Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

1283. június 4,, siómba! ' SSZAK-MAGYARORSZÁG 10 „Nagy lelkiismeretűnk” gyerekkori otthonában A Dosztojevsrkij-múreum szalonja, A moszkvai Marinszkaja Szegény kórház szárnyépü­letében 1821. oktpber, 30-án Mihail Dosztojevszkij or­vosnak fia született, Fjo­dor. Az egykori szolgálati lakásban most múzeum működik, amely nemrég nyílt meg hároméves tata­rozás után, ., ... Az ‘irodalmi múzeum munkatársai ,és a moszkvai restaurátorok aprólékos ti­nóm munkát végeztek, így Sikerült helyreállítani'azt a környezetet, melyben. a nagy író gyemnek- és ka­maszéval leltek. A szobák berendezését, ahol a nagy család, a1 szü­lék és a .hét gyerek" élt, az író öccse, Andrej vissza­emlékezései alapján állí­tották helyre. Bár építész volt, ó volt a család kró­nikása : összegyűjtötte az emléktárgyakat, fényképe­ket, arcképeket. Többek között az ó erőfeszítései-, nek köszönhető, hogy meg­maradt a szülök képének másolata (az , eredeti el­egeit), melyet 1832-ben fes­tett Popov festőművész; A másolat most a vendégszo­bában függ, A kiállítás rendezése közben az irodalmi, mázé-, ura munkatársai" nemcsak ezeket a leírásokat olvasták figyelmesen, hanem részle­tesen tanulmányozták az akkori nemesek és keres­kedők életét, hogy minél hűségesebben adhassák vissza, a korszak jellegét. Különösen fontosak • voltak azok a tárgyak, amelyek a leendő író lelki életére ha­tottak. Fjodor asztalán • (a gyermekek kártyaasztalon tanultak) könyvek, így Ka- ramzinnak Az orosz iroda­lom története című mun­kája, Borisz Godunov ürai- kodásánál van nyitva: „Za­varos idők korszaka, és an­nak következményei von­zották az írót”. „Az Ó- és Üj-Szövetség 104 szent tör­ténete" — Jób könyvében találhatók. „Ez a könyv — írta az. író 1875-ben felesé­gének — egyike az elsők­nek, amely nagy hatással volt rám az életben. Bár akkor még szinte gyerek voltam,” Jób alakja meg­jelenik .a Karamazov £ivé­rekben is. Az fró gyermekkorának eredeti tárgyai között '.ál­ható az ebédlőben könyv­szekrénye. „Ebben a szo­bában —- emlékszik visz­Itt, a nyár, és egyre több autóvezető visel napszem­üveget.- Divatból vágj' hó­bortból? Luxusból vagy vé­dekezésből, a szemet bántó káprázássai szemben ? Két­ségtelenül a szemüveg —. de csak az orvos által elő­irt szemüveg — arra szol­gál, hogy látásunkat javítsa. Az orvosi szempontok külö­nösen fontosak a gépkocsi­vezetőknél. Köztudott példá­ul, hogy a vastag keret le­szűkíti a látómező területét. Aki egyébként vastag kere­tes szemüveget Szeret, visel­ni, annak gépkocsivezetéshez másik szemüveget kell hasz­nálnia. Ennek kerete legyen keskeny, de legjobb, ha a szemüveg csupán felüikere- tes kiképzésű. így nem szű­kíti a látóteret. Egyébként akinek jogosítványa előírja vezetéskor a, szemüveg vise­lését annak ajánlatos, hogy tartalékoljon a. kesztyűtartó­ban egy pótszemüveget is. Legalább olyan fontos biz­tonsági követelmény ez, mint hogy rendelkezzünk tartaiek- égökkel a gépkocsihoz. ■De ' mire ' jók az enyhén színezett napszemüvegek? Tapasztalatból tudjuk: sok vezető nem is annyira köz­sza Andrej fivére — anyács­kánk dolgozott, apa recep­teket irt beteglapokra. Ha szabad ideje volt, fennhan­gon olvasta Gyerzsavint, Zsukovszkijt, Karamzint, Puskint.” Dosztojevszkij 16 éves korában hagyta el a szü­lői házat. Ekkor még nem irt, ezért a kiállítás utol­só tárgya egy tiszta lap az író aláírásával. Bár a múzeumot nemrég nyitották meg, azonnal népszerű lett: egy hónap alatt csaknem kétezer em­ber látogatta meg, iskolá­soktól, a háborús veterá­nokig. A volt Marinszkaja kór­ház kertjében áll Doszto­jevszkij szobra, amelyet 1918-ban készített a híres szobrász, Szergej - Melku- rov. Rápillantva , eszünkbe jutnak Gorkij szavai Doszto­jevszkijről: „Nagy lelkiis­meretünk”. ■ Az író alakja szomorú, szemében szen­vedés látszik. Az emberi­ség, a megalázónak és megszornontottak iránt ér­zett fájdalom keltette fel és kelti fel ma is a jóér­zéseket Dosztojevszkij ol­vasóiban. lekedésbiztonaógi szükséglet­ből viseli, mint inkább di­vatból, Nem veszélyesek ezek a közúti forgalomban? Er­re a kérdésre egy nyugat­német kutatócsoport határo­zott nemmel válaszolt. Fel­tételként azonban kikötötték, hogy fényelnyelési képessé­gük nem haladhatja meg a 10—15 százalékot. Csak azt ne gondolja senki, hogy et­től jobban fog látni! Ez a tévhit ugyanis veszélyes koc­kázatokra csábíthat. Senki se képzelje, hogy a napszem­üveg megvédi a vakítástói, mert ilyen szemüveg még nincs forgalomban. Az eny­hén színezett napszemüveg csupán olyan esetekben véd, amikor a tény visszaverődik az útfelületről. Ilyenkor sem lehet több a fényei nyelés 30 —40 százaléknál. Fontos, hogy szemünket sohase kényeztessük el. Aki különösebben nem érzékeny, csak akkor használjon nap­szemüveget, ha a napsugár­zás olyan erős, hogy az autó­pálya szinte „izeik a íorró- ságtól" Nálunk nyáron a dé­li és a, kora délutáni nap­sütésben lehetnek ilyen fény­viszonyok a Balaton körül. (A mediterrán országokban. m Autóvezetéi fair és lecliila Közismert, hogy az ara­nyat drágasága miatt, álta­lában nem használják ipari célra, de a modern techni­kában, amikor igen tiszta, nem oxidálódó fémeket IceU alkalmazni, ennek előállítá­sa többe kerül, mintha ara­nyat használnának. így az elektronika ma már szíve­sen használ aranyat — igaz, hogy ebben az esetben grammokról van csak szó, nem nagy mennyiségiül. Nem is valószínű, hogy a modern iparban olyan felfedezés je­lentkezzék, amelynek követ­keztében nagy mennyiségben kerülne ipari felhasználásra az arany. lei mm léte Amikor a tejet villamos pásztőrözőkben kezelik, az elektródon rendszerint old­hatatlan anyag, úgynevezett lejkő rakódik le. A víz mág­neses kezelésével már sike­rült a kazánképződést meg­előzni, ezért fel lehetett té­telezni, hogy a tejjel is ha­sonló eredményre juthatnak. A harkovi Élelmiszerkutató Intézet It utalói a lej mágne­ses kezelésére szolgáló ké­szüléket ’ szerkesztették, amelyben elektromágnes se­gítségével állítanak elő mág­nesmezőt. szemüveggel ahová évente sok turista el­jut, persze sokkal gyako­ribb.) Ilyenkor a látóérzék nem kepes alkalmazkodni a látómezőben uralkodó fény- sürűséghez (egyszerűen kife­jezve: világossághoz), tehát olyan fénjwürűség áll elő, arríely az 'átlagos napfényt jóval meghaladja. Ez a je­lenség felléphet a napsütötte havas tájon is, ahol „szikrá­zik a. hó”, gátakon vagy nagy vízfelületek fölötti hidakon, magas hegyekben, és le­nyugvó napsütésnél. De so­hasem szürkületben, vagy éjjel! Némely megszállott napszemüveg-imádó vezető ugyanis még ekkor sem ve­szi le napszemüvegét. Nem tudják, hogy a mesterséges elzárkózás a fényhatás elől értelmetlen dolog, annál is inkább, mert a vezetőnek szüksége van minden infor­mációhordozó fénysugárra, A napszemüveg az autó­ban tehát, csak annyiban le­bet hasznos, amennyiben elő­segíti a látásélességet, a meg­különböztetési érzékenységet, a kontrasztos látást; a fény­hez és sötéthez való alkal­mazkodást, a színkülönbsé- gek érzékelését. K I A képen munka közben látható az ötletes és hasznos beren­dezés, amelynek nagyüzemi célokra van egy jóval nagyobb változata is. A kisgyermekek egyik # kedvenc- időtöltése a játszótéri homokosáé, nein tartozik a teljesen ve­szélytelen szórakozások köze. A laboratóriumi vizsgálatok mokba kerülő szemét, vagy elhullott állat is, A fertőtlenítés vegyi eljá­rása költséges, és nem is ve­szélytelen. Sokkal megfele­lőbb a hőhatással való íer­ugyanis nem ritkán olyan kórokozókat mutatnak ki a játszótéri homokban, ame­lyek fertőző hasmenést és különféle gennyes betegsége­ket (például furunkulózist), gennyes mellhártyagyulla- dást, sőt, agyhártyagyulla­dást is előidézhetnek. E kór­okozók — a hómok nedves­ség- és szervesanyag-tartal­mától függően — hosszabb ideig is fertőzőképesek ma­radnak. A homokot egyrészt azok az állattartók fertőzik meg, akik — a higiéniai elő­írásokat semmibe véve —a homokozóba viszik kedven­ceiket, szükségletük elvégez­tetése végett. A székle­tükkel. vizeletükkel maguk a kisgyermekek is szennyezhe­tik a homokozót. Ugyancsak fertőzés forrása lehet * ho­tőtlenítea. Az erre a célra szolgáló kis . géD — ami egyébként hazai szabadalom — olyan berendezés, amely­ben egy .rugalmas fémleme­zeket tartalmazó henger ta­lálható. A haladás követ­keztében az elemek — ru­galmasságuknál fogva — a homokot kb. 20 cm mélysé­gig fölemelik és rászórják a henger fölötti gázégőkre, amelyek lángja kemény szú­rólángra van ' beállítva, A gázégőkben propán-bután gázt égetnek el. Ä samott- fejes égők szabályozható lánghőmérsékletével, a hala­dási sebességgel állítható be az ideálisan kívánt fertőtle- nitési lók. Kb. 2—3 km/öra sebességgel haladva a be­rendezéssel, teljes homok- sterilizáció hajtható végre. Délutánonként ketten mentek az oviba Kisgaz- diért. Apu és Bukfenc, a szőrgombolyag lás puliku­tya. Kisgazdáink legtöbb, szőr ez volt az első kérdése: — Apu, hoztál rágót? A válasz egy fejrázás. — És te, Bukfenc? Te se?! — Ez már olyan csa­lódottan hangzott, hogy a kis puli mindegyre azon törte a fejét, miként is tudna kedvére tenni a kö­vetkező ovis találkozáson Kisgazdi jának. És elkövetkezett a nap, amikor újra elhangzott, nagy keserűen: — Te se?! Bukfenc nem bírta to­vább, nagyot tollászkodott a Jóságos Kutyatündérhez, s egy apró ropihoz hasonló pálcikát érzett a jobb mell­ső mancsában. Nem tudta mire vélni a dolgot, s nem tudta, mire való a pálcika. Szórakozottan/ hozzáérin­tette a Kisgazdi kezében levő üveggolyóhoz. Uram, bocsa’, abban a pillanatban rágógumivá változott az üveg. Zsoltika bekapta azon nyomban; — Narancsos 1 — állapí­totta meg elégedetten. Bukfenc nem tudta pon­tosan, meddig terjed a pál­cika varázsereje, ezért ki­felé menet hozzáérinletle az óvoda kilincséhez. HáL az is abban a pillanatban rágógumivá vált. Erről az­tán nem mert szólni. De visszanézve még látta, hogy a gumikilincs égj' anyuka kezében marad, a gyorsan betömi a ’kisfia szájába, Aztán apu gomb, jával kísérletezett Buk­fenc, az eredmény ugyan­az. Még szerencse, hogy Kisgazdi hirtelenében el­tüntette, mielőtt apu ész­revette volna. Az ered­ménytől Bukfencnek és Zsoltinak fergeteges jó­kedve támadt. Rohantak végig a Duriakavics utcán, és bokrot, füvet, fát, hir- detöoszlopot sorjában rágó­gumivá változtattak. A gyerekek csapatostól jár­tak a nyomukban, és nem győzték teieenni magukat. Az ügyesebb.je valóságos nagy gumilabdát is ki tu­dott fújni a rágóból, s mi­hamar parázs focimérkő­zésbe kezdtek. Ám egyszer csak meg­dermedt. az egész vidám társaság. Egy hatalmas ug­rással Bitó, a környék rossz hírű kutyája termett köztük. Mielőtt szétrebben­tek volna a rémült gyere­kek, Bukfenc Bitóhoz érintette a varázspálcikát. A rossz hírű gumivá der­medt. Hej, micsoda hancú­rozást csaptak vele a gye­rekek ! Meglovagolták, do­bálták egymásnak, kötelet kötöttek a nyakéra és fel­söpörték velő a járdát, — Most pedig . együk meg! — ajánlották a Szokó testvérek.. Nekiestek a gyerekek, ahol érték. De már- az el­ső liarapás után meglepett arcot vágtak. A nagyobbik Szökő fiú ki is mondta mindannyiuk véleményét: — Pfuj! Ez nem rágó­gumi... ez kutyagumi! Azzal fogták, és a ku­kába vágták Bitó maradé­kát. Szétszéledlek a gyere­kek. Kisgazdiék is haza­felé tartottak. Bukfenc a mancsára néz, nem látja sehol a pálcikát. — Elhagytad?! •— támad ra Zsoltika. — Nem! — ingatja a le­jét Bukfenc. — Véget ért a varázslat. Csótány néni, a Duna­ira vies utcai bűbájos pedig hiába várja haza a ked­vencét. Belenéz a varázs­gömbjébe. s látja mi sors­ra jutott. Rácseppent vala­mit a gömbre. Bitó meg­elevenedik a kukában, és olyan fülsiketítő csaholás- sal indul hazafelé, hogy még fél óra múlva sem látni teremtett lelket a környéken. Alanyi László Rejtvény Hinnék, a rejtvénynek az as érdekessége., hogy minden kis ábra meghatározott betilt, jelöl. A következő vízszintes sorokra adott válaszok egyben kulcsot jelentenek az ábrák megtölté­séhez is. Helyes válaszok ese­tén a szavak első betűit lefelé összeolvasva egy szép sport* ág nevét kapjuk. 1.. Élvszak. 2. Épület szintje. 3. Kaekiásan kicsinosított. 4. Tavaszi virág. 5. Finom, szép kelme. 6. "Zavar, háborgat. Beküldési határidő: iúnlus 0. Kérünk benneteket, hogy meg­fejtéseiteket levelezőlapon küld­jétek be. A hibátlanul meg­fejtők között könyveket sorso­lunk ki. A korábban közölt rejtvény helyes megfejtése: 14 IS 3 xi 5 6 8 V 3 10 4 12 3 1 IS Könyvet nyertek: Minyó Szil­via, Sajópálfala: ifi, Fülek László, Miskolc: Weisz Marian­na, Miskolc: Paranai Erika, Ró- sonysápberencs: Bessenyei Ta­más. Szikszó; Bakondi János Mezőcsát. A könyveket postán küldj üli el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents