Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-04 / 131. szám

1983. június 4., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Tervek és lehetőségek Felsőgagyon A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja Virágozni szeretne a Virágzó Tsz A megye északi részén le­vő kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetek között nem ér­demes rangsort felállítani, mert ezen a tájon valóban több rétegben egymásra hal­mozódnak azok a hatások, amelyek együttese végül is egy közös gazdaság eredmé­nyeit lerontja. — Pedig szép ez a vidék — mondja Tóth József, a felsőgagyi Virágzó Tsz elnöke és körbemutat a volt kastélyból átalakított szövetkezeti irodaház körül. — De hiába szép ez a táj, ha a földek csak mostohán te­remnek, az emberek inkább ei pályáznak innen, a kis cse. reháti falvak bizony nem na­gyon tudják megtartani még az itt születetteket, sem. Milyen gondokkal küszkö­dik most a közös gazdaság, es találnalc-e kiutat ebből a helyzetből. Erre kerestünk választ a beszélgetés során. .— A szövetkezet négy köz­ség területét öleli magába, és 1978-ig mi is a hagyományos növénytermesztést és állat­tartást csináltuk. Tizennégy- íéle növényt termesztettünk és bizony nem voltak szá­mottevőek a hozamaink. A VI. ötéves terv kezdetén gon­doltunk arra, jobban kellene lehasználni az adottságain­kat és ezért a juhászat fej­lesztése mellett döntöttünk. De hát a legjobb terv is csak terv, amíg a kivitelezéséhez nincs megfelelő mennyiségű pénz, addig bizony lépni sem lehet. A lényeg az, hogy 1978- ban az AGROBER elkészí­tette egy 9700 férőhelyes le­ien tervét, amelyben juhis- lállók, bárányhizlalók, ellető istállók és más létesítmé­nyek is voltak. Az impozáns tervből a pénzfedezet híján csak egy rész valósult meg, egyebek között két 640 férő­helyes istálló és négy'' bá- rányhizlaló készült el, de nem sikerült megoldani pél­dául az ivóvizet adó kút meg­építését. Pedig ez feltétlen szükséges ahhoz, hogy ez a telep egyáltalán dolgozhas­son. — Egy ilyen gyenge adott­ságú termelőszövetkezet, mint. a mienk, bizony igen nehezen tud előrelépni, hi­szen bárhová nyúl az em­ber, mindenütt csak gondok­ba ütközik. Gyenge például a gépellátottságunk, az egy hektárra jutó gépek értéke nem éri el a 10 000 forintot, és ezzel a szövetkezet orszá­gosan is az egyik leggyen­gébb közös gazdaság. A má­sik igen komoly gondunk az, hogy alig tudjuk megtartani a szakmunkásokat és más szakembereket. Részben az alacsony jövedelmek, rész­ben a sorvadásnak indult te­lepülések miatt, hiszen ezek­ben a községekben sem meg­felelő egészségügyi ellátás, gyógyszertár, de az alapigé­nyeket kielégítő létesítmény sincs. Ilyen előzmények után döntöttünk arról, hogy az alaptevékenység, a növény- termesztés és állattenyész­tés segítésére melléküzem- ágat hozunk létre. Rövidesen ki is alakítottunk egy korró­zióvédelmi ágazatot, amely az állami gazdaságokban, borkombinátokban korrózió- védelmi munkákat végez. Ezt a tevékenységet már öt éve megkezdtük, és ez az ágazat nyereséges is. de ah­hoz a jövedelme kevés, hogy megoldja a közös gazdaság valamennyi gondját. Így ké­sőbb közös vállalatot alakí­tottunk a rakacai termelő- szövetkezettel, vegyesipari szolgáltatásra. Ez elsősorban háttéripari tevékenységet vé­gez, és az üzem dolgozói az ország különböző részein vál­lalnak munkát. Ez a két üze­münk tette lehetővé, ho.e.v az elmúlt egy-két esztendőben valamelyest javítsuk az alap­ágazatok helyzetét. De. mint mondottam, ez egyelőre még nem sok pénz. de hát a holt­pontról való kimozdulás bi­zony igen lassan történik. Az első eredmények azonban már megvannak, már elvé­geztük körülbelül 800 belet ár gyep telepítését és bekap­csolódtunk a különféle ter­melési rendszerekbe is, hogy hozzájussunk a megfelelő gé­pekhez és technológiához, így egyebek között bekap­csolódtunk a gabona- és ipa­ri növénytermesztő rendszer­be és a BOVINA, húshasz- nosítású szarvasmarha-rend­szerbe is. Jelenleg az' istál­lónkban 150 szarvasmarhánk, a háztájiban pedig 200 szarvasmarha van. Tovább szeretnénk építeni a juhászati ágazatot Is. már dolgoznak egy gépi iejőház kialakításán, amely 2x24 fe­jőállást tartalmaz. Na­gyon bízunk benne, hogy az idén megoldódik a vízellátás gondja Is, és akkor hozzá­foghatunk az 1800 férőhelyes bárányhizlalóban, az állatok hizlalásához. Ezek a fejlesz­tések együttesen sokat jelent­hetnek, hiszen lehetővé te­szik a juhászat hármas hasz­nosítását. Ekkor jelentősen fokozhatjuk a tejtermelést is. Tavaly ez például 9000 liter volt, ha belép az új fejőház, akkor a mennyiség elérheti évente a 30 000 litert is. Ebben az évben másfél millió forint támogatást kap­tunk és szeretnénk ezt az összeget igen jól felhasznál­ni. Átalakítottuk a növény- termesztés szerkezetét, és sze­retnénk javítani a szakem­bergárdánk összetételét is. Mindezek együttesen lehető­vé tennék a növénytermesz­tésben a jobb eredmények el­érését. Sokat segíthet rajtunk az is, ha az ipari vállalkozá­saink jövedelmezősége to­vább javul, hiszen ma ezek az ágazatok adják a 47 .mil­liós termelési értéknek azt a hányadát, amely nyereséges. Szeretnénk elérni a jövőben, bőgj' olyan termelési és ter­mékszerkezetet alakítsunk ki, amely hosszabb távra bizto­sítja a közös gazdaság tal­pon maradását. Ennek érde­kében más gazdaságokkal együttműködésre is törek­szünk. Hajón Gábor Fiatalok a tsz-melléküzemágakban tapasztalatul! az encsi járásiról A melléküzemágak létesí­tésének egyik legnagyobb eré­nye, hogy lehetőséget biztosit a helybeni munkavállalásra. Különösen ezért fogadták örömmel az újabb és újabb melléküzemágak meglétének hírét az encsi járásban élő fiatalok. Ám az örömbe, né­mi üröm is vegyült. A gyorsan létrehozott egy­ségekben a munkakörülmé­nyek és a szociális ellátás ál­talában rosszabb attól, ame­lyet a fiatalok a nagyobb ipa­ri üzemekben már megszok­tak, természetesek voltak szá­mukra. Az új egységekben kiegészítő tevékenységet vé­geznek. többnyire járáson kí­vüli telephelyeken. Kis túl­zással majdnem igaz a meg­állapítás. miszerint: ahány termelőszövetkezet, annyi a kiegészítő tevékenység. A 'á- rás területén egyébként hu­szonkét mezőgazdasági nagy­üzem működik. nagyrészt kedvezőtlen termőhelyi adott­ságokkal. elmaradva az or­szágos és a megyei átlagos eredményektől, különbségek vannak a termelőszövetkeze­tek között a melléküzemágak állal létrehozott termelési ér­lek .szempontjából is. Mer­néd kérésén. Hidasnémeti­ben. Krasznokvajdán. Encsen és Selveben az ágazat terme­lési értékének több mint a feléi termelik. Homvogdról. Novajidrányról. Fancsalról és Göncről viszont már nem mondható el ugyanez. Ennek elsősorban a gazdasági egy­ségeknél szükséges kezdemé­nyezőkészség, az ésszerű koc­kázatvállalás hiánya az oka. A melléküzemágak egysé­geibe általában azzal a 'tu­dattal jelentkeztek a fiatalok, hogy lakóhelyükön, vagy leg­alábbis otthonukhoz közel dolgozhatnak, és így több lesz a szabad idejük, zv mun­kahelyek nagy részét azon­ban a járáson kívül építették, ami némi csalódást okozott. Számos olyan üzem is léte­sült, ahol zömmel segéd- és betanítót! munkásokat fog­lalkoztatnak. Ma még nem sok fiatal dolgozik ezekbeit a- mellék­üzemágakban. talán ez is magyarázata annak, hogy ne­A számítások szerint ebben az évben mintegy 60 ezer la­kás épül fel magánerőből, s ennek megfelelően, a lakos­ság építőanyag-szükséglété jóval meghaladja a korábbi évekét. A Belkereskedelmi Minisz­térium illetékes tőosztályá­nak tájékoztatása szerint a kereskedelem — a hazai ipar termékeiből és Importból — összességében kielégíti az ez évi igényeket, a hiányokat in­hézségeik vannak az ifjúság- mozgalmi munkában. Kevés a szocialista brigád és megle­hetősen alacsony a KISZ- tagok száma, ^melynek a munkahelyek szétszórtsága is oka. Ezért a járási KISZ-bi- zottságon kezdeményezik és szorgalmazzák azoknak a ki­egészítő tevékenységen foly­tató munkahelyeknek a meg­építését, amelyek helyben te- t 'em ten ek munkaalkalmakat és jórészt szakmunkásokat foglalkoztatnak. Az itt dol­gozó fiatalokat pedig arra ösztönzik, hogy minél több ifíúság) szocialista brigádot alakítsanak. szélesítsék a mozgalomban "résztvevők kö­rét. kább választék problémák és a szállítás egyenetlenségei okozzák. Cementből, csempé­ből, padlóburkolóból és par­kettából jó az ellátás, a vá­lasztékot több importtermék is színesíti.' A falazóanyagok közül a vásárlók gyakran lilába keresik a telepeken a kis méretű téglát. A tégláéi- látásban alapvető javulás két év múlva. e. kijelölt nyolc téglagyár rekonstrukciójának eredményeként' várható. Építőanyag-kínálat a Tőzegeknél Mezdcnviavítók= Biztos kézzel igozodik el a mű. szer bonyolult rendszerében Me­gyeri Katalin, a legfiatalabb brigádtag. — Emlékszik még a régi Tr urnán nők ra? A háború után sokáig futottak ezek a csühösök a vasútvonalakon... na, hát azokat én még javí­tottam — idézte a múltat a MÁV körzeti üzemfőnökség villa mosmoz-dony-javító üze­mében Ványai Miklós mű­vezető, aki az inaséveket kö­vetően, 1951-ben került a fü- tőházba, akkor még azzal a vággyal, hogy mozdonyveze­tő lehessen. A Bláthy Ottó szocialista brigádnál jártunk. A hatal­mas csarnokban és az azt kö­rülvevő műhelyekben, szere­lőszobákban szétszórtan ta­láltuk meg a jelenleg 16 ta­gú brigád munkásait. Tóth József brigádvezető kalauzolt végig a különböző munkate­rületeken, villamos motorok, bemérő készülékek, sínek, mozdonyok között jártunk, kutattuk: hogyan él, hogyan dolgozik, miként gondolko­dik. milyen véleménnyel van mindennapi dolgainkról ez a közösség, amelynek tagjai a közelmúltban megtartott szo­cialista brigádvezetők orszá­gos tanácskozása alkalmából „A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja” kitüntetést vehették át. — Tavaly még 17-en vol­tunk, de időközben egy ta­gunk nyugállományba került — mondta a brigád vezető — és óan egy fiatal lány is köz­tünk ... neki még nem ad­hatták át a kitüntetést, hi­szen nincs még öt éve a bri­gádban. Persze ugyanolyan tagnak tekintjük, mint bár­kit. Lány. A sok férfi között; eléggé meglepő, de amikor leültünk beszélgetni, éreztük, hogy tulajdonképpen nincs ezen mit csodálkozni. —, A Bláthyból a Bláthyba kerültem — mosolyodon, el Megyeri Katalin, amikor ar­ról érdeklődtünk, hogy jut eszébe egy fiatal lánynak ilyen férfias munkát válasz­tani? — A szakközépiskola elvégzése után teljesen ter­mészetes volt. hoavr a vas­úthoz jöttem .. . apám és bá­tyám is vasutas. Szerencsen a fütöházzal szemben la­kunk ... Ezt a munkát csak A brigád föújitója: Garancx Fe­renc ... talán éppen most is egy ötlet jár ax agyában... nagt' szakmaszeretettel lehet csinálni, nem a pénz tartja itt az embereket, hiszen az itteni fizetések sem maga­sabbak. mint más szakmák­ban. Örültem, hogy bevettek a brigádba, úgy érzem, ezzel teljesen elfogadtak. Szeret­ném megszerezni a techni­kumi képesítést, talán ősztől már lesz rá lehetőségem. Es beszélt més nagy ál­máról is. Testvéréhez ha­sonlóan szeretne mozdonyve­zető lenni, ami annál is meg­lepőbb vágy. mivel hazánk­ban a rendeletek nem enge­délyezik nőknek a mozdonv- vezetést. Csakhogy a Szov- .ietunióbon vannak masinisz­ta nők és. ha arra gondolunk, hogy egy autóbusz vezetése talán még nagvobb idegi, szellemi és fizikai megterhe­lést jelent, mint egy villany­mozdony vezetése, akkor re­álisnak érezhetjük a naav vágyának teljesülését. (Pes­ten vannak autóbuszvezető­nek.) Talán egyszer megvál­toztatják ezt a szabályt...? Egyébként sokan, a brigád több tagja mondta: eredeti terve, célja volt mozdonyve­zetővé válni. — De a mozdonyok orvo­sának lenni sem lebecsülen­dő — mondta a brigádveze­tő. — Kikutatni, megállapíta­ni. majd megjavítani egy-egy mozdony baját, betegségét, rendkívül összetett, sok-sok szaktudást igénylő feladat. Ma már számos műszer és természetesen a gyakorlat is segít minket. Amit egykor egy hétig kerestünk, most két óra alatt megtaláljuk. — 1962-ben. amikor áttér­tünk a villamos mozdonyok­ra. még csak nyolc gépünk volt. most pedig már 86 moz­dony tartozik az üzemfőnök­séghez. és ezek mindegyikét ismerjük — mondta Ványai Miklós. — Milyen az alkatrészellá­tás. mi akadályozza a mun­kát. és i'an-e vtánvótlás? — Az alkatrészellátással az elmúlt években volt bizonv gondunk. Sajnos a Ganz- MAVAG-ban gyártott mozdo­nyokhoz nincs már elég pót­alkatrész. ezért aztán rászo­rulunk a csereberékre. Ha behoznak egy mozdonyt és Ha a munka utáni sportesemé­nyeket kell megszervexni, Balta Zoltánra mindig számíthatnak. éppen nem tudjuk megjaví­tani a hibás részét, de van benne használható elem. azt átrakjuk oda. abba a moz­donyba, ahol éppen szük- séges. így göngyölítjük ma­gunk előtt már több. mint egy éve a munkákat... nehoz így dolgozni — tette hozzá Tóth József. — Nem küld­hetünk minden mozdonyt Pestre, az északi javítóba, mert ott sincs mindig úi alkatrész. Ez az egésa MÁV problémája. Amit vi­szont tudunk. igyekszünk újítással megoldani. Erről talán a legilletékescb- bet kérdeztük. Garancz Fe­renc villamoslakatosi, aki a nyolc alapitótag egyike. 1962-től mostanáig 57 újí­tási javaslatot adott be e3 valamennyit elfogadták, be­vezették. Az Ernődről bejárd brigádtag szívesen magyará­zott megvalósult ötleteiről: — A legnagyobb gazdásági megtakarítást. kétszázezer forintot, a kefetartó síkban való köszörülésének újítása hozta az üzemfőnökségnékí A megoldásom lényege volt, hogv idötállóbbá tettük ezzel a kefetartókat. Én 19 ezer forint újítási dijat kaptam érte. De éppen itt is látható egy másik újításom — mu­tatta —. a kefetartó beméro- készüléket. Ez is az élettar­tam növelését szolgáló újítás —. mondta és már mutatta is Batta Zoltán kollégájával együtt, hogyan is dolgoznak a jó ötlet szülte műszerrel. És találkoztunk ipari ta­nulókkal. Kavecsánszki Ist­ván villanvniozdonyszeréio mellett a 101-es számú Sze­mere Bertalan Ipari Szak­munkásképző két tanulója Kiss János és Orbsz András figyelte a mester magyaráza­tát — Mi tagadás, az a véle­ményem —. mondta Kave­csánszki István, aki tagia a szakszervezeti bizottságnak —. a hozzánk kerülő ipari tanulók nem kapiák meg az iskolában a kellő elméleti felkészítést... és a tanáraik közül is csak egy jár lei időnként az üzembe ... Pedig ezek a gyerekek szeretik a szakmájukat, bizonyság rá: öty»n százalékuk ideiön dol­gozni. de a maradék naav része is a MÁV valamelyik 'üzemében helyezkedik el. Mozdonyok. villanymoto­rok. tekercseli, daruk, sze- relöaknák és áramszedők kö­zött dolgoznak. Nem járnak vasutasruhában, nem ismer­hetők fel az utcán, de nél­külük sok száz kilométer vasútvonal árván, bénán ma­radna. — Tava.lv vállaltuk eev le­esett mozdonv megjavítá­sát ... le akarták seleitezni,' Megcsináltuk a napi mun­kánk mellett. De a kisebb hiJ bákat is ugyanilyen akarás-’ sál iavítiulc ki — mond-' ta a briaádvezetö. — Mi ia tudjuk: a forgalomnak men­ni kell. történjék akármi.. J Szeneire! Lőrinc Fotó: Fojlán László I Sok-sok tanuló leste el a szakma fogásait Kavecsenszki Istvántól, és hogy kiváló oktató, bizonyítja ma mát több, felelős beosztás­ban levő, időközben lediplomázott vezető. Akiknek magyaráz: Kiss János és Orosz András ipari tanulók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents