Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

1 PLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB/»ÜJ-ZEMPLf?N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 110. szám Ára: 1,40 Ft Málta még miniig akadályozza a madridi megáíiapodást Erwin Lánc osztrák kül­ügyminiszter előremutató lé­pésnek nevezte a' madridi ta­lálkozón kidolgozott záródo­kumentum-tervezetet, amely véleménye szerint a Belgrád­iban elfogadott nyilatkozatnál konkrétabb megfogalmazáso­kat tartalmaz. Az osztrák külügyminisz­ter a „kibontakozó” madridi megállapodásról beszélt, hi­szen nyilatkozatának idő­pontjában Málta még ragasz­kodik álláspontjához: a zá­ródokumentumot az esetben hajlandó aláírni, ha a részt­vevők körében megállapodás jön létre a földközi-tengeri térség biztonságával foglal­kozó értekezlet összehívásá­ról. A bécsi Arbeiter Zeitung című lapban megjelent in­terjúban az osztrák külügy­miniszter ugyan felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad párhuzamot vonni a madridi megállapodási kész­ség, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött Genfben folyó leszerelési tárgyalások között, mégis rá­mutatott: a madridi találko­zó esetleges kudarca nagy­mértékben gátolta volna a genfi kibontakozást is. Ilyen értelemben remélhető, hogy Madrid hatása a svájci kon­ferencia-városban is érezhe­tő lesz. Erwin Lánc foglalkozott a közép-amerikai válsággóc­cal is, amely — az amerikai nukleáris rakéták tervezett nyugat-európai telepítése mellett — ugyancsak jelen­tős mértékben befolyásolja a nemzetközi kapcsolatok ala­kulását. Az osztrák diplomá­cia vezetője állást foglalt a salvadori kérdés erőszakmen­tes, a külső beavatkozást ki­záró rendezése mellett. Bizonyos jelek arra utal­nak — mondotta az interjú­ban Lánc külügyminiszter —, hogy az Egyesült Államok kormánya is belátja lassan: a katonai eszkaláció nem se­gíti elő a súlyos probléma megoldását. Lánc nem említette, milyen jelekre gondol. Bízunk abban, hogy a tér­ségben létrejönnek a felté­telek a külső beavatkozástól mentes kibontakozásra. Az állandó külső katonai nyo­más és veszélyeztetettség nem segíti elő a belső de­mokratikus fejlődést — mon­dotta interjújában az osztrák külügyminiszter. A madridi találkozó ked­den délelőtt teljes üléssel folytatta munkáját. A soros elnök Málta delegátusa volt. Az elsőként felszólalt hol­land delegátus Máltának a záródokumentum-tervezet előzetes egyhangú jóváhagyá­sát. akadályozó magatartását szokatlanul erős szavakkal, komolytalannak minősítve, sürgette, hogy a földközi-ten­geri szigetország mielőbb változtasson álláspontján. Egyben közölte, hogy a nyu­gati országok elfogadhatat­lannak tartják a máltai ja­vaslatokat. Megfigyelők szerint több küldöttség azt remélte, hogy a másfél napos szünet eset­leg elegendőnek bizonyul a máltai vélemény megváltoz­tatásához. Ezt a várakozást a délelőtti ülés nem igazolta. A keddi tanácskozás rö­vid déli szünet után azzal folytatódott és ért véget, hogy bejelentették: a követ­kező teljes ülés csütörtökön délelőtt lesz. II110 i&fiziKiativ csoportjának ülése Nem tartalmaz' új elemet a NATO különleges konzulta­tív csoportjának keddi érte­kezletéről kiadott közlemény. A csoport ülésén ezúttal a közepes hatótávolságú raké­tákról folytatott genfi tár­gyalási forduló eseményeit értékelte és vitatta meg, hogy milyen álláspontot képvisel­jen az Észak-atlanti Szerző­dés Szervezete a szeptember 6-án kezdődő újabb tárgya­lási szakasszal kapcsolatban. A közleményből kiderül, hogy a NATO-szúvetségesek min­den rész 1 kérdésben támo­gatják a Genfben eddig kép­viselt amerikai álláspontot. A közlemény emlékeztet arra. hogy- az Egyesült Álla­mok a „tárgyalások előmoz­dítása érdekében” a nulla­megoldás helyett az úgyne­vezett közbülső megoldásra tett javaslatot, vagyis, hogy a felek rögzítsék valahol 50 és 450 között a közepes ható- távolságú rakétáikon elhelye­zett robbanótöltetek számát. Mint Richard Burt amerikai külügyi államtitkár, a cso­port elnöke sajtóértekezle­tén utalt rá: „ez a rugalmas, az erők egyensúlyán alapuló javaslat a NATO tárgyalási pozíciója az újabb forduló előtt”. . Mint ismeretes, a Szovjet­unió az egyenlő biztonság el­ve megsértésének tekinti ezt a javaslatot, mert az nem veszi figyelembe sem a.Nyu- gat-Európában már telepí­tett amerikai közepes ható­sugarú repülőgépeket és egyéb előretolt rendszereket, sem pedig a brit és francia nukleáris ütőerőt. A Szovjetunió többször utalt arra. hogy a telepítés megkezdésével való fenye­getés nem mozdítja előre a tárgyalásokat. A NATO kon­zultatív csoportja figyelmen kívül hagyja ezt az állás­pontot, amikor megjegyzi: „A rakétatelepítés megkez­dése után is változhat a te­lepítés mértéke, a konkrét genfi eredmények függvé­nyében. Az Egyesült Államok és szövetségesei nem adják fel a tárgyaláson rendezésre irányuló fáradozásaikat, és a már Nyugat-Európába tele­pített rakétákat is le lehet szerelni”. Szocialista horizont Laosz: Egymillió fonna rizs A laoszi mezőgazdaság 19!iü-bun érte el először az egymillió tonnás rizster­mést. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ebből az alapvető élelmezési cikk­ből az ország önellátóvá vált. A következő év — hála a rendkívül kedvező időjárási viszonyoknak — rekordtermést hozott: 1,15 millió tonna rizst sikerült betakarítani. S bár tavaly rendkívüli szárazság súj­totta Laoszt — a termés mégis 1,1 millió tonna volt. A rizstermelés növekedé­se mellett néhány más nö­vényi kultúrában is jelen­tős eredmények születtek. A szójaterméá 1962-ben például 25 százalékkal múlta felül az előző évit. Nyilván a kedvező ered­mények ' is hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt évben jelentősen erősödött a szö­vetkezet; szektor. 1982-ben 591 új termelőszövetkeze­tet hoztak létre, ezzel a számuk 1943-ra növeke­dett. A képen: Rizsbetakari- tás Vientiane tartomány­ban. Szerda, 1983. .július 27­Az Ae/y-Md At elmúlt években korszerű csomóp ont épült ki Miskolcon, ot Ady-hidnál, ahol a forgóimat író« nyitó berendezések szabályozzák. En nek tudható be, hogy nincs forgalmi torlódás a Búza téren, hogy a 3-as cs a 2ó-os főúton is fo fyamatosan folytathatják útjukat a jármüvek. Mezőgazdasági termelés és tárolás Egyensúlyzavarban A bőség zavara sem ked­vezd. Kellemesebb állapot ugyan a hiánynál, de a ne­hezen eladható készletek tá­rolása is csak a gondokat szaporítja. Az elmúlt eszten­dőben jó néhány mezőgazda- sági nagyüzem küszködött a bőség zavarával. Több alma, szőlő termett, mint amennyit tárolni tudtak a gazdaságok. Megteltek a szükségtárolók, amelyekben csak a minőség , romlásával lehetett tartani az árut. Tavaly az átlagos­nál nagyobb termés miatt nem lehetett kellően elhe­lyezni a mezőgazdasági ter­ményeket, de a tárolóterek befogadóképessége más esz­tendőkben is szűkös. A me­zőgazdasági termelés gyor­sabban növekedett, mint a tárolók kapacitása. MAGTÁR KÖLCSÖNBŐL Jól tükrözi ezt a helyzetet a gabonatermelés. Kenye­rünk alapanyagából, a bú­zából 0,9 tonna termett hek­táronként a második világ­háború befejeződésekor. 1959- ben. a szövetkezeti mező­gazdasúg kiteljesedésekor már 1,7 tonna, tavaly pedig 4,4 tonna. Mértéktartó szá­mítások szerint is évente 15 millió tonna gabonatermésre (kukoricával együtt) lehet számítani a következő évek­ben. Persze ezt nem kell egy­szerre tárolni, hiszen a bú­za aratásától .a kukorica be­takarításáig megcsappan a készlet, de így is egyidőben kell elhelyezni 11 millió tonna gabonát. S ennél na­gyobb tárolótérre van szük­ség, hiszen a magtárak nem tölthetők csordultig. A Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium számítá­sai szerint legalább 12 mil­lió tonna terményt befogadó magtárra lenne szükség, a tárolókapacitás viszont alig. haladja meg a 10 millió ton­nát. így másfél-kétmillió tonna gabonának nincs je­lenleg helye. A tárolótér bővítése elen­gedhetetlenül fontos felada­ta volt a mezőgazdaságnak. A minisztérium pályázatot hirdetett a tárolók építésé­re. s ehhez 30 százalékos tá­mogatást is adott a gazda­ságoknak. Termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok, különféle társulások jelent­keztek a pályázatra A s az idei esztendő végéig mint­egy 200 ezer tonna tárolótér elkészül a mezőgazdasági üzemekben. A gabonaipar is megkezdte áz építkezést, 105 ezer tonnával bővíti mag- tárkapacitását Az idei építkezések már valamelyest enyhítik a rak­tározási gondokat, ám a vég­ső megoldástól még messze vannak a gazdaságok. Köze­lebb juthatnak majd hozzá, hiszen magyar szakemberek a közelmúltban írtak alá kölcsönmegállapodást a vi­lágbank képviselőivel, s a hitelből támogatják az in- tenzív gabonatermelési prog­ramot, melynek része a tá­rolóterek építése is. Egy-két éven belül mintegy 800 ezer tonna gabonát befogadó . magtár épülhet még. (Folytatás a Z. oldalon) 4 Helyeződik a kajszlszüret A gönci és környék- 0 beli kajszibamekosok- ban befejezéshez kö­zeledik a szedés. A házikei­tek zömében már leszüretel lék az Ízes, illatos gyiimöl csőt. A Kossuth Tsz nagy­üzemi ültetvényein, ahol e hét elejére mái jóval több mint ötven vagon kajszit szedtek a fákról, a termés utolját szüretelik. A gönci Zöldért-telep keddig 33 va­gon barackot vásárolt fel a termelőktől, s várhatóan megközelítik idény végére a 40 vagonos felvásárlást. A 1 telepről, ahol felvételünk ké- f szült, eddig 13 vagon barac- [ kot exportáltak a szocialista | otszágokba, elsősorban ax jj NDK-ba és Lengyelországba, j 16 vagont pedig nyugati pia­cokra, Olaszországba és ax NSZK-ba irányítottak. MMMMkS

Next

/
Thumbnails
Contents