérveszteség), le­csökkent vörösvértest- és oxigéntartalma, vagy a szív hirtelen túlterhelése okozhat­ja. Rendőrségi „varízstiür” A japán ipar „va rá zsbük­ről” készített a rendőrség számára. Az új berendezés életre kelti a gyanúsított személyleírását a tanú val­lomása alapján. A tanú tv- kamera előtt ülve emlékeze­te szerint választhat a sok ezer képrészletet — arcéit, orrformát, száj vonal at stb. — tartalmazó képtárból. A készülék ezeket összerakja, és az egész arcképet a kép­ernyőre vetíti. Az arc bár­mely része letakarható, és más képből egészíthető ki. Bajúsz, szakáll, vagy meg­változtatott hajviselet nem akadályozza a gépet az arc rekonstruálásában. A tanúk bemondása alap­ján rekonstruált kép eddig is használt kelléke volt a rendőrségi nyomozásnak — a tanú leírása alapján a részleteket gyakorlott rajzoló montázs útján rakta össze egésszé. Ezt a nehéz és hosszadalmas munkát végzi el a japán „varázstükör” másodpercek alatt, fáradha­tatlanul és érzelmi befolyá­soktól mentesen. Nyár a vár tövében A diósgyőri strandon a legmelegebb napokat is könnyebb elviselni. A vártornyok hangulatos ké­pét még a beékelődött pecsenyesütő sem takarja, bár csupán látószög kérdése, hogy ne terjesz­tünk híreket, miszerint gebinbe adták ki az ódon műemléket. Fotó: A. I. Egyes településeken a vezetékes ipari és háztar­tási vízellátás folyamatos­sága csak úgy biztosítható, ha a vízlelőhely (kút, tisz­títómű) közé egy vagy több víztornyot iktatnak be. A nagyobb körzeteket is ellá­tó víztornyok vasbetonból készülnek, de c drága léte­sítmények építése meggon­dolandó vállalkozás. Sze­rencsére van más megoldás in. Másfél-két évtizeddel ezelőtt még nagy feltűnést keltett egy-egy fémből ké­szült, gömb alakú vízto­rony a tájképben. (Bizo­nyára kevesen tudják, hogy a hagyományos glóbusz alakú víztárolók magyar talál mányt fémjeleznek; huszonöt éve alkotta egy magyar szakember az új típusú tornyot.) Ma már ez szinte általános, hiszen az elmúlt húsz évben több ezer ilyen víztornyot állí­tottak fel Magyarországon. A szakmailag pontos név különben nem víztorony, sót, nem is hidroglóbusz, hanem aquaglóbusz. Az első, régebben hasz­nálatos és nálunk is köz­ismertté vált idegen ere­detű szó ugyanis olyan tor­nyot. jelentett, amelyet ki- feszített kábelek tartottak, s emiatt nagy területet fog­lalt el. Ilyent ma már nem gyártanak. A második ide­gen szóval, az új névvel azt akarják jelezni az elő­állítók. hogy ez új típus, s az említett kábelek nélkül is szilárdan all. Acélszer­kezetű aquaglóbuszokat 50— 100—200 köbméter űrtarta­lommal állít elő és helyez üzembe a hazai ipar (köze­lebbről a lajosmizsel Víz­gépészeti Vállalat). Export­ra ezeknél jóval nagyobb, 500—700 köbméteres példá­nyokat is készítenek. A nagyobb tornyokat nem lehet egy darabban a fel­állítás helyére szállítani (a kisebbeket sem mindig, s akkor is csak nagy nehéz­ségek árán). Ezért az elő­állítók régi törekvése olyan típusok kifejlesztése, ame­lyeknek a törzsét és tartá­lyát alkotó elemek, rész­egységek minél kisebb tér­fogatú szállítmányokban helyezhetők el, könnyen össze- és szétszerelhetők. Képünkön a felállítás iz­galmas pillanatai előtt lát­hatunk egy, még a földön elnyúló aquaglóbuszt. SzeiiiÉiietss liaKzóró Tudom én kérem, nem a hangszóró szemérmetek, de fogalmam sincs róla, Éva, Ágnes, vagy eppen egy Bog­lárka ül Miskolcon, a Tiszai pályaudvar hangosbemondó­jának mikrofonja mögött. Az is lehet, hogy Erzsébet, de Petőfi jóvoltából egy szemér- metes Erzsókot már isme­rünk A helység kalapácsá­ból, ezen az állomáson le­gyen a hangszóró a szemér- metes. Mondhatnánk, szégyenlős, de egy hangszórótól igazán nem várható, hogy még pi­rulni is tudjon, így marad­junk annyiban: szemérmetes. Hiszen már személyi igazol­vánnyal rendelkező kislányo­kat megszégyenítő, az a nai­vitás, ahogyan elhallgatja azokat az információkat, melyeket közölni, vélhetné az utazóközönség, legelemibb kötelessége volna. A hang­szóró hallgat, az utazóközön­ség pirul, no nem a nagy szeméremtől, hanem a düh­től vörösödnek egyre-másra a fejek. Mint a minap, mi­kor a huszonnégy percet ké­ső „expresszvonat” (elneve­zéséhez nem szemérem, in­kább remek képzelőerő szükséges) várható érkezé­séről annyi, de annyi hírt sem adott az a hangszóró, mint amennyit ugyanez a berendezés a pesti ügető eredményeiről. Hogy szemérmetes a hang­szóró, egy-két esetben per­sze, lehet véletlen is. Ám, ha nap mint nap ugyanilyen, akkor a pályaudvaron az utasok tájékoztatásával meg­bízott emberek, finoman szólva, sem állnak, vagy ül­nek, hivatásuk magaslatán. Igaz, előfordulhat, ők ma­guk sem tudják, mennyit ké­sik majd egy-egy vonat. Er­re persze, volna megoldás. Közölni: a vonat késik, fo­galmunk sincs mennyit, így a türelmesebbek továbbra is •várakozzanak, a pesszimis­ták vonuljanak haza, jöjje­nek másnap reggel, a has­pókok nézzenek vacsora, reg­geli. ebéd • (nem kívánt tör­lendő) után, a kényelmesek pedig tábori ágyat szerezze­nek ! Megfordult a fejemben az is. ismervén a vasút statisz­tikáját, miszerint a magyar vonatok kilencvenvalahány százaléka menetrendszerűen közlekedik, hogy ha a hang­szóróból nem hangzik el a tájékoztatás, mennyit késik a vonat, jöjjön a szerelvény bármennyivel később, mégis pontosnak minősül. Leg­alábbis a vasút szerint. De akkor semmi szükség menetrendre, tájékoztatóra, szemérmetes hangszóróra. A vasút ex catedra kijelente­né, az ő vonatai pontosak. A szerelvények pedig, mi­helyt megteltek, elindulhat-^ nának. És ettól kezdve, mindig minden vonat „pon­tosan” közlekedne. Anatolij Rasz: mm Önellenőrzés Egy csöppel előbb men­tem haza a munkából a szokásosnál. Istenkém, az a munka másnap is megvár. Hazamentem, lezuhanyoz­tam, haraptam egy keveset. De a lelkem nyugtalan volt. 'Megnyugtatásul ■— mond­tam magamban — fölhí­vom magamat. Már csak a hangomat kellett kellően elmásítani. Tárcsázom a számomat. — Tessék! — hallom a másik végen a tenort, alig­hanem Korjáginét. — Jó napot — próbálko­zom a legmélyebb basszus­sal. — Iván Petraviccsal szeretnék beszélni. — Sajnos, nincs bent. ki­futott egy pillanatra. Ta­lán, ha egy óra múlva visszahívná... — Miért? Egy óra múlva bent lesz Iván Pctrovics? — Nagyon valószínű. No jól van, gondolom magamban. Egy óra múlva újra hívom magamat. Most női hangon rikácso­lok. — Halló! Hallhatnám Iván Pelrovicsot? Feltétle­nül beszélnem kell vele. — Iván Petrovicsot sür­gősen magához rendelte a főnök — hallok a vonal másik végéről egy unott női hangot. — És mikor lesz újra szabad Iván Petrovics? — Ezt bizony bajos len­ne megmondani. A főnök­ségnek mégsem parancsol­hat az ember.. — Köszönöm szépen. Ké­rem. hívhatnám még egy­szer? — Természetesen. Bár­mikor! Nono. ez egy kicsit azért t ál zás! Bá rm-ikor! Legközelebb a munkaidő végén hívom magamat. Már harmadízben változta­tom el a hangomat: őrre-' mat szína, tőmondata Mi— beszélek. — inán Pclronicsoti — Ki kéri? — Nem fontos! Snrp&t az ügy, HaiaszthaUMami Égető! — Sajnos, Iván Petropics ma már nem lesz. — Ugyan miért? Nines még egészen vége a mun­kának! — önnek igaza van. De Jván Petrovicsot is sürgős ügyben engedték haza. Az ingatlankezelőtől keresték. A felső szomszédja elárasz­totta a lakását. Képzelhe­ti! Úszik ott minden, a bútorok, a tévé, a telefon! — Ó, az más. Megér­tem — Kérem, hívja holnap reggel. Megkönnyebbülten teszem helyére a kagylót. Nos, el­lenőriztem magamat. Lá­tod. Iván Petrovics, mon­dom magamnak, milyen rendes munkatársaid van­nak? Otthon csücsülsz, ők pedig harcosan kiállnak melletted, teljes mellszéles­séggel. így van ez nálunk: ma nekem, holnap neked! (Ferencz Győző fordítása) Korszerűsítik a rokkantság elbírálásának elveit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents