Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-05 / 157. szám

19S3. júfius 5., kedd E5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 5 Bolfnézoben az Avason Több ezren mondhatlak már otthonuknak az Avas­déli lakótelepet, amikor még csupán két kisebb élelmi­szerüzlet állt a vásárlók ren­delkezésére ezen a területen. Az első házsorok átadását követően a lakók úgy, ahogy tudomásul vették, hogy hiá­nyoznak a boltok, hogy min­den szolgáltatás távol esik és a legkisebb javítanivaló­val is utazni kell. Akkoriban oz élelmiszerüzlet és az ÉRDÉRT fa ABC a nyilva- tartás majd minden órájá­ban zsúfolt volt, az eladók alig győzték tölteni a polco­kat. Szűkös volt a raktár, az eladótér, és gyakran meg­esett a legnagyobb igyekezet mellett is, hogy a zárás előt­ti időben már hiába keresett a vevő alapvető élelmiszere­ket, mert elfogyott. A régi boltvezetők úgy em­lékeznek azokra az évekre, mint szakmai megméretteté­sük legkritikusabb esztendeire. A folyamatos beköltözések kö­vetkeztében nőttön nőttek a vásárlói igények és az áru­ellátás alig változott. Igaz, • hogy a lakásépítés üteméhez képest megkésett, némelyik ütemben pedig nagyon is késlekedett az építőipar a kereskedelmi, szolgáltatói lé­tesítmények elkészítésével. Az Avas-déli lakók éppen ezért kíváncsian érdeklődtek minden körülkerített palánk­nál; mi épül itt, óvoda, böl­csőde, bolt? Akik ezekben e hónapok­ban foglalhatják el otthonai­kat az Avason, már egészen más ellátási körülményeket találnak maguk körül. Er­ről győződhettünk meg dél­utáni bolt; sétánk során, amikor sorra jártuk az Unió Áfész, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üz­leteit, a magánkereskedők pavilonjait a városnyi nagy­ságú lakótelepen, ahol már 35—36 ezer ember él. Az Engels utca elején lé­vő ABC-áruház előtt színes napernyő alatt hosszú sor áll jégkrémért. Főként gye­rekek, akik itt csemegéznek, amíg a szülök bent vásárol­nak. Odébb strandcikkeket, ■játékokat árusít egy fiatal eladó. — Ügy gondoltuk, ezzel is megnagyobbíthatjuk az üzle­tet — mondja Papczun Ernő boltvezető, aki négy éve az Avas egyik legnagyobb áruházának áruellátásáról gondoskodik. Nyár lévén, a raktárban alig találni helyet a frissen érkezett üdítő ita­loknak. a sörnek, de napon­ta többször fordulnak a te­jesek. többször érkezik friss pékáru is. Minden feltétel együtt van ahhoz, hogy a legalapvetőbb cikkekből, lej­ből, kenyérből, felvágottak­ból a zárás előtti percekig válogathasson a vevő. Hz utóbbit a vásárlók is meg­erősítik. A közelben az el­múlt évek alatt három új ABC. illetve élelmiszerbolt is épült, ám a „Sarki bolt” változatlanul ötmilliós forgal­mat bonyolít le- havonta, ugyanannyit, mint amikor átadtál^, amikor hozzá fog­ható nagy üzlet még egy sem volt kilométereken be­lül. Az Engels utcai áruház kétségtelen előnye, hogy a kocsival érkezők a bolt „aj­tajában” is megállhatnak. Négy év alatt kialakult ál­landó vevőköre van az üz­letnek, a kereskedőket, a ré­gebbieket már a nevükön szólítják a közeli házak la­kói. Krlslon Sándorné teli ko­sárral a pénztárhoz igyek­szik. — Mindent megkapott, amit keresett? — Azért szeretem ezt a boltot, mert innen mór nem kell tovább mennem olyas­miért. amit csak másutt ve­hetnék meg. Kemecsei Csabáné távoli munkahelyéről nap mint nap a késői órákban érkezik ha­za: — Általában valami hideg vacsorához valóért lépek be ide. Bőséges a választék hen­tesáruból is, ritkán fordul elő, hogy nincs éppen olyan ínyencség, amit a legjobban szeretek. Tóth Tiborné tehertaxis: „Jó kis üzlet ez. olyannyira, hogy mindig többet vásáro­lok, mint amiért jövök”. A .jó ellátásnak ára van: Nagykanizsáig. Szegedig. Pé­csig utaznak néha utánpót­lásért az áruház vezetői, hogy a vevő a jövő héten is megtalálja azt. amit keres. Lejjebb az Engels utcában újabb ABC-áruház. Az előb­bi az Unió Afészé, ez pedig a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalaté. Nagyon jól megférnek egymás mel­lett, sőt alkalmasint kisegí­tik egymást. Hétfői napokon már hatkor nyitnak, a szom­széd üzlet pedig csak kilenc­kor. Ilyen napokon viszont délután fél hatkor zárnak, míg a másik este nyolckor. Hasonló módon „osztoznak” a hétvégi nyitvatartásban is, az élelmiszer kiskereskedel­mi vállalat boltja szomba­tonként (ití tartanak nyitva legtovább) 1200 kenyeret, 1100 liter tejet ad el, hogy csak a két legfontosabb élel­miszert említsük. Zöldség-gyümölcs áruikat kecskeméti, sarkad!, hajdú- böszörményi termelőktől vá­sárolják, de gyakran kopog­tatnak terményeikkel az ABC-ben a környékbeli kis­kertek gazdái is. Az avasi lakótelepen kü­lönben a többi ABC-áruház is tart zöldséget, gyümölcsöt, de az önálló zöldséges pa­vilonok száma is megközelí­ti a tízet. A Hajós és Klap­ka utca sarkán magánkeres­kedők kínálják áruikat, és a bolti séta arról győzött meg bennünket, hogy az árak között csupán elenyé­sző a különbség. Legfeljebb egyik-másik pavilonban szebb őszibarackot vugy meggyet kínálnak, mint a másikban, és ez az árak alakulásában is megmutatkozik. A hat ABC-áruház közül — melyek árukínálata ha­sonló az Engels utcai üzle­tek árugazdagságához — a legkisebb az Avas más te­rületeit, sőt a belvárosi la­kótelepet is megjárt (fából készült), vándor ABC. Mi­vel telepítése, szerelése egy­szerű. mindig ott állítják fel, ahol a végleges üzletek­re még várni kell. Ez az ideiglenesség azonban az el­látottságban korántsem tük­röződik. sőt olyan, mintha versenyezni szeretne a kor­szerű áruházakkal. Része van a sikerben az üzlet dolgozóinok is, akik most, hogy egy új szolgálta­tói épületben, a tőszomszéd­ságban átadás előtt áll az új ABC-áruház. legfeljebb csak kiegészítő szerephez juthat­nak a környék ellátásában. Orosz László, a Miskolc városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője mondja: Az avasi lakótelep sok-sok mérőszám figyelembevéte­lével is Miskolc egyik leg­jobban ellátott területe. Az élelmiszeráru-ellátás színvo­nala semmiben sem marad el a belvárosi boltok kínála­tától. A legújabb építési te­rületeket kivéve, az itt la­kók két-háromszáz méteren belül találnak élelmiszerüz­letet. A zöldség-gyümölcs ellátást javítják a magánke­reskedők, akik szebb áru be­szerzésére ösztönzik az álla­mi boltok vezetőit is, Nagy József Zempléntől Zánkáig ízé r i Egy hordozható villanyíró­gép lehetővé teszi a zene­szerzők és a kottaírók szá­mára, különösen a vakok számára, hogy a kottákat ugyanolyan kényelmesen vessék papírra, mint egy le­velet. Ezek a partitúrák mel- szetélességűek, és tetszés szerint sokszorosíthatók. Az egyik angol cég által kidol­gozott Pavey Musigraph a hagyományos modern írógép változata: fémszerkezettel, műanyag házzal és. egy 33 centiméter hosszú kocsival készül. 44 billentyűje van; ezek segítségével a kotta szá­mos jele papírra . vethető. Nyolc billentyű szolgál a kocsinak az oktáv különbö­ző hangjai leírásához szük­séges függőleges eltolására. Az ismétlőbillentyű meghúz­za az öt vízszintes kotta vo­nalat. és ezért írógéphez vonalazott és vonalazatlan papírt egyaránt lehet hasz­nálni. A gépnek egy tisztán elektromosan működtetett, billentyűkkel beállítandó ta- bulátora van; egy Braille- billentyűzet kiegészítő be­rendezésként áll rendelke­zésre. TársaÉlnii unta a Vadasparkért Sokat .tesznek a miskolci Vadaspark létrejöttéért a Volán 3. számú Vállalat KISZ-fiataljai is. Legköze­lebb például július 10-én, vasárnap vállalnak mintegy hatvanan közülük terepren­dezési és egyéb társadalmi munkát. Az iskolaév befejeztével benépesülnek az ország kü­lönböző pontjain lévő úttö­rőtáborok. Romunlikusab- bak a sátortáborok, izgal­mas kalandosak a vándor- táborok. gazdag ismeretet adnak a szaktáborok; ki-lei egyéniségének megfelelően választhatott tábort, vagy nyerte pályázaton a tanév­ben, vagy táborozáson ve­het részt kiváló úttörőmun­ka jutalmaként. Borsod me­gyéből idén is úttörők ez­rei kerekednek fel, hogy a más megyékben lévő tábo­rokban oltöllsenek egy-ket hetet, a megyébe úttörők ez­rei érkeznek, hogy megis­merkedjenek az itteni tá­borokkal. A nyári táboro­zásról adott felvilágosítást Sorlat Pétemé, megyei úttö­rőelnök: — Hétszáz gyerek utazik különböző turnusokban a zánkai úttörőváros szaktá­boraiba, ahol nyelvészeti, művészeti, környezetvédelmi, sport szaktáborokban vesz­nek részt. Most érkezik visz- sza az első ottani turnu­sunk. Július 2-tól két hétre utaznak oda az úttörő-sakk- olimpia megyei győztesei, fotósok, valamint a megye 312 úttörőcsapatának gyer­mekvezetői, az úttörőtaná­csok titkárai is, akiket a pihenés mellett a következő úttörőév feladataival is meg­ismertetnek. Július 30-tól a kiváló úttörőközösségek munkájában legjobb telje­sítményt nyújtottak váltják őket, majd a legjobb úttö- rőgárdisták utazhatnak. A zánkai úttörőváros mel­lett nagy hagyományai van­nak a csillebérci táborozás­nak is. Ezen a nyáron 90 borsodi pajtás táborozik ott, interkozmosz szaktáborban, művészeti, természetbarát, vagy anyanyelvi táborban. Nem kisebb jelentőségűek a Borsodban szervezett tá­borok. Július 4—10. között nemzetközi úttörőtábor fo­gadja szovjet, német, len­gyel, csehszlovák, finn és magyar vendégeit a Csa- nyikban, ahol 380-an lesz­nek. A nemzetközi tábort 190 ifivezető egyhetes felké­szítő tábora követi a Csa- nyikban. A megyei Űttörőelnökség dédestapolcsányi táborában, az idén érkező gyerekeket számos korszerűsítés, a gye­rekek kényelmét szolgáló lé­tesítmény fogadja. Elkészült az új konyha és az 50 fős étterem — amelyet jövőre szeretnének nagyobbra bő­víteni —, valamint az uszo­da. Az újjávarázsolt tábor­ban a 98 fős turnusokban Á tardonai fák ügye A kivágott fák már elszállításra várnak a pálya szélén Felháborodott, s egyben keserű hangú levelet kap­tunk Tardonáról. Idézünk a levélből: „Húsz évvel ezelőtt, ami­kor még önálló tanács volt községünkben, a tanács ve­zetői éltek az erdőgazdaság ajánlatával, $ a településün­Az élő fába mélyen vág be a drótkerítés kön nagyarányú fásítást vé­geztettek. A sportszerető fia­talok és a lakosság segítsé­gével több, mint 300 nyárfa- (topolyafa-) csemetét ültettek a sportpálya köré. A fel­nőtt fák szép rendezett sor­ban gyönyörű panorámát ad­tak a sportpályának. Mi, he­lyiek igen büszkék voltunk... a helyi vezetőség az elmúlt években a sportcgyesülc- tünknek alkalomként árve­rezéssel értékesített a fák­ból. Körültekintéssel azokat a fákat jelölte meg kivágás­ra, amelyek a pályát veszé­lyeztették terjeszkedésükkel. Mint saját bevételi forrás sokat jelentett az egyesület­nek. , Megdöbbentő látványt nyújt a sportpálya mai ál­lapotában. A községi tanács vezetői ugyanis május ele­jén — a helyi sportvezető­ség véleményének meghall­gatása nélkül — 45 fát érté­kesített az abban az időben arra járókelőknek. Ax el­adott fák árából kb. 15 ezer forint bevételhez jutott a ta­nács ... Érthetetlenül állunk az esemény után, fájdalma­san háborgunk, hiszen a sportegyesületünkön belül 60 tagú természetbarát szakosz­tály w működik, akiknek alapelvük a természet óvá­sa. Törődjünk most már bele a megváltoztathatatlanba? Tóth Miklós sporttag, természetjáró” A levél nyomán felkeres­tük az ügyben a „vádlott” dédestapolcsányi tanácsot, majd Szaniszló Gyula ta­nácselnökkel és Várnay La­jos vb-titkárral kimentünk a tardonai megkopaszított sportpályára. — Tardonával és Mályin- kával 1973 óta közös a ta­nács — mondja az elnök, akit viszont a panasz há­borított fel —, azóta sport­öltöző épült Tardonán, ta­valy 6 ezer forintért beköt­tettük oda is a villanyt. A sportpálya kezelője termé­szetesen a tanács. Fenntart­ja, mint minden intézményt. Az említett sportpálya a falu végén, a Bükk lábánál terül el. Felvillan bennem a levélrészlet, hogy lehetett er­re annyi járókelő akkor. Ezt meg is kérdem, s a válasz logikus: — Meghirdettük a község­ben az árverést. — Árverést? — Igen, a fakivágás nyil­vános árveréssel történt, a kikiáltási árat a forgalmi érték alapján határoztuk meg. Egy délelőtt elkelt 38 fa, 19 tardonai lakos vette meg. A bevételünk ebből 18 650 forint. — Mire fordítják a bevé­telt? A tanács vb-titkára vála­szol: — A pénz megvan, a tar­donai sportkör rendelkezésé­re áll. Még nem nyújtották be kívánságukat, hogy mi­ként akarják felhasználni. Különben a sportköri elnök és a pénztáros is vett a fák­ból. — De ha nincs szüksége a tanácsnak kifejezetten er­re a pénzre, akkor miért vágatták ki a fákat? — Olyan sűrű lombbal ölelte már körül a pólyát, hogy egy eső után napok­ba telt, mire íelszáradt. Nem az úttörőgárdisták kezdik meg a táborozok sorát, maid őket követik az Éneklő If­júság tábor lakói. A záró­program a dédestapolcsányi táborban • a kisdobos és út­törő rajvezetők kétszer 4 napos felkészítése lesz. A megyei Űttörőelnökség az Express Diák Utazási Irodával együtt, úttörő kü- lönvonatot indít 320 fővel augusztus 4—14. között Kijev —Leningrad—Moszkva út­vonalon, ahol különféle spe­ciális úttörőprogramokat is kapnak a gyerekek. A járá­si hivatalok és városi taná­csok által működtetett tá­borokban színes program várja a táborozókat. Megkezdődtek a vándortá­borozások is, a megszokott útvonalakon. A Bükk II., a Zemplén, a Szalajka, Aggte­lek. Négy gyalogos és egy kerékpártúrán fogadhatjuk a különböző megyékből Bor­sodba érkezett gyerekeket, mintegy háromszáz úttörőt. Az ország más tájain lévő vándortáborokba 42, 30—30 fős megyei csoport indul a nyáron. Állandó sátortábo­rokban is fogadhatjuk a gye­rekeket, 300 férőhelyen; 100 fős az egyik legromantiku- sabb táborunk, GunyakútonJ — ke — | Szabó Gyula erdész, mini szak; értő jutott be már a fény, nem fújta a szél. öregek is vol­tak a fák, ez a fajta nem biztonságos. Űjra körülül­tetjük. de más fákkal, s a még megmaradt régieket is kivágatjuk. Teljesen véletlen, hogy ép­pen ott találtuk Szabó Gyula kerületvezető erdészt. Tőle kaptunk az ügyben igazi szakvéleményt: — A kivágott nyárfák vá­gásfordulója 20—25 év. ezen a területen. A tiszai ártér­ben megérheti a 30 évet :s. Nem mindenki csinált ió vásárt, mert az álló fánál nem látni mi van belül, a kéreg alatt. Nézzék — mu­tat egy még otthagyott fa­rakásra — a bütü részen, a vágásfelületen csillagos re­pedések. hártyás elválások és fagyrepedések láthatók. — Mit javasol nyárfák heJ lyett? — Ezüst juhart, az észaJ ki oldalra pedig meggyfá­kat A tanács vezetői is így tervezik, s mint mondják, nem hanyagolják el a sport­pályái ezután sem. Üj tele­pítés lesz, megfelelő ideillő fákkal. Ami pedig a pénzt illeti, az a tardonai sport­kör rendelkezésére áll. Ad a movies Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents