Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-13 / 164. szám
19S3. július 13., szerda ,' ÉSZAK-MAGYARORSZÄ6 3 A táplálkozásiudomány ellenlábasaként... erencs Beszélgetés az édesipari vállalat igazgatójával Kemény éveket, azon belül kemény heteket él át a Szerencsi Édesipari Vállalat. A hosszabb ideje — immár a második éve — tartó gazdasági nehézségekre ráfejelt niég egy szerencsétlen tévedés, amely a rádió reggeli magazinjában hangzott cl és szárnyra kapott. Bizonyára sokan emlékeznek rá: egy jó szándékú rádiós beszélgetés után több hallgató telefonált, hogy azért nem fogy a magyar diabetikus csokoládé, mert kőkemény, ehetetlen, rossz. Nos, ez a csokoládé nem az a csokoládé, nem a borsodi vállalat terméke. Érről a későbbiekben a rádióhallgatók is meggyőződhetlek ... Néhány napja pedig arról is értesültünk, hogy emelkedett az édesipari termékek ára. Az áremelések — bármilyen furcsán hangzik — ritkán kedveznek a termelőnek, ha az olyan különleges helyzetben van, mint most a Szerencsi Édesipari Vállalat. Kérdéseinkkel Kovács Györgyöt, a vállalat igazgatóját kerestük, •— Vajon miért tornyoml- nalc a felhők a szerencsi gyár fölött, amely, ha nem, is a Meinl, vagy a Dreher cgyuneságú leszármazottja,' mégis hírnevet szerzett a világban? — Nemcsak Szerencs fölött, hanem a világ édesipara fölött felhők tornyosulnak, Fejlődik a táplálkozás- tudomány, és az édesipar ennek az ellenlábasa, Svédországban egyenesen fehér méregnek nevezik az édességet. Nehezíti a csokoládék, cukorkák eladását az is, hogy az emberek manapság jobban takarékoskodnak, édesség nélkül pedig igazán lehet élni. Gazdálkodásunkat, vállalati eredményünket természetesen igen nagy mértékben érintik az értékesítési nehézségek, ám gondjaink egy része' niás természetű. 1981. január elsején alakult meg a vállalatunk, mégpedig meglehetősen különleges összetételben. Az édesiparon belül egyetlen vállalat sem áll cukor- és csokoládégyárból, csak a SZÉV. Látszólag rokonszakma a cukor- és csokoládégyártás. ám a gyakorlatban igen eltérő a két tevékenység, különböző közgazdasági tényezők nehezítik az együtt- gazdálkodást. — A vállalat alakulásának evében remek eredményt érlek cl. — Abban az évben minden sikerült. Jó volt a cukorrépatermés. rövid a kampány, fogyott a csokoládé Is. A termelési értékünk évek óta 2 és tói millárd forint körül mozog. Abban az évben 113 millió forint nyereséget ériünk cl. Azóta változtak a szabályozók, tavaiy kriminális volt a répatermés, rendkívül hosszú, 125 napos a cukorgyártási kampány, áthúzódóit januárra. Így kevesebb cukrot gyártottunk, nagy költséggel. A Szerencsi Csokoládégyár termékeit nem vásárolták. Mindezek miatt 13 millió tormi ' veszteséggel zártuk a múlt évet, — Mit tervezlek 1983-ra? — A Szerencsi Csokoládégyár 17 000, a Diósgyőri Édesipari Gyár 2500 tonna édességet gyári az idén. Mindeddig úgy látjuk, teljesíteni tudjuk a tervet, ám a mostani fogyasztási áremelés minden bizonnyal visszaveti egy időre a keresletet, — Milyen hálással van a vállalat gazdálkodására az áremelés'! — Az édesipari ágazat termékeinek fele veszteséges volt,, az 1978-as ráfordításokat tartalmazták az árak. Abban az esetben, ha nem esne vissza a kereslet, mintegy 20 millió íorjnt eredményt hozna az áremelés. Még ebben a legjobb esetben is nullszaldóval zárnánk az . édesipari ágazat éves eredményét. — Nem beszéltünk meg a. cukorgyár terveiről. — Negyvanhat-negyvenhél- ezer tonna cukrot szeretnénk gyártani. Megszűnt a répatermelési felár, érezhetően csökkeni a termelői kedv. Tavaly’ 10 800 hektáron termesztettünk cukorrépát, az idén csak 9500 hektáron. , Eddig jók a terméskilátások, 1 ha kedvez az időjárás, az össztermés így is megközelíti a tavalyit. A cukorgyárak között egyébként kisebb harc dúl a cukorrépáért. A Szerencsi Cukorgyárra egyébként — sajnos — 26 millió forint veszteséget „terveztünk”. Most terheli ugyanis a tavalyi répa termelési felár a költségeinket, amely a raktáron levő cukor arányában 22 millió forint. A januárra áthúzódó cukorgyártó kampány bérköltsége 3 millió forint. Eddig a cukorgyárak kaptak bérpreferenciát, ha bosszúra nyúlt a kampány, de az idén ez már nem jár. A hosszú gyártási idő alatt a berendezések is jobban elkoptak, a nagyjavítás több pénzbe kerül. A veszteség' csökkentésére egyébként intézkedési tervet dolgoztunk ki, kiaknázunk minden fellelhető tartalékot. Ez a terv érvényes a két édesipari gyárra is. Látványosan kiaknázható tartalékaink már nincsenek, nagyon meg kell dolgozni minden megtakarított forintért. ■ — Második éve gond. az értékesítés az édesipari ágazatban. Milyen a. hangulat a csokoládégyáralíban ? — Hallatlan becsvággyal dolgozik mindenki a vállalatnál, így- a két édesipari gyárban is. A „szerencsinek” múltja van és jövője is lesz, ezt tudjuk, ebben hiszünk. Mivel az olcsóbb termékeket ma is vásárolják, abból gyártunk többet. Két gyártósorunk éjjel-nappal, sőt esetenként a hétvégeken is termel. A kél gyár is kooperál. Munkásaink nem dolgoznak kevesebbel, mint légen, senkinek sem kell attól tartania, hogy a keresletvisszaesés miatt elveszíti --'z állását. Égy azonban biztos, a Szerencsi Csokoládégyárban néhány év múlva ú.ira kell cserélni az elhasználódott gyár ló berendezések egy részét. ez létkérdéssé válik. A rekonstrukció során ugyanis a gépi berendezésekhez nem nagyon nyúltak. — Milyenek az exportlehetőségek? — Harmincmillió forint értékű figurális árut szeretnénk eladni Észak- és Nyu- gat-Európában. Nem biztos, hogy sikerül, mert magasak az áraink. Énnek ellenére, erőltetjük, érthető okok miatt, no és a régi partner- kapcsolatok érdekében. Minőséggel, megjelenéssel, határidővel sohasem voltak gondok, jegyzik a „szerencsit” a kontinensen, sőt a tengeren túl is Ismerik. Az áraink miatt azonban nem vagyunk versenyképesek, pedig mi már a nullszaldós exportig „elmegyünk”. A világpiaci önköltség 10—20 százalékkal alatta van a mi önköltségünknek. Nálunk 17 forint 30 fillér a cukor, a világpiacon 12 forint. De ennél jelentősebben drágítja a termékeinket az import kakaóbab. Evek óta kérvényezzük, hogy mi, csokoládé- gyártók. az exportárukhoz felhasznált kakaóbabot világpiaci áron kapjuk meg. Ez kilónként 30 cent engedmény lenne. így két dollár értékű, tehát 1 kilogramm kakaóbabból 2 kiló tejcso- koládé-figurát tudnánk gyártani, amit 8 dollárért adhatnánk el. Versenyképessé válnánk! Reménykedünk, mert ez a téma napirenden van. — Vannak-e már jó hírek a Diós győri Édesipari Gyárból? — Igen. úgy tűnik, a kereskedelemben oldódnak a görcsök, ajánlatokat kaptunk, hogy szervezzünk közösen reklámkampányt a diabetikus csokoládéknak. — Véleménye szerint milyen minőségű a diósgyőri termék? — A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet jó minősítést adott a béltartalomra, ízre és kiválót a csomagolásra. Pályázunk a diabetikus csokoládékkal a Kiváló Áruk Fórumán is. A sorbit- tal készült csehszlovák csokoládéval tévesztették össze a mi, fruktózzal édesített csokoládénkat. Reméljük, most, a tévedések tisztázódása után, több megrendelést kapunk. Karácsonyra már figurákat is gyártunk diabetikus csokoládéból. Humánus megfontolásokból vállalkoztunk ennek az igényes terméknek a gyártására, természetes, hogy nem adjuk föl a kezdeti kudarcok után — mond (a befejezésül a vállalat igazgatója. Lévay Györgyi Borsóaralás Szentistvónon, ci helyi VII. Pártkongresszus Tsz-ben a gabonabeta- karitással egy időben aratták az étkezési száraz borsót is, amit ez évben 103 hektáron termesztett a gazdaság. Fotó: Kovács Mátyás Miniatűr hallásjavító készülékek több típusát, kísérletezték ki az esztergomi Lát- szerészeti Eszközök Gyárában, együttműködve több hasonló profilú szovjet üzemmel. A gyártási előkészületeket megkezdték, és rövidesen elkészülnek a mintapéldányok. Számos alkatrészt a szovjet üzemből küldenek az esztergomi gyárba, ahol azokat kiegészítik saját alkatrészeikkel. s így állítják össze • a készülékeket. Az egyik berendezés mindössze 13—15 grammos, és a fül mögé, illetve a haj közé rejthető, egy másik típus a szemüvegek szárába építhető be. Egyetlen állattenyésztési ágazat sem fejlődik olyan gyorsan, mint a baromfitenyésztés. A világ legnagyobb baromfihús-termelője az Egyesült Államok, ót Kína, a Szovjetunió, Brazília, Franciaország és Japán követi. Hazánkban tekintélyes múltja van a baromfitenyésztésnek cs -feldolgozásnak. hiszen egy élelmes nagykereskedő már 1870-ben komoly kapacitású üzemét létesített előbb Kiskunhalason, majd Kecskeméten. Bizonyára kevesen tudják, hogy’ a baromfi-világexport kb. 40 százaléka a világháborút megelőző években Magyar- országról származott! A statisztikai adatok tanúsága szerint minden magyar állampolgár évente mintegy 15—16 kiló baromfihúst fogyaszt. Sok országban ennél jóval több, az Egyesült Államokban például 30 kilogramm szárnyashúst esznek az emberek évente. A baromfifélék húsa ízletes, könnyen emészthető, változatosan elkészíthető, fehérjében dús élelmiszer. Jó emészthetősége finom rostozatónak köszönhető, de a fiatal, sovány baromfi húsát a nedvtartalma és a zsirszegénysége is emészthetővé teszi. A szárnyasok húsában kevés a kollagén (envvszerü, kocsonyásító anyag) és ezért főzés, sütés, pácolás közben jóval rövidebb idő alatt puhuinak meg, mint az egyéb húsfajták. A vitaminok közül elsősorban a B-vitamincso- port tagjait találjuk meg a baromfihúsban. Az ásványi anyagok közül vasat, meszel, foszfort, káliumot, magnéziumot tartalmaz. Alacsony nálriumiártalma miatt a szív- és vesebetegek is szinte korlátlanul fogyaszthatják. Sikeres lél év ólán Feszített tempóban dolgoznak a HCM-ben [ri A tikkasztó, száraz július nagyon meggyorsította o koi- szibarack éréséi o híres kaj- szis tájkörzetben, Gönc környékén. Olyannyira, hogy a termelők egy része szerint a felvásárló szervek egy hetet késtek az átvétel megkezdésével. Úgy vélik, a túlélés miatt, az egyébként export minőségű termésük visszaminősül alacsonyabb árkategóriába. A felvásárlók viszont azt mondják: szó sincs késésről, hiszen ar czpoitíelvásórlást csak ak- koi kezdhetik inog, ha összejön legalább egy vogonnyi barack. Máipedig az elmúlt héten nem volt ilyen mennyiségű kínálat. Vita tehát van. Mindenesetre c héten végre beindult a barack nagyüzem Göncön. Fojlán László felvétele A Hejőcsabai Cement- es Mészmüvekben ilyenkor, nyáron van a munka dandárja — a részlteit munkatempó tart egészen október végéig. A munkahelyeken folyamatosan dolgoznak, szombaton es vasárnap sem szünetel a munka. Természetesen, a munkakörülmények között különbségek vannak, a sokféle munkahely nem egyformán teszi próbára az embert a nyári kánikulában. Szabó István igazgatóval járjuk be a gyárat — először a vezérlőterembe megyünk. Amíg odaérünk, a következő jó híreket tudjuk meg a gyár első féléves mun. kajáról: — A tervezettnél jobban alakultak termelési eredményeink — mondja az igazgató. — összesen 639 235 tonna cementet szállítottunk ki, 39 ezer tonnával többet, mint amennyit eredetileg terveztünk. Ezzel egy milliárd 39 millió forint termelési értéket produkál tun ki' úgy, hogy közben a tervezettől kevesebb energiát használtunk fel. Takarékosabban gazdálkodtunk az anyagokkal. készletgazdálkodási mutatóink is kedvezően alakultak. Az előzményekhez hozzá tartozik, hogy a gyárban az év elején szigorú intézkedési tervet adtak ki, amelynek útmutatásai alapján sok területen átszervezték a munkát. Ugyancsak az év elején határozták el két új, olcsóbb cementfajta gyártását. Az egyik a 350—40-es kohósalak cement, amelynek előállítását az első negyedévben kezdték meg. A másik újdonság a • 250—60-as cement, ebből először szállítanak ki ebben a hónapban, mintegy tízezer tonnát. Mindkét ce- mentfajtót. elsősorban a kis- lakásépítőknek ajánlják, az alapozási munkálatokhoz. Időközben a vezérlőterem- hez érünk. Az ajtó előtt — akárcsak a kórházak intenzív osztályain —, különböző méretű, cipőre húzható papucsok sorjáznak. Papucs nélkül tilos a belépés! A helyiségben süppedő padlószőnyeg. a légkondicionáló berendezés surrogó hangját elnyomja a zeneszó. — A papucsokra is. a légkondicionáló berendezésre is azér! van szükség, mert ezek az érzékeny műszerek nagyon nem szeretik a pori — magyarázza Szabó Ferenc, kerriéncés-diszpécser. majd hamiskásan hozzáteszi: a jó. tánczenét viszont mindenki szereti. Ismét komolyra fordítja szót, amikor bemutatja birodalmát. a gyár ..szívét” ahonnan minden inunkahe Ivet irányítanak. Megtudjuk azt is. a vezérlőpulton mely gombokat kel! majd másnap megnyomni, amikor két és fél hetes nagyjavítás után ismét begyújtják a kemencéi Elbúcsúzunk, a csomagoló^ üzem télé irányítjuk lépteinket. — A vezérlöterem ellenpólusa a csomagolóüzem — mondja az igazgató. — Mindkét helyen feszített tempóban dolgoznak, csakhogy ez nem ugyanazt jelenti ott, mint itt. Mire a csomagolóüzembe érünk, sok mindent megtudunk az ott dolgozó emberek gondjairól. Nevezetesen: kevés a szállítóeszköz. A silók zsúfolásig telítettek cement- tel, csökkenteni kell a termelést, ha továbbra sem lesz ütemes a kiszállítás. A napokban telexeztek a belkereskedelemnek, hogy küldjenek kocsit azok a cégék. amelyeknek szükségük van cementre. A legnagyobb mennyiséget, mintegy 350 ezer tonna cementet a harmadik negyedévben kell kiszállítaniuk. A több magánerős építkezés következtében a termelés ötvenöt százalékát kell zsákolniuk. Apropó: zsákok! A legtöbbet talán a zsákok minősége miatt bosszankodtak az üzemben, leszámítva a szállítóeszköz-hiányt. S bizony, velük együtt bosszankodtak az építkezők is. akik a TÜZEP-telepeken a sok szakadt zsák között alig találtak épet. (A zsákokat egyébként Nyíregyházáról és Várról kapják.) A gyárban elhatározták. amíg a papírgyárak . nem intézkednek, a szokásos hatóm helyett négyrétegű zsákokba csomagolják a cementet. Teszik ezt jó hírük védelmében, akkor is, ha ezzel zsákonként egy forint többletköltséget kell magukra vállalniuk. A csomagolóban megismerkedünk az üzemvezetővel, Sziihai Gézával. Először a zsákolóba megyünk, ahol asszonyok dolgoznak. Szabó Gyuláné csomagoló egy percre sem hagyja abba a munkál, a szalag végén az emberek várják a zsákokat. Szürke cementfüggöny mélyíti hangját, amikor megszólal. Mondja: nincsenek híján a munkának, szombaton és vasárnap is dolgozniuk kell. műszakonként 650 tonna cementet zsákolnak, a legtöbbet a hőségtől széniednek . .. Ha lehetséges, még nagyobb a meleg a szalag végén ahol most a Kolozsvári brigád rakodik. A vagont kívülről a nap. belül a cement forrósítja. Szívesen vennének egy kis huzatot, de az ajtók átellenben a teherkocsin svakran az erős férfikezeknek sem engedelmeskednek. Az emberek darabbér alapián kanták a fizetésüket. kétszer annyi a munkájuk most. mint télen, hiszen- a HCM-ben ilyenkor, nyáron van a munka dandárja — a feszített munkatempó tart egészen október 'régéig... Öcvald Hedvig *
