Észak-Magyarország, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-14 / 165. szám

1903. július 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ff BB ff© n A szabálysértési ügyek megítélésében a közvélemény elnezű, miután az ilyenek általában nem fenyegetik közvetlenül a biztonsagunkat, nem hozhatók kapcsolatba nagyobb anyagi veszteségek­kel. Az apró ügyek akkor „értékelődnek fel”, ha vala­kinek a személyes érdekeit közeiről érintik. Akik az éjszaka csendjét hangos óbégatással zavarják meg, akik garázda módon vi­selkednek az utcán, . akik szemetelnek, akik engedély nélkül árusítanak és így to­vább, szabálysértési bírságot fizetnek, mint ahogy azoic is, akik megszegik a közlekedés szabályait, akik a kereske­delemben munkájuk során megrövidítik a vásárlót, akik megszegik a munkavédelmi előírásokat. A sor meglehe­tősen hosszú volna, ha vala­mennyi szabálysértési ügy okait, ide citálnánk. Persze, hogy nagy méreg, ha a szom­széd tyúkjai leesipegetik a dédelgetve nevelt palántákat, ha a téli reggelen munkába .igyekvő a lábát töri a má­sok hanyagsága miatt lelaka- rítallan járdán. Az elmúlt evek adatai közt tallózva kiderül, hogy Bor­sodban minden nyolcadik la­kosra jut egy szabálysértés és ez a megye lélekszámút tekintve meglehetősen nagy szám. Elsősorban azért is ér­demes szólni róla, mert gya­koriságával ronthatja min­dennapjaink közérzetéi. Alig­hanem túlzás nélkül állítha­tó, hogy a szabálysértések arányainak alakulása jól tük­rözi, hogy adott területen milyen az állampolgári fe­gyelem, hogy a lakosság mennyire tiszteli a rendele­teket. Ezenkívül képet ad a jogpropaganda színvonaláról is. Mint ahogy más esetek­ben, a számok abszolutizá­lása azonban ennek megíté­lésében sem lenne célrave­zető. Vannak ugyanis olyan egészen jelentéktelen ügyek, amelyek súlya, társadalmi veszélyessége csekély, mérle­geléséhez viszont adottak a jogszabályok, „elkövetőjük” ennélfogva bírságolható. Ezek az ügyek fordulnak elő kevesebb számban, és úgy tűnik, esetenként az okosan fogalmazott, de hangsúlyos figyelmeztetés talán célrave­zetőbb lenne. A szabálysér­tési eljárások során azonban . a fajsúlyosabb ügyek soka­sága vonja magára az ille­tékesek figyelmét. Nyár van, az utazások, a turizmus ideje és aki teher!, felkerekedik. A Vám- és Pénzügyőrség ha­tárainkon úgy teljesíti fel­adatát, hogy tevékenységével amennyire lehet, megakadá­lyozza a vám- és devizaren- dcletek megszegését, kiját­szását, és emellett elősegíti a gyors, folyamatos átjutást, visszaérkezést. Azok ellen, akik pénzt, vagy árut a meg­engedett határok, az előírá­sok megszegésével akarnak átjuttatni, érvényesítik a tör­vény szigorát. Voltak, van­nak úgynevezett divatos út­vonalak, ahová évek óta so­kan vásárlási szándékkal je­lentkeznek. Néhányat a kö­zeli múltból: Isztambulból irhát, Nagyváradról esergét, Becsből számológépeket, hi­fi-berendezéseket hoztak be nagyobb számban. (A súlyo­sabb esetek, a devizabűntet­tek megint más elbírálás alá esnek.) Valamennyiünket érzéke­nyebben érint, hogy az utób­bi időben az előző évekhez Az első magyar Előkerült az első magyar nyelvű fizikakönyv eredeti példánya a pannonhalmi könyvtár rendezése közben. A szerzője Molnár Szabó Já­nos, a budai egyetem nagy­hírű tudós igazgatója volt. A könyv írását 1777-ben fejez­te be, és még ugyanabban az évben Pozsonyban és Kas­sán is kinyomatták. A „Ter­mészetiekről Newton tanít­képest, emelkedett a garáz­da jellegű szabálysértési ese­tek száma, többször kell el­járást. indítani verekedők, összeférhetetlen emberek el­len. Az összeférhetetlenség megnyilvánulási formái a képzeletet felülmúlóan gaz­dagok: az ügyeket tárgyaló előadó szobájában elhangzot­takból vég nélkül lehetne idézni kedélyborzoló párbe­szédeket. — Miért tart a bérházi lakásban harapós kutyát? — Legalább valamitől az- a pöiíeszkedő szomszédom is tart, aki úgy él, mintha nem is a földön járna ... — Miért „tágítja” a fala­kat hi-fi-hangszórókkal az éjszakai órákban, amikor tudja, hogy az tilos? — Tíz után jön haza az alattam lakó, azt az egy-két órát igazán kibírhatná. Meg egy kis ízlésformálás is igen­csak ráfér, tíz éve a Hej rigó, rigót hallgatja, meg persze én, is, ha otthon va­gyok. Itt van még a szabálysér­tési ügyek leggazdagabb tár­háza, azok, amelyek valaki­nek, vagy éppen a közösség­nek a vagyona ellen irányul­nak. Semmiségnek titulálja, akit rajla csípnek, teljesen kiborul tőle a károsult és ez alighanem akkor is így van, ha adott esetben a károsult egy másik, hasonló ügyben sározza be magái: amíg min­ket érint, addig fájdalmas, ha másról van szó, szóra sem érdemes. Ebben a hibás felfogásban találni egyúttal az apró ügyek eredőjét is, azt, hogy a törvény tisztele­tét sokan csak másoktól vár­nák el, miközben maguk könnyűnek ítélik meg kisebb mulasztásaikat, fegyelmezet­lenségeiket. Akii? a vendég- látóiparoan, a kereskedelem­ben az utóbbi esztendőkben többször is megkárosították a vevőket, azok kénytelenek voltak megválni munkahe­lyüktől. A szigorúbb fellépér az „apró szabálysértési ügyekben” még nem jellem ző, de egy-egy határozat el­készítése így is körültekintő munka eredménye. Tekintélyt parancsoló, visszatartó hatá­sa van a gyors intézkedés­nek, a megbízható, mérlege­lésnek. Megyénkben a szabálysér­tési ügyek intézése javult az elmúlt évben, állapították meg a nemrég megtartott ügyészségi értekezleten. Ugyanott adtak hangot véle­ményüknek többen is, misze­rint amíg szemetes az utca, amíg lépten-nyomon megsze­gik a közlekedés szabályait, amíg gyakori a garázda mó­don viselkedők kellemetlen­kedése, addig a kiszabott pénzbírság nagysága, az ügyek szúrna nem szolgálhat kizárólagos magyarázattal. Ahol indokolt, olt nem sza­bad takarékoskodni az eré- lyességgel mlndannyiunk nyugalma érdekében. Ez nemcsak a rendőrök, vám­őrök, munkavédelmi ellen­őrök, műszaki, biztonsági megbízottak, kereskedelmi el­lenőrök feladata. A munka­hely. a kisebb-nagyobb kö­zösségek légköre is megha­tároz!,atia, mi az. amit már nem fedhet el a jótékony megbocsátás. Emelni kell a jogpropaganda, a jogtudat színvonalát is. hiszen ezek sem maradhatnak le össz­társadalmi törekvéseinkben megfogalmazott céljaink mö­gött. Nagy József nyelvű fizikakönyv ványainak nyomdokai sze­rint” című könyv most elő­került példányát a szerző ajándékozta a pannonhalmi egyházi könyvtárnak. A hét nyelvet beszélő, nagy mű­veltségű tudós ugyanis ezen a környéken, a mai Kábaúj-j faluban született. A budai ! egyelem élére II. József ne- j vezte ki. Lovas sírok Magas rangú avar közös­ség, feltehetően fejedelmi törzs harcosainak sírjait tár­ták fel Dunaújváros Béke városrészében a hajdani avar település nyomait kutató ré­gészek. A több évvel ezelőtt megkezdett ásatás során már több, mint 230 nyugvóhelyet bontottak ki, köztük félszáz olyat, ahol a katonákkal együtt lovaikat is eltemet­ték. Ez csak a magas társa­dalmi rangú, előkelő közös­ségeknél volt szokás. A te­metkezési helyek szegények tárgyi mellékletekben — használati eszközökben, ék­szerekben —, a sírokat ugyanis már a kortárs ava­rok kirabolták. Éppen ezért ritkaságszámba ment az a lószerszám is, amelyre az egyik nyugvóhelyen bukkan­tak. Tokaji utcarészlet. Fotó: Laczó József Fillérek Véletlen lehet, de mióta papírpénzeink új családtag­gal gyarapodtak, meggyűlt a bajom a legapróbb érmék­kel. Hogy a postán, a bolt­ban, a trafikosnál mit kí­vánnak, foguk között szűr­ve a szavakat az eladók, pénztárosok ha egyszer-egy- szer a legapróbbakkal kísér­lem meg a fizetési, azt itt most nem idézem (bár téve­dés, hogy a nyomdafesték ezt-azt nem bír el. Az igen­is mindent elbír, legfeljebb a szerkesztő ízlése szab' ha­tárt a kinyomtatandó szö­vegnek.) Szóval, hogy nem szívesen fogadják sehol sem az ap­rót, hagyján. De ahol na­gyobb pénzzel fizet az em­ber, ha hatvan-hetven- nyolc­van fillér a maradék, .egy­szerűen elfelejtik visszaad­ni. Így a pénztáros, így a pályaudvar büfése, így a gyümölcsárus. Figyelem az előttem állókat, a legtöbb ember nem szól, ugyan, azért a néhány fillérért nem érde­mes, s mindig kényelmetlen helyzetben érzem magam, mikor nyújtanom kell ke­zem a visszajáró fillérekért. Nyújtanom, s szólni, hogy bizonyára tévedés történt, a nagy sietségben megfeled­keztek rólam. Ilyenkor a fil­lérek mindig visszakerülnek hozzám, valami megjegyzés kíséretében, amitől az ember i úgy érzi magát, mint kére- gető. az első alamizsna után. Legközelebb aztán kezdő­dik minden elölről. Fogal­mam sincs, mi lehetne a megoldás. Üj, 30—10—Ö0—70 —80—90 fillér címletű ér­mék? Forintra végződő, ke­rek árak? Barátaim azzal nyugtatnak, a fillérek már teljesen értéktelenek, ugyan mi szükségem rájuk. Szak­képzett közgazdász is van közöttük, készséggel hinnék szavainak, Igenám, de miért gyűjtene hasznavehetetlen, t pénz alakú limlomot a bű- í fés, a trafikos? Ugye köpte- £ lenség?! j Hát napról napra várom j az alkalmakat, kérnem kell-e a visszajáró aprót. S rös- telkedéseanbc mostanában némi öröm is vegyül. Amíg porolnom kell a fillérekért... (csendes) Nincs olyan évszak, ami­kor a kora reggeli bolt nyitás óráiban ne várakoznának va­lamiért a miskolci kölcsönző­ből t bejáratánál. Most a nyá­ri hónapok idején a legkere­settebbek a sátrak, a gumi­matracok, a hátizsákok, a különféle kempingasztalok, székek, hűtőtáskák. Ezeket nem egy-két napra, vagy egy hétre, gyakran egész hónap­ra kikölcsönzik és meglehe­tősen sokan a külföldi utak­ra is magukkal viszik. Kovács Istvánná az Ipar­cikk Kölcsönző és Szolgálta­tó Vállalat miskolci 31-es számú boltjának vezetője ar­ról tájékoztatott, hogy a kem­pingcikkek külföldre vitele semmiféle gondot nem okoz, a határon elég felmutatni a bérleti jegyet és így a haza­felé vezető úton sincs fenn­akadás a vámnál. A sátrak közül hz elöieres megoldással készült változatokat kedvelik a kirándulók, de egy-egy na­pos hétvégén valamennyit el- visziK. a negyvennégyből mu­latóban sem marad a raktá­ron. A közeli napokban meg­kezdik a gumicsónakok köl­csönzését. is, ám ez koránt­sem olyan egyszerű, mint ahogy azt tervezték, ezek ki­adását ugyanis a szabályok lényeges biztonsági előírások­hoz kötik: egyebek közt, mindegyikhez lámpát, men­tőövet is adnak majd. Kere­sik a márkás fényképezőgé­peket, a filmfelvevőket és a természet kedvelői a hegyi túrákra látcsövet kölcsönöz­nek.- A boltban dolgozóknak számtalan szakmai kérdésre kell megnyugtató választ ad­ni. hiszen sokan először vesznek kölcsön gépeket. Sok éves tapasztalat alapján el­mondható, hogy a legegysze­rűbb gépektől a legdrágább berendezésekig minden jó ál­lapotban kerül vissza, kevés kivételtől eltekintve. A nyári holmikra a fiata­lok a diákigazolvány felmu­tatásával harmincszázalékos kedvezményt kérhetnek, igaz, a kölcsönzéshez a szülői ke­zességre is szükség van. Persze nemcsak a kikap-: csolódáshoz. a pihenéshez, kempingezéshez szükséges kellékekért keresik fel a bol­tot, vannak, akik a nyári szabadságuk egy részét la­kásfelújításra fordítják ős ha kell, naponta várakoznak az üzlet előtt, hogy kikölcsönöz­hessék a visszaérkező par­kettcsiszolókat, barkácsfel- szereléseket, fúrókat,' falfestő hengereket. — nagy — I Megüresedik egy lakás Miskolcon. Mi a hivatalos út ezt követően? A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat körülbelül három hónap múlva úgyne­vezett „készrcjelentést” küld a tényről a lakásügyi hatóságnak, ez a hatóság pedig mintegy két-három hónap eltel­tével kiutalja valakinek. A leendő bérlő megtekinti és a) fellebbez, mert nem tetszik neki, másikat kér, b) nem tud beköltözni, mert közben bürokráciael­lenes emberek időközben mellőzve min­den hivatalos formaságot már beköltöz­tek, esetleg egy s más dolgot, csaptelep, parketta már el is adlak, mivel egyre nehezebb az élet. Következik a ... mi is következik? Legalább kétféle variáció lehetséges. Az önkényes beköltözők rendszerint nagycsaládosok, igen nehéz, szinte le­hetetlen felmérni. Ki, kinek micsodája- kicsodája, de az biztos, hogy gyerekek is vannak szépszámmal, így hát — az egyik, nem általános eset — maradnak, ahol vannak, a hivatalos utat járó, la­kásra váró leendő bérlő pedig várjon Ismét. A másik lehetőség: az önkényes beköltözőt hivatalos szervek kiköltöz­tetik. Elképzelhető, hogy ez a művelet nem megy simán, van egy kis felhaj­tás, bizony. Mondjuk ez utóbbi válto­zat, az úgynevezett kény.szerki költözte­tés, tehát a törvényes, helyénvaló el­járás következik be. Mindenekelőtt helyre kell hozni a lakást, lakhatóvá tenni és ebbe akár a fertőtlenítés is beletartozhat. (Ki fizeti? Ügyön ki? Ta­lán az önkényes beköltöző, akit nagy nehezen kiköltöztettek? Nem valószí­nű. A valószínű az, hogy az állami vál­lalat hozza rendbe.) A lakás helyreho­zatalához persze be kell ütemezni az erőket, az építőipari kapacitást. Eset­leg átcsoportosítani valahonnan. De, ha mondjuk egy, csupán erre várakozó brigád jelentkezik: azonnal indulunk, csináljuk! Még ez is időbe telik. Vé­gül is a leendő bérlő — ha most már nem jön valami közbe — mégis beköl­tözik. Nem sok a túlzás a fenti képletben. Az alaptételt tulajdonképpen a Mis­kolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság legutóbbi ülésére elkészített, a miskolci üres lakások ügyével, kiutalá­si módjával foglalkozó jelentés írta le, melynek egy részét a fentiekben csu­pán aprócska bővitgetésekkel idéztük. Izgalmas, tanulságos jelentés kereke­dett ki ebből a vizsgálatból, melynek Üres lakások során a népi ellenőrök a múlt évi és a jelenlegi időszak állapotait nézegették. Elgondolkodtató, továbblépésre serken­tő jelentés és ekképpen jellemezhető a bizottság ülése is, ahol ugyancsak szá­mos észrevétel, megjegyzés hangzott el. Hangsúlyozottan a következő megfo­galmazás: lépni kell az üres lakások elosztásának ügyében. A „miért” jel­zései eléggé világosak, egyértelműek. Miskolcon a 296 megüresedett lakás­ból 129-et utaltak ki. A népi ellenőrök 1980-tól, 1981-től üresen álló lakásokat is találtak. Kitűnt az is: a két tanácsi szerv, a MIK és a helyiséggazdálkodás •között nem a legideálisabb a munka- kapcsolat. A bizottsági ülésen ugyan elhangzott, hogy ezen a kapcsolaton is jó lenne változtatni, úgyannyira. hogy ezt a kívánságot a bizottság a javasla­tai közé- is felvette rögtön az első hely­re. Nagy kár. hogy nem ezen múlik. Ugyancsak szóba került — ismét —az is: jó lenne, ha a régi lakásokat keve­sebb használatba vételi díjért kaphat­ná meg a bérlő. Mondjuk: évi 2 szá­zalékos csökkentéssel. Nem új javas­lat ez, eddig még nem fogadták el fel­sőbb szervek. Nehezítik, vagy nehezíthetik a meg­üresedett lakások ismételt kiutalását szubjektív tényezők is. Nyilvánvaló, hogy aki valamilyen okból elköltözik a lakásból, annak a bérleményt ren­deltetésre alkalmas állapotban kell át­adnia. Ez érthető követelmény, hiszen az ide beköltöző ember tisztán, szépen kívánja átvenni, meg is fizeti érte a használatba vételi díjat. A hivatalos átvevő ember viszont vagy alkalmas­nak találja a lakást a további rendel­tetés szerinti használatra, vagy nem. Egyes vélemények szerint — erről az ülésen sok szó esett — a „jattolás” se­gít az esetleges meditáció eldöntésé­ben. A MIK képviselőjének véleménye szerint viszont ez ma már nem lehet­séges, mert ilyen elbírálások alkalmá­val több vállalati dolgozó van jelen. Helyénvaló — mondták az ülésen —, hogy a MIK erélyesen megköveteli a helyreállítást, igényesen lép fel a la­kást elhagyóval szemben. Helyénvaló lenne az is, ha a saját hatáskörben fel­újított lakások esetében is ennyire igé­nyes lenne. A vizsgálat vezetője összefoglalójá­ban azt találta mondani, hogy szíve­sebben vállalná a hétfejű sárkánnyal, de több fejűvel is a harcot s siker remé­nyében, mint lakásügyekben a rend teremtését. Mái mint a mindenki szá­mára igazságos rend megteremtését. Pedig , ez a vizsgálat remélhetőleg még­is segít valamicskét ebben a vonatko­zásban. Kétség sem férhet hozzá: az üggyel hivatalosan foglalkozók is igye­keznek a lehető legjobban tenni dol­gukat.. minek végzését ki így látja, ki úgy. A népi ellenőrök nagyjából a fent leírtak szerint látják. Érdemes ezt a látásmódot is figyelembe venni. Priska Tibor /

Next

/
Thumbnails
Contents