Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-02 / 155. szám

1983. július 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 i Tanácstagokat kérdeztek fi kezszolgátatroi Tavaly több hónapig el­tartott egy érdekes beszélge­tés: népfrontaktivisták ke­resték .meg a községek, vá­mosok tanácstagjait, hogy .megkérdezzék őket munká­jukról. Hogyan, miképpen ..tudják ellátni feladatukat, mit tartanak jónak, hol kel­lene változtatni, szóval arról a rendkívüli súllyal bíró te­vékenységről beszélgettek, mit a tanácstagok végeznek a köz szolgálatában. A ta­pasztalatokkal nemrégiben a •megyei tanács ülése foglalko­zott. Ugyancsak a tapasztala­tok továbbításának, haszno­sításának szándékával a népfront megyei bizottsága úgynevezett tájkörzeti ta­nácskozásokat szervezett — ezek ,a közelmúltban feje­ződlek be —, mely tanácsko­zásokon a helyi párt- és ta­nácsi szervek vezetői is részt vettek. Az alábbiakban a ta­nácstagokkal folytatott be­szélgetések sommáját ezek­nek a beszélgetéseknek és a tájkörzeti tanácskozásoknak .két aktív részese, dr. Pusz­tai/ Béla, a népfront megyei alelnöke, és Éliás Attila, a népfront megyei bizottságá­nak politikai munkatársa ad­ja*... TÁRTAI,MASABB KÉPVISELET Ismert gazdasági gondjaink j*J}er.ére megyénk az elmúlt években hat (latosan gyara­podott, számos vonatkozás­ibán sikerült előbbre lépnünk. • Üj' ipari lermelőberendezé- ;.Jtek épültek mc-g, vagy a ré­giek közül több korszerűsö­dött. A mezőgazdasági terme­lés növekedett, általában az ellátás folyamatos, kiegyen­súlyozott volt. Túlzás nélkül állítható, hogy mindehhez a tanácstagoknak közük van. iSokrétű tevékenységükkel egyértelműen részesei a sike­reknek, az eredményeknek. A ciklus eltelt időszaká- 'bán ismét fejlődött a taná­csok népképviseleti, önkor­mányzati és államigazgatási jellege, bár az önkormány­zati jelleggel gondok is mu­tatkoztak, ezekről majd ké­sőbb. A tanácsok, a bizottsá­gi k munkáján ugyan to­pábbra is van mit javíta- ~tíí. de kétségtelen, hogy ez a ■testületi tevékenység színvo­nalasabb lett, az ülések de­mokratizmusa is erőteljese­den. Nagy fejlődés tapasztal­ható a fórumok adta lehető- •ségek hasznosításánál: eze­ket a fórumokat magas fokú eszmecserék jellemezték, az itt kialakult véleményekkel elősegítették számos kérdés­ben, problémakörben a he­lyénvaló döntés meghozata­lán, Mindez egyértelműen hozzájárult a lakossági érde­kek tartalmasabb képvisele­téhez. Általános véleményként jjhangzotl el: a tanácstagok Iszerint a tanácsi tevékeny­ségben az eddiginél nagyobb {szerepet kapott a szervező, szolgáltató funkció. Ily mó­don bővült az ellátás javítá­sát előmozdító-szolgáltató Szerepkör. Ugyancsak szóba került, hogy a megyei tanács­tagok városi és járási cso­portjai egyre értőbben, haté­konyabban segítik a helyi ta­nácstagok informálását. BONYOLULT IRATOK Sok tanácstag elmondotta, hogy a testületi tárgyalásra elkészített előterjesztések ál­talában terjedelmesek, bo­nyolultak, szakmai zsargon­nal telítettek, mindezek miatt nehezen érthetők. A döntési lehetőségekkel kapcsolato­san kifogásolták a javaslatok „lecsiszoltságát”, továbbá, hogy alig-alig léteznek alter­natívák, ily módon pedig a döntés inkább csak formális. Mindez azt is jelzi, hogy az önkormányzati jejleg fejlő­dése nem tudott lépést íarfa- ni a népképviseleti és állam- igazgatási jelleggel. Ismeretes az a törekvés, hogy a valóban közérdekű témákról minél szélesebb ré­tegekben essék szó. A tanács­tagok úgy vélik, hogy ezzel a lehetőséggel még inkább élni kell. A lakosságot érintő kér­désekben mindig el kell jutni a legszélesebb rétegekhez. Mint például a községek né­pességmegtartó erejének fo­kozása témájában, az agglo­meráció, a városkörnyéki igazgatás, a tsz-ek kiegészítő tevékenysége, a kisvállalko­zások, a környezetvédelem és még egy sor más kérdésben.­TANÁCSTAGI ALAP Sok ember véleménye sze­rint hatékonyabb lehetne a tanácstagi munka, ha a ta­nácstagoknak meghatározott kereten belül bizonyos köte­lezettségek vállalására is le­hetőségük nyílna: olyan fel­adatok elvégzésére, amelye­ket a tanácstagok maguk szervezhetnének. Például egy-egy csapadékvíz-elvezető csatorna, vízáteresz megjaví­tására. Ehhez lenne szükség az úgynevezett tanácstagi alapra, amely nem pénzkeze­lést, hanem kötelezettségvál­lalási lehetőséget jelentene, kisebb feladatok elvégzésére. Az adminisztráció továbbra is a költségvetési ügyek in­tézőjénél maradna, de gör­dülékenyebbé válhatna a ki­sebb ügyek elintézése, me­lyekről a tanácstag — hely­ben élvén — gyorsan tájéko­zódik. A tájékozódással, a tájé­koztatással kapcsolatosan a tanácstagok ugyancsak kifo­gást emeltek. Némely köz­ségben a tanácsi döntésekről a lakók nem kapnak megfele­lő tájékoztatást. Az egykori dobszó már régen elhallga­tott, több hangoshíradó üzem- képtelen, megjavításukhoz, vagy teljes cseréjükhöz pénz kellene, maradnak hát az írá­sos hirdetmények, melyek sovány ^tájékoztatók. A társközségek helyzete ugyancsak szóba került. Ne­vezetesen: szükséges a társ­községekkel az eddiginél töb­bel foglalkozni, tenni értük, amit lehetséges, különösen most, amikor oly sokszor hal- iynk-szólunk a már említett népességmegtartó erő fokozá­sának. vagy éppen megterem­tésének szükségességéről. (priska) j Információs iroda jj a Keletiben íi ' . :j Nyári információs szolgá­latot nyitott az Express If­júsági és Diák Utazási Iroda a Keleti pályaudvar indulási .oldalán. A tájékoztató .iroda iá vidékről, vagy külföldről ideérkező fiataloknak nyújt segítséget szállásgondjaik megoldásához, és programo­kat is ajánl, a magyaron kí­vül több idegen nyelven, el­sősorban angolul, franciául, oroszul és németül. A reggel 7 és este 10 óra között folyamatosan nyitva tartó, telefonon is hívható információs iroda telefonszá­ma: 421-772. Országúti morál a közlekedésben naponta vizsgázunk Lehet-e általános érvényű véleményt alkotni a közleke­désben részt vevők magatartásáról, amely egyben jellemzi is közlekedésünk kultúráját? Ha igen, akkor ítéletünk ki­alakításában vajon mennyire befolyásol bennünket az a sok szélsőséges példa, amivel szinte nap mint nap talál­kozunk? Egyáltalán milyen a közlekedési morál hazánk­ban, a megyében? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a szerkesztőségünkben megtartott kerekasztal-beszélgetés során. Meghívott vendégeink: dr. Csohány Ferenc, a Mis­kolci Járásbíróság elnökhelyettese, közlekedési bíró, Pónus Ferenc rendőr őrnagy, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának vezetője, a Megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács titkára, Kovács István, a Volán 3-as számú Vállalat autóbuszvezetője, aki az elmúlt év vé- qéig 1 millió 250 ezer kilométert vezetett balesetmentesen. Tapasztalataik közreadása előtt néhány megállapításra hív. nőnk fel a figyelmet, amelyeket az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának legutóbbi ülésén fogalmaztak meg. Hazánkban évente 25 ezer ember sérül meg az uta­kon, a halálos áldozatok száma évék óta 2000 körül van. A közvetett és közvetlen anyagi kár öt-hat milliárd forint­ra tehető. A lakosság és a gépjármüvek számát tekintve megyénkben is hasonlóképpen alakulnak az arányok. Sőt idén az első fél évben csaknem 70 százalékkal emelkedett Borsodban a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. Az ittas vezetés a tavalyi 22 százalékról 27 százalékra ug­rott fel, amivel megyénk minden valószínűség szerint elfog­lalja a nagyon is "kétes értékű első helyet az országban. 1 Bszak-Magyarország: Ho­gyan ítélik meg megyénk közlekedési morálját mun­kájuk alapján? Pónus Ferenc: Az ismer­tetett féléves adatok ön­magukban is sokat monda­nak közlekedésünk helyze­téről, amit azonban ki kell egészítenem azzal, hogy az összes- balesetek száma csökkent, mintegy öt szá­zalékkal. Ez persze nem je­lent vigasztalást és ment­séget arra, hogy sokkal többen vesztették életüket az idén a borsodi utakon, mint tavaly június végéig. Ami változott: kevesebb a gyalogosok által előidézett halálos és súlyos kimene­telű esetek száma. Most viszont a motorosok hívták fel magukra a figyelmet, valamint a gyorshajtó au­tósok. Annak ellenére, hogy több tömegszerencsét­lenséget okoztak az elmúlt években a vasúti-közúti keresztezésben áthajtó jár­művezetők. a tilos jelzésen való áthajtás nem tartozik a ritka esetek közé. A köz­véleményt is megrázó mo­hóra:. veszprémi súlyos bal­esetek óta több száz fél­sorompót törtek le a fi­gyelmetlen autósok az or­szágban. Dr. Csohgny Ferenc: A bírói gyakorlat azt mutat­ja, hogy a balesetek elő­idézői közül sokan megle­hetősen hadilábon állnak a felelősséggel, ritka ‘ közöt­tük, aki az eljárás során "Őszinte megbánást, bűntu­datot érez. A súlyosabb ese­tek többségében mellék- büntetésül alkalmazzuk a vezetéstől való, eltiltást, a törvény szigorával lépünk fel azokkal szemben, akik megszegik a minden közle­kedőre érvényes szabályo­kat és ezzel balesetet idéz­tek elő. Űjra. meg újra el­hangzik, hogy szigorúbban kell fellépni a balesetek okozói ellen. A közvéle­mény néha fontos részle­tek ismeretének hiányában csekélynek ítéli meg a bün­tetést. Egyetértünk abban, hogy a szigorításokra szük­ség van, ám az esetenkénti differenciálás elengedhetet­len. Kovács István: Az orszá­got, a megyét járva, na­ponta tapasztalom, hogy a járművezetők egy része nem veszi elég komolyan a jel­zéseket, a szabályokat, sőt vannak, akik egy hosz- szabb úton sorozatban erő­szakolják ki a jogtalan előnyöket, arra számítva, hogy az ütközés elkerülé­séért a másik úgyis min­dent megtesz. Így aztán a legjobb vezető is hamar el­veszti a nyugalmát. Mond­hatnám, megszoktam már, hogy hosszú utakon a ka- mionosok a „százat verik”, úgy sietnek, jobb a békes­ség alapon utat kell enged­ni nekik. De akadt olyan személygépkocsi-vezető is, aki fob’"matos haladás köz­ben. m,.íil én tartottam az állandó sebességet, három­szor is visszaelőzött, mond­hatnám úgy is, kikezdte a türelmemet. Szerencsére ez feltűnt a mögöttünk hala­dó rendőröknek is. Az ilyen eset sem ritka, de a sza­bálytalankodó. agresszív vezetők többsége büntetle­nül tövábbhajthat. Észak-Magyarország: Vé­leményükből azt lehet ki­érezni, hogy a közlekedés szabályai ellen kisebb mér­tékben vétők többsége nem nyeri el méltó büntetését. Márpedig ebbe korántsem kell belenyugodnunk, hi­szen különböző eszközök állnak rendelkezésre a sza­bálytalankodók fékentartá- sára. hogy jobb belátásra bírják őket, Pónus Ferenc: Már a rendőrségi kocsi jelenléte is befolyásolja a közleke­dőket. Húsz éve vezetek és amikor a saját kocsim vo­lánja mögött ülök, sokkal több szabályszegéssel ta­lálkozom. Néhány kiemelt szabálysértés hivatalos megítélésében szeptember elsejétől változás várható: a vasúti kereszteződések tilos jelzésén való áthajtás tízezer, a közúti jelzőlám­pa tilos jelzésének figyel­men kívül hagyása ötezer forintig bírságolható. A jö­vőben gyakrabban alkal­mazzuk a kézi sebesség- mérőt, egyidejűleg több traffipaxos kocsi áll majd Pónus Ferenc Kovács István Dr, Csohány Ferenc rendelkezésre, ebben a hó­napban, júliusban két al­kalommal tartunk kétna­pos közlekedési razziát, sőt ezenkívül minden járás külön is szervez ilyet. Jú­lius elsejétől új típusú, könnyebben kezelhető al­koholszondákat alkalma­zunk: az ittas vezetőktől a helyszínen elveszik a jogo­sítványt. Fokozzuk a pro­paganda-tevékenységün­ket is, . előadások, tanfo­lyamok állnak rendelkezé­sére az érdeklődőknek. Dr. Csohány Ferenc: Sok szó esik napjainkban a jog­tudat fejlesztésének szük­ségességéről. Hadd egészít­sem ki ezt azzal, hogy az eddiginél nagyobb figye­lemmel kell lennünk a fe­lelősségtudat fejlesztése iránt. Sajnos, erről keve­sebbszer esik szó. Példá­nak hoznám fel: a gyalo­gos köteles szétnézni mi­előtt a forgalmas úttestre lép, meg kell győződnie, hogy nincs-e a közelben olyan sebességgel haladó jármű, ami az épségét ve­szélyezteti. Egyszerűbben: partnerként kellene visel­kedni egymással szemben, figyelni egymás szándéká­ra és esetenként le kelle­ne mondanunk nyilvánva­ló elsőbbségünkről, hogy mások szorult helyzetén se­gítsünk. A bírságolás, a büntetés mellett nagyobb súlyt kell fektetni a fele­lősségtudat fejlesztésére, a közlekedési propaganda bő­vítésére. Közlekedési kul­túránk fokozatos fejleszté­sével érhetünk el oda, hogy udvariassággal előz­zük meg a feszültséggel te­li közúti szituációkat. Sok külföldi tanulmány is . alá­húzza, hogy a közlekedési baleseteknél a véletlennek legfeljebb a baleset kime­netelében lehet jelentősé­ge. a szabályok felrúgása, a jelzések figyelmen kívül hagyása balesetekhez ve­zet előbb, vagy utóbb. Kovács Isivár?: A hivatá­sos gépkocsivezetők éven­te állnak a vizsgabizottság elé, hogy újra számot ad­janak közlekedési ismere­teikről. Ebből kiindulva mi nehezen fogadjuk el, miért nem tették kötelezővé a tanfolyam elvégzését a nem hivatásos vezetők számára például az új KRESZ be­vezetésének idején. Hány­szor hallja az ember, hogy a tizenöt, húsz éve. vagy még régebben megszerzett jogosítványok mögött mi­lyen kevés elméleti tudás lehet. A felelői lenebbek pedig, mondjuk meg őszin­tén, rutinból vezetnek. Pél­da erre. hogy a minap va­lamelyik vidéki városban megszólított valaki a kocsi­ja ablakából, mondjam már meg. ez a két nyíl a táblán mit is jelent. Hát így közlekedünk együtt ugyanabban a forgalomban naprakész közlekedési tu­dásunkkal, mi a hivatáso­sok és jó néhány szerény felkészültségű, tétova „úr­vezető”­Észak-Magyarország-: Többször is szóba került, hogy kiáltóak a különbsé­gek a felkészültségben. Pe­dig a • szabályok, a táblák ismerete még csak elsajá­títható valahogy. De mivel lehetne javítani a közleke­dés morálján? Dr. Csohány Ferenc: Min­den fórumot meg kell ra­gadni a közlekedési isme­retek átadására, bővítésére. Örvendetes, hogy az óvo­dákban, az általános islio- lákban magas színvonalú képzést kapnak a gyere­kek. az alapok így jónak bizonyainak. Persze ehhez a jó példákra is szükség van. A tudati fejlődés ered­ményeképpen hihetünk ab­ban. hogy a holnap közle­kedését magasabb morális mércével lehet majd mérni. Pónus Ferenc: A me­gyék között. Borsodban ta­lálható a legtöbb KRESZ- park. ahol a tanulóifjúság veszélyektől mentesen gya­rapíthatja közlekedési jár­tasságát és ha kéozésük jó kezekben van, tőlük már más magatartás várhatóéi. Az MKBT anyagi támoga­tásával évente húsz peda­gógus szerezhet megyénk­ben jogosítványt, hogy cse­rébe közlekedésre tanítsa a gondjaira bízott gyereke­ket. Kovács István: A válto­zás kedvező jelei egyelőre a nagyobb szállítási válla­latoknál érezhetők. ahol sokat áldoznak a gépkocsi- vezetők felkészítésére, az ismeretek számonkérésére, a balesetmegelőző munkára, a defenzív vezetés elemei­nek oktatására. Akik ezzel megismerkednek. megba­rátkoznak. tudják. hogy egyúttal a biztonságérzetü­ket javítják. Ám mindez csak úgy kamatozhat iga­zán. ha ezt mások nem a saját előnyükre akarják ki­használni. hanem maguk is partnerként tekintik a köz­lekedés valamennyi részt­vevőjét. Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents