Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-28 / 177. szám
1983. július 28., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 HÁROM PANASZ A SELYEMRÉTRÖL 1. Kukák Köztudott, hogy nyúridő- bcn, a nagy melegben megnő a gyorsan romló ételek miatt a fertőzésveszély. Ezt a miskolci Selyemréten elhelyezett szeméttárolók még azzal tetézik, hogy többségüknek a fedele zárhatatlan. A minap kétszer visszaküldtem tizenéves fiamat, hogy zárja le az edényt, miután bele- öntötte a hulladékot, de a gyerek, aki különben jó erőben van, azzal jött fel, hogy képtelen megmozdítani a kuka fedelét. Ezután magam próbálkoztam — ugyancsak sikertelenül... Most, amikor a nagy meleg miatt többnyire nyitva vannak az ablakok, a nyitott kukákban tenyésző legyek garmada lepi el a lakásokat, és azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatni, hogy ez milyen veszélyeket jelent. 2. Falak A sajtó, a rádió — közte az Észak-Magyarország Postánkból rovata is — többször foglalkozott a lakóházak felújításával. Ez a költséges, nagy munka a Selyemréten befejeződött. Jó érzés itt lakni, vendégeinknek mutogatni, hogy mennyire megfiatalodott a város egyik legrégibb lakótelepe. De némelyik bérházat legszívesebben messze elkerülnénk, és szégyenkezve fordulunk el a falakra firkált szövegek és ábrák látványa miatt. Gondolom, csak felelőtlen fiatalok tehetik ezt, akik egymásnak ily módon „üzennek ...” Az ákom-bákom szövegek azonban nemcsak mondanivalójukban vétenek a jó ízlés ellen, de csúfítják, rondítják a környezetet is. 3. Tilosban parkolók Aligha kell bizonygatni, mennyire népszerű az Augusztus 20. strand. A látogatók, strandolok nagy része — köztük sok külföldi is — gépkocsival érkezik. Parkolóhelyekben viszont nem bővelkedik a környék. Lassan már az itt lakók sem tudják gépkocsijukat hová leállítani. Szombat, vasárnaponként pedig különösen elviselhetetlenné válik a helyzet. Gépkocsik százai állnak rendetlen összevisszaságban az Augusztus 20., a Selyemrét utcákon, a Bajcsy-Zsilinszky út betorkolló részén. De még ez hagyján lenne... Azonban a házak közötti kis játszótereket, eddig gondosan ápolt kis parkokat is ellepik, kitaposva a füvet, rózsabokrot, virágot. A strand környéke is parkosítva volt valaha. Erre azonban már csak a régi selyemréli lakosok emlékeznek, mert az itt rendszeresen — és szabálytalanul — parkolók már kitaposták a fűnek még a gyökerét, is. Mi, selyemréti lakosok, igazan nem vagyunk irigyek. De rosszallással nézzük, hogy mások, a saját kényelmük miatt, a mi környezetünket, féltve őrzött zöldterületeinket teszik tönkre. M. P. Miskolc A szerkesztőség megjegyzése: a selyemréti panaszokat a városgondnokság figyelmébe ajánljuk. Csak Csigalassúsággal vánszorog előre a sor a Tanácsköztársaság lakótelepi Csemege áruházban a felvágottas pultnál. Érthető, az eladók többsége a kirakodással van elfoglalva. Egy, csak egy eladó foglalkozik a vásárlókkal. — Harminc deka sült májast ... A májas már kint a hűtőtérben. Az eladó jobbra. Társnője épp szeletel. Halk beszélgetés: — Ez szétmegy ... — Csak ez, a többi... A vevő közelebb. A sült májas tényleg szétmegy. Inkább kenni való, mintsem szeletelni. — Talán egy másikból? Ezt nem kellett volna. A pillantás lesújtó, a válasz tömör. — Az is ilyen. — Akkor virslit inkább. — Várni kell! — Várni? — téblábol a vevő. — De hiszen az előbb adott, egy kismamának is, meg egy fiatalembernek. Gondolom, ha a fiatalembernek ... — Látja, mekkora sor van? Nem?! Csak nem képzeli, hogy mindenkiért hátraszaladok. Tényleg? Csak nem képzeltem ? (cs. a.) ....................‘! Lézer a fogászatban Amerikai kutatók állatkísérletek nyomán beszámoltak arról, hogy lézersugarakkal csökkentették a természetes fogzománc áteresztő képességét. Sugárforrásként rubinlézert alkalmaztak. Még jobb eredményeket értek el, ha a kezelendő fogat nátriumréteggel vonták be. Ily módon a foltokat és a íoglepedéket is sikerült a lézersugárral eltávolítaniuk, a fogállomány károsítása nélküi. A fogszúvasodás a fogzo- máns belső oldalán kezdődik, s közben a zománc kívülről egy ideig még sértetlennek látszik. A szúva- sodást okozó anyagok azonban a zománc már akkor meglevő repedésein hatolnak át, s így jutnak a zománc alá. A kutatómunkálatok célja olyan lézerkezelés kidolgozása, amely a fogzománc alatt már bekövetkezett szúvasodást megállítja, és a zománc apró repedéseit elzárja. SZOT-beulaSó a oyegyuláslmz Az idei nyártól csoportonként 290 íeinőttet és 145 gyermeket fogad a legújabb SZOT-létesítmény, a zalaka- rosi gyógyüdülő. Ezzel három éven belül már a negyedik SZOT-gyógy üdülő nyílt meg. 19111-ben készült el a 120 ágyas hévízi SZOT Poslás gyógyüdülő. Tavaly április óta üzemel Hévíz központjában a 300 férőhelyes gyógyüdülő. Ugyancsak az elmúlt év júniusa óta működik a 3U0 ágyas gyulai SZOT La- zai'o Pena gyógyüdülő. A gyógybeutaláson kívül leginkább a családos üdülést igénylik, ezért néhány üdülő kettős feladatú: húsz csoportban gyógyít, nyáron hat turnusban családokat lát vendégül. A zalakarosi SZOT-gyógy- üdülő nyolcszintes. 150 szobás épülete a fürdővel szemben létesült, 9 iparági-ágazati szakszervezethez tartozó. több vállalat anyagi hozzájárulásával. A beruházás költsége 190 millió forint volt, egy férőhely 620 ezer forintba került.. A kooperációs partnerek az általuk igényelt férőhelyek felére kereten felül kedvezményesen kapják a beutalókat. A jegyek másik százalékát részarányosán osztják szét a 19 szakszervezeti központ között. A földszinten kapott helyet • recepció, a könyvtár, a nagy társalgó, a játékterem, valamint egy 150 személyes presszó is. A 300 személyes étterem az első emeletre került. Az összkomfortos, kétágyas szobák a második emelettől kezdve helyezkednek el. Mindegyikhez előszoba, fürdőszoba, külön W. C. és loggia is tartozik. Az épületben 2 darab 10 személyes felvonó üzemel. Az üdülőt egy esztendő múlva alagút köti majd össze az 1964-ben épített községi fürdővel. A fürdőcsarnok harmonikatetős épületében két termálvizes fedett medence és szauna található. A medencecsarnokból fűtött folyosón át lehet kijutni a télen is működő nyitott medencébe. A termálmedence mellett az úszást kedvelők a sportmedencét használhatják, míg a gyermekek számára sekély vizű pancsoló létesült. A gyógyfürdőt: szépen gondozott hatalmas park övezi. Minden SZOT gyógyüdülői beutaló két részből áll. Az egyik rész az elhelyezésre és az ellátásra, míg a másik rész a gyógyszolgálta- tások igénybevételére szolgál. Ha a beutalójegy orvosi részét nem töltötték ki, a gyógyszolgáltatások nem ingyenesek. Nagyon fontos, hogy a szakszervezeti bizottságok csak az egészségileg valóban rászorulókat utalják be. A zalakarosi gyógyvíz reumatikus ártalmaknál, mozgásszervi és idegi panaszoknál, nőgyógyászati problémák gyógyításánál és togágy- megbetegedéseknél egyaránt hatásos terápia. Igénybe vehető gyógyszolgáltatások: termálmedence, kád, szénsavas, pezsgő- és súlyfürdő, masz- százs, valamint víz alatti víz- sugármasszúzs, szauna, szájzuhany és különböző elelct- roterápiás kezelések (ultrahang, galván, ingeráram, rövidhullám, mikrohullám, kvarc, diadinamik). A beutaltak kényelméről, ellátásáról összesen 120 dol- tíozó gondoskodik. Nagyon színes és változatos kulturális, valamint sportprogramkínálattal rendelkezik az üdülő. Művészi műsoroktól, táncos rendezvényektől, TTT- előadásoktól, diavetítéstől kezdve sok minden megtalálható a programban. Nyaranta a szabadtéri színpad és a kertmozi is üzemel. A játékteremben re?:-, billiárd-, asztalitenisz és sakk házi- bajnokságokat szerveznek. A parkban gyermekjátszótér is van. Az üdülő melletti sporttáborban kézilabda-, röplabda-, tollaslabda- és lábteniszpálya. valamint labdarúgó kispálya található. Mindemellett teniszpálya is bérelhető, és mód nyílik sétalovaglásra is. Bányai János Volt egyszer egy Szinva ■ Cl.) % -V-V -V-V-V-W'V'V'*' Munkálatok a Szinva medrének A pisztráng, hogy nem került le végleg étlapjainkról, aligha a Szinvanak köszönheti. Igaz, még Fényes Elek a múlt, században megnézhette Diósgyőr táján a város felett a királynék kristálytiszta vizű hajdani „für- dóző” helyét. Boda Árpád, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság főelőadója pedig állítja erősen, hogy ezen a környéken még 1941- ben is eredménnyel horgászott. Aztán húsz év alatt nagyot, változott a helyzet. A Szinváuól színes folyó lett, a hal meg nemigen kedveli, ha festeni akarják. A vízügyi szakemberek lepődtek meg hát a legjobban, mikor 1975-ben a patak városi szakaszán ezüstkárászokat leltek. Igaz, ekkoriban már éreztették hatásukat a kohászat vízki- mélő beruházásai, s bár ezektől a pisztrángok megjelenését senki nem várta, a kárászcsapat felbukkanása mégis azt jelezte, a Szinva túljutott a krízisen. Mikor egyik nap a városban gázriadót rendeltei: el. A gondos vizsgálat ellenére a gázmüvek szakemberei a szagnak megfelelő méretű gázszivárgást sehol sem észleltek. Viszont rövidesen kiderült: nagy mennyiségű gáz-szagos! tó_ etil-merlraptán került a Szinvába. Az új szag a Szinva életében új időszak kezdetét is jelezte. A vasgyárak szerepét immár mások vették át. A Chinoin például nem olajat, kátrányt, vörösiszapot, hanem vegyszereket „termelt” a Szinva számára. Az ezüstkárászok — mit tehettek egyebet, hiszen a vízi életközösségek, szemben az emberrel, minden változásra gyorsan reagálnak —, hanyatt feküdtek a vízen, az pedig leúszlatta őket a Sajóba. Ekkoriban terjedt el a hír a városban, hogy a Szinvát. a Miskolcon átvezető szakaszán lefedik. A hajdani bővizű patakból szennyvízcsatorna lesz?! Mindez vaklármának bizonyult. Szó sem volt a folyó lefedéséről, mindössze, a megnövekedett közúti forgalom igényeit kielégítendő, burkolattal látnak el egy kőrendezésére rülbelül ötszáz méteres darabot. A város nagy forgalmú utcáját, jobb híján, csak a Szinva fölötti hely igény- bevételével lehet korszerűsíteni. Egyébként a patak nyitott mederben folyik továbbra is, mindenki érdeke azt diktálná hát: végre tiszta víz kerüljön bele. A város viszont változatlanul engedi szabadon szennyvizét. Felmérésekkel bizonyított, hogy egy-egy eső alkalmával, az első tíz percben lehulló csapadékvíz a szennyvizekhez hasonló minőségű áradatot visz a Szinvába. Ily módon rontják tovább az esők a Szinva vizét. Egyelőre. Mert a növekvő városi Vízhasználat miatt a karszt- források termelte víz immár nem elegendő. A szakemberek szerint az elkövetkező években a város vízellátása a karsztvizekről a külső vízbázisokra helyeződik. Már üzemel a Hernád-parton épített gesztelyi vízmű, az épülő sajóládi jelenleg napi nyolc-tízezer köbméterrel segíti Miskolc vízellátását. Ez a mennyiség jövőre megduplázódik, az ötéves terv végén elkészülő teljes beruházás pedig napi ötvenezer köbméter ivóvíz termelésére alkalmas. És érkezik tíz-tizenkét ezer köbméter a Bódvából, Sajóecseg térségéből, ám a vízellátást — igaz, hosszú távon — a kutatás és előkészítés folyamatában levő ti- szalúci vízmű fogja megoldani. A következő ötéves tervben indul az építkezés, amely, ha befejeződik, naponta százezer köbméter Ti- sza-vizet szállít majd a Szinva-parti városba. A vízkivételi művekkel párhuzamosan épül az új városi szenyvíztisztító is. Az 1985-ig tartó első ütemben több. mint félmilliárd forintot költenek rá. de még így is csak 40 százalékkal csökken a Sajóba kerülő víz szennyezőanyag-tartalma. Ha a mai tervek szerint 1995-ben befejeződik az építkezés, újból megnyugtatóan rendeződik Miskolc szennyvizének dolga. Valószínű, hogy a karsztvizek — köztük a Szinva- forrás vízének egy része — jóval több, mint napjainkban, pár év múlva már újból a Szinva-mederben csordogálhat lefelé, s talán ismét megjelenik a Felső- Szinva. Akkor pedig már minden rendben? Aligha. A Szinva szomszédja, a Hámori-tó nagymérvű isza- posodása, ha gyors beavatkozás nem történik, a tó lassú halálát ígéri. Csak az elmúlt hetven évben több, mint háromszáz méterrel lett rövidebb a vízfelület; a kotrás aligha halogatható sokáig. A Hámori-tó szépségét, eredeti élővilágát — hisz a tavat tápláló Garadna-pa- tak még jószerivel érintetlen — talán sikerül megőrizni. A Szinváét már aligha. Ha az említett vízügyi beruházások a tervek szerint haladnak, a Szinva-forrás Szinva-mederbe kerülő vize a patak túlnyomó részén akkor sem képes föltámasztani az egykori vízi élővilágot. A huszonhat kilométer hosszú Szinvának öt-hatszáz méteres darabkája maradt, melyen helyreállítható a patak és környékének flórája, faunája. A többi szakaszon? Talán a béka megtelepszik, s a Szinva fölött parkoló autósok kuruttyukat hallgatva szállhatnak ki kocsijaik- bó. Az ötszáz méteres darabon pedig — a Bükki Nem-! zeti Park részeként — bemutatókért készül. Az őségeres énekes madarak fészkelőhelyévé válik, a vízben pedig ott lesz a Szinva-ho- nosnak számító pisztrángja,' domojkója, petényi és ró-' zsás márnája, keszege. A felnőttek elhozzák majd ide gyermekiket, megmutatni, ilyen volt hajdan az a víz, melyen város nőtt fel.' S a patakparton sétálva, így kezdik majd a történetet: Tudod, fiam, volt egyszer egy Szinva ... Csendes Csaba Földrengést jelző műszer A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Geofizikai Intézetében egy rendkívül érzékeny akusztikai műszert állítottak elő. A műszer segítségével olyan földrengésekét, amelyeknek fészke nincs túl mélyen, előre lehet 'jelezni. A műszer feljegyzi az egymásra következő rétegekben jelentkező csikorgó és recsegő hangokat. Ezeket tudniillik a földrengést megelőző, egyre fokozódó belső feszültségek váltják ki. A néhány tucat kilométer mélységben elhelyezkedő kőzetrétegben ezek a zajok rendszerint gyengébbek a szúnyograj zümmögésénél is. Gyakoriságuk és hangerejük növekedése adja meg a vészjelet, amelyet a műszer nyomban feljegyez. Az eddig végzett próbák eredményesek voltak. Egy hatos erősségű földrengést már 24 órával a bekövetkezése előtt jelzett a műszer, a gyengébb rezgésekről 5—6 órával kipatta« násuk előtt adott hírt. j Békakoncerl ' a belvárosban?
