Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-26 / 150. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÄG 4 Ezrek a Csanyikban A X. vasasjuniállson Lendület, ritmus... ózdi táncos lányok szórakoztatják a közön­séget. (Folytatás az 1. oldalról) vállalatok képviselői. Az ün­nepélyes megnyitó hangsú­lyozta a már hagyományos juniálisok munkásbarátságot mélyítő szerepét, valamint aktualitását, az 1903-ban, nyolcvan évvel ezelőtt meg­alakult vasasszakszervezet évfordulóját. Az ünnepi megnyitó után az emlékezés virágait helyezték el a csa- nyiki Munkásmozgalmi Em­lékműnél a Drótgyár, a Ti­szai Erőmű, a Mezőgép Mis­kolci Vállalatának, az Autó- vili, és a Kismotor- és Gép­gyár mezőkövesdi gyáregy­ségének képviselői. Az emlékezés után kezde­tét vette az egész napos rendezvénysorozat sokat ígé­rő programja. Állandó vá­sár, és egész napos gyer­mekfoglalkoztatás volt a ki­csik legérdekesebb szórako­zása. Az alsó színpadon az ózdi táncosok adtak színes műsort, amelyet népzenei bemutató követett. Zajlottak a versenyek, ügyességi szá­mok, megélénkültek a sport­pályák, ahol férfi és női ké­zilabdaversenyeket bonyo­lítottak. Karatebemutató és bohócparádé. Mesemozi és ügyességi verseny. Ki-ki megtalálhatta hangulatának és érdeklődésének a legmeg­felelőbb programot. Az idő­járás kegyes volt a juniális résztvevőihez, ragyogó nap­fényben kezdődött a rendez­vény. A sátrak sokasága között a DIGÉP, az LKM, és a többi vasas sátra mellett ott volt a Medicoré ia, ahol többen is szorgoskodtak a frissen készülő ebéd mel­lett, akik valamennyien már a kora reggeli érkezés óta készítik a finom falatokat, várják társaikat, hogy együtt ünnepelhessenek. A délutáni órákban is szá­mos sport, és kulturális program között válogathat­tak a résztvevők. k. e.—L J. Könyvekről Műveltség és Minőség Köpeczi Béla akadémikus tanulmánykötetében a társa­dalmi tudattal, a kultúra, az értelmiség és az életmód kérdéseivel foglalkozik. Eze­ket a rendkívül fontos kér­déseket a társadalmi-poli­tikai mozgásfolyamatok szemszögéből tárgyalja, s je­lentős eszmeirideológiai ap­parátust vonultat fel állí­tásai igazolására. Olyan sok­rétű fogalmakat elemez, mint például a pártosság, a szocialista realizmus, a kul­túra és a mindennapok kul­túrája. Figyelemre méltó új­szerűséggel vizsgálja a hie­delmeket és nemzeti szte­reotípiákat. A kérdések tár­gyalása során alkotó egy­ségbe ötvözi a német filo­zófiai alaposságot, a francia szellemességet és az angol­szász adatszerűséget. Hajlé­konyán kezelt elemzőesz- közeivel világít rá a való­ság és az ideológiai, a mű­vészi tendenciák közötti köl­csönhatásra, s példát mutat arra, hogy a tartalmas gon­dolatok és a könnyed, élve­zetes stílus nem zárják ki, hanem épp ellenkezőleg, kölcsönösen feltételezik egy­mást. Köpeczi tBéla történé­szi, ideológusi, szociológusi, irodalomtörtén észl és kul- túrpolitikusi szempontjait egységgé ötvözi tanulmá­nyaiban. melyekben rendsze­rint több oldalról veszi szemügyre a vizsgált témát, írásait több tudományágra kiterjedő szemléletmód jel­lemzi, mely napjainkra a korszerű tudományosság alapfeltételévé vált. (Kossuth Könyvkiadó.) Lelket lehet lehelni a • textilbe, a színes sző­nyeg is jelölhet érzel­meket. A lágyság a textil lé­nyege és varázsa, a tér szög­leteit finomítja, fészekké melegíti, belső áramlásokat kezdeményez, kellemes su­gárzásokat indítványoz. Ház­erdős városainkban tenyérnyi a pázsit, a textil szinte ezt is pótolja a lakásban. Erre ad példát sokoldalú textilművészetünkben E. Sza­bó Margit munkássága. Mű­vei érzéki erejükkel a szőtt felületen futkározó színes sá­vok, csomók a maguk egyedi architektúráival lágy szépsé­get, megnyugvást sugallnak. E. Szabó Margit ifjúsága kertes családi házban per­gett le, Tatán. Talán ez a harmónia kezdeményezi ben­ne, hogy megteremtse mások számára is íaliszőnyegekkel, textíliákkal ezt a gazdag bel­ső békét. A szőtt gyapjú és sisál maga festette szálaival csoportosítja képpé, s mint­egy visszahódítja és meg­menti otthoni környezetét, a textil lírai átköltéseiben. Színes felületeinek mély az asszociatív hatása. Ha nem is célja eljutni a képi cse­lekményhez, az érdes, ruszti­kus torlódás egy véget nem érő szinözön atmoszféráját 1983. június 26., rasőrnap Oiplonszíá ünnepségek A gyermekra'zok nevelő ereje (Folytatás az 1. oldalról) Karon 284-en kaptak okle­velet. Az új bánya-, kohó- és gépészmérnököknek, va­lamint az új szakmérnökök­nek dr. Czibere Tibor rek­tor adta át a diplomákat. Az egyetemi tanévzárón dr. Kovács Ferenc oktatási rektorhelyettes ünnepi be­szédében többek között eze­ket mondta az Alma Mater­től elköszönő új mérnökök­nek: — A mérnöki oklevél jo­gosítvány bizonyos munka­körök, tisztségek betöltésére. Az oklevél azonban nem le­het kiváltság, valamiféle előny, sokkal inkább a mű­szaki fejlődés, a termelés elörevitele, a dolgozó nép, a magyar társadalom szolgála­ta. A társadalom joggal vár­ja el Önöktől a szilárd er­kölcsi alapokat, a hivatástu­datot, elkötelezettséget és hűséget a szocializmust épí­tő magyar néphez, felelős­séget a gondjaikra bízott anyagi és szellemi javakért, a beosztottak fejlődéséért és boldogulásáért. Ez az önök nagy feladata az életben. Az idén végzettek közül ketten kaptak becsületdiplo­mát, Tóth Mariann bánya­mérnök és Pálinkás Ilona gépészmérnök. Az új mér­nökök nevében Tóth Ma­riann tett ígéretet arra, hogy a megszerzett tudóst mér­nöki hivatásukban emberség­gel kamatoztatják. A Szovjetunióban éven­te te megrendezik a kü­lönböző gyermekrajz- kiállításokat. A gyerekeket már a bölcsődében, s az óvodában, és azután persze az iskolában rajzolni tanít­ják, hogy ezzel is fejlesszék művészi ízlésüket. A képzelet játékai, a mű­faj- ég stílusbeli kifejezőesz­közök gazdagsága, amely olyan nagy örömet szerez a nézőknek ezeken a kiállítá­sokon, nemcsak azt mutat­ják, hogy mennyire külön­böző a fiatalok látásmódja. A sokféleség a gyerekekkel való foglalkozások módsze­reiben is megnyilvánul. Két alapvető megközelítési mód­ról beszélhetünk. Az egyik — a művész szempontja, a másik pedig — a pedagógu­sé. Napjaink művészeti neve­lésében olyan módszert dol­goznak ki, amely igyekszik összeegyeztetni a két szem­lélet szempontjait. Néhány esztendeje számos szovjet iskolában folyik egy kísérlet, amelynek célja, hogy irányadó programot és módszert adjon a gyerekek képzőművészeti foglalkozá­saihoz. A Pedagógiai Tudo­mányok Akadémiája és a Szovjetunió Művészeti Szö­vetsége közösen folytatja tu­dományos-gyakorlati mankó­ját az ország legkülönbözőbb területein található bázisis­kolákban, azt kutatva, mi­képpen sajátítják el a gye­rekek a nekik ajánlott új programot, annak mely ré­szeit kell bővíteni, illetve el­hagyni. — Az első—harmadik osz­tályban megteremtik a mű­vészi érzékelés alapjait. A negyedik—hetedik osztály­ban hozzáértést és az ábrá­zolás sokféle eszközének a birtoklását fejlesztik. A nyol­cadik—tizedik osztályban pe­dig már a művészetek alap­ismeretéit oktatják. Szépen magyarul — szépen emberül Aerobic? Néhány hónapja sajátos összeállítással hívta fel ma­gára a figyelmet a vasár­nap esti tévétoma. Az adás résztvevői a gyakorlatokat bevezető szavak mellőzésé­vel, megállás nélkül tornáz­ták végig a műsoridőt. Köz­ben szólt az élénk ritmusú tánczene. Az efféle zenés­táncos torna az utóbbi idő­ben népszerűvé vált nem­csak a sportolók, hanem a testedzésre ügyelő tömegek körében is. Joggal, hiszen változatos: van benne szel­lemes torna, vidám tánc, hangulatos zene, sőt Lehet benne dzsessz, balett, jóga és egyéb is. Ez az összetett módszerű testformálás, az úgynevezett aerobic az USA-ból indult el három éve, és meghódí­totta a világot. Mivel nincs magyar megnevezése, angol neve is eljutott hozzánk. Örömmel üdvözöljük a fo­galmat, de nevének fogad­tatása már nem ilyen, egy­öntetű. Mit kezdjünk hát vele? Az 1960-as évektől elég sok szó került a magyarba az angol nyelvből. Széles körben ismerjük például a beat (bit), bikini, farmer, hippi, Iöncs, turmix szava­kat Ezek már-már jöve­vényszók, zömüknek nem is alakult ki magyar megfe­lelőjük, vagy magyar válto­zatuk eléggé körülményes (a löncs / vagdalthús-felvá- gottat jelent). Másfelől vi­szont jó néhány idegen elem nem tudott gyökeret verni, mert az idejében megszüle­tett magyar kifejezés kiszo­rította. Így járt a szuper­market az ABC-áruház el­lenében, hasonló sorsra jut­hat a marketing a piacszer­vezéssel vetélkedve. A wind- surfot a deszkavitorlázás kezdte ki, bár a szörf, a szörfözés alaknak megke­gyelmezett. A két szélső pólus, az idegen szó beilleszkedése, vagy a magyar változat fe- lülkerekedése között több át­meneti eset adódhat. Szak­területeken különösen gya­kori, sőt néha túlzottan di­vatos az angol kölcsönzés: design (ipari formatervezés), poszter (képzőművészeti al­kotásról, fényképről sokszo­rosított plakát), szlalom (műlesiklás), team (munka- közösség) stb. Más esetben íölbukkant már a magyar forma, de még nem elég erős: hotdog — virslis kif­li ; scifi — fanti (a tudo­mányos-fantasztikus iroda­lom játszi rövidítéseként). Az egymás mellett élő alak- változatok egy másik cso­portjában viszont mintha már a magyar lenne haté­konyabb: diszkzsoké — le­mezlovas vagy -gazda; szmog — füstköd stb. Az aerobicot ezek közé az átmeneti esetek közé sorol­hatjuk. Egyelőre szükség van rá, mert hiányt pótol. Ejtése igazodik a magyar köznyelvi hangképzéshez: magánhangzói nem kettős- hangzó júak, nem elmosódot­tak, hanem tiszták, határo­zottak. Sőt, a szókezdő a és c közé kis ejtéskönnyitő j is beszüremkedik. Írása is magyarosodik: nemritkán aerobik formában olvashat­juk. Szóösszetételekbe is be­épül: aerobik-láz, aerobik- műsor. Mindezek ellenére még idegenszerű, nehézkes a szó. Az angolban persze ta­lálóan nevezi meg a köny- nyedén, de tartósan végzett mozgásformát. Eredetileg ugyanis — az angol—magyar szótár szerint — levegőből, oxigénből élőt, valamint le­vegőigényest jelent. A disz­kózenére alapozott, körülbe­lül egyórás testedzés is meg­kívánja a magáét, nem vé­letlenül javasolta egy ame­rikai orvos űrhajósoknak ezt a módszert. A magyarban akkor hát legyen robottorna? De a ro­bot nem cseng itt túl szé­pen. Az új gimnasztika megjelölésénél azért talán jobb. Lehetne még sorolni az ötleteket, a legegysze­rűbb azonban, ha megma­rad táncos, zenés tornának. Mert úgyis az! Molnár Zoltán Miklós E. Szabó Margit textiljei érzékelteti: természet és em­ber közös világát. A népmű­vészet is számtalan .inspirá­cióval ajándékozta meg, de ajánlatokra lel a megújuló kertben, a lombhullásban is. A látványt gondosan egybe­gyűjti, és szőtt szőnyegeinek felületkezelésében felhasznál­ja. Művészetének ez az alap­ja, módszere, karaktere. E csomózott szőnyegek bolyhos színességükkel a ter­mészet vegetációját, rendsze­rezett mértaniságukkal az ember játékos és szerkesztő gondolkodását egyszerre idé­zik. Az általa színezett ken­der és gyapjú mindig az el­érhető legnagyobb szinrend- ben jelenik meg — egyszer a tónusokat barnára és vörös árnyalatokra hangszereli, máskor rózsaszínek és zöl­dek, kékek dominálnak. Az országos szőnyegkiállí­táson első díjat nyert, mü­veit nyolc külföldi és szám­talan hazai országos kiállí­táson mutatták be, de emellett üzemi kiállításokat is vállal, mint legutóbb a Kőbányai Gyógyszergyárban. L. M. E. Szabó hSargil - faliszőnycge előtt Körtánc - E. Szabó Margit faliszönyege

Next

/
Thumbnails
Contents