Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
JfllAG PROLETÁRJAI, EGYESDÜETEKI A7 MSZMP BORSOD-AB AŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA-rr XXXIX. évfolyam, 160. szánt Ara: 1.40 Ft Péntek, 1983. július 8. A VILÁGGAZDASÁG HÍREI (3. o.) KÖLCSÖNZÉSTŐL A KÖNYVTÁRHASZNÁLATIG (4. o.) HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MÜSOR (7. o.) Félrehallás nélkül N em mind arany, ami fénylik, de azért ami fénylik, lehet arany is. Az ismert szólást aligha árt mostanság — a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről folyó gyakori eszmecserékre gondolva — ilyen dialektikusra alakítani, mielőtt bárki félreértene, félrehallana valamit a körvonalazódó programokban. Leginkább talán a gazdasági intézményrendszer továbbfejlesztése kapcsán kísért a félrehallás veszélye. Hazánkban a Habsburgok idejéből él a hivatal- ellenesség — múlt századi szépprózánk örökíti ál nemzedékről nemzedékre — s ez is közrejátszik abban, hogy sokan a hivatalra, az intézményre eleve és válogatás nélkül a normális élet kerékkötőjeként tekintenek, mint feleslegesre. Pedig nem nehéz belátni, hogy a hivatalok, a közigazgatási, jogi, pénzügyi stb. intézményhálózat nélkül a társadalom totális anarchiába fulladna. Ezt egyetlen reálisan ítélkező ember sem vonhatja kétségbe. Következésképpen az intézményrendszer továbbfejlesztésének programja — nem a hivatalok felszámolását jelenti. A gazdasági és intézményrendszer ugyanúgy csontváza a gazdasági eletnek, a gazdálkodás szervezésének, vezérlésének, mint a lakóhelyi életnek a közigazgatási intézményrendszer. Más kérdés, hogy ez az intézményrendszer felépítésében, valamennyi funkciójában megíelel-e a gazdaság jelenlegi színvonalának: előrelendíti-e minden elemében a gazdálkodás szervezését, vagy van, amiben fékez. Lehet sorolni, hogy miben fékez, s miben lendít előre, hol, hogyan teszt egyszerűbbé a gazdasági tevékenységet: fejlesztést, termelést, értékesítést, kooperációt, nemzetközi kapcsolatokat, tervezést, szervezést — s hol nyújtja meg a döntési Időt, fékezi a cselekvést felesleges engedélyezési, ellenőrzési eljárásokkal. Erre is, arra is van példa elég. Ez viszont a dolgok természetéből adódik, abból, hogy a népgazdaság az utóbbi 10—15 évben fejlettségi szintet váltott, s fokozatosan (de ha lehet, az eddiginél gyorsabban) át kell állnia a gazdálkodás intenzív módszereire. A VI. ötéves tervidőszak első két évében — a XII. kongresszus határozatai szerint — az intézményrendszer átállítása számottevően előrehaladt. Ezt jelzi az ipari tárcák egy minisztériumban való egyesítése, a Munkaügyi Minisztérium megszüntetése, az Országos Anyag- cs Árhivatal átszervezése, számos tröszt és országos nagyvállalat felszámolása. ‘ Jelzi a folyamat előiehaladását, hegy több eddig központosított funkció, döntési jog lényegében vállalati és pénzintézeti hatáskörbe keiült: a társulások szervezésének, leány- vállalatok alakításának, pénzeszközök (például kötvénykibocsátással való) átcsoportosításának a kezdeményezése. A gazdaságirányítási intézményrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban lényegében két körülményről soha nem szabad elfeledkezni: az egyik, hogy ennek célja nem más, mint a vállalatok, szövetkezetek hatékonyságának, főleg nemzetközi versenyképességük növelése. A gyors, felelősségteli, önálló döntéshez meg kell teremteni a jogi feltételeket. A teljes igazság persze az, hogy az eredményes, rugalmas gazdálkodásban eddig sem úgy fékezte az intézményrendszer a vállalatokat, hogy megkötötte volna a kezüket az önálló kezdeményezésben. (A Rába, a Medicor, a Taurus, a bábolnaiak, vagy a Mofém stb. kezét miért nem kötötte meg?...) Inkább úgy — s ebben van igaza a szakembereknek —, hogy módot adott a vállalatok egy részének arra, hogy — az intézmények mögé bújjon, hogy ne döntsön egyedül, hogy megfelezze a felelősséget. Ez a fontos a továbbfejlesztés irányát tekintve: tehát, hogy az intézményrendszer úgy alakuljon át, hogy a vállalatok önálló döntésre, felelősségvállalásra kényszerüljenek, minden rajtuk múló, őket érintő kérdésben. S ehhez fűződik a másik körülmény,' amelyről az Intézményrendszer korszerűsítésekor senki sem feledkezhet el, nevezetesen, hogy a gazdaságirányítás ellenőrző, számonkérő rangja semmivel sem lehet kisebb — sőt, inkább növekedjék — a vállalati gazdálkodásban, hiszen vállalataink végső soron nem a saját vagyonukért felelnek, kezelik, őrzik, gyarapítják az ország vagyonának egy részét —, de az nem a saját tulajdonuk. Ezért önállóságuknak és felelősségüknek egységben kell lenniük. A gazdaságirányításnak tehát — az önállóságra és a felelősségre egyszerre kell ösztönöznie o gazdálkodókat. Msipr felszólalás a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Becsben folyó tárgyalássorozat csütörtöki — sorrendben 344. — plenáris ülésén felszólalt Lörincz Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Beszédében emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés tagországainak legfőbb vezető testületéi ebben az évben, már két ízben is foglalkoztak az európai biztonság, illetve a leszerelés kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány teljes egészében és részleteiben is támogatja a tárgyalásokon közvetlen státusszal részt vevő négy szocialista ország június 23-án beterjesztett egyezménytervezetét, amely — a korábbi szocialista indítványokhoz hasonlóan — egyetlen célt szolgált: kivezetni a bécsi tárgyalásokat a NATO- tagországok teremtette zsák- etcából. A négy szocialista ország átfogó dokumentumában foglaltak ugyanis kiterjednek a különleges jogkörrel részt vevő országok biztonságára is, amelyekhez — mint ismeretes — Magyarország is tartozik. A magyar küldöttség vezetője a továbbiakban a fegyverzet csökkentésének jelentőségével foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a bécsi tárgyalások előkészítésekor — 1973-ban — valamennyi érintett fél egyetértett énnek szükségességével. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a haderő személyi állományának csökkentése a fegyverzet érintetlenül hagyása mellett, nem érné el a kívánt célt, a két folyamat elválaszthatatlan egymástól. A fegyverzet csökkentéséről való lemondás ezért kérdésessé tenné a közösen lefektetett célokat is. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését egy hét múlva, csütörtökön tartják. Ösztöndíjas fiatalok a külföldi egyetemeken Csütörtökön Budapesten, az ELTE Budaörsi úti kollégiumában száznyolcvan — a külföldi felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert — magyar fiatal tett fogadalmat, hogy a képességeinek megfelelően, szorgalmasan gyarapítja tudását, hazánk állampolgárához méltó, emberi magatartást tanúsít. A külhoni felsőoktatási intézménybe készülőket a következő napokban tájékoztatják a fogadó országokban rájuk váró körülményekről, s praktikus tudnivalókkal, ismeretekkel látják el őket útravalóul. A Szovjetunióba és Bulgáriába július, az NDIC-ba augusztus közepén, Csehszlovákiába szeptemberben, Jugoszláviába októberben utaznak az uj ösztöndíjasok. Az* 1983-as esztendő rendkívüli év volt a külföldi főiskolára, egyetemekre pályázók számára. A januári felvételi vizsgákon először számították be a diákok harmadik ót végi és a negyedik felévi eredményeit, s ez volt egyben a 120 pontos új felvételi rendszer főpróbája is. Az illetékesek szerint talán a pontrendszer újszerűsége volt az oka annak, hogy az idén százzal kevesebben pályáztak, mint a korábbi években. Az 5U0 jelentkezőből 180 fiatalt vettek fel, 96 pontos átlaggal, ami az eddigi rendszerben 16 pontnak felel meg, s ez egy egész ponttal jobb, mint az elmúlt esztendői', átlaga. A Művelődési Minisztérium illetékesei elmondották: a Szovjetunióban 110, az NDK-ban 40, Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Bulgáriában összesen 30 hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait. 1948 óta tanulnak magyar ösztöndíjasok a Szovjetunióban, 1950-től pedig a többi európai szocialista országokban, elsősorban otyan szakokra — például repülőgépei'olytatás a 2. oldalon) TílirtzÉ diákok A mezőkövesdi járás csücskében ahol véget érnek az utak — húzódik meg Kacs község. Rejtett szépségét féltve őrizte évszázadokon át, az utóbbi években azonban u gyermek- üdültetés egyik központjává vált. Az LKM dolgozóinak gyermekei, valamint a járás kisdobosai, úttörői birtokba vették a számukra kialakított üdülőt és az általános iskola tantermeit. Teljes komfort vár—--------— j a őket, napi négyszeri étkezéssel - a Mezökeresztesi Afész jóvoltából -, valamint kulturált mozi, strand bővíti a gyermekek szórakozási lehetőségeit. A csodálatos környezet hőséggel nyújt számukra élményt, gyalogtúrákat tesznek, felfedezik a természet igazi szépségeit. Szüleikkel évente egyre többen járnak vissza feleleveníteni a szép emlékeket. A papírgyárban Szürftőhengerek között eftenómk a papír minőségét a nagy mő&A Diósgyőri Papírgyárban A Minisztertanács döntése: Alfám- és jogtudományi kar a miskolci egyetemen A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg és hagyott jóvá hét európai szocialista ország párt- és áliarni vezetőinek június 28-án tartott moszkvai találkozó jár ÓL A kormány jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának 106. üléséről szóló jelentést, és megbízta a Gazdasági Bizottságot,. hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és ‘műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság moszkvai ülésszakáról, valamint a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság budapesti ülésszakáról szóló jelentést. A kormány tájékoztatót hallgatott meg Bülend Ulu- sunak, a Török Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács meghallgatta a márkushegyi bányaszerencsétlenség okainak kivizsgálásával megbízott kormánybizottság közbenső jelentését, jóváhagyta az eddig tett intézkedéseket, utasítást adott a vizsgálat foly- tatására és a felelősség megállapítására. Egyidejűleg elrendelte a biztonságtechnikai előírások betartásának! valamennyi bányára kiterjedő fokozott ellenőrzését. A kormány áttekintette az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, s az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslattevő képviselőket. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem állam- és jogtudományi intézete 1983. szeptember l-töl állam- és jogtudományi karként működjék. Pusztító tüzek a mezőgazdaságban A száraz, meleg időjárás fokozza a tűzveszélyt a mezőgazdaságban. Keletkezésüknél azonban tényező a gondatlanság, a technológiai előírások megszegése, az erőgépek nem megfelelő műszaki ‘állapota. Az aratás során üzemeltetett erőgépek közül a körbálázógépek által okozott tűsek a leggyakoribbak a gabonaföldeken. Ez okozott tüzet. június 29-én, a Heves megyei Vámosgyörkön, és a Szolnok megyei Kunszent- mártonban. valamint a Borsod megyei Csobajon és a Hajdú-Bihar megyei Polgár községben. Elektromos szikra lobbantotta lángra a Hernádvölgye Mgtsz 27 hek(h'olytatás a 2. oldalon*} ! a SEES
