Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-16 / 167. szám
ESZfiK-RAGYARDRSZÄG 19 1?I3. július 16., siomEat MF EW ® „ ET tgy ősi me FotS: Magi Anlcrf Faragásra előkészített béléskövek Nemrégiben szakemberek Jártak a sárospataki malomkőgyárban. Számba vették az ásványtani és ipartörténeti szempontból jelentős értékeket. Afféle leltárt készítettek az utókor számára egy kihalóban levő ősi mesterség évszázados múltjáról. Ma már jobbára csak az idegenforgalmi látványosságok közé tartozik — az ipar- történeti szempontból is értékes — sárospataki malomkőgyár. A régiek nevezték így „gyárnak” ezt a kis mari ufak túrás üzemet, amely a feldolgozáshoz szükséges követ, a kemény kvarcitot századokon át a közeli Megyer- hegyből, majd ennek kimerülése trtán a Király-hegy- böL, illetőleg a Botkőből kapta; A 303 méter magas Me- gyer-hegy a Zempléni-hegység keleti vonulatának egyik előreugró vulkáni kúpja. Oldalain kövér levelű furmint-, hárslevelű- és muskotályvenyigéket fürdetnek tavasztól őszig a fénylő napsugaraié. A Megyer ugyanis egyike azoknak a hegyeknek, ahol. ■— kedvező időjárás esetén — Tokaj-Hegyalja világhírű bora, a tüzes, zamatos aszú és szamorodni terem. Másik nevezetessége a hegynek, ami a Megy erre közelről és messzebbről is sok kirándulót vonz, a tetején látható tengerszem. A kúp alakú hegytetőt mintegy 40 méter mély bányavágat osztja ketté, hossza 150, szélessége 50 méter. A kimerült bánya helyén sziklafalakkal bezárt mesterséges tavacska képződött, ameiyet a zempléniek — egy kis túlzással — tengerszemnek neveznek. Évszázadok alatt alakult ki a Megyei-hegyi bányakatlan. Az 1400-as évektől kezdve itt bányászták a malomkő készítéséhez szükséges kvarcitot. A pataki vár urai: a Perénylek, Dobók, Rákóczi ak termeltették ki és készíttették el ói. malomköveket, s ebből jelentős haszna származott a pataki uradalomnak. Később a helybeli bányászcéh tulajdonába került a malomkő kitermelése és faragása. De volt időszak, amikor sok kistulajdonos bá- nyászbirtokosságot, afféle mai ipari termelőszövetkezetet hozott létre. Régen egyetlen darabból faragták ki a pataki malomkövet A sima bányafalon „cirkálómmal” kijelölték a kő kerületét, majd a sziklából ki vésték. Nagy kelendőségnek örvendtek ezek a kövek idehaza és külföldön.. A viza-, r-záraz- és szélmalmokban Tiszt, dara őrlésére használták. Sokat szállítottak belőle Oroszországba, Olaszországba, Baj{»országba, a galíciai, romániai, dalmáciai, szerbiai, morvaországi malmokba. A londoni világkiállításon ram gos díjat szerzett a kis üzem-; nek, A hires Orenburg! pehely- kendo — pókbálószövevény, amely egy gyűrűn is keresztülhúzható, még könnyebb és finomabb lesz. Ezen mtinkáBcodnafe az orenburgi terület nemesitő tudósai. Az egyik szovhozban új fehér kecskefajtát tenyésztettek ki. Az új pihéből kötött első csipkehálók kitűnnek jó minőségükkel, nincs szükség a munkaigényes, A múlt század derekán kimerült a Megyer-hegyi bánya, de a malomkőgyártás nem szűnt meg. Előbb a Király-hegy, az utóbbi években, évtizedekben pedig a Bolkő szolgáltatta, illetve szolgáltatja a követ a munkásai létszámában egyre összébb zsugorodó üzerb. számára. A technika fejlődésével az acélhengerek fokozatosan kiszorították a malmokból a malomkövet,,de azért még a felszabadulást követő időkben is foglalkoztak a készítésével. Ezeket azonban már nem liszt őrlésére, hanem abraktakarmányok darálására használták. Egy Időben pataki kövek őrölték a szegedi. és kalocsai malmokban a Duna—Tisza-közének „piros aranyát”, a paprikát, s ugyanerre a célra Csehszlovákiából és Bulgáriából is kaptak megrendeléseket. Napjainkban annyira csökkent a hajdani céhes ipar tevékenysége, hogy az ősi mesterség utolsó mohikánjai ma már nem is malom- vagy darálóköveket, hanem ásványok, festékek őrléséhez szükséges bélésköveket faragnak. Tavasztól őszig a Botkőn kibányásszák a vulkáni eredetű, gejzírekben oldott kvarcitot, s ha pár száz tonnányi kővel meghordták a műhely udvarát, hozzálátnak a kockák faragásához. A „készterméket” aztán Budapestre szállítják az Épületkerámia-ipari Vállalatnak. A Megyer-hegyi tergerszem fenekén — a letűnt, századok emlékeként — ma. is láthatók félig vagy egészen kifa rágott; malomkövek, kőzetében pedig tengericsiga kövületek találhatók. A tengerszem és néhány hektárnyi környéke, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága természetvédelmi területté nyilvánított, megyénk egyik- legérdekesebb élő, szabadtéri múzeuma. Hegy? .foraof hosszadalmas fehérítés! folyamatra, „Ilyen pilléről csak álmodni lehet” — mondták a? idősebb fonónők, amikor kezük hozzáért a habfehér, finom fonalakból álló, majdnem súlytalan tömeghez. A nyájban több mint 500 .fehér kecske van, a szakértők szerint, ez a szám 3—4 év múlva két és fél ezerre növekszik. Kanadában a sörétszemek minden évben a kacsák ezreinek a pusztulását okozzák. Nem mintha ilyen sokat lelőnének közülük, hanem azért, mert a kacsák megmérgezik magukat a sörétszemekkel. Lövések révén mintegy 600 tonna sörét kerül évenként a vízimadarak életterébe. A madarak, különösen azok a faj ok; amelyek a vizek fenekén és iszapjában kutatnak táplálék után, a magvakkal és a homok- szemcsékkel együtt a sörétszemeket is megeszik. A rágógyomorba kerülnek, ahol linóm porrá őrlődnek, feloldódnak, és a vérkeringésbe jutnak. Feltételezik, hogy egyetlen sörétszem halálos ólomadagot tartalmazhat. A kanadai Nemzeti Kutatótanács keresi a módszert, hogyan lehetne megszüntetni ezt a veszélyt. Olyan söré tjei kísérleteznek, amelyben vízben oldódó kötőanyag tartja össze az ólomport Száraz állapotban szilárd és vadászásra alkalmas, vízbe vagy iszapba hullva azonban szétesik és finoman eloszlik. Reuma' Román kutatók meg viza-- gátták néhány reumás betegség családon belüli halmozódását. Megállapították, hogy a heveny reumás izületi gyulladásban, vagy idült reumás csigolyabetegségekben szenvedő betegek családjaiban a betegségek előfordulási aránya 3,1, illetve 3,06 százalék. (Általános előfordulásúk aránya 0,57, illetve 0,11 százalék.) Az idült izületi gyulladás négyszer olyan gyakran fordul elő ugyanazon családon belül, mint általában. Minden arra utal, hogy a reumás betegségekben is szerepe van az öröklődésnek. Az öröklődő tényezőknek azonban valójában alárendelt szerepük van a környezeti hatások —■ elsősorban a kedvezőtlen lakásviszonyoki -- mellett Sztaieli ia-topp-kaiilt A „repülő karikák” egyik amerikai gyártócége most két részre szétszedhető karikákat kínál eladásra. A karika így könnyen szállítható és mivel több részből áll, az eddiginél lén/egesen kisebb helyen is elfér. Képünkön o modem, kevésbé dús csiszolás; mintázatú Jtrisíöfy- tórgyakból láthatunk néhányat A kristály üvegáru, $ nem tömegcikk, csak azok élvezhetik, akik nem sajnáljál! a tetemes ösz- szeget a beszerzésére. Előállításánál. a mai napig megmaradt az ősök öröksége: a kézi munka. Üvegfúvók formázzák az 1240—-1250 fokra hevített anyagot. Hat-hét dolgozó közös műve minden kehely, vagy talpas pohár. És ez csak a kezdet. A feszültség telenítö szalagon 800 fokról szobahőmérsékletre hűtenek le minden egyes darabot. A korongos csiszolóban gyémántköszörűkkel veszik munkába a kristályt. Az üveget a csiszolók díszítik: szálkázzák, hámozzák, ékéket, iurgöcsillagokat vésnek az oldalába. A leggyakrabban ismétlődő alapmotívum a ba- karáb-csillag. Lehet 16, 24 vagy 32 ága is, de mindegyik elhajlik. Az ékvágás aránylag egyszerű művelet, köny- nyebbes megtanulható, mint a szárcsiszolás, vagy a gravi- rozás. Ehhez már nem elég a gyakorlat és a kézügyesség. Rajzkészség, térlátás és sok lanlázia is kell ahhoz, hogy valaki tájképei, portrékat, figurákat véssen az üvegbe. Az üvegdivat jóval lassabban változik, mint más divatirányzatok. Világszerte a ma már évtizedek óta ismert csiszolási mintákat kedvelik. Általában kétféle kristályt állítanak elő: a kálit és az ólomkristályt. Az előbbi az egyszerűbb, a könnyebb súlyú, simább és olcsóbb. Alapanyaga: homok, szóda, ha- muzsir, dolomit. Az ólomkristályba dolomit helyett minium keiül. Ez az üveg drágább, de ugyanakkor nehezebb és csillogóbb. A hamu- zsírt az üveg „vajának” nevezik a szakemberek, ettől kapja szépen csillogó fényét a kristály. A színes, díszesen csiszolt ólomkristályok jól megfizetett produktumai az üvegiparnak. Cickányok 1 2 3 Az A, B. és C sor logikai sorrendben követik egymást. E logika alapján hányas számú ábra kerül a kérdőjel helyére? ■ > Beküldési határidő; július 21. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki. " A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: A 2-es. (Minden pont körüli négy szomszédos mező számjegyeinek összege 15.) Könyvet nyertek: Minyá Szilvin, Sajópálfala; Kalá Barnabás, TisZakeszi; Potoczki Ilona', Öcsanálos; Tónikát Éva, Miskolc; TIokicsik Tibor, Miskolc, A könyveket postán küldjük el, Rejtvény: Logika életmódot folytatnak. Mindent megtámadnak, amit csak le tudnak gyűrni, nemegyszer maguknál jóval nagyobb rágcsálókat, pockokat, egereket is megölnek. Fő táplálékukat a különböző rovarok és pókok, jelentik, de csigákat és gilisztákat is bekebeleznek. Szinte állandóan táplálék után járnak, az éjszakai és a. nappali órákban egyaránt tevékenykednek. Az erdőben az avar, a mezőn a gaz között mozognak, a vizicic- kányolí nevüknek megfelelően a patakmederben, a viz alatt is zsákmányolnak. Téli álmot nem alusznak, havas időben is táplálék után járnak. A cickányok szapora állatok, a nőstény egyszerre 6—10 fiat szül. Különösen a mezei és a keleti, cickány gyakran behúzódik az emberi lakások közelébe is, ahol pajtákban, kamrákban, száradó trágyakupacokban üt tanyát. A mezei cickánynál a „gyerek- sétáltatás” egészen sajátos formáját figyelték meg. Ilyenkor az anya megy elöl, egyik kicsi a farka tövét fogja, a második; ennek farkába kapaszkodik és így tovább. Ez akkor kör vetkezik be, lia az anya úgy érzi, vackát felfedezték, és kicsinyeit veszély fenyegeti. Hazánkban a cickányoknak mind a hat faja védett, pusztításuk tilos. Schmidt Egon Cickány Tavasszal és nyáron, ® különösen a reggéli és az alkonyati órákban, néha hangos cincogást hallunk a fű közül, de a hangok tulajdonosát többnyire nem sikerül megpillantanunk. ,a legtöbb em- 'ber egerekre vagy pockokra gondol ilyenkor, pedig ezek a magas cincogó hangok csaknem mindig a fű között rejtve mozgó, veszekedő vagy éppen párzáshoz készülődő cickányoktól származnak. Hazánkban a cickányoknak hat faját ismerjük. Ap. ró termetű állatkák, amelyek a rovarevő emlősök rendjébe tartoznak. Közülük a törpecíckány a Dél. Európában honos kisded- cickány után a föld második legkisebb állatfaja. A cickányokra jellemző az or- mányszerűen megnyúlt orr, a bársonyosan puha szőrzet és a hihetetlenül fejlett fogazat. A baglyok köpetei- ből előkerült cickányáll- kapcsokal szemlélve, nem tűnik túlzásnak; az a megállapítás, hogy ezeknek az ápró állatoknak, a fogazata viszonylag sokkal félelmetesebb, mint a tigrisé vagy az oroszláné. A hazai hal; faj közül a keleti és a mezei cickány fogai hófehérek, a két vízicickányé, a törpe- és az erdei cickányé vöröshegyüek. Egyáltalán nem véletlen, hogy a cickányoknak ilyen jól fejlett fogazatuk van, meri kifejezetten Ragadozó Hz oreÉerg! pielyHi Világszép kristályok
