Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-06 / 158. szám
1983. július 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÄG 3 Milliók az úrkúti agyagból Társul a bank — Minden piacon keresett tennék Százmilliós üzlet A kérdés, amelyre válaszolni kell, kissé meghökkentő.: Rudabányán végre sláger lesz az , úrkúli mangán? Az elmúlt évtizedek geológiai kutatásai a Dunántúlon óriási készletü mangánmezőket tártak tel. A túrások Úrkút környékén is bizonyították a mangán jelenlétét;- de a laboratóriumi mérések nyomán a kutatók hamar kiderítették: ez a vagyon népgazdasági szempontból nem számottevő, hiszen a föld mélye csak 17—18 százalék mangánt tartalmaz, amelyből temet előállítani gazdaságtalan. Ám az agyag összetételét elemezve, egy tényező a szakemberek figyelmét azonnal felkeltette, ugyanis a mangánéi cél rejtő agyagból hiányzott az ólom. A világon pedig mindössze három olyan bánya ismeretes, ahol a mangán- mezők nem tartalmazzák az ólom különböző vegyüieteit. Ennek a nehézfémnek a hiánya olyan előnyöket rejt magában, amely még kis mangántartalom melleit is ■jövedelmezővé -teheti a bányászatot. Éppen ezért az utóbbi évek egyik legizgalmasabb feladatát az .jelentette, bogy a kutatók Különböző kísérletekkel igazolják az úrkúti agyag gazdaságos l'el- hasznáíhatóságát. A Vasipari Kutató Intézet munkatársai egy .Salgótarján melletti kis üzemben kezdtek meg azokat a kísérleteket, amelyek azt vizsgálták, hogy milyen feltételek mellett, milyen formában lehet felhasználni a nyersanyagot. Már a próbálkozások első időszaka sikert hozott, ugyanis arra a kérdésre keresték a' feleletet, hogy az agyag oldala képes-e .szuszpenziót létrehozni különböző műtrágyákkal? Az eredmény még a szakembereket is meglepte. A mangánérc oldata éveken ál képes lebegtetni a különböző hatóanyagú műtrágyák részecskéit anélkül, hogy azok a tartály lenekére süllyednének. Gyakorlati előnye azonnal nyilvánvalóvá vált: végre sikerült azt a hordozó anyagot megtalálni, amelynek segítségével a folyékony műtrágyákat kedvező hatásfokkal a földbe, lehel juttatni. Így ez u szuszpenzió fölöslegessé teszi a műtrágya- gyárakban az egyik legener- giaigényesebb feladatot, a granulálási, a szemcsés, szilárd alapanyagú műtrágyák gyártását. Magyarán: ha a szuszpenzió használata általánossá válik, milliókat takaríthat meg a magyar mezőgazdaság. Az új szer használatának van még egy másodlagos előnye, amely egyáltalán nem lebecsülhető. Az oldat olyan makro-, s mikroelemeket tartalmaz, amelyek a talaj ásvány ianyag-állapoláf fenntartják, sőt fokozzák, s ennek eredményeként a termések növekedhetnek. A karbonátos mangánérc előnyeire számít a mezőgazdaság másik nagy ágazata, az állattenyésztés is. A kutatók négy olyan kísérleti tápot állítottak össze, amelyeknek egyik legtöbb alko- 1 óeleme az úrkúti agyagból kinyert mangánsók. A különböző állatfajtákkal lefolytatott kísérletek eredménye mindenütt meggyőzte a gyakorlati szakembereket, hiszen az állatok súlyban jobban' gyarapodtak. A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet felkarolta a kutatók kezdeményezéseit. Az úrkúti agyagból olyan terméket lehet előállítani, amelynek gyártásával importot válthatunk ki. A műbarnakő, amelyet különböző adalékanyagok, hozzáadásával a nyersanyagból ki lehet vonni, minden piacon keresett termék, ugyanis az elektrotechnikai és a híradásipar nélkülözhetetlen anyaga! A beruházás egy új gyár megépítését teszi szükségessé. A Magyar Nemzeti Bank nemcsak hitellel támogatja a szövetkezetét, hanem társként részt, vesz az üzem megvalósításában. Készülnek azok a tanulmánytervek, amelyek a beruházás lehetőségeit, s költségeit vizsgálják. A jövedelmezőségről, a haszonról sok szó nem eshet, hiszen már akadt: olyan jelentkező, amely a műbar- nakő kilogrammját 3—4 nyugatnémet márka közötti árban megvásárolná. Így a szövetkezet új üzemága évente 800 millió árbevételt teremthetne meg! Már megvásárolták Rudabányán azt a hajdani TÜZÉP-telepet, amelynek iparvágánya, gáz- s vízvezeték-hálózata tan. Így a Rudabányára érkező érc nemcsak a termelőszövetkezet. és a népgazdaság számára jelent hasznot, hanem az itt élők kereseti lehetőségeit is szolgálhatja. — kármán — Az üzemirányítás korszerűsítése az ÉMASZ’-nál A lüHspsli, laktel szolgáltatásért A* új miskolci központ tervezésekor az építészek szakítottak a ha- gyományos formákkal. A klímaberendezés gépházát félkörives betondongákkal fedték le, s ez vezetett az épület különlegesnek mondható formájához. Az építők elmondták: a miskolciak közül sokan érdeklődéssel és szimpátiával kísérik munkájukat. Fotó: Udvcndy József •jes kiépítésben, míg a kazincbarcikai igazgatóság területén részlegesen működik majd a lelemechanizációs rendszer. A jelenlegi elképzelések szerint a VII. ötéves tervben valósul meg a rendszer az egri, a gyöngyösi, illetve a sárospataki üzem- igazgatóság területén. Korszerűbb üzemirányítás megvalósításához az új rendszer kiépítésén kívül új épületekre is szükség van. Az ÉMÁSZ vállalati központja mellett épülő telemecha- nizációs központ kivitelezése a megfelelő ütemben halad. Már megérkeztek a különböző berendezések is, közöttük új számítógépek, valamint kiegészítő berendezéseik. U. J. laíteiyésztés A halak a legkiválóbb takarmány- és energiahasznosítók az összes gazdasági haszonállat között. Mivel testhőmérsékletük mindig megegyezik a környezet hőfokával, nincs szükségük külön energiára testük „fűtéséhez”. A melegvérű állatok — mint a madarak és az emlősök — viszont a felvett táplálék energiájának mintegy 50—80 százalékát a 37—39 Celsius-íokos testhőmérséklet folyamatos fenntartására használják fel. Így érthető, hogy napjainkban már léteznek olyan haltápok, amelyekből mindössze 90—150 dekagramm elegendő egy kilogramm pisztráng előállításához. Baromfi-, sertés- vagy szarvasmarhatartásnál viszont 250—500 dekagramm tápra van szükség egy kilogrammos súlygyarapodáshoz (igaz ugyan, hogy ez utóbbiak tápja lényegesen olcsóbb, mint a pisztrángé). A meleg — pontosabban az enyhén langyos, 18—24 Celsius-fok hőmérsékletű — vízben a hal élettani folyamatai felgyorsulnak. Kimutatták például, hogy a süllő 10 C-fok hőmérsékleten 157. 20 C-fokon viszont csak 45 órán keresztül emészti táplálékát. A harcsa esetében 10 C-foknál 87. 20 C- iőknál mindössze 28 órán keresztül időzik a lenyelt táplálék az emésztőrendszerben. Mindebből nyilvánvaló: fontos érdek, .hogy a halak optimális hőmérsékleten éljenek, és bizonyos időegység alalt minél több takarmányt fogyasszanak, fejlődésük így gyorsabb. Hideg vízben étvágyuk csekély, emésztésük lassú, következésképpen fejlődésük is vontatott. A hőerőművek közelében alkalom nyílik a langyos hűtővíz e módon való hasznosítására. hazánkban például Százhalombattán. Képünk az egyik angliai atomerőmű mellett létesített, 2400 négyzetméter vízfelületű halfarmon készült, ahol a tengervíznél 8—10 fokkal melegebb vízben nagyon kifizetődőnek mutatkozik a halak, kagylók* és osztrigák tenyésztése, 12—18 hónaponként lehet begyűjteni a gazdag termést. Társadalmi munka Plusz 00 millió Megyénk településeiben, mint az ország más megyéiben, ugyancsak hagyományos a társadalmi munkavégzés. A községek, városok tanácsai évek óta bizton számíthatnak azokra a plusz milliókra, amelyek a legkülönbözőbb feladatok elvégzésénél a lakók, az üzemek, vállalatok kollektíváinak, szocialista brigádjainak segitőkészségéből fakadnak. Ismeretesek a különböző települést szépítő, fejlesztő mozgalmak, melyek révén az utóbbi időkben főként a városok, községek rendjének, tisztaságának, környezetvédelmének felad at a i kerültek előtérbe. Megyénk lakói tavaly ugyancsak részt vállaltak a lakóhelyükön adfidó feladatok elősegítéséből társadalmi .viunkaakdókkal. A múlt évben ily módon elvégzett munka értéke 635 millió forint, 117 millióval több. mint az előző évben. A társadalmi összefogásból létrehozott értékek sokaságát sorolhatnék. Például az igen szép kivitelű encsi. többcélú tornacsarnok ily módon készült el, a sajópálfalai óvoda, a hidvég- ardói általános iskolai tanterem, a sárospataki csatorna- hálózat nagy része ugyancsak. Gyakorlatilag megyénk legkisebb településén is tettek társadalmi munkában a tisztaságért. a környezet szépítéséért, vagy más feladatok megvalósításáért. Az, Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat legfontosabb feladata ebben a tervidőszakban — természetesen az áramszolgáltatás , mellett — annak a beruházásnak a megvalósítása, amelynek révén a kor száj- vonalára fejlődik, aulomáti- zálódik az üzemirányítás rendszere. Az úgynevezett le- lemechanizáció segítségével biztonságosabbá, takarékosabbá válik a szolgáltatás, s lehetőség nyílik az _ üzemzavarok gyors elhárítására, bizonyos területeken kiküszöbölésére. Az automatikus jelző- és irányítórendszer révén pontosabb a terhelés, a feszültségviszonyok, a veszteségforrások bemérése, s egyben élőmunkát, üzemanyagot takaríthat meg a vállalat. Az ÉMÁSZ. a más területeken szerzett tapasztalatokat hasznosítva, maga fogja össze a tervezésben, a berendezések elkészítésében, valamint a különböző építkezéseken dolgozó vállalatok munkáját. összesen 33 vállalkozóval áll így jelenleg szerződéses kapcsolatban. A tervidőszak, tehát 1985 végére két üzemigazgatóságon, Miskolcon és Salgótarjánban várhatóan már jfol& jövő írőgépe? Egy nyugatnémet mérnöki szerint a hagyományos írógép már kiszolgált. A nyelv állandóan fejlődik, s az egyes betűk előfordulásának a gyakorisága is változik. A mai írógépek billentyűzete, illetve betűelrendezése pedig semmit: sem változott közel 100 év óta. A két kéz terhelése íráskor ma már közelítőleg sem egyforma. Ezenfelül a hagyományos írógép egészségügyi szempontból sem kifogástalan: elősegíti a gerincoszlop meggörbülését. A mérnök által tervezett „huszonegyedik század írógépével” nagyobb munkateljesítményt lehet elérni, egészségesebb testtartás mellett. Nemcsak a kezek terhelését egyenlítette ki jobban a betűk átrendezésével, hanem a billentyűmező kiképzése is új: nyereg alakú. Húzó iparág és a mérce \ It 11(‘ If/iísí gazdasági szakzsargon hozta létté: húzó- ' 1 iparnak nevezzük iparunknak azt a szektorát, amelyik a többinél jobban „húz”, azaz többet tesz, eredményesebben dolgozik. A húzóiparhoz tartozó iparágak hivatottak a többiek gyengéit helyrehozni, erre, mint jó példára lehet hivatkozni az összehasonlításokban. Ilyen húzó-iparág volt sokáig a vegyipar. Volt? Bizony — nehéz egyértelmű minősítési acini. Annyi bizonyos, hogy hazánkban a vegyipar évtizedek óla a kiemelten fejlesztett iparágak közé tartozott. A gyors fejlődést jól mutatja, hogy míg a két világháború között gazdaságunkban alig volt észrevehető a szerepe, sőt, még a hatvanas evekben is ipari termelésünknek 6 százalékosnál kisebb arányát adta, napjainkban mái- a részarány 20 százalék. Kérdés, persze, hogy miként értékeljük ezt az adatot. Ha például a külkereskedelem sajátos szemüvegén át vizsgálódunk, észre kell vennünk, hogy a vegyi áruk behozatal—kivitel mérlege bizony igencsak féloldalas — akár a rubel-, akar a nem rubelelszámolású piacokat tekintjük. Évente mintegy egymiiliárd dollárért vásároljuk külföldről a kémiai ipar termeken. Igaz, ez nem mind a vegyipar behozatala: ide számítják valamennyi ágazat — tehát a mezőgazdaságban használatos műtrágyától a háztartási műanyagcikkekig terjedő importlista — végszámláját. Apropó: műanyagok. E téren is nagyot fordult a világ, hiszen az évtizedekkel ezelőtti mennyiség többszörösét használjuk tel. és meg ez sem minősíthető túlzottnak. Hazánkban ugyanis egy lakosra 31 kilogramm műanyag-felhasználás jut, míg az olajban sokkal szegényebb Japánban 59, az NSZK-ban 110, Hollandiában pedig 140 kilogramm. Az igények természetesen nálunk is nagyobbak, ám a vegyipar teljesítőképessége — kiegészülve az importtal — egyelőre nem képes többre. Az adatokat, a mérószámokat tetszés szerint sorolhatjuk, bizonyítékul pro es kontra. Egyik oldalon a gyors fejlődés, másik oldalon a kielegiteilen igények, a külpiaci nehézségek. Ez év februárjában, a külkereskedelem szokásos, előző évet értékelő beszámolójában hangzott el: .„A vegyipari anyagok exportjában kedvezőtlenül alakultak az árak. emiatt a növekvő mennyiség sem eredményezett lényegesen nagyobb árbevételt.” Az igazsághoz tartozik, hogy — elsősorban a gyógyszerexportnak köszönhetőén — tavaly 5,5 százalékkal sikerült növelni a fejlett tőkés országokba irányuló vegyiáru-kiviteii. Mindebből kitűnik, hogy ha a húzó-iparág elnevezést meg is hagyjuk a vegyiparnak, mindenkepp indokolt a húzóerőt fékező gondokról, az értékesítési hullámvölgyek okairól is szol ejteni. Szerencsére értékelik és egyre reálisabban értékelik ezt a helyzetet az érintett vállalaté.; is. Nemzetközi összehasonlító elemzést készítettek többek közt például az Eszakmagyar- országi Vegyiművekben. Arra a következtetésre jutottak, hogy a tőkés vállalatok adatainak tartalmi bizonytalanságai ellenére is képezhető gazdasági mutatók helyesen jelzik helyüket a világban. Érdemes megvizsgálnunk: mit is mutatnak ezek a mutatók? A vállalat élőmunka-hatékonysága például mindössze egynegyede a fejlett tőkés színvonalnak — jobb viszont az eszköz- hatékonyság. Az elemzésből az is kitűnt, hogy néhány mutaló értékelésekor óvatosan kell eljárni: a jónak ítélt eszközhaté- konyság nem az eszközeinkkel történő magas színvonalú gazdálkodás eredménye, hanem az alacsony eszközérték hatása, es ez technikai ellátottságunk elmaradottságai mutatja. Ugyancsak fenntartásokkal kell kezelni a készletértékre jutó árbevételt is. Az Északmagyarországi Vegyiművek vizsgálata szerint az alapanyag és késztermék aránya a külföldön 1:3; míg nálunk 3:1! Idézhetnénk még a Biogal és az Alkaloida gyárak, a Tiszai és a Borsodi Vegyi Kombinát összehasonlító elemzéseit — mind azt igazolják, hogy a vegyiparban komolyan vették: nem a bázishoz,’ tehát nem valamiféle múltbeli állapothoz viszonyítva kell a ma teljesítményét értékelni, mert akkor a nemzetköri piacon csak csalódás következhet. A mérce mindenkor a nemzetközi színvonal kell. hogy legyen. I>hui I óm véréi: netán hullámvölgy ugyanis fenye1 lati II miaun ti Gü, gethet húzó-iparágat is —, ám ha reális alapokon nyugvó értékelésnek vetik alá saját munkájukat. akkor az újabb felfelé ívelő szakaszra nem kell sokáig várni. B, N. i
