Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-26 / 175. szám

1983. július 26., kedd ’W< E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Kézművesek Borsodban Immár tizenhat esztendő telt « azóta, nogy a megyei tanáé.-; létrehozta a kazinc­barcikai központ irányításá­val működő Borsod megyei Kézműipari Vállalatot. A cél akkor elsődlegesen az volt, hogy megoldják a nehézipa­ri körzetekben a nők foglal­koztatását, a lehetőség sze­rint könnyűipari tevékeny­séggel. Ennek megfelelően szervezték meg a vállalat te­lepeit: Kazincbarcikán, Her- bolyán, Leninvárosban, Oz- don és Kurityánban. A kez­deti tevékenységi kör idő­közben módosult. A jelenle­gi munkáról, a vállalat táv­lati elképzeléseiről kérdez­tük Kecskés László főmér­nököt. — Egyik konfekcióüze- münk Kazincbarcikán mű­ködik, az úgynevezett nehéz- konfekció profiljába tartozó munka- és szabadidő-ruhá­zati cikkek készítésével fog­lalkoznak ott az asszonyok. 1 tt meghatározó a tőkés bér­munka, illetve kooperáció­ban, közvetett szovjet ex­portra termelnek.' Ugyancsak Kazincbarcikán foglalkozta­tunk egy bedolgozói részle­get, amelynek feladata hu­zalok varrása a habszivacs részlegünk számára. Másik konfekcióüzemünk Leninvá­rosban működik, három év­vel ezelőtt hoztuk létre. Ott döntően tőkés exportra dol­goznak az asszonyok, ám foglalkoznak az úgynevezett cartonplast csomagolóeszkö­zök készítésével, illetve a pvc-polietilén termékek fel­dolgozásával is. A kél kon­fekcióüzemet ellátó szabá­szatot Kazincbarcikán, illet­ve Herbolyán szerveztük meg. Ezek az üzemek gon­doskodnak továbbá a tmk- munkák elvégzéséről, s itt alakítottuk ki a központi rak­tárunkat, illetve a szállítási üzemet. Özdra sikkütőüze­met ' telepítettünk, női és gj'ermekruházali cikkek gyár­tására. Ezenkívül fenntar­tunk ott egy 111) főt foglal­koztató bedolgozói hálózatot is, ahol csecsemőruházati cikkeket állítanak elő. Ku­rityánban, illetve a Szeles­aknai telepünkön pedig po- liuretán habszivacs-feldolgo­zással foglalkoznak munká­saink. Ezeket a termékeket tervidőszakban a fejlődés egyenletesen dinamikus volt, s a vállalat közepes méretű­vé alakult. Két évvel ezelőtt azonban az előírt tervtelje­sítés már nem realizálódott. — Raktárra nem terme­lünk, tevékenységünket csak a piac határozhatja meg — vallja a főmérnök. — Ez év áprilisában szerződést kötöt­tünk a Produktorg Szer­vezési Vállalattal, a munka­szervezés javítása érdekében. A szerződés alapján még az idén meg kell oldani néhány alapvetően fontos feladatot. Nevezetesen: korszerűsíte­nünk kell az alapanyagrak­tári, s meg kell teremtenünk a szabászat és a varroda összhangját. Újszerű norma­technológiát akarunk kiala­kítani, az úgynevezett 3M- munkamódszer figyelembe­vételével. Jobban kell rea­gálnunk a kisszériás meg­rendelésekre, korszerű gyár­tásközi minőségellenőrzést kell megvalósítanunk. Ugyan­akkor törekszünk új anyagi ösztönzési rendszer kialakítá­sára. A megvalósítás határ­ideje: ez év november else­je. — A féléves mérlegzárás­hoz közeledve hogyan Össze­gezhető itt az eddig végzett munka'/ — Tulajdonkeppen sokkal kedvezőbben kezdődött az esztendő, mint tavaly — jegyzi meg a főmérnök. — Ebben az esztendőben 1510 millió forint termelési érték előállítását irányoztuk elő. Ebből 33 millió forint érté­kű a tőkés bérmunka. Az idén piaci értékesítési gond­jaink nem voltak. Gondot legfeljebb az alapanyag-ellá­tás okozott eddig. Nyolcvan­hárommilliós értéket állí­tottunk elő — öt hónap alatt 6,5 millió forint nyereséget realizáltunk. Létszámgond­jainkat megpróbáltuk ellen­súlyozni. Felmértük: a női dolgozók szívesebben vállal­ják családi okok miatt az egyműszakos munkavégzést. Éppen ezért megváltoztattuk konfekcióüzemeinkben a munkarendet. Ennek megfe­lelően a leninvárosi konfek­cióüzemünkben már vala­mennyi dolgozó, a kazincbar­cikai konfekcióüzemünkben Pálmai László acélgyártó az V. számú kohó csapolósát ellenőrzi Utassy Béla olvasztár próbát vesz Németh Béla, első segéd munka közben Ózd. július 30., szer­te da, 12 óra. Felharsan a delet jelző gyári kürt. Árnyékban 32 Celsi- us-fokot jelez a hőmérő. Zavartalanul és folyama­tosan dolgoznak az Ózdi Kohó-kánikula Kohászati Üzemek gyár­egységéi. Az acélmű, a ko­hóüzem körül remegni lát­szik a poros, gázos levegő, a zaj szinte elviselhetetlen. Suyranka László, a kohá­sza ii gyáregység főmérnö­ke arról tájékoztat, hogy 3100 tonna acélt termelnek naponta. Különösen az úgy nevezeti melegüzemek, a kemencesor, az öntecs­sor, a folyamatos acélmű, a tűzálló anyagüzem dolgo­zói és a dárusok szenvedik meg ezt a nagy meleget. A kohóüzemben a nyersvas öntőgép kezelői és a kőmű­ves karbantartok vannak a legnehezebb helyzetben. Ezeken a veszélyes helye­ken, ahol mód van rá, vál­tassa! dolgoznak. Az öntőcsarnokban több mint 30 Celsius-fokot mu­tat a hőmérő, de a kemen­cesoron sem sokkal kisebb a hőség. Az olvasztárok nehéz védőfelszerelésben — zöld színű, lángálló ruha, tüzet tűrő bakancs, vagy csizma — dolgoznak. Pál­mai László acélgyártó irá­nyít az V. számú kemencé­hez. Csapoláshoz készül­nek. Németh Béla nyitja meg a csapolónyílást. Az 1630 Ceisius-fokos acélfo­lyam megindul az üstbe. Lassan megtelik és pörkö­ld meleget áraszt. Az öt­vözőanyagokat közelről kell beleszórni. Az 54 éves ko­hász 37 éve dolgozik a gyárban, 26 éve a pódiu­mon. Nyugdíjba készül. A 111. számú kemencénél Utassy Béla olvasztár vesz próbát egy hatalmas kanál segítségével. Rövid ideig nyitják meg a kemence- ajtót: szemkápráztató fény és verejtéket sajtoló hő csapódik Bacsó Károly ol­vasztár 111-ra is. Göczo István kemenceso­ri üzemvezető arról beszél: hogy a javításokat lehető­leg éjszaka végzik el. ami­kor nincs ilyen meleg. Tisztelettel adom vissza a védőszemüveget... * A gyárban délelőtt 9060, délután 7000, éjjel 5000 li­ter, literenként 1 ezrelék sót tartalmazó, nagy meny- nyiségű jéggel hütött szó­davíz fogj' el. Szöveg: Oravec Janóé Kép: Mizerak István A hétvégi szállítások ösz­tönzésére a MÁV júliustól kísérletképpen vállalta, kár­térítést fizet, amennyiben a fuvaroztató egy héttel előre bejelentett és visszaigazolt igényét nem tudja teljesíte­ni. A MÁV új kezdeményezé­se egyike azoknak a szerve­Ha emblémás — veheti?! e# Őrjárat a kesztyű korul többnyire a bútoripar részé­re készítjük, közveiett ex­portra, de matracokat, ülő- pámákat, mosdószivacsokat is gyártunk itt, a belkereske­delem számára. A könnyűipar gondjaitól a Borsod megyei Kézműipa­ri Vállalat sem .mentes. Jól­lehet, a vállalat valamennyi gazdasági mutatója azt bi­zonyítja, hogy az V. ötéves Változott a román lej nem kereskedelmi (turista) árfolyama: az eddigi 12,50 lej helyett 13,52 lejbe kerül 1 dollár. A lej árfolyama hasonló arányban változott u nem szocialista országok valutájá­hoz és a jugoszláv dinárhoz képest is. A román külkereskedelmi bank közölte, hogy az intéz kedés, vagyis a lejnek a dol­lárhoz képest történt ismé­telt leértékelésének célja a külföldi turistaforgalom nö­velésének elősegítése Romá­niában. A lej dollárárfolyama leg­utóbb 1982 december 29-én változott, amikor 1 dollár ér­téke 11 lejről 12,50 lejre nö­vekedett. * A Szovjetunió egységes földgázszállitó rendszerébe bekapcsolták az Urengoj— Uzsgorod között húzódó transzkontinentális gázveze­ték első ezer kilométeres sza­kaszát, amely az Ural hegy­ségig szállítja a földgázt. Az pedig a munkások 75 száza­léka egy műszakban dolgo­zik. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk: sikerült von­zóbbá tenni mindkét üzemet, többen jelentkeznek munká­ra most a fiatal lányok, s a gyermekgondozási segély le­telte után is visszatérnék hozzánk az asszonyok. r>. n. egyik legbonyolultabbnak szá­mító északi vezetékszakaszt, amely a tyumenyi körzet te­rületén halad végig, az épí­tők a mostoha időjárás elle­nére határidőre adták át. A vezetékkel egyidejűleg elké­szült két üzem is, amely a földgáz komplex elkészítését végzi. A világon eddig még nem colt példa csővezeték ilyen gyors ütemű lefekteté­sére. * A Steyr-Daimler-Puch cég hatévi próbálkozása után be­tört a kínai piacra: első íz­ben sikerült teherautók el­adásáról szerződést kötnie. Egyelőre 52 darab Steyr te­herautó kerül Kínába, 50-et a kínai kőolajipari minisz­térium az olajfúrásoknál fog felhasználni, kettőt pbdig az erdőgazdaság kapott. A megrendelés értéke 40 millió schilling, a szállítás novemberben kezdődik. Az osztrák cég szóvivője szerint, szerény üzletről van ugyan szó, de a Steyr-nek sikerült megvetnie lábát Kínában, és zési intézkedéseknek és ked­vezményeknek, melyek célja, hogy a vasúti teherkocsik hétvégi kihasználtsága ja­vuljon. Így a vasút évente 3 —4 millió tonnával több árut továbbíthatna, ami különösen az őszi csúcsidőszakban je­lentene nagy segítséget, ami­kor a mezőgazdasági termé­nyek többsége elszállításra vár. most Linzben remélik, hogy az első üzletet újabbak fog­ják követni. * Az 1983—85. évi 3 éves be­ruházási terv szerint Len­gyelországban a fa- és pa­píriparba, továbbá az erdé­szetbe mintegy 119 milliárd zlotyt ruháznak be. Az ősz- szeg 65 százaléka jut a pa­píriparnak 35 százaléka az erdészetnek. Az ország köz­ponti népgazdasági tervében mindössze három nagyberu­házás szerepel, és ennek meg­felelően csak ezeket fogják központi eszközökből finan­szírozni. Ezek: a kwidzyni cellulóz- és papírgyár, a su- walki bútorgyár és Zarybun egy faforgácslemezgyár. Erre a három létesítményre 1985- ig az előirányzott teljes be­ruházási összegnek csupán 16 százaléka jut, a beruházási kiadások nagy részének fe­dezetét maguknak a vállala­toknak keli előteremteniük. Elvileg csak korszerűsítések kerülhetnek szóba, valamint a már megkezdett létesítmé­nyek továbbépítése. Napjainkban, amikor min­denütt többet, s jobb mun­kát kívánnak az emberektől, erihetöen előtérbe került a inunkásvédelem, fokozottan ügyelni kell a jobb munka- körülmények meg terem lesé­rt. A SZOT az utóbbi hóna­pokban több ízben szervezett szúrópróbaszerűen munka­védelmi őrjáratokat az üze­mekben, s gyors intézkedés­re szólították fel az. illetéke­seket a munkavédelmi örök, ha szabalytalanságot tapasz­taltak. A vizsgálatot végző szak­emberek útja először min­denütt a munkavédelmi fel­szerelések raktárába veze­tett. Ha a leltározáskor meg­találták a védőeszközökön az emblémát, amely szavatolja, hogy a termék jó, megfelel a szabványnak, megnyugodtak az ellenőrök. — Nem volt mindig ilyen egyszerű a dolgunk — jegyzi meg Krizsán József, az SZMT munkavédelmi felügyelője. — Korábban a védőeszközök minősége többnyire a gyártók lelkiismeretességétől függött, s a vásárló szakértelmén múlt, hogy mit választott. Nagyon meg kellett és meg is gondolták a vállalatoknál, hogy milyen védőeszközt v esznek meg. A hely zet négy évvel ezelőtt változott meg, amikor is a SZOT Munkavé­delmi Kutató Intézel felada­ta lelt. hogy alapos vizsgálat után eldöntse, milyen mun­kavédelmi eszközök kerül­hetnek forgalomba. A szab­ványosnak minősített termé­keket a gyártók azóta kötele­sek ellátni az intézet emblé­májával. Ilyen embléma nélkül munkavédelmi eszköz nem árusítható. Ez meg­könnyíti a választást a vál­lalatok számára, az emblé­ma bizalmat ad. A Lenin Kohászati Mü­vekben sem haboztak soká­ig, hogy kiadják-e a pénzt a szükséges, több ezer pár vé­dőkesztyűre, amely aztán később sok bosszúság forrá­sa lett. És még szerencse, hegy „csak” bosszúság, nem pedig súlyos üzemi baleset okozója lett az emberi fele­lőtlenség. A munkások egy­re többet panaszkodtak a vé­dőkesztyűkre, amelyek fel­sértették a kezüket, ha nagy nehezen sikerült felhúzni. Az LKM munkavédelmi fő­osztálya a munkások jogos panaszát továbbította a SZÓT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetéhez. hiszen ott minősítették annak ide­jén a termékei, A? intézet szakemberei ha­ladéktalanul megkezdték a vizsgálatot, amelynek során Borsodba is eljutottak. Meg­állapították, hogy a nagy mennyiségű hibás termékért a törteti tennéloszövetkeze­tni terheli a felelősség. S hogy mi köze van Törteinek Borsodhoz? Annyi, hogy a kesztyűgyártás egy részét a tsz bérmunkában kiadta a miskolci szociális foglalkoz­ta'ónak. s feltehetően éopen itt készültek az LKM által megvásárolt védőkesztyűk. Tóth Rudolf, a kutató in­tézet osztályvezetője és Kő­vári István, az SZMT mun­kavédelmi felügyelője a szo­ciális foglalkoztatóban vég­zett ellenőrzés során megál­lapította: az itt dolgozók teljes egészében vétlenek, hisz« bérmunkáról lévén szó, csak a tsz-töl kapott: alapanyaggal dolgozhattak. Sót mi több, ők is a károsul­tak közé tartoznak, hiszen, ha a kesztyűk forgalmazását betiltják, munkától, kereset­től esnek el a csökkent mun­kaképességű emberek. Az el­lenőrök a helyszínen a tsz újabb hajmeresztő ötletével is találkoztak. Arról van saó, hogy a kesztyűk erősítésévé szolgáló bőr helyett műanyag alapanyagot küldtek leg­utóbb. Szerencsére, az ily módon „megerősített” kesz­tyűk már nem juthatnak el a melegüzemekbe! Mint ahogy raktáron marad az a több ezres nagyságrendű, hibás kesztyükészlet is. amelyet az ellenőrök a tsz-nek a szociá­lis foglalkoztató szomszédsá­gában levő lerakató ban fel­fedeztek. A törtettek nem adták ol­csón portékájukat: a kesztyű párjáért 120 lorintot kértek. Számukra a vacak, filléres alapanyagokból gyártott, kesztyű, a munkásvédelem jó üzletnek bizonyult. Hogy ehhez hasonló eset ne fordul­hasson elő. gyakrabban, gyártói közben is szigorúbban ellenőrzik majd azokat az üzemeket, ahol munkavédel­mi cikkek készítésével fog­lalkoznak. A hibás termé­kekre a munkavédelmi fel­ügyelők felhívták a vállala­tok figyelmét, s kérik: a ko­rábbi gyakorlatnak megfele­lően. mintadarab alapján té­telesen vizsgálják át a meg­vásárolt védőkesztyűket. Déváid Hcdvl# , A világgazdaság hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents