Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-26 / 175. szám
1983. július 26., kedd ’W< E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Kézművesek Borsodban Immár tizenhat esztendő telt « azóta, nogy a megyei tanáé.-; létrehozta a kazincbarcikai központ irányításával működő Borsod megyei Kézműipari Vállalatot. A cél akkor elsődlegesen az volt, hogy megoldják a nehézipari körzetekben a nők foglalkoztatását, a lehetőség szerint könnyűipari tevékenységgel. Ennek megfelelően szervezték meg a vállalat telepeit: Kazincbarcikán, Her- bolyán, Leninvárosban, Oz- don és Kurityánban. A kezdeti tevékenységi kör időközben módosult. A jelenlegi munkáról, a vállalat távlati elképzeléseiről kérdeztük Kecskés László főmérnököt. — Egyik konfekcióüze- münk Kazincbarcikán működik, az úgynevezett nehéz- konfekció profiljába tartozó munka- és szabadidő-ruházati cikkek készítésével foglalkoznak ott az asszonyok. 1 tt meghatározó a tőkés bérmunka, illetve kooperációban, közvetett szovjet exportra termelnek.' Ugyancsak Kazincbarcikán foglalkoztatunk egy bedolgozói részleget, amelynek feladata huzalok varrása a habszivacs részlegünk számára. Másik konfekcióüzemünk Leninvárosban működik, három évvel ezelőtt hoztuk létre. Ott döntően tőkés exportra dolgoznak az asszonyok, ám foglalkoznak az úgynevezett cartonplast csomagolóeszközök készítésével, illetve a pvc-polietilén termékek feldolgozásával is. A kél konfekcióüzemet ellátó szabászatot Kazincbarcikán, illetve Herbolyán szerveztük meg. Ezek az üzemek gondoskodnak továbbá a tmk- munkák elvégzéséről, s itt alakítottuk ki a központi raktárunkat, illetve a szállítási üzemet. Özdra sikkütőüzemet ' telepítettünk, női és gj'ermekruházali cikkek gyártására. Ezenkívül fenntartunk ott egy 111) főt foglalkoztató bedolgozói hálózatot is, ahol csecsemőruházati cikkeket állítanak elő. Kurityánban, illetve a Szelesaknai telepünkön pedig po- liuretán habszivacs-feldolgozással foglalkoznak munkásaink. Ezeket a termékeket tervidőszakban a fejlődés egyenletesen dinamikus volt, s a vállalat közepes méretűvé alakult. Két évvel ezelőtt azonban az előírt tervteljesítés már nem realizálódott. — Raktárra nem termelünk, tevékenységünket csak a piac határozhatja meg — vallja a főmérnök. — Ez év áprilisában szerződést kötöttünk a Produktorg Szervezési Vállalattal, a munkaszervezés javítása érdekében. A szerződés alapján még az idén meg kell oldani néhány alapvetően fontos feladatot. Nevezetesen: korszerűsítenünk kell az alapanyagraktári, s meg kell teremtenünk a szabászat és a varroda összhangját. Újszerű normatechnológiát akarunk kialakítani, az úgynevezett 3M- munkamódszer figyelembevételével. Jobban kell reagálnunk a kisszériás megrendelésekre, korszerű gyártásközi minőségellenőrzést kell megvalósítanunk. Ugyanakkor törekszünk új anyagi ösztönzési rendszer kialakítására. A megvalósítás határideje: ez év november elseje. — A féléves mérlegzáráshoz közeledve hogyan Összegezhető itt az eddig végzett munka'/ — Tulajdonkeppen sokkal kedvezőbben kezdődött az esztendő, mint tavaly — jegyzi meg a főmérnök. — Ebben az esztendőben 1510 millió forint termelési érték előállítását irányoztuk elő. Ebből 33 millió forint értékű a tőkés bérmunka. Az idén piaci értékesítési gondjaink nem voltak. Gondot legfeljebb az alapanyag-ellátás okozott eddig. Nyolcvanhárommilliós értéket állítottunk elő — öt hónap alatt 6,5 millió forint nyereséget realizáltunk. Létszámgondjainkat megpróbáltuk ellensúlyozni. Felmértük: a női dolgozók szívesebben vállalják családi okok miatt az egyműszakos munkavégzést. Éppen ezért megváltoztattuk konfekcióüzemeinkben a munkarendet. Ennek megfelelően a leninvárosi konfekcióüzemünkben már valamennyi dolgozó, a kazincbarcikai konfekcióüzemünkben Pálmai László acélgyártó az V. számú kohó csapolósát ellenőrzi Utassy Béla olvasztár próbát vesz Németh Béla, első segéd munka közben Ózd. július 30., szerte da, 12 óra. Felharsan a delet jelző gyári kürt. Árnyékban 32 Celsi- us-fokot jelez a hőmérő. Zavartalanul és folyamatosan dolgoznak az Ózdi Kohó-kánikula Kohászati Üzemek gyáregységéi. Az acélmű, a kohóüzem körül remegni látszik a poros, gázos levegő, a zaj szinte elviselhetetlen. Suyranka László, a kohásza ii gyáregység főmérnöke arról tájékoztat, hogy 3100 tonna acélt termelnek naponta. Különösen az úgy nevezeti melegüzemek, a kemencesor, az öntecssor, a folyamatos acélmű, a tűzálló anyagüzem dolgozói és a dárusok szenvedik meg ezt a nagy meleget. A kohóüzemben a nyersvas öntőgép kezelői és a kőműves karbantartok vannak a legnehezebb helyzetben. Ezeken a veszélyes helyeken, ahol mód van rá, váltassa! dolgoznak. Az öntőcsarnokban több mint 30 Celsius-fokot mutat a hőmérő, de a kemencesoron sem sokkal kisebb a hőség. Az olvasztárok nehéz védőfelszerelésben — zöld színű, lángálló ruha, tüzet tűrő bakancs, vagy csizma — dolgoznak. Pálmai László acélgyártó irányít az V. számú kemencéhez. Csapoláshoz készülnek. Németh Béla nyitja meg a csapolónyílást. Az 1630 Ceisius-fokos acélfolyam megindul az üstbe. Lassan megtelik és pörköld meleget áraszt. Az ötvözőanyagokat közelről kell beleszórni. Az 54 éves kohász 37 éve dolgozik a gyárban, 26 éve a pódiumon. Nyugdíjba készül. A 111. számú kemencénél Utassy Béla olvasztár vesz próbát egy hatalmas kanál segítségével. Rövid ideig nyitják meg a kemence- ajtót: szemkápráztató fény és verejtéket sajtoló hő csapódik Bacsó Károly olvasztár 111-ra is. Göczo István kemencesori üzemvezető arról beszél: hogy a javításokat lehetőleg éjszaka végzik el. amikor nincs ilyen meleg. Tisztelettel adom vissza a védőszemüveget... * A gyárban délelőtt 9060, délután 7000, éjjel 5000 liter, literenként 1 ezrelék sót tartalmazó, nagy meny- nyiségű jéggel hütött szódavíz fogj' el. Szöveg: Oravec Janóé Kép: Mizerak István A hétvégi szállítások ösztönzésére a MÁV júliustól kísérletképpen vállalta, kártérítést fizet, amennyiben a fuvaroztató egy héttel előre bejelentett és visszaigazolt igényét nem tudja teljesíteni. A MÁV új kezdeményezése egyike azoknak a szerveHa emblémás — veheti?! e# Őrjárat a kesztyű korul többnyire a bútoripar részére készítjük, közveiett exportra, de matracokat, ülő- pámákat, mosdószivacsokat is gyártunk itt, a belkereskedelem számára. A könnyűipar gondjaitól a Borsod megyei Kézműipari Vállalat sem .mentes. Jóllehet, a vállalat valamennyi gazdasági mutatója azt bizonyítja, hogy az V. ötéves Változott a román lej nem kereskedelmi (turista) árfolyama: az eddigi 12,50 lej helyett 13,52 lejbe kerül 1 dollár. A lej árfolyama hasonló arányban változott u nem szocialista országok valutájához és a jugoszláv dinárhoz képest is. A román külkereskedelmi bank közölte, hogy az intéz kedés, vagyis a lejnek a dollárhoz képest történt ismételt leértékelésének célja a külföldi turistaforgalom növelésének elősegítése Romániában. A lej dollárárfolyama legutóbb 1982 december 29-én változott, amikor 1 dollár értéke 11 lejről 12,50 lejre növekedett. * A Szovjetunió egységes földgázszállitó rendszerébe bekapcsolták az Urengoj— Uzsgorod között húzódó transzkontinentális gázvezeték első ezer kilométeres szakaszát, amely az Ural hegységig szállítja a földgázt. Az pedig a munkások 75 százaléka egy műszakban dolgozik. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk: sikerült vonzóbbá tenni mindkét üzemet, többen jelentkeznek munkára most a fiatal lányok, s a gyermekgondozási segély letelte után is visszatérnék hozzánk az asszonyok. r>. n. egyik legbonyolultabbnak számító északi vezetékszakaszt, amely a tyumenyi körzet területén halad végig, az építők a mostoha időjárás ellenére határidőre adták át. A vezetékkel egyidejűleg elkészült két üzem is, amely a földgáz komplex elkészítését végzi. A világon eddig még nem colt példa csővezeték ilyen gyors ütemű lefektetésére. * A Steyr-Daimler-Puch cég hatévi próbálkozása után betört a kínai piacra: első ízben sikerült teherautók eladásáról szerződést kötnie. Egyelőre 52 darab Steyr teherautó kerül Kínába, 50-et a kínai kőolajipari minisztérium az olajfúrásoknál fog felhasználni, kettőt pbdig az erdőgazdaság kapott. A megrendelés értéke 40 millió schilling, a szállítás novemberben kezdődik. Az osztrák cég szóvivője szerint, szerény üzletről van ugyan szó, de a Steyr-nek sikerült megvetnie lábát Kínában, és zési intézkedéseknek és kedvezményeknek, melyek célja, hogy a vasúti teherkocsik hétvégi kihasználtsága javuljon. Így a vasút évente 3 —4 millió tonnával több árut továbbíthatna, ami különösen az őszi csúcsidőszakban jelentene nagy segítséget, amikor a mezőgazdasági termények többsége elszállításra vár. most Linzben remélik, hogy az első üzletet újabbak fogják követni. * Az 1983—85. évi 3 éves beruházási terv szerint Lengyelországban a fa- és papíriparba, továbbá az erdészetbe mintegy 119 milliárd zlotyt ruháznak be. Az ősz- szeg 65 százaléka jut a papíriparnak 35 százaléka az erdészetnek. Az ország központi népgazdasági tervében mindössze három nagyberuházás szerepel, és ennek megfelelően csak ezeket fogják központi eszközökből finanszírozni. Ezek: a kwidzyni cellulóz- és papírgyár, a su- walki bútorgyár és Zarybun egy faforgácslemezgyár. Erre a három létesítményre 1985- ig az előirányzott teljes beruházási összegnek csupán 16 százaléka jut, a beruházási kiadások nagy részének fedezetét maguknak a vállalatoknak keli előteremteniük. Elvileg csak korszerűsítések kerülhetnek szóba, valamint a már megkezdett létesítmények továbbépítése. Napjainkban, amikor mindenütt többet, s jobb munkát kívánnak az emberektől, erihetöen előtérbe került a inunkásvédelem, fokozottan ügyelni kell a jobb munka- körülmények meg terem lesért. A SZOT az utóbbi hónapokban több ízben szervezett szúrópróbaszerűen munkavédelmi őrjáratokat az üzemekben, s gyors intézkedésre szólították fel az. illetékeseket a munkavédelmi örök, ha szabalytalanságot tapasztaltak. A vizsgálatot végző szakemberek útja először mindenütt a munkavédelmi felszerelések raktárába vezetett. Ha a leltározáskor megtalálták a védőeszközökön az emblémát, amely szavatolja, hogy a termék jó, megfelel a szabványnak, megnyugodtak az ellenőrök. — Nem volt mindig ilyen egyszerű a dolgunk — jegyzi meg Krizsán József, az SZMT munkavédelmi felügyelője. — Korábban a védőeszközök minősége többnyire a gyártók lelkiismeretességétől függött, s a vásárló szakértelmén múlt, hogy mit választott. Nagyon meg kellett és meg is gondolták a vállalatoknál, hogy milyen védőeszközt v esznek meg. A hely zet négy évvel ezelőtt változott meg, amikor is a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézel feladata lelt. hogy alapos vizsgálat után eldöntse, milyen munkavédelmi eszközök kerülhetnek forgalomba. A szabványosnak minősített termékeket a gyártók azóta kötelesek ellátni az intézet emblémájával. Ilyen embléma nélkül munkavédelmi eszköz nem árusítható. Ez megkönnyíti a választást a vállalatok számára, az embléma bizalmat ad. A Lenin Kohászati Müvekben sem haboztak sokáig, hogy kiadják-e a pénzt a szükséges, több ezer pár védőkesztyűre, amely aztán később sok bosszúság forrása lett. És még szerencse, hegy „csak” bosszúság, nem pedig súlyos üzemi baleset okozója lett az emberi felelőtlenség. A munkások egyre többet panaszkodtak a védőkesztyűkre, amelyek felsértették a kezüket, ha nagy nehezen sikerült felhúzni. Az LKM munkavédelmi főosztálya a munkások jogos panaszát továbbította a SZÓT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézetéhez. hiszen ott minősítették annak idején a termékei, A? intézet szakemberei haladéktalanul megkezdték a vizsgálatot, amelynek során Borsodba is eljutottak. Megállapították, hogy a nagy mennyiségű hibás termékért a törteti tennéloszövetkezetni terheli a felelősség. S hogy mi köze van Törteinek Borsodhoz? Annyi, hogy a kesztyűgyártás egy részét a tsz bérmunkában kiadta a miskolci szociális foglalkozta'ónak. s feltehetően éopen itt készültek az LKM által megvásárolt védőkesztyűk. Tóth Rudolf, a kutató intézet osztályvezetője és Kővári István, az SZMT munkavédelmi felügyelője a szociális foglalkoztatóban végzett ellenőrzés során megállapította: az itt dolgozók teljes egészében vétlenek, hisz« bérmunkáról lévén szó, csak a tsz-töl kapott: alapanyaggal dolgozhattak. Sót mi több, ők is a károsultak közé tartoznak, hiszen, ha a kesztyűk forgalmazását betiltják, munkától, keresettől esnek el a csökkent munkaképességű emberek. Az ellenőrök a helyszínen a tsz újabb hajmeresztő ötletével is találkoztak. Arról van saó, hogy a kesztyűk erősítésévé szolgáló bőr helyett műanyag alapanyagot küldtek legutóbb. Szerencsére, az ily módon „megerősített” kesztyűk már nem juthatnak el a melegüzemekbe! Mint ahogy raktáron marad az a több ezres nagyságrendű, hibás kesztyükészlet is. amelyet az ellenőrök a tsz-nek a szociális foglalkoztató szomszédságában levő lerakató ban felfedeztek. A törtettek nem adták olcsón portékájukat: a kesztyű párjáért 120 lorintot kértek. Számukra a vacak, filléres alapanyagokból gyártott, kesztyű, a munkásvédelem jó üzletnek bizonyult. Hogy ehhez hasonló eset ne fordulhasson elő. gyakrabban, gyártói közben is szigorúbban ellenőrzik majd azokat az üzemeket, ahol munkavédelmi cikkek készítésével foglalkoznak. A hibás termékekre a munkavédelmi felügyelők felhívták a vállalatok figyelmét, s kérik: a korábbi gyakorlatnak megfelelően. mintadarab alapján tételesen vizsgálják át a megvásárolt védőkesztyűket. Déváid Hcdvl# , A világgazdaság hírei