Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-05 / 132. szám
1983. június 5., Vösómsp GSZAK-MAGYARORSZAG 3 Választékra ne is gondoljunk! a gyermelruiia-ellátás leivéaltlen? f Tizenhat miskolci edes- [ anya írta alá azt a levelet, I amelyet a napokban hozott j szerkesztőségünknek a pos- J ta. Idézünk a levélből. „Kéréssel fordulunk a Tisztelt Címhez, hogy a miskolci gyermekes anyák > gondjait próbálják megoldani. Arról van szó, hogy nem megfelelő városunkban a gyer- mékruha-ellátás: féléves kortól hatéves korig katasztrofális a boltok kínálata. Ha igy haladunk, a sok édesanya az éjszakai pihenés helyett még a varrógépet is hajthatja, ha van varrógépe és, ha tud varrni. Nézzenek körül az üzletekben és próbáljanak könnyű kis napozót, nadrágot, pólóinget, cérnazoknit, kislány- ruhát, gyermekszandált vásárolni ! Meglátják, nem ta- j Iáinak. Kénytelenek vagyunk ' a butikban 125 forintért vásárolni hároméves gyerek számára egy-egy pólóinget, olyat, amelyet az állami kereskedelem (il) forintért árulna, ha volna. Kíváncsiak lennénk rá, a magánkereskedők honnan szerzik be a sima pólóingeket, amelyek aztán azért lesznek olyan drágák, mert egyrészt rájuk vagyunk szorulva, másrészt pedig rányomnak egy parányi emblémát, mintát. A boltokban ízléstelen, vastag kötött nadrágokat árulnak — nyári viseletre. Hol vannak a könnyű kis vászonnadrágok? Tudomásunk szerint a fenti anyag nem hiánycikk, mert méteráruként kapható. Kérjük sürgős segítségüket .. ” Nos, a levélben írottakat kiegészítenénk még azzal a környezetünkben gyűjtött tapasztalattal, hogy a félévesnél kisebb csecsemők számára sem mindig lehet kapni nyári holmit, nincs továbbá pelenka. Kiegészítenénk továbbá azzal, hogy a 6 ■ évesnél idősebb gyerekek, főleg kislányok számára sem lehet kapni nyári holmikat, igy szoknyát, blúzt, szandált — még akkor sem, ha igényeinket a szokásosnál, a megszokottnál lejjebb szállítjuk és elfelejtjük a magyar divatlapok gyermekruházkodási ötleteit, a külföldi divatlapokat pedig ld sem nyitjuk. A levélben foglaltakhoz annyit: ml nem tudjuk megoldani a kismamák gondjait. segíteni is legföljebb annyiban tudunk, hogy érdeklődésünkkel fölkeltjük az illetékesek figyelmét. Olvasóink és nemcsak olvasóink, hanem valamennyi kisgyermekes anya panaszával felkerestünk néhány boltot, vállalatot. Mint meglátják, vegyes tapasztalatokat gyűjtöttünk. v Búron Bála, a Borsodi Ríj. házati Kiskereskedelmi Vállalat beszerzési osztályvezetője: — Tavaly már érzékeltük a beszerzési nehézségeket. az Idén már nagy gondban vagyunk. Egyetértek a vásárlók panaszával, időnként tényleg nem lehet szezoncikkeket kapni Ha kannak árut a boltok, napokon. néha órákon belül elfogy. Vállalatunk alkalmazottai és a boltvezetők folyamatosan járják az ovszá- got. Pécstől Szegedig. Győrtől Debrecenig, és még igy is nehéz áruhoz, gyermekruházathoz jutni. Az utazási költség és a telefonköltség nagyon magasra szökött vállalatunknál. Nyolcvannyolc szállítóval, köztük sok termelővel állunk kapcsolatban A nagykereskedelmi vállalatok és a gyárak, szövetkezetek is az importkorlátozásra hivatkoznak, sok esetben egy kis csatton múlik, hogy nincs szandál. A butikosok sok esetben kisiparosokkal dolgoztatnak, de Vásárolhatnak természetesen a nagykereskedelmi vállalatoknál is. Vizsolyt Bertalanná, a Bajcsy-Zsilinszky úti Tünde bolt vezetője: — Annak ellenére, hogy a nyíregyházi és a debreceni ruházati kereskedelmi vállalatokkal együttműködő, közös üzemeltetésű bolt a miénk, gyenge a nyári gyermekru- ha-ellátás. Hiányoznak a ví- kendnadrágok, shortok, a 6 —12 éves lánykákra való ruhák, szoknyák. Pólóingekre eddig nem volt engedélyünk, az idén már van, de sajnos, nem mindig tudunk adni. Most vettem át 500 ezer forint értékű árut, egy hétre ha elég lesz ... Üveges Lajos, az Ifjúság Áruház vezetője: — Egy hónapban körülbelül egy hetet töltök utazással és mondhatom, kitűnő kapcsolatokra tettem szert az alatt a 22 év alatt, amit a kereskedelemben töltöttem. Ami kapható, megkapom, ennek ellenére hiánycikk nálunk is a pólóing, a kisnadrág. Térdnadrágunk volt a múltkoriban. Lánykaruhákból most bö a választék, 1500 darab érkezett Szegedről, illetve a RUTEX-től. Április l-lől jö- vedelernérdekeltségi rendszerben dolgozunk, érthető, hogy nem szerelünk nincs-et mondani vásárlóinknak. Néha mégis kénytelenek vagyunk ... Szabó József né, a Gólya Áruház vezetője: — Konfekcionált terméket 4 éves korig árusítunk, a kötöttholmikat. bakfisméretig. Rövidnadrágot kötöttben és poliészterben tudunk kínálni. Az anyukák nagy bosszúságára nincs lányka fürdőruha, vékony napozó. A soksok telefonálgatásnak most van egy kis eredménye: a Kelet-magyarországi Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat kérés nélkül küldött játszóruhákat. A kismamákkal együtt a legnagyobb gondunk viszont, hogy mintegy két hónapja alig kapunk tetrapclenkát. Pedig ez igazán nélkülözhetetlen ... Földi Gyula, a RÖV1KÖT igazgatója: — Csecsemőruhákat kizárólag a Békéscsabai Kötöttárugyártól kapunk. Az első fél évben elmaradásuk volt. A második fél évben felfuttatják a termelést, minden bizonnyal lesz elegendő. Horváth Istvánná, a Tiptop cipöbolt vezetője: — Most végre jó hírt tudok mondani a vásárlóknak. A Dunántúlról és a Tiszántúlról. továbbá a helyi nagykereskedelmi vállalattól nagyobb mennyiségű gyermekszandált. kapunk a napokban, ti-a, l)-e körül már bő kínálatunk lesz. Reméljük, minden méretben! Meg kell mondjam, ez a tavasz sok borsot tört a vásárlók orra alá, kriminális volt az ellátás. Az is igaz, hogy időnként mesterségesen keletkezett a hiány, mert a szülök. attól való félelmükben, hogy nem kapnak újat, ha a régi elszakad, ötösével, hatosával vásárolták a gyermekcipőket. Arra azonban ne is gondoljunk, hogy fazonok között, válogathatunk, örülünk, ha minden gyereknek lesz valamilyen lábbelije a nyáron. Dr. Oláh Miklósáé, a Rü- TEX kereskedelmi igazgatóhelyettese: — Kétségtelen, hogy ezen a tavaszon mérsékeltebb volt az ellátás, mint tavaly ilyenkor. Kevesebb importárut kaptunk és a szállítmányok késve érkeztek. A hazai gyártók is később szállítottak, mert ők meg az exportkötelezettsé- güknek igyekeztek időben eleget tenni. De az időjárás is közrejátszott abban, hogy ilyen kellemetlenségek értek szülőt, kereskedőt; egyaránt: korán jött a meleg, korábban kellettek a nyári holmik. Máris jobb azonban a helyzet, ebben a hónapban pedig tovább javul, mert beérkeznek a hazai és az importáruié. Javítják majd a választékot az import farmeráruk és a nagyon kedvelt kínai bébiruhák. Lévay Györgyi Szénagyűjtés r rr u r A széno gyűjtése és behordósa megkezdődött a Leninváros környéki háztáji földekről. Képünkön: kút mellett készül □ boglya. (N. M. felv.) íl Ismét minősítették * termelési rendszereket; » MÉM háromévenként ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági termelők jelentős körét ösz- szefogó rendszerek tevékenysége megfelel-e a követed menyeknek, eleget tesznek-e vállalt kötelezettségeiknek, illetve, hogy erre egyáltalán képesek-e. A legújabb ellenőrzések eredményeit most tették közzé, ezek szerint 8 termelési rendszert államilag elismertek, 27-et pedig megerősítettek, jóváhagyták további működésüket. (A többi rendszer is folyamatosan sorra kerül.) A MÉM adatai szerint leg-, nagyobb számban a kerté-; szét területén tevékenykednek rendszerek, szám szerint 29-nek van működési engedélye. Az állattenyésztéssel 24, a növénytermeléssel pedig 21 központ foglalkozik, maga köré gyűjtve az állami gazdaságokat és a tsz-eket. A rendszerek szama évek óta nagyjából változatlan, és ugyanúgy a partneri kapcsolatok számában sincs különösebb változás. Azt, hogy a rendszerek a termelők nagy körét „foglalkoztatják”. jelzi: S500 partnerrel dolgoznak az üzemeket vezető gazdaságok. Ez a szám lényegesen nagyobb, mint ahány nagyüzem tevékenykedik az országban; egy-egy nagyüzem egy időben akár négy-öt rendszernek is tagja lehet, kihasználva a formából adódó előnyüket. Faipari társulás az encsi járásban Az erdők védelmében is Harmadik éve működik — encsi központtal — az encsi járás hét mezőgazdasági termelőszövetkezetének erdő- és fafeldolgozó gazdasági társulása. A gyenge adottságú termelőszövetkezetek korábban feldolgozatlanul értékesítették erdeik- nek és legelőiknek fáit. Közben a legtöbb helyen tönkrementek az erdők. A gazdasági társulást elsősorban iwrzai a céllal hozták létre, hogy feldolgozza a faanyagot, így több haszon származzék az erdőkből, másodsorban pedig azért, hogy korszerű erdőművelésre váltsanak ezen a tájon. Megfelelő tapasztalatok híján sokat küszködött az első két évben a társulás, veszteséges volt a tevékenységük. Néhány termelőszövetkezet már latolgatta is, a máseiiternieszEés A parasztemberek mindenkor családi tanácsot ültek gazdálkodást elképzeléseik fölött. Gondosan számba vették, miből, mennyit termeljenek földjeiken, Nem is tehették másként, mert a néhány holdas birtoknak kelleti eltartani a gyakorta népes családot. így aztán a föld termői épességét kihasználták, ahogy csak tudták. A késő tavaszul! feleletei! takarmónvok helyére csatornádét vetettek, legeltették a tarlót, s olykor még ezt Is bevetették a repce magjával. K edvelt igavonó állatuk, a szarvasmarha tavasztól késő Őszig a szántóföldről éli. abrakban alig dúskálhatott. A gondos tervezés a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemnek is sajátja, ám a föld kétszeri hasznosításáról már sok gazdaságban lemondanak. S aki keres, elfogadható érvet is talál a lemondás magyarázatára. Mezőgazdászok gyakorta hangoztatják, hogy hazánk éghajlati adottságai néni kedveznek a kettős termesztésnek. A nyári hónapokban kevés csapadék áztatja a szántóföldeket. eloszlása sem a legkedvezőbb a nyár eleién kelő magoknak, tgv bizonvos kockázattal jár a kettős termesztés. amit nem mindenki vállal szívesen. A nagyüzemek valójában nem kényszerültek rá korábban a föld többszöri hasznosítására. Elegendő területük mit g termesztéshez, látványosan gyarapodtak a gazdaságok, s a tartalékok föltárására néni kellett idejüket, energiájukat vesztegetni. Igazán mostanában kerüli napirendre a gazdálkodás apró részleteinek, tartalékainak föltárása. Gazdasági kényszer az üzemekben, hogy többet termeljenek, olcsóbban állítsák elő az állati termékeket is. így aztán megint sok helyen „felfedezték” a kettős termesztést, pedig voltaképpen csak apáik örökébe leptek. Másutt nehezen tudnak szakítani a beidegződön. gyakorlattal, így a kettős termesztés meg nem foglalhatta ■ el megérdemelt helyét a termelés szerkezetében. A mezőgazdaság VI. öteves terve szerint mintegy 200 ezer hektárral kell csökkenteni a szántóföldi szalas- és tömegtakarmány-termó területet. Az intézkedés célja, hogy szántóföld szabaduljon fel az árunövények termeléséhez. A takarmá- nvok helyén ugyanis lehet termelni búzát, kukoricát, olajos növényeket, s ezek termése kedvezően értékesíthető a világpiacon. A váltásnak persze csak akkor vari értelme, ha közben az állati termékek termelése sem csökken. így a kisebb takarmány-termő területeken kel! eltartani a változatlan, ■»agy növekvő számú állatállományt. Nem valótlan s célkitűzés, hiszen emelhetők a takarmányok termésátlagai, a korábbinál lényegesen jobban hasznosíthatók a gyepterületek, s a kettős termesztés is jórészt kiaknázatlan lehetőség. Az agazati elképzelésekhez eddig nem igazodott a gazdasagok gyakorlata. A tervidőszak első kél évében mindössze 40 ezer hektárra) csökkent a takarinánytermő terület, s az üzemi vezetők szándékai szerint a jövőben sem várható lényeges változás. A holtpontról való elmozdulás pedig üzemi érdek is, hiszen számos gazdaság tapasztalata bizonyítja, hogy tömegtakarmányokka.l olcsóbban, gazdaságosabban lehet a kérődző' állatokat tartani. Másfelől a szántóföldi növények vetesszerke- zete is olyan, hogy jelentősen fokozható a kettős termesztés területe. A Mezőgazdasági és Élelmeaési Minisztérium adatai szerint a /gazdaságok mintegy 300—400 ezer hektáron termelnek olyan növényeket, amelyek ió elével einen vei a másod vetésű kultúráknak. Ezzel szemben az elmúlt esztendőben csak 100 ezer hektáron fordultak meg kétszer a vetőgépek. A minisztérium felmérése szerint az idén 120—130 ezer hektáron, jövőre 160—170 ezer. a tervidőszak végén pedig mintegy 300 «ser hektáron keljen* mésodvetésű növényeket termelni ahhoz, hogy az ágazati tervek megvalósuljanak. Az aggályoskodó nagyüzemi vezetőket megnyugtal- halja a számos gazdaságban elerl kedvező eredmény. Az elmúlt evben például 35 ezer hektáron termeltek másod- vetésű silókukoricát, s hektáronként 18 tonna termést takarítottak be átlagosan. Ez nem sokkal maradt alatta a fóvetésű silókukorica átlagtermésének, ami 22 tonna volt. A - növényuemesitök ugyanis olyan kukoricafajlá- kat állítottak eió. amelyek 85—90 nap alatt betakaríthatok silóként, s biztonságos termést adnak. Ezért javasolják az ágazat irányítói, hogy a kétszer hasznosított területek 50—80 százalékéi célszerű az úgynevezett szu- pei'korai kukoricával elvetni. A kettős termesztés lehetősége persze korántsem eny- n.vire korlátozott. Eredményesen termelhető a takar- tnányrepce, az olajretek, a szudáni fű. a silócirok. A többféle növény és számos fajtaváltozata egyben azt is kínálja, bogy a szakemberek szűkebb hazájuk éghajlati adottságaihoz legjobban Igazodó növényt válasszák ki. A kettős (másod-) termesztés tehát egyik kiaknázatlan. de könnyen föltárható tartaléka a mezőgazdaságnak. Sikerre persze csak akkor vihető, ha a vállalkozók megfontoltan készülnek rá, s szerepét nem tartják másodrangúnak, r. A hogy kilép a tarstiiájsbc4i Most mái- tudják, az volt a baj, hogy túl gyorsan, túl sokat akartak: exporttal kacérkodtak és irreálisan magas termelési értéket állapítottak meg. A hibákon okulva, a tapasztalatok birtokában változtattak a termékszerkezeten, javítottak a munka- és üzemszervezési módszereken. Az eredmény nem is marad el. Az idei első negyedév során annyi értéket termeitek, mint tavaly kétszer ennyi idő alatt. Így remélik, hogy realizálni tudják a 27 millió forintos termelési értéktervet, tehát a harmadik évben nyereséges lesz a társulás. A I ürészüzemben betonalátéteket, ládákat, gyümölcsös rekeszeket, ládatetőkct, ipari alálétfát, vasúti talpfát, akác és tölgy parkett- frízt, szőlőkarót készítenek. Az egyszerűbb munkákat nők végzik, de szakembereket is foglalkoztat a társulás. Terveik között szerepel egy szárítóüzemnek a felépítése. mely lehetővé teszi majd, hogy bútoralapanyagot is gyártsanak. A Mátészalkai Bútorgyár szívesen vásárolna tőlük fotel- kereteket, de a későbbiek során minden bizonnyal más buloralkatresz gyártására is nyílna lehetőség. Egy újdonsággá! azonban máris szeretnének megjelenni a piacon: akácból készült, különböző méretű háztartási létrák gyártásával kísérleteznek, Ahogy mondjak, egy kissé féllabas még a társulás, meri erdőművelésre meg nem teljésen rendezkedtek be. Remélik azonban, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakembereinek segítségéve! hamarosan erre is sor kerül, hiszen csakis így tudják megalapozni a jövő évek sikerét. L f
