Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-09 / 135. szám
T9S3. június 9., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Nem mindenható az elnök Ki ist a tsz-ek beruházásairól? Talán sohasem voltak; olyan nehezen clöleremthe- töek a fejlesztésre, beruházásra szánt forintok a tsz- ekben, mint napjainkban. Ezért nagyon fontos, hogy a szűkös források felhasználásáról kik és milyen szempontok alapján döntenek. A Szövetkezeid Kutató Intézetben a közelmúltban fejeződött be egy úgynevezett reagálás vizsgálat, amelynek a beruházási döntések alkották az egyik részterületét. Ennek legfontosabb tanulságairól érdeklődtünk dr. Kapronczay látván tudományos munkatárstól, — Vannak, akik meg *t* is mindem hatónak vélik as elnököket a beruházási döntések tekintetében. Valóban igy van ez? — A vizsgáit fcsz-ek mintegy húsz százalékánál még valóban az elnök egyszemélyi beruházási döntései a jellemzőek, s ezeket nem ellenőrzik megnyugtatóan. E vezetők elég makacsul ragaszkodnak a sajat elképzelésükhöz. Annak ellenere, hogy nem egy alkalommal be tudták bizonyítani a maguk igazát, nem támogathatjuk az ilyen gyakorlatot, mivel súlyos összegekről van aad, az ilyen döntéseknél mindig nagyobb a tévedés lehetősége. Egyébként még e helyeken is túlzás volna az elnökök mindenhatóságáról beszélni, hiszen a szakvezetésnek a pénzügyi, technikai, technológiai gondok feltárásával, hangoztatásával módjuk, lehetőségük van a téves, vagy elsietett döntések halasztására, esetleg a hatálytalanítás kikényszerítésére. A többi helyen még a látszat sem igazolta a vélt elnöki mindenhatóság nimbuszát, mert a felső vezetői csoport dönt valójában, a szakvezetés véleményétől többé-kevésbé befolyásolva. Ezért egy szűkebb kör elhatározásaiban is megjelenhet egy tágabb kollektíva elképzelése. — A többé-kevésbé megfrágalmazásban mintha az is benne rejtene: nem mindig. Miképp és milyen mértékben juthatnak érvényre az alulról jövő beruházási javaslatok? Van ennek valamilyen intézményes csatornája a tsz-ekben? — Az önelszámoló egységekkel (ágazatokkal, főágazatokkal, üzemekkel) rendelkező tsz-ekben igen. E részlegek ugyanis fejlesztési terveivel; készítenek, megfogalmazzák az igényeiket, s c terveket annak rendje- módja szerint benyújtják a szövetkezet vezetésének. Ezután bontakozik ki az alkumechanizmus az igényeket egyeztető vezetővel, többnyire az elnökhelyettessel, vagy a főkönyvelővel. Ennek során alakul ki az a beruházási koncepció, amely alapul szolgál az elnök, illetve a vezetői csoport beruházási elhatározásaihoz ... Azokban a tsz-ekben, amelyekben nincsenek önelszámoló egységek, többnyire hiányoznak az ilyen intézményes csatornák. Ezért — a kivételes esetektől eltekintve — sok életrevaló ötlet, beruházási tevékenység elvész a belső kapcsolatok útvesztőiben. — S mi a helyzet a Legszélesebb tsz-közvélemény, o tsz-tagsag véleményével, javaslataival? Kimutatható-e az érdekeltségük, részt vesznek-e a. beruházásokkal kapcsolatos döntések kimunkálásában? — Sajnos, s legtöbb fcat köz-, illetve küldöttgyűlésén a tagság csak elnagyolt tájékoztatást kap a fejlesztésekről. Inkább csak a beruházások pénzügyi hátterét ismertetik velük (mennyi fejlesztési alap képződött az amortizációból, a nyereségből és egyéb forrásokból, mit használnak fel ebből hiteltörlesztésre, beruházásra slb.), de nem igénylik az érdemi véleményüket Magyarázatban persze nincs hiány. Az egyik tsz-vezető például azt emlegette, hogy minden beruházás több-kevesebb bizonytalansági tényezőt; rejt magában. Az ilyen érvelés azonban nem meggyőző .. A tsz-ek kisebb felében viszont kellő tájékoztatást kap a tagság, itt szemmel láthatóan szeretnék megnyerni őket az ügynek. E helyeken valóban érvényesül a tagság érdekeltsége. Sajnos, mégis rendkívül ritka c fórumokon a termelő beruházásokkal kapcsolatos érdemi vita. Csak egyetlen ilyen esettel találkoztam: a tagok egy hűtőház felépítésére tettek javaslatot. Ez a hűlőház egyébként később a tsz legjövedelmezőbb üzemévé vált... Más a helyzet, ha a tagság élet- és munkakörülményeire közvetlenül kiható szociális, kommunális jellegű beruházások kerülnek szóba. Amikor például arról kel) dönteni, épüljön-e öltöző az állattartó telepen, kerüljön-e szivattyú a kút mellé, korszerüsitsék-e a magtárt, hiszen azt a háztáji is igényelné, és így tovább. Ilyenkor sokka) aktívabb a tsz-közvélemény. Sót: a fejlesztések tekintélyes részét alulról kezdeményezik. Általában nem kerülnek sokba, illetve túl sokba, s a szövetkezetek vezetői nemigen szoktak kitérni a megvalósítás elöl. — Visszatérve alapkérdésünkre, megállapítottuk: az elnökök mindenhatóságáról alkotott jelfogasok tehat nem helytállóak, mindenhatóságra törekedni nem is íá~ vonatos. Azt jelentené es, hogy az elnököknek nincs kiemelkedő szerepük a beruházási döntésekben? — Természetesen van, hiszen mégiscsak ők az első számú vezetők. Találkoztam olyan elnökökkel, akik szinte kényszerítik a vezetőség tagjait a véleménynyilvánításra, s érdemi állásfoglalást várnak a tagságtól is. Nyilván abból a megfontolásból, hogy így a saját vezetői munkájukhoz nyernek hathatós támogatást:. Nem lehet kétséges, hogy mi az ilyen vezetői magatartást ösztönözzük, hiszen ahol így döntenek a sok pénzt igénylő beruházásokról, ott lényegesen kevesebb a tévedés, a melléfogás. B. R. A mezőgazdasági termelőüzemek, a kemikáliákat gyártó vállalatok, és a termelés- kutatással foglalkozó intézetek képviselőinek részvételével szerdán háromnapos mezőgazdasági kérni zálási ankét kezdődött Keszthelyen. Gyakorló szakemberek és tudományos kutatók cserélnek véleményt a kemizálás legújabb eredményeiről, a tudományos vizsgálati és gyakorlati tapasztalatokról. Az ankét fő témaköre,a műtrágyafelhasználás és a növényvédelem. Azokról a nagyüzemi alkalmazásra ajánlott eljárásokról, technológiákról van Mezőgazdasági kemizálási ankét szó, amelyek a termelési költségek emelkedése nélkül növelik a növénytermesztés hozamait. Az első napon több előadás foglalkozott a növény- serkentő szerek alkalmazásának technológiájával és technikai eszközeivel. Kiemelkedik ezek közül az őszi búza irányított növény táplálása. Az előadások másik csoportja a folyékony műtrágyázás! technológiákhoz kapcsolódott. Az eddigi üzemi alkalmazási tapasztalatok szerint a növénytáplálási nagyüzemi technológia az összehasonli tó kísérleteken ,'10—50 százalékkal nagyobb hozamokat eredményezett, mint a szilárd műtrágya. A folyékony műtrágyázás országszerte terjed, tavaly már több mint 100 000 hektáron alkalmazták. Az eljárás nemcsak agronómiái, hanem munkaszervezési szempontból is kedvező. A fulókércsi határban MTZ »ontotta kultivátorokkal művelik e kukorica sorköreit a fulókércsi határban, A most mintegy 40 centiméter magas kukorica további fejlődéséhez égelö szükség volna csapadékra. Ugyanis e tájon május hónapban nagyon kevés eső esett, s er a tény valamennyi növényi kultúra - bele értve a kalászosokat is — fejlődéséi kedvezőtlenül befolyásolja. Egyébként a fulókércsi Ollóm Mgtsz er évben 305 hektáron termeszt kukoricát. totó; Fejtén lászlé I MÉH 42 millió íse CPoiyéatáxi es; L Gidairól) szigoró feltételekkel folyósította. de ezeknek sikerült eleget tenni, amit a mai átadás is bizonyít. Áz ünnepségen részt vett dr. Mátsik György, a MÉH tröszt vezérigazgatója. — A hulladékok, másod- nyersanyagok összegyűjtését már régóta végzi a MÉH — válaszolta kérdésünkre — feldolgozásukhoz azonban még csak most kezdünk hozzá. A másodnyersanyagból így a korábbinál jóval értékesebb alapanyagot kaphatunk, s ezzel hozzájárulhatunk a kormány takarékos- sági programjának megvalósulásához. Ez a forgácstö- mörítő gépsor nem az első az országban (Győrben működik egy hasonló), de olyan helyre telepítették, ahol valóban nagy szükség van munkájára, teljesítményére. Az Észak-magyarországi MÉH Gyöngyösön egy másik építkezést is folytat, ahol öntvényfeldolgozó gépsor működési feltételeit teremtik meg. Ez azért lehet, ért dekes a Borsod megyeiek számára, mert otí feldolgozhatják majd a nagyüzemekben keletkező nagyméretű hibás, vagy már elöregedett öntvényeket! Remélhetően az a beruházás a diósgyőri sikeres munkához lesz hasonló. Kapunkban már hírt. adtunk arról, hogy a MÁV Miskolci Igazgatóságához tartozó KISZ-íiataljai, Munkád mellé add a neved! címmel újfajta mozgalmat indítottak el, amelynek ma már egyre több résztvevője van. A siker reményében a MÁV ifjú dolgozói elhatározták, rövidesen országos felhívással fordulnak munkatársaikhoz, hogy csatlakozzanak minél többen e kezdeményezéshez. Az újszerű mozgalmat a vasutasok, a szolgáltatásban foglalkoztatott fiataloktól „lesték” el, mondhatni tehát, hogy a szolgáltatók voltak a példaadók. Hiszen hazánkban elsők között náluk vezették be a Munkád mellé add a neved !-et. Milyen eredményeket értek el a mozgalomban azóta? Erről beszélgettünk Hcinemanné Borbély Máriával, a miskolci szolgáltatóipari KlSZ-bizottság titkárával : — Több mint két évvel ezelőtt, 1980-ban indítottuk el a Munkád mellé add a »eved! mozgalmat, négy válmellől eliííniek a nevi lalalnál. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál, a Patyolatnál, a Miskolci Kertészeti Vállalatnál és a Borsodi Nyomdában. Két éven át szerepelt is a KISZ-szervezetek akcióprogramjában, az idén viszont már nem. — Ezek szerint eltűntek a nevek a munkák mellől? — A jelek azt mutatják, igen. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál még a táblákat is elkészítették az autóbusz- és a villamosvezetőknek. Egy darabig látható volt a volánok mellett a gépkocsivezető neve, szép lassan azonban eltűnt. Nem kény- szeríthetünk senkit arra, hogy részt vegyen a mozgalomban, noha szorgalmaztuk eleget. Arra is gondoltunk, anyagilag ösztönözni kellene a fiatalokat. Ehhez viszont a KISZ-szervezetőknek nagyon kevés pénze van. És hétnyolcezer forintos gépkocsivezetői fizetésnél a száz- százötven forintos jutalom nem elég ösztönző ahhoz, hogy a vezetők eltűrjék a csúfolódást. Ugyanis, amikor a táblák eltűnésének okáról érdeklődtünk, sokan azt mondták, unják mar a cuk- kolásokat. Ráadásul nemcsak egy-cgy „jó szándékú” utas csipkelődik név szerint, a vezetőkkel, hanem azok a kollégák is, akik eleve elzárkóztak a kezdeményezéstől. Végül úgy határoztak, lehet név nélkül is jól dolgozni, balesetmentesen, kulturáltan közlekedni. Ez így igaz. — Mi a helyzet a mozgalommal a másik három vállalatnál? — A Miskolci Kertészeti Vállalathoz tartozó virágboltok kőéül mindössze egy helyen, a színház melletti üzletben láthattunk néhány fiatal dolgozó köpenyén nevet, amely jelezte, részesei a mozgalomnak. ' Az említettek viszont ma már nem dolgoznak az üzletben. Velük együtt eltűnt a mozgalom is. A Patyolatnál sem vált be az újdonság, bár még ma is találkozhatunk egy-egy kitisztított ruha csomagjában a munkáért felelős nevével. Egyedül a Borsodi Nyomdában figyelhető meg a mozgalomhoz hasonló módszer. Igaz, ezt nem a fiatalok kezdeményezték. A vállalat vezetőinek rendelkezése szerint ugyanis minden dolgozó munkája egy névre szóló tasakba kerül, így a mulasztás elkövetőit könnyen felelősségre vonhatják. M. M. Lakossági kötvénnyel is tus wlesz Seb Regi óhaja volt a mezőkövesdieknek a vezetékes gáz, lévén az ezzel való tüzelés kényelmesebb és lényegesen olcsóbb, mint az olaj. Nos, a megvalósítás munkálatait már elkezdték, s jelenleg a kivitelező — a TIGÁZ Miskolci Üzemigazgatósága — tájékoztatása szerint ez év augusztus végéig elkészül egy S és fél kilométeres szakasz a városi fogadóállomással együtt. Ennek előzményeiről, s a munkálatok későbbi szakaszáról kérdeztük Pataki Istvánt, a Mezőkövesdi városi Tanács elnökét. — Az óhaj valóban régi volt, s ötletként még 198) — 82-ben vetődött fel, elsősorban az üzemek, intézmények részéről, hiszen az energiával történő gazdálkodás, az energiatakarékosság elsődleges szempont. Ennek alapján készítettünk el a TIGÁZ illetékes szakembereivel egy tanulmánytervet az elmúlt esztendőben, amelyből egyértelműen kiderült, hogy városunk üzemei és intézményei és mintegy 2 ezer család 1983-tól 1995-ig a veze tékes gaz bevezetésével 6500 tonna olajat „válthat” ki. — Ez megtakarításban mit jelent? — Ez a jelenlegi árakon, az olaj és a gáz összehasonlítása alapján tonnánként 5 ezer forint megtakarítást eredményez. A tanulmányterv 9 ütemre épül 1995-ig. Az első ütemben nyolc üzem — az AUTO- VILE mezőkövesdi gyára, a Matyó Termelőszövetkezet, a Kismotor- és Gépgyár 3-as számú gyára, a MEZÖGEP kövesd) gyáregysége, az áfész, az Asztalosipari és az Építőipari Szövetkezet, valamint a Mezőkövesdi Városgazdálkodási Vállalat — pályázatot készített üzemenként áz olajkiváltás mértékének pontos meghatározására. Időközben eldőlt az is, hogy' az ország 12 településén, közöttük Mezőkövesden allami kötvény kibocsátásával valósítják meg az elosztóhálózat megépítését, amelynek energiáját a Testvériség gázvezeték biztosítja. A kötvények kibocsátása, jegyez te tése megtörtént, 21,7 millió fprint értékben, s a városi tanács eljárt a különböző engedélyek megszerzése ügyében is. Ez év áprilisában kezdődtek meg a kivitelezési munkálatok, s az ütemterv alapján augusztus végén várható a 3 és fél kilométeres szakasz elkészülte a városi fogadóállomással együtt. Ezt követően újabb ütem kezdődik, és remény van arra, hogy 1984 végéig a kötvényértéknek megfelelő munkálatokat a kivitelező elvégezze. Ez pedig azt jelenti, hogy 1.984 végéig 2700 tonna olaj kiváltására nyílik lehetőség. Az elosztóvezetékkel párhuzamosán egyébként a pályázó üzemek végeztetik, terveztetik a lecsatlakozást, illetve az üzemen belüli munkálatokat. — Mit tesz . a vezetékes gáz érdekében a városi tanács? — Az előkészítő munkálatokról mar nem beszélek, bár azokból is alaposan kivettük a részünket. Jelenleg az intézményekre es a lakossági igényekre való tekintettel gyorsítani kívánjuk a gázvezetek építését, ezért a negyedik negyedévben lakossági kötvény kibocsátását tervezzük. mintegy 5 .millió forint értékben, 9 százalékos kamattal. Ezt követően pedig, 1984-től gáztársulás létrehozása a tervünk. — Miért van erre szükség? — A magyarázat egyszerű: az állami kötvényen kívüli minden további beruházás érdekeltségi alapon valósulhat meg Mindehhez pedig a fedezetet a városi tanácsnak kell biztosítani. K. G. Ikarus összeszerelő izem Kanadáimé A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat és az Ikarus szerződést kötött az Ontario Bus Industries kanadai céggel, Ikarus csuklós autóbuszok összeszerelésére és kanadai értékesítésére. Az észak-amerikai ország az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatok alapján határozta el, hogy a legnagyobb városok tömegközlekedését csuklós autóbuszok torgalomba állításával fejleszti. A mostani szerződés szed rint számos kanadai városban magyar autóbusz-bemutatókat; tartanak, és megkezdik a helyi gyártás előkészítését. Ezzel hosszú távra szóló kapcsolat kezdődik s két vállalat között.
