Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. Július 9., szombat Befejezés elolt a madridi találkozó? A madridi találkozó kö­zeli befejezésének lehetősé­gére utal az a tény, hogy a pénteki plenáris -ülésen Ju­goszlávia képviselője javas­latot tett a konferencia zá­rónapjainak dátumára. Nyolc semleges és el nem kötele­zett állam nevében indítvá­nyozta: a találkozó befejező aktusára, a záródokumentum aláírására — amely várha­tóan külügyminiszteri szin­ten zajlik le — július 18. és 20. között kerüljön sor. A részvevő 35 ország küldött­sége ebben a kérdésben a jövő hét elején foglal ál­lást. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó találkozón Svájc képviselője — szintén a semlegesek nevében — elő­terjesztette annak a nyilat­kozatnak a szövegét, amely az elmúlt hetek legvitatot­tabb problémájára ajánl kompromisszumos megol­dást. Ausztria képviselője — szintén a semlegesek nevé­ben — jelezte, hogy szá­mukra a nyilatkozattervezet elfogadható. Kifejtette, hogy ha a konferencia többi rész­vevői is hasonló álláspont­ra helyezkednek, nem lesz további akadálya a madridi találkozó sikeres befejezésé­nek. A közeli enegegyezés le­hetőségére utal az a mun­karend is, amelyet pénteken fogadtak el a jelenlévők. Eszerint — első ízben a ta­lálkozó két és fél éves tör­ténetében — hétfőn és ked­den is plenáris ülésre kerüj sor. Leszerelési viligérfekezlet r Á leszerelésig világértekezlet előkészítésével foglalkozó kü­lönleges ENSZ-bizottság New York-i ülésén felszólalt Gub- csi Tibor. Hangsúlyozta a leszerelés, különösen a nukleáris fegy­verek területén megvalósítan­dó leszerelés fontosságát, és rámutatott arra, hogy az em­beriség sorsát nem lehet függővé tenni a fegyverkezé­si hajszát folytató tőkés kö­rök érdekeitől. Hazánk a leszerelési világ- értekezlet megfelelő előké­szítés után történő mielőbbi összehívása mellett foglal állást — hangsúlyozta Gub- csi Tibor. Samantha Smith, a 11 éves amerikai kislány, akit Jurij Andropov és a szovjet kormány hívott meg Moszkvába, megérkezett a szovjet fővárosba. Képünkön: balra, a háttérben, édesapja. Érkezés Moszkvába A családi pótlék emeléséről (Folytatás az 1. oldalról.) ä családi pótlék — nevezete­sen: az egyedülállóknak, a súlyosan fogyatékos gyerme­ket nevelőknek és a korábban két vagy több gyermeke' el­tartóknak. A többi egygyer­mekes család havi 130 forint jövedelempótlékra volt jogo­sult. A mostani intézkedcíí -bővíti az egy gyermek után családi pótlékra jogosultak körét. A gyermek 6 éves ko­ráig július 1-től havi 300 fo­rint családi pótlék jár. A 6 éves kor betöltése után predig az eddigi rendelkezések sze­rinti havi 130 forint tovább­ra is megilleti a szülőket. Jelenleg magasabb. havi 8ir forint családi pótlék jár a súlyosan fogyatékos gyer­mekek utón. Az Egészségügyi Minisztérium most intézke­dett arról, hogy az illetékes orvosok e magasabb- összegű családi pótlékra jogosító iga­zolást július 1-től a közepe­sen súlyos értelmi fogyaté­kos gyermek esetében is ki­adhatják. A havi 810 forint összegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtásával kell igényelni; általában a családi pótlékot folyósító szervtől. A július 1-től járó és 'J fel­emelt összegű családi pótlé­kot az érdekelteknek külön kérelem nélkül fizetik ki: el­ső ízben augusztusban, a gyermeket nevelő nyugdíja­sok esetében azonban már a iúliusi nyugdíjakkal együtt folvósít.iák. összegezve tehát: az egy családban nevelt gyermekek száma szerint a következő­képpen alakulnak a családi pótlékok: Az egygyermekesek közül azok, akik eddig 130 forint jövedelempótlékot kaptak, július 1-től 300 forint csalá­di pótlékban részesülnek a gyermek 6 éves koráig; 'az egyedülállók a jelenlegi 490 helyett 600 forintot kapnak, ugyanennyit fizetnek azok­nak a családoknak is. ame­lyeknek korábban két gyer­mek után juttattak családi pótlékot, de az egyik után már megszűnt a Jogosultság; s 810 forint a havi családi pótlék minden olyan gyer­mek után, aki súlyosan fo­gyatékos. illetve középsúlyo­sán értelmi fogyatékos. Két gyermek esetében 1200 forint: ha egyedülálló neveli őket, gyermekenként navi 660. tehát összesen 1320 fo­rint jár (természetesen ha közülük az egyik az említett fogyatékosságokban szenved, őutána 810 forint. így ehát az együttes összeg 1410, illet­ve 1470 forint). Háromgvermekes család­ban — egységesen — gyer­mekenként havi 660. tehát összesen 1980 forint a családi pótlék. Négy gyermek után gvennekenkénf ugvancsak 660. összesen tehát 2640 fo­rint. ötgyermekes család pótléka gyermekenként 630. összesen tehát 3150 forint. Hat. vagy ennél több gyer­mek esetében a családi pót­lék minden gyermek után egységesen 610 forint. Az SZKP KB PB ülése Az SZKP Központi Bizott­ságának Politikai Bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a Moszkvában e héten meg­tartott szovjet—nyugatnémet tárgyalások eredményeit. Jó­váhagyta azt az elvi állás­pontot, amelyet a szovjet ve­zetők az európai biztonság alapvető kérdéseiben és a kölcsönösen előnyös szovjet— nyugatnémet együttműködés továbbfejlesztése ügyében képviseltek a Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher al_ kancellár külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken. A Politikai Bizottság állás- foglalása szerint a szovjet vezetők a Helmut Kohllal és ftans-Dietrich Genscherrel folytatott tárgyalásokon jog­gal hangsúlyozták, hogy az új amerikai rakéták nyugat­európai telepítésére vonatko­zó NATO-tervek megvalósí­tása nagyon bonyolulttá te­szi a nemzetközi helyzetet, növeli az NSZK-ra leselkedő katonai veszélyt és negatívan befolyásolja a szovjet—nyu­gatnémet kapcsolatokat. A Szovjetunió ugyanakkor re­méli, hogy az NSZK az adott? helyzetben ’reá háruló fele­lősséggel számotvetve olyan realista álláspontra helyezke­dik e kérdésben, amely meg­felel a béke érdekeinek. A Politikai Bizottság ülésén gazdaságpolitikai kérdéseket is áttekintett. Carter-papírok: egy jó kis botrány Ronald Reagan munka­társai a Fehér Házból el­csent „tananyag ’ segítségé­vel készítették fel a majda­ni elnököt a Carlerrel foly­tatott televíziós vitára az 1980-as választási kampány idején. Ez a hír hetekig lap­pangott a hivatali botrá­nyokhoz régóta hozzáedző­dött amerikai sajtóban. De aztán egy michigani képvi­selő beavatkozása nyomán 48 óra alatt országos szen­zációvá kerekedett. Az elnök június 29-i saj­tóértekezletén még fölénye­sen válaszolgatolt az inci­densre vonatkozó kérdések­re. de egy bét múltán az ügy az FBI-vizsgálatig ju­tott. A főszereplők: ,,ril!k.m Casey, a CIA igazgatója, aki állítólag maga adta át a Carter-papírokat a tv-vitá­ért felelős James Bakernek; David Stockman, a kormány költségvetési igazgatója, aki 1980-ban még dicsekedett is azzal, hogv a Fehér Házból „elcsent” Carter-féle okmá­nyokat használta Reagannek a vitára való felkészítésé­hez: David Gergen és ,fairies Baker, az elnök két közvet­len munkatársa, akik szin­tén tudtak az ellentáborból származó iratokról. Reagan választási kampá­nyának csalafintaságaiból nagy ügy azért lett. mert az incidens a Fehér Ház szá­mára a legrosszabbkor, az új választási kampány ele­jéi; pattant ki. A demokrata párt a dolgok mai állása szerint nem építhet gazda­sági kérdésekre, hiszen a megélénkülés még éppen csak megkezdődött. Nem építhet Mondáié volt alel- nök. Cranston és Hart sze­nátorok egyébiránt nemes versengésére sem a ,.kt akar kevésbé atomháborút” té­mában: Reagan végül is köthet megállapodást a Szovjetunióval — a Szovjet­unión eddig sem múlott. A demokrata párt tehát láza­san kutat az „ütőképes” kampánytémák után. Olyas­mi után. ami a döntő pilla­natban ugyanolyan követ­kezményekkel járna Reaga- sWSk számára, mini Nixon esetében a Watergate. Ford esetében az infláció, illetve Carter esetében az iráni túrzválság. Pompás lehetőség adódik a törlesztésre a „Carter- fiúk” számára. IC) róliatja meg Jody Powellt, Carter volt sajtófőnökét. Robert Strausst, kampányának volt vezetőjét, s a többieket, ha azt Igyekeznek majd bebi­zonyítani. hogy az ellenfél piszkos trükkjei miatt vesz­tettek 1980-ban? Érdekeltek Nixon Fehér Házának emberei, a Water­gate túlélői is, hiszen tíz év elteltével egyszer csak kide­rül. hogy minden kampány­ban kémkednek egymásra a felek. Érdekelt Donald AI- bosta michigani demokrata párti képviselő, akinek al­bizottsága a kongresszusi vizsgálatot végzi. Megelé­gedhetett volna az igazság­ügy-minisztériumi vizsgá­lattal. De a michigani nagybirto­kos, aki 1978-ban iutott. be a képviselőházba, niosf elő­ször láthatja saját arcképét a tv-íiíradókban és a nagy amerikai újságok címlap­jain. Ki tud ellenállni ek­kora kísértésnek? Mások is lubickolnak a hotrány pezsgőfürdőjében: Zbigniew Brzezinski. akinek nemzetbiztonsági tanácsától a papírok Reagan virginiai főhadiszállására vándorol­tak; Richard Allen, aki 1000 dollár hálapénz miatt volt kénytelen távozni a Fehér Házból, s most alkalmat lát arra, hogy visszafizessen a volt kollégáinak; John Gl'enn, a demokrata párti jelöltség egyik fő váromá­nyosa, aki ebből az alka­lomból közhírré tehette: ő is kapott leveleket a vetély- társ Gary Hart táborából, de „habozás nélkül” vissza­küldte őket. Washingtonban, amelynek fehér lakossága — némi túl­zással, persze — nagyjából a hatalmon levőkre és a hatalomra várókra osztható, szinte minden „hivatásos” érdekelt egy jó kis botrány­ban. És ha már egyszer ki­robbant. a Fehér Ház is igyekszik megtalálni számí­tását. Ha nem másban, hát abban. hogy kiderüljön: nem a Reagan-tábor lonott. hanem egy demokrata főko­lompos árusította ki meg­győződésből — elnöke tit­kait. A Carter-papírok (jgyének dagasztásához bőven van élesztő. Meglepetések is lesz­nek. A végkifejlet még nem látszik ugvan. de új Water­gate egyelőre nincs a látha­táron A Watergate-üav sz amerikai kormányzati rend­szer gvenceséceit leplezte le = egy úiabb leien''•■zésben a felsorolt szereplők közül már jóval kevesebben érde­keltek. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján módosította a társadalom ÍDiztosí,/sról szóló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékr; vonatkozó égyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jö­vőben egy gyermek után is családi pótlék jár. s ennek' feltételeit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmaz­ta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami válla­latokról szoH 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tar­tozó szervezetek leányválla­lat-alapítási jogáról. A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács ja­vaslata alapján — az állaih- igazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatok­kal összhangban — terület- szervezési kérdésekben hatá­rozott. Az Elnöki Tanács előzete­sen hozzájárult egyházi sze­mély kinevezéséhez, személyi kérdésekben döntött, bírákat Dr. Várkonyi Budapesten született, 1931- ben. A Külügyi Akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óla tagja. Diplomáciai szolgálatban dolgozott különböző beosz­tásokban 1951-től 1958-ig. 1958-tól a Külügyminiszté- tium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács Titkársá­gára 1961-ben került. 1965-től a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak osztályvezető-helyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Az MSZMP KB tag­jainak sorába 1975-ben vá­lasztották. 1980-tól a Népsza­badság főszerkesztője. 1982- től a Központi Bizottság tit­kára. mentett lel és választott, ke­gyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Ország'- Ta­nácsa Elnökségének javasla­tára Púja Frigyes külügymi­nisztert érdemeinek elisme­rése mellett tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg dr. Vár­konyi Pétert külügyminisz­terré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá nevez­te ki. * Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt letette a hi­vatali esküt r,r. Várkonyi Pé­ter külügyminiszter. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Péter életrajza Dr. Szűrös Mátyás életrajza 1933-ban született Püspök­ladányban. Az 1953—1959. években egyetemi tanulmá­nyokat folytatott a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok In­tézetében. Ezt követően a Külügyminisztériumban dol­gozott különböző beosztások­ban. A Magyar Szocialista Mun­káspártnak 1951 óta tagja. 1965-től 1975-ig ■> párt Köz­ponti Bizottságának külügyi osztályán politikai munkau társ. majd osztályvezető-he­lyettes. 1975—1978 között rr. Magyar Népköztársaság ber­lini, 1978—1982 között moszk­vai nagykövete. 1978-tól az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. 1982-től az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának vezetője. A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televí­zió elnökét —, más tontos megbízatása miatt — tisztsé­géből felmentette, és egyide­jűleg dr. Kornidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Té­tényi Pált. a tudománypoli­tikai bizottság titkárát — más fontos megbízatása mi­att — tisztségéből felmentet­te. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédel­mi miniszterhelvettest. nyug­állományba vonulására való le'intettel — érdemel elis­merése mellett — tisztségé­ből felmentette. Rácz Sándor aTábomagyot honvédelnl miniszterhelyettessé kine­vezte. Lázár-interjú a L’llnité-ben A L‘Unité, :> Francia Szó cialista Párt hetilapja pén­teken megjelent számában közli azt az interiút. ame lyei Lázár György minisz­terelnök adott Claude Es- tierr-nek. a hetilap főszer­kesztőiének. A hetilap két1 teljes oldalát megtöltő In­terjút Lázár György portré­ja. egy Mitterrand elnök ta­valyi magyarországi látoga­tásakor készült felvétel, va­lamint Budapest életét be­mutató fényképek illusztrál­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents