Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

id 1983. ifi*1* ws 11,1 sfomKoi wa-S'íi vi «ta? SÜ& ff i £r fi tm g '4sí ffl & ••'V ­i-v; .y ;. ,.-..:■ • \S&:4 - , r A tápanyagok bioló­9 giai értékét rnirKl én­kor az szabja meg, hogy milyen alkotóelemek­ben épülnek fel, ezek milyen mennyiségben fordulnak e4ő » tápanyagokban, illetve mi­lyen nséytékbeo hozzáfért« e- tők az emésztőenzimek sza­mara, mert csak a felszívó­dásra alkalmas alkotórésze­ket tudja a szervezet hasz­nosítsak Az élelmiszerekben a szabad víz elvonása, után zísssamasradó sasra® anyagok közöl táplálkozási szempont­ból legfontosabbak a fehér­jék, Az ember napi fehér­jeszükséglete 70—120 gramm, amelynek körülbelül 40 szá­zalékai állati eredetű fehér­jéből, húsfélékből, tejter­mékekből és tojásból kelle­rn felvenni, mert ezek a teljes értékű fehérjék. A növényekben as ääafi eredetű tápanyagokhoz vi­szonyítva nemcsak kevesebb fehérje van, de ezek rrrmo- ségíleg te kisebb értékűek. A növényi fehérjék legtöbb­jéből vágy hiányoznak, vagy nem megfelelő arányban vann'ák meg azok az ami- nosavak (például níétionin, lizin, triptofán, fenil-alanin slb.), amelyek az ember számára elengedhetetlenül fontosak. Ha csak növényi, tehát hiányos értékű fehér­jét fogyaszt valaki, akkor a szervezet működésében zava­rok, megbetegedések léphet­nek fel. Ezért táplálkozá­sunkban a biológiailag tel­jes értékű fehérjék fogyasz­tására kell törekednünk. Ilyen szempontból igen ér­tékes tápláléknak számit a gomba, amelynek aminosav- összetétele sajátságos módon az állati eredetű fehérjéké­hez hasonlít. Helytálló te­hát az a vélemény, hogy a gombák bizonyos mértékig húspótlók, pontosabban liús- kiegészitők. A gombák to­vábbi értékes sajátosságai: zamatok, izük és vitamin­tartalmuk sem hanyagolható el. Az sem mellékes szem­pont, hogy a gomba a kaló­riában szegény táplálékok közé tartozik. Képünkön: a legbiztonsá­gosabb gombának, a csiper­kének a szünetelését láthat­juk a nagyüzemi termesztés speciális pinceálagűtjábaa, Autó —- motor Apró kis „villámok'’ 'SgySk-másSk gépfeoestes főidet söprő fémbetéte* @o- HHEzalagot szerelnek tulaj­donosaik. Ezeknek a „tói- Maahárítóknak" a feladata, az lenne, hogy az autóról el­vezessék az áramot, hogy kiszálláskor az ajtó, tsagy a kilincs ne rázza meg a® utast. Ezeknek a védőeszkö­zöknek azonban nines meg­felelő hatásuk- Menet közbeni a szalagok le-feksapódnak, többet vannak a levegőben, mint a® úttesten, így csak. részben földelnek. A kilincs érintésekor ka­pott kisebb-nagyobb áram­ütést az elektrosztatikus íeir töltődésből adódó kisülés okozza. A feszültsége meg­lehetősen magas, de az áram­erőssége csekély, s az egész­séges gyermekben, felnőtt­ben kárt nem okozhat Az ilyen áramütést azonban nem mindenki viseli egyfor­mán. Azok, akik vezetés közben sokat izegnek-mo- zognak — a műanyag ülés­sel való súrlódás következ­tében —v gyorsabban töltőd­nek fel elektromossággal. Kánikulában, ha megizza­dunk, csökken a feltöltődés, miután a nedvesség levezeti az áramot Természetesen nemcsak a műszálas ülések segítik elő a gyorsabb fel­töltődési, fokozódhat ha ru­hánk is műszálas alapanyag­ból készült Mitől keletkezik ez az áram? Ha két rossz vezetőt — ide tartoznak a műanya­gok és az abból készült tex­tíliák is — egymással szo­ros érintkezésbe hozunk és összedörzsölünk, akkor a íel- töltődés megszakad, az elektronok az egyik anyag­ról a másikra áramlanak. Miután ezek az anyagok nem vezetik az elektromosságot így nem folyhatnak az elekt­ronok vissza. Ha e két anya­got egymástól eltávolítjuk — vagyis amikor a kocsiból kiszállunk —, akkor az egyik anyag pozitív, a másik ne­gatív töltésű marad, és a kettő között elektromos me­ző képződik. A gyakorlatban ez a kö­vetkezőképpen megy végbe. Ameddig ülve maradunk, ad­dig a töltések az érintkezési felületekhez kötődnek. Ami­kor az ülésről felemelke­dünk, vagy ha a cipőnket a kocsipadról felemeljük, az ülés és a ruházatunk egy­mással ellentétes töltésű fess, Be tfeaenA * feeesíbé? ktszáShaak, akkor a rafeánV elektromos töltése as ember testén, s a talajjal éríntke»!» «pőtalpon keresztül kisül­het. Az elektromos botlés kár­saikét a jármű fémszereh?A: rsyelrssS: érintésekor ä», EassáBásfet*? tehát, aaieSS» még as űt»& tesmáak a !ár- feessskafc, a® egySlc kezga.kfeeä Zöld fal Nagyobb méretű, Seve- ® gős, a fényt áteresztő térelválasztók jól alkal­mazhatók olyan lakásban, ahol egy nagyméretű szobát két részre kívánunk osztani, vagy például ott, ahol a lakásban egyetlen hosszú, keskeny szo­ba van, amiből egy kisebb részt hálófülkének vagy dol­gozó-olvasósaroknak szeret­nénk kialakítani. Ehhez kiválóan megfelel a rajzon látható, házilag is köny- nyea elkészíthető polcos téo­fogjete meg «* sfbó tesstÄ, Ekkor ugyanis *. felhalmo­zódott elektromos töltés * nagy kiterjedésű kiér felüle­tén isi távozik anélkül, hogy észlelhető áramütés követ­kezne be. főbb más, saját: magunk által kfkfsérietezett fogással 1« eíkörinhetjök. s. kellemetlen, ütést kssátőapstó », % ÍA'ft'A ■< I (f i I c 8 k j «9 t>. ^ £ ... j: I szegény niter meg a isiéi ®eliár (Csecsen mese) Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy molnár. Valahányszor gabonát hoz­tak őrölni a tilalmába, azt mondta: — Az őrlésért nem kérek fizetséget. De mielőtt oda­adnám a lisztet, mindenki­nek ki kelj eszelnie egy csa­li. mesét. Aztán meg én mondok egyet. Amelyikün­ké érdekesebb, azé lesz a liszt lassanként úgy beíetar- ftult a tüllentesbe, hogy senki fiának ae sikerült le­győznie. Üres zsákokkal tér­tek haza az emberek. A , molnár pedig napról napra gazdagodott, és egyre saern- telenebbül hazudott. Egyszer egy ágrólszafeaeífe szegény csecsen, érkezett a malomi«- Főit hátán főié zsákjában csak par kiló ku­koricát hozott. Hanem ® kapzsi molnár még erre is szemet vetett — Nosza. Sd-kí meredten ri egy csak mesék Amelyi­künké jobb less. azé a ka­kr/vtri r-a l tC-rrj. „Van essft1 — garsdoA te. a. szegény ember —most majd kábahiáJelk yselerf". Eg így sacü a, motóáritocs: — £k> asena eaoktóns Üs*as Seszöezhalaa doigőkkal to@- lalfcceai, w* ügy Mvá-’ sód, iej^eö.. De van egy ká- köiésena: ha en. győzők, frfo- , bá sesskítől sem. köwetessö csaS. stseséfcí " Összegyű8)*i a feMseSefc, és elsőnek a wtMr Ivrité főzte a azőé: *— Volt aefeass «gy tyék- feoesfcám. Búzaszeasfié csi­pegetett. kristálytiszta for­rásvizei ívott,. Egyséé*-. m*- kw » hegyekbe krduhasn, hogy behajtssza * pénte as adósaimtól, bezártam a, házba. Másnap, ahogy ha­zajőve! kinyitom az ajtót, tudjátok-e. mit láttam? Amíg nem'voltam otthon, a tyűkoeskám annyi to.ást tojt, hogy tele volt vele a ház pincétől a padlásig. Ö meg a kéményen kimászott a tetőre és ott kofckodácsolt. Napszámosokat kellett fel­fogadnom, hogy kihordják a tojást az udvarra.. A to­jásokból egy fészekalja kis­csirke és kispulyka kelt ki. Ott. íutkároztak, nj'üzsög- tek a lábam alatt, nem me­hetett tőlük átmenni az ud­varon.. Méregbe gurultam, kaptam egy hosszú vessuzőt és szetkergebtem őket. Ak­kor egyszerre csak egyetlen nagy tyúkká és egyetlen ­egy óriás pulykakakasaá változtak valamennyien .,, Hál ez esett -meg velem —-- fejezte be a molnár. —- Jól van —, mondta a szegény ember, •— Most, hallgasd meg az en történe­temet Vad; nekem egy par kaptáram, A. méheimns a királynő ügyöt, as, igazgat- ta-kormá.nyoeja őke!;, Has- nass egyszer úgy eSfcfesfc, virftn. a föld nyelte vote* el. Megfogadtam, hogy bár­hol is Jegyen,, megkeresem., és haagjjsoaom. A folyón, üft- sa megyek, és nem akarok feínssí a taíajdon, szemem­nek: hat, bivallyá? egy orm­ai ékéi vonszol a méhesaí Jő daraö tóidét íefezánitof- ■ tek mást a nyakat egészes! véresre törte * járom. Kj- íogtem, hazavittem, beken­tem bárányhájjal, a méh nyakát:, básőtottera, astet», fefekitidfesa alndns., Eeggel, amint kinyitom a szeme, i, sietek , megnézni, .iofaban va.n-e már. Dúlom ám, hogy olt fekszik a földön, a nya­kán meg terebélyes diófa nőit az éjszaka. Akkora di­ók lóglak rajta, .akar tgy görögdinnye. „Megkóstolom, milyen az íze” — gondol­tam. Felkaptam egy görön­gyöt és íelhajítottam, hogy leverjek egy diót A gö­röngy meg fennakadt sz­agok között Fogtam egy másikat, harmadikat, ám azok is fennmaradtak. Egész mező állt össze belőlük, ak­kora, hogy három nap a iáit se szántod föl. A hat biw.ly- lyal felmásztam a fára éa szántani kezdtem. Aztán dinnyét ültettem bele, piro­sat is, sárgát is. Amikor el­jött a szüret ideje, újból felkapaszkodtam a fára. tát, látom, hogy koros-körül csupa görögdinnye nőtt; sár­ga, csak egy volt, hanem az akkora, hogy nem bírtam felemelni. Gondoltam, jobb lesz, ha felszeletelem. Ket­téhasítom a kardommal — hát kiugrik belőle egy tap­sifüles Fogtam a szekercé- met, utána hajítottam, A nyúl nagyon megremülbe- 1 tett, meri. ijedtében e&ejtet­te a szájában tartott, cecte dá.rabot. Nézem a papírt, háf] as: van. ráírva: „A kukorica-' Hszt a szegény emberé.”’ Eras3 a saegásy esssesssn befejezte a tőrtenetéh A tóflISiafe íróé arrk H>M- tekn — A* »te »■ Bsztf Neid í*p a Bszfet A moteárzBS&i má?) zkM mrt, tenni- oda. kellett adnia. » kukoricahaztefc, ha más* egyszsr így jött ki a csali mese vége, öt R©jtv<é my Egyforma sorok B .c Az SbrSctm -tsSaSssié bät clyaei sor, amelyben a Ezámok - egyformán követik egymást Melyik ez a két sor? Beküldési határidő: június IS. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelező­lapon küldjétek be. A hibái&anul megfej­tők között könyveket sorsolunk kL A korábban közölt rejtvény helyes meg­fejtése: Tenisz. Könyvet nyertek: Kiss Edit, Miskolc? Balogh Szilvia, Miskolc; Polgári Józsika, Sajópetri; Dobrik Henriett, Szikszó; Juhász István, Felsőnyárád; Tóth Róbert, Alsó- gagy­A könyveket postán küldjük el. I 2 9 6 5 b 4 <­7 3 1 2 7 9 6 5 h 3 4 1 2 7 8‘ 9 6 5 4 3 1 2 5 6 9 4 3 8 7 1 5 2 8 7 9 6 3 4 1 2 5 7 8 3 9 8 4 1 2 4 7 3 8 5 9 6 1 2 7 3 4 5 8 6 9 1 5 3 7 2 4 8 9 8 1 2 5 6 9 4 3 8 7 1 2 7 5 6 9 8 4 3 1 5 8 3 4 7 6 2 9 f V , vr ;• |i|R| m vjj H ? 1m ívM siüiU'^^líí <<*! «i'J I -Jvij i: Í>”17 -:ii elválasztó, amely a földtől a mennyezetig ér, és a falhoz, valamint a mennyezethez van rögzítve. Ahol lehetőség van rá, ablakhoz, fényhez közel ál­lítsuk, így szépen fejlődnek a rajta elhelyezett zöld növények, amelyek nagyon hangulatossá teszik a szobát. Legfelül két oldalt a kúszó és függő zölde­ket célszerű elhelyezni, ame­lyek így akadálytalanul futhat­nak a térelválasztó szélső lap­jain. i. K. Faburkolattal kedvezően megváltoztathatjuk, szinte újjávarázsolhatjuk szobán- kat. A faburkolást elvégezhet­jük magunk is, azonban fontos megjegyezni az aláb­bi tanácsokat. Ha a falat fá­val kívánjuk burkolni, ne felejtsük el, hogy a fal és a faburkolat között légüres te­ret kell hagyni. Ha a fát közvetlenül a falra helyez­zük, a fa és a fal között gyakran képződik nedves­ség, és a fal penészes lesz. Ezért a deszkalapokat soha­sem közvetlenül a falra, ha­nem lécekre helyezzük, né­hány centiméteres távolsá­got biztosítva a faltól. A lé­ceket vízszintesen erősítsük a falra, a fedő deszkákat pedig függőlegesen rögzít­sük. A függőlegesen feltett faburkolatot felül vízszintes deszkacsíkkal zárjuk le, ez­által eltüntethetjük a desz­kák esetleges egyenetlensé­gét. A burkolásra szolgáló deszkákat elő kell készíteni. A színtelen vagy színes vé­dőréteggel kenjük be a bur­koló deszkákat, még a fel­rakása előtt. Befesthetjük a deszkákat matt védőréteggel Is, ha a fa természetes anya­gát kívánjuk kihangsúlyoz­ni. A burkolódeszkákat — ha azok a fürdőszoba vagy a. konyha falára kerülnek —■ viaszbevonattal kell ellátni,- mivel a víz a viaszos felü­letről könnyen lepereg, é?s nem szívódik be a burkola­ton keresztül esetleg a fa­lig, ahol kellemetlen pené­szedést okoz. A burkolat előkészítésénél az egymáshoz illeszkedő hör-» nyokat is megfelelően má­zolnunk kell. Tudvalevő, hogy a fa nedvesség hatá­sára könnyen zsugorodhat,' és ha nem kezeltük előre megfelelően az anyagot, a deszkák az illesztésnél szét­válnak, hézagos lfesz a búr- kólát.

Next

/
Thumbnails
Contents