Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-03 / 156. szám
1983. JűfTus 3., vasárnap ÉS2AK-MAGYAR0RSZÁG 5 Életünket és a környezetet védi Rendőrség a vízen Az égen feketéskék felhők gyülekeznek, lóg az eső lába — pecások paradicsoma most a Mályi-tó. Csontos Imre rendőr törzsőrmester kilépve a szolgálati helyiségből, miután egyetlen pillantással felméri, „levizsgáztatja” az időjárást, megjegyzi: — Délutánra kisüt a nap. Jó meteorológusnak bizonyult. Persze már meglehetős gyakorlata van az időjárás megítélésében, hiszen idestova tíz éve kapott speciális, vizirendőri kiképzést, s itt. a Mályi-tavon nyolc éve teljesít szolgálatot. — Irigylésre méltó lehet itt dolgozni... — Nehogy azt higgye. A környezet valóban szép, de egy idő után mindenképpen megszokja az ember. A felelősség viszont jóval nagyobb, mintha más területen teljesítenék szolgálatot. Igaz, rajtam is múlik a tragédia megelőzése, de bizonyos esetekben tehetetlen vagyok. Az elmúlt évben, nyáron két gyermek belefulladt a vízbe. A tó legveszélyesebb partszakaszán fürödtek, olt. ahol a szokásosnál is hirtelenebben mélyül és iszapos a meder. Mi éppen egy csónak- versenyt biztosítottunk. Mire odaértünk, mór nem tehettünk semmit. Jelentést kellett készítenünk, de mondja meg, mi vél lehet két gyermek halálát igazolni? Vagy mivel lehet az olyan felnőttek viselkedését minősíteni, akik nyolc gyermeket ültetőnek egy .lélekvesztő csónakba? Ráadásul ittas volt, a a csónakban. kislányok, kisfiúk közül egy sem tudott úszni... — Azt mondják, nagyon szigorú, ha bírságol. — A szigorúság nem öncélú. Amikor megtörténik a halálos baleset, az emberek megriadnak, s azonnal valamilyen felelőst keresnek. Azt viszont, aki sorozatosan megszegi a vízi, fürdőzési szabályokat, amíg nincs tragédia, senki sem ítéli el. Gondolja, hogy véletlenül alakítottuk ki a szabályt, amely szerint csak partközeiben, húsz méterig szabad fürödni? S mit gondol, jó néven veszik-e, ha valakit a tó közepéről a part felé invitálunk? Persze az már egészen más eset. ha elfogy a levegője, vagy megijed a vízben, hogy nem lesz ereje a partra evickélni. — Jó úszókat is éri baleset? — Véleményem szerint itt még egy világbajnok is pórul járhat, ha felelőtlenül viselkedik. A Mályi-tó 1200— 1200 méter hosszú, szélessége pedig eléri az 500 métert. A víz hideg. Még a legmelegebb időszakokban is csak a felső egy—másfél méter lan- gyosodik át, a mélyben ugyanolyan hideg, mintha tél lenne. A tó néhány helyen húszharminc méter mélységű, s mint már említettem, hirtelen mélyül a part. Elegendő véletlenül megcsúszni, megijedni, s máris nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek néhá- nyan, hát még, ha van valami a fejükben. Egyébként itt ás az ittas emberekkel van a Jó szem és biztos fellépés szükséges ehhez a munkához. legtöbb bajunk. De nemcsak a fürdözök ellenőrzése a dolgunk. — Hanem? — Felügyelünk arra, hogy a tó közelében ne mossanak kocsit, a vízben ne fürdessenek állatot. Igyekszünk betartatni a horgászással kapcsolatos szabályokat, s feladataink közé tartozik megakadályozni, hogy ilyenkor- nyáron a partközeli bozótosban dologtalan emberek tanyát verjenek, sőt egyáltalán tilos a sálorozás. A tó vizének tisztaságát nagyon helyesen rendeletek védik. Am a figyelmeztető táblák hiányoznak a partról. Nem tudom ki ebben a hibás, a tanács, vagy az üdülők tulajdonosai? A törzsőrmester nemcsak a Mályi-tavon dolgozik. Szolgálati területéhez tartozik a miskolci járás minden folyó- és állóvize, így a Hernád, a Sajó. a nyékládházi- és a Csorba-tavak. Ebben az esztendőben már hét halálos vízi baleset történt. Arról persze nem készült statisztika, hogy hány felelőtlen für- dőzőt mentettek meg a vízi- rendőrök, a nem túlzottan népszerű, ám mindenképpen hasznos intézkedéssel. Csontos Imre mindenesetre ezen a borongós délelőtt ön is a szolgálati járműbe ül. A motor felberreg, a csónak fehér tajtékot szántva megindul a vizen. Mintha a parton is nagyobb biztonságban erezném magam, mint korábban ... Köp, szöveg: Udvardy József Ember — munka — társadalom Ipari rendszerek ii{ feltételek között — Húsz évvel ezelőtt megtartotta volna-e így ezt az előadását? Ha igen, nem mondták vplna-e rá, hogy a kapitalizmust kívánja restaurálni? A legkeményebb kérdés, amit előadó kapott a miskolci nyári egyetemen, ür. Horváth Iván, az Országos Vezetőképző Központ főosztály- vezetője. aki Ipari rendszerek az új feltételek között címen tartott előadást pénteken a nyári egyetemen, nem jött zavarba a kérdéstől. — Ma is az a véleményem — mondotta —. hogy az ipur fejlődésének, extenzív szakaszában szükséges volt a direkt, központi irányítás. Egy országban így lehet ipart telepíteni. Most azonban, amikor a fejlődés intenzív szakaszát éljük, finomabb irányításra van szükség. Azóta nőtt a technikai deter- mináltság, s ez megköveteli, hogy zavartalan legyen és új a kapcsolatrendszer, legyen áttekinthető információ. A napilap adta szűkös terjedelemben csak vázolni lehet dr. Horváth Iván mélyen elemző előadását. Ipari rendszerünkben mindig voltak átszervezések, hol a differenciálás, hol pedig a centralizálás irányában hatottak. de ezek az átszervezések érdemben nem jelentettek többet, mint vezetőváltozást. vagy más felsőbb szervekhez való kapcsolódóst. A fő feladat most olyan ipari struktúra kialakítása lenne. amelyben az ipartelepekhez úgynevezett „bolygó” gazdaságok kapcsolódnának. Mi tartozik a oolygó gazdaságok fogalmába? Például gazdasági munkaközösségek, szerződéses üzemeltetés, kisvállalkozás. Ezek részei a termelő tevékenységnek, de a kis gazdálkodások feltételei között működnének. Olvan szükséges termékeket állítanának elő. amelyek ott kifizetődőek, de nagyipari centrumban nem. Világviszonylatban bizonyított tény. hogy a gépmonstrumok korszakában az élőmunka-igényes termékek nem kifizetődőek a nagyüzemben. de szükség van rájuk. Ezek az úgynevezett bolygó vállalatok kívül esnek ugyan a nagyvállalaton, de kötődnek hozzá. Ez a rendszer szigorú pénzügyi keretek közt, a telepített ipar függvényeként kell hogy működjön. A minőségi követelmények nagyok velük szemben, s egymás közt szabadon érvényesül a versenyszellem. Nálunk egyelőre ötletszerűen, egyéni kezdeményezésre jönnek létre a kisvállalkozások, s csak azokban a megyékben, ahol megfelelő a fogadtatásuk. Tőkehiányosak, ezért a szellemi szolgáltatások terjedtek el, de ezekről már bebizonyosodik, hogy két évnél tovább kevés tud fennmaradni. Az lenne a kívánatos, hogy ha létrejönnek ilyen bolygó gazdaságok, azok beintegrálódjanak a nagyipari mechanizmusba. A vállalkozói kedv nem nagy, itt is felsőbb indíttatást várnak, márpedig több segítséget nem várhatnak, mint ami megvan; — nyitva áll a lehetőség, élni kellene vele. Az előadó részletesen elemezte a magyar vállalatokat a világgazdasági rendszerben elfoglalt helyük szerint. Az előadást eleven vita követte, (a. i.) Csökkenlek a kéményseprési díjak Bnrsndban Borsod-Abaúj-Zempién megyében több százezer háztartási és több ezer ipari kémény üzemel nem beszélve a kazánokról. Mindezek tisztításáról túlnyomórészt a Borsod megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat szakemberei gondoskodnak. Amint azt dr. Majoros Barna, a vállalat igazgatója elmondotta a közelmúltban — egyetértésben a megyei tanács építési és közlekedési osztályával — a lakosság jelentős részét érintő intézkedést jioztak. — Gyakorlatilag arról van szó — mondja az igazgató —. hogy csökkentek a kémény- seprési díjak. Előtte azonban hadd mondjam el, hogy a háztartási (henger, termofor etázs) kéményeket évente kétszer, az ipari, vagy ipari jellegű (központi, üzemi) kéményeket igénybevételüktől függően évente három—hat alkalommal tisztítjuk a ren- ueleteknek megfelelően. A háztartási szabványkémények új tisztítási ára; városokban darabonként 24, községekben 20 forint. A mászó-mászható kémények évi tisztítási díja darabonként és évente 26— 36 forint, az elázs kéményeké pedig 6—6 forint. Ugyancsak egységes (24—24 forint) városokban és községekben a gyűjtő (termofor) kémények évi tisztítási díja szintenként. — Mi a helyzet az elsősorban intézményeket, vállalatokat. érintő üzemi kéményekkel? — Az üzemi és központi kémények tisztításának díja egységesen 3—3 forint folyóméterenként, a gyári és gyári jellegű kéményeké pedig 15— 15 forint folyóméterenként. E kémények f üstcsa torna jána k és koromajtajának tisztítási dija darabonként összegszerűen megegyezik a hozzájuk tartozó kémény tisztítási díjával. Ami pedig a kazánokat illeti. 140 négyzetdeci mé- ter rostfelületig egységesen 58 forint a tisztítási díj. — Mit kell tudni a dijfize-■ tés hogyanjáról? — Fentiekhez még annyit: városokban 20, községekben pedig 30 forint megközelítési, vagy közismertebben kiszállási díjat is felszámolunk. A kéményseprési dijat a körzé- tes kéményseprőnek, vagy a vállalat díjbeszedőjének lehet készpénzben hivatalos nyugta ellenében kifizetni. Természetesen mód van arra is, hogy valaki MNB átutalási utalványon a vállalat egyszámlájára fizesse be a díjat. A kéményseprési díjtételek csökkenése miatti árbevételkiesésünket más munkákkal és jobb, színvonalasabb munkával pótoljuk. Ez utóbbi érdekében például Miskolcon szabad szombatokon is ügyeletét tartunk. Sürgős hibaelhárítást a Vologda u. 3. sz. alatti vállalati központban lévő körzeti irodától lehet kérni személyesen, vagy a 34-752-es telefonszámon. Megfázás melegben Ha valaki a hidegben megfázik, az természetes. A lehűlt szövetek vérellátása — helyi ellenállása — romlik, és a szinte mindenhol jelenlevő kórokozók megtelepedve — főleg a nyálkahártyákon — kialakítják azt a kórképet, amit hurutnak nevezünk. E tünetek nyáron is előfordulhatnak. Lehetnek olyan körülmények, amelyek a test bizonyos részeinek a lehűlését okozzák. A túlmelegedett, szervezet verítékezéssel hüti magát, amikor a testfelületre jutott izzadtság légneművé válik és elpárolog. Ehhez a fizikai folyamathoz komoly hőmeny- nyiség, kalória szükséges. Túlmelegedés esetén ez megkönnyebbülés, de bizonyos hőmérséklet alatt károsodás következik be, mert a testrész lehűlését okozza. Ha az izzadt ember hűvös helyiségben, pincében, befüggönyö- zött szobában hűtőzködik, az a nyári hurutok kialakulásának egyik lehetősége. Ha valaki komoly átázás miatt lucskos ruháját kénytelen a testén megszán'tani, a betegség akkor is szinte biztosra vehető. Csakúgy — mintha valaki ki melegedve, esetleg kiizzadt testtel vízbe ugrik. Gyakori oka a nyári megfázásnak az úgynevezett légvonat, vagy egyszerűen a huzat. Ez a légmozgás (ahogyan egyébként a szél — még a nyári szél is!) a testfelületről ellöki az ott már kissé felmelegedett levegőt, lehűti az alatta levő testrészt. No, de az igazság kedvéért meg kell említenem, hogy főleg csak a huzatér- zékeny szervezeteknél. Nem mindenki huzatérzékeny, és ezért mondják az ilyenek, hogy csak a kötözködő öregek találmánya. Pedig nem az! Nyáron rövid ujjú, könyvi yü inget és blúzokat viselhetünk. De ha az idő — önmagát is megcsalva — olyan hőmérsékleti változásokat hoz, amik a megszokott határokat túllépik, akkor ébredjenek fel a józan ész, és a kalendáriumtól függetlenül olyan ruhadarabokat vegyen mindenki elő, ami a körülményeknek megfelel. Ugyanez vonatkozik a hűvös munkahelyen dolgozókra, a vizén élő emberekre. Meg persze a gondolatlanokra és a könnyelműekre is. Buga doktor 1 Joy Fullhouse: Humoros történet Az újság humorrovatának szerkesztője hívatta az egyik munkatársat. — Mondja Brian, mit akar maga rámtukmálni? — kérdezte ingerülten, és a szemét dörzsölgetle. — Miféle vicc ez? Maga ezt írta: „Jim puskaporos hordón ült, és közben pipára gyújtott. A halott huszonhét éves volt.’’ Ez valami hajmeresztő badarság! Mi köze ehhez Jimnek, és mit keres itt ez a halott? — Már megbocsásson, Mr. McClosky, én azt hittem, hogy teljesen érthető. — Nos ■— mosolyodott el maró gúnnyal a szerkesztő — mindjárt meglátjuk, mit is hitt maga ... — Ez az ember, ugyebár, puskaporos hordón ült... — Igen, ezt értem, ne magyarázgasson nekem napnál is világosabb dolgokat, vagy hülyének tart? — Isten ments, Mr. McClosky! Ez az ember puskaporos hordón ült... — De minek a hordó és még ráadásul a puskapor? Talán nem ülhetett székre, hokedlire, vagy például hintaszékbe? Micsoda ostobaság! — Azt nem tudom pontosan megmagyarázni, hogy ez a Jim miért ült éppen egy puskaporos hordóra. — Ahá, no látja1 Nem tudja megmagyarázni nekem, amikor itt áll, a dolgozó- szobámban. Akkor hogy tudná megértetni az olvasóval? — De én úgy véltem, Mr. McClosky, semmi jelentősége nincs annak, hogy ez a Jim miért ült éppen puskaporos hordóra. — És azután, minek az a puskapor? Látja, csupa kérdés, újabb és újabb kérdés... Maga meg ezt feleli nekem: azt hittem... Rendben van, én segítek magának, Brian. Tegyük fel, hogy ez a Jim kalóz volt, és tegyük fel azt is, hogy valóban egy puskaporos hordóra ült. Tegyük fel, olyan hülye volt, hogy rágyújtott. Hát aztán? Mit keres itt valamiféle hulla? Badarság! — Bocsásson meg, főnök, de ez a história nagyon mulatságosnak tűnt nekem... — Én nem azt kérdezem magától, fiatalember, hogy mi tünt-íiinedezett magának! — emelte fel hangját a szerkesztő. — Hanem azt kérdezem, honnan került oda az a hulla! — Hiszen ez Jim... — suttogta Brian. — Micsoda? Jim? Talán gúnyt űz belőlem? Hiszen Jim a puskaporos hordón ül. A halott pedig honnan kerül oda? — Jim pipázott... — Nem beszélhetne kissé gyorsabban, Brian, nincs időm, hogy az örökkévalóságig fecsegjek magával Jimről, meg holmi átkozott halottról! — De hát ez egy és ugyanaz az ember — nyögte ki 'Brian. — Hogyhogy? — csodálkozott a szerkesztő. — Ugyanaz? Jim a hordón ült és pipázott, a halott pedig, mint írja huszonhét éves volt. Milyen összefüggés van közöttük? — Én azt hittem __ — Megint hitt valamit! — Jim pipázott, egy szikra ráhullott a ■puskaporos hordóra, és a hordó felrobbant ... — Ahá, akkor ezzel kellett volna kezdeni! Maga pedig egy árva szóval nem írt arról a szikráról. Most már érthető. De ki volt mégis huszonhét éves? — Jim ... — Istenem, milyen furcsa gondolat! Milyen különös logika: előbb egyetlen szóval sem beszélt a koráról, a robbanás után pedig valamiért éppen a halott életkorára tereli az ohmsó figyelmét, és semmit sem árul el a jelleméről, a családjáról, meg más egyébről. És azt képzeli, hogy ez a maga úgynevezett anekdotája szellemes? — Hát nem látja, Mr. McClosky... — Én semmit sem látok, fiatalember. Tudja véletlenül, mi a rovatunk neve? *— Hu ... mór... — Az ám! És úgy véli, hogy valakinek a szörnyű halála szórakoztathat bárkit? Eredeti elképzelése van magának a szórakoztatásról ... Válasszon inkább valamilyen szellemesebb anekdotát. Igaz is, majdnem elfelejtettem: kiváncsi vagyok, hogyan hullhatott ez a szikra a puskaporba, mikor az a hordóban volt?! Fordította: Gellért György r
