Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-19 / 144. szám
ÉSZAK■ MAGYARORSZÄG 4 1983. június 19., vasárnap Ösztöndíj a stúdiósoknak Amatőr képzőművészeit találkoztak E ~ Milyen tartalmi alapon kell megkülönböztetni az amatőr és a hivatásos művészeket (művészetet) ? Szükség van-e az Amatőr Képzőművészek Tanácsára, amikor nem sok joggal rendelkezik, csak szakmai tanácsadást vállalhat? Sok a szubjektív megítélés a zsűrizés rendszerében, ezen változtatni kell. Keresni kell az amatőr képzőművészek munkái értékesítésének a lehetőségeit. Szükség lenne állandó kiállítótermekre ... — o fenti, általánosan megfogalmazott gondok megyénkben is megvannak, éppen ezért kerülhettek szóba az amatőr képző- és iparművészek megyei stúdiójának legutóbbi, kétnapos összejövetelén. — A szakmai tanácskozáson, amit Szemadám György festőművész, az Amatőr Képzőművészek Tanácsának elnöke vezetett, igen sok. lényegbevágó kérdés vetődött fel. Az előzőeken túl, polémia folyt arról is, hogy milyen új formái lehetnek a művészeti mozgalom ezen ágán belül, s hogy mennyire alkotóműhelyek a szakkörök? Nem először esett szó ezekről a kérdésekről, nem először fogalmazódtak meg ezek a gondok, de > azért is beszélni kellett minderről, mert jövőre Óz- ! dón lesz az amatőr képző- éa ! iparművészek országos kiál- I Irtása, szakmai tanácskozás- ! *al. A lehetőségek keresése f folyamatos feladat, í — Mi történt még a megyei I stúdió sárospataki összejöve- T telén? — kérdezem Deresné 1 Kónya Erzsébettől, a megyei f Rónai Sándor Művelődési I Központ főelőadójától: I — A találkozó helyszínének [ megválasztásából adódtak * f programjaink. Ismerkedtünk f a művelődési hagyományok- I ban gazdag várossal, a műve- I lödés új háza építészetileg is ! sok érdekességet kínált. Pa- I lakon évek óta működik a zempléni rajzpedagógusok alkotóköre, a stúdió tagjainak most alkalmuk adódott a velük való eszmecserére, bepillantást kaphattak a kör tevékenységébe, életébe. Ezeknek a hagyományos évközi összejöveteleknek mindig is az a célja, hogy az azonos érdeklődésűek ilyen fórumon is találkozzanak, ne csak saját szakkörükben. A beszélgetés során kifejezetten érdekes kérdésekkel foglalkoztunk, olyanokkal, amelyek az országos tanácsot is érintik. A két nap folyamán a megyei stúdió előtt álló feladatokról is szót váltottunk, természetesen. — Ügy értesültem, hogy az amatőr képző- és iparművészek megyei stúdiója ebbeit az évben elnyerte a KISZ művészeti ösztöndíját. Ez mit jelent? — Olyan munkatervve! lehetett pályázni, amely tartalmasságában és céljaiban folyamatos anyagi támogatást érdemel. Egyelőre egy évre kaptunk összeget... — Ez mire lesz elegendő? Milyen feladatokat vállaltak? — Évente két alkalommal szervezünk szakmai továbbképzést, országos jelleggel is; a stúdió szekcióinak évente lehetőséget teremtünk kiállításra; ha valaki kéri, munkáját hivatásos szakemberek segítségével értékeltetjük; szeretnénk a miskolci alkotóházban folyamatos műhelymunkát kialakítani; felvess- szük a kapcsolatot a környező megyékben dolgozó stúdiókkal, itthon pedig vándorici- állításon szerepeltetjük a tagok alkotásait... Az ösztöndíj összege húszezer forint, reméljük, hogy tevékenységünkkel megvédjük pályázatunkat, s akkor három évre kaphatnánk anyagi támogatást. A mostani összegből tíz tagunknak biztosítunk lehetőséget ezen a nyáron alkotótáborban való részvéteim' Ugyanakkor előre rozott tematikájú pályázatokat írunk ki, s a legjobb munkákat, alkotókat jutalmazzuk ... ft. a. J.) Beiratkozás a Dolgozók Giianázinoiába Misko!con: a Dolgozók Gimnáziumában június 23-án és 24-én tartják a beiratkozásokat. Az iskola a Déryné utca 11. szám alatt található. Beiratkozhat. minden tanköteles koron túli személy, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. Felső korhatár nincs. A régebben megszerzett bizonyítványok nem évülnek el, a folytatás lehetősége mindenki számára biztosított. Azok, akik már rendelkeznek érvényes bizonyítvánnyal a gimnázium valamelyik osztályából, a következő osztálj'ba iratkozhatnak be. Második osztályba iratkozhatnak be azok, akik szakmunkásképzőt, gyors- és gépíró iskolát vagy egészségügyi szakiskolát végeztek, ha az első osztályos biológia és földrajz tantárgyakból különbözeti vizsgát tesznek. Harmadik osztályba iratkozhatnak be az emelt szintű szakmunkás végzettségűek, ha az első és a másodikos biológia és földrajz tárgyakból leteszik a különbözeti vizsgát. Aki bármikor, bármilyen szakközép- iskolát (technikumot) félbehagyott, megfelelő különbözeti vizsgával a következő osztályban folytathatja tanulmányait. A különbözeti vizsga időpontja 1983. augusztus 26. A Dolgozók Gimnáziumában az 1.983/84-es tanévben — kísérletképpen — váltott műszakhoz igazodó első osztályt is indítanak. Édes anyanyelvűnk Sátoraljaújhely városi Tanácsa slz idén ismét meghirdette az Édes anyanyelvűnk országos versenyt. A 11. alkalommal meghirdetett országos versenyt a kialakult hagyomány szerint két kategóriában rendezik meg. Az egyikben a szakmunkásképző intézetek, a másikban a szakközépiskolák és gimnáziumok fiataljai versenghetnie k. A Sátoraljaújhelyen október 20. és 23. között megtartandó országos döntőt az egyes tanintézetekben, majd a megyénként megrendezett verseny előzi meg. Az ott legjobb eredményt elért két-két résztvevő kerül majd az országos döntőbe, ahol írásbeli, valamint szóbeli feladatot kell megoldaniuk. Három hónappal ezelőtt a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban öt fiatal iparművész mutatkozott be. A Tárgyak című kiállításom egy ruhatervező, egy textil- tervező, egy keramikus, egy kosárfonó és egy bőrműves állította ki munkáit. Ez utolsó, a bőrműves Lukovszky Ilona miskolci iparművész volt. A kiállításról irt méltatásunkban már felhívtuk a figyelmet nagyon megragadó, a népi ornamentikát felhasználó bérmunkáira, a különböző, vállra akasztható táskáikra, tokokra, különböző ruházati darabokra, lábbelikre, amelyek a tárlaton kitűnően harmonizáltak a közelükben levő ruházati darabofckaL Moe* műfcerm&xsí kens*- tSk fel Lukovszky Ilonái. A hatalmas munkaszoba — apja, a két éve elhunyt L*- kovsaky László festőművész elhagyott műterme — tele mindenféle éles szerszámmal, készülő és kés* darabokkal, táskák, saruk, szandálok, különböző lábbelik, és ki tudná még felsorolni, mi minden, bőrből készíthető praktikus alkalmatossággal. Dísztárgyak nincsenek munkái között. Lukovszky Ilona műtermében — A dísztárgyak nem érdekelnek. Csak a használati dolgok, azokat akarom csinálni, — mondja Lukovszky Ilona. Visszatérőnk: besaélgeté« közben a Tárgyak című kiállításra. E kiállítás nem valamelyik csoport bemutatkozása volt, hanem öt, sokban azonosan gondolkodó iparművész összefogása, mégis úgy tűnt, mintha valamilyen. összeszokott együttes lenne. Miből adódik ez? — Háromszor voltam a pécsi Janus Pannonius Múzeum által fenntartott luka- fai iparművészeti alkotótáborban, ott kerültem össze a társaimmal, ott melegedtünk össze. Gondolkodásunk sokban hasonlít, de összedolgozásról nincs szó. A szerencsés véletlen hozta, hogy oiysn munkákkal jelentkeztünk a Vasasban, amelyek egymást így kiegészítették. — Hogyan lett bórös iparművész? — Érettségi után Debrecenben számítógépes adatközlőként dolgoztam, de az nem az én lelkivilágom. Olyan alkotómunkára vágytam, amely egyben fizikai munka is. Olyanra, amely- • ben a kezem munkájával formálom azt, amit csinálok. Voltam segédmunkás egy Uvegművesnél, aztán később a választásom a textil szakon belül a bőrművességre esett Egy szíjgyártó mesternél voltam szakmunkás- tanuló, majd szakmunkás lettem 1976-ban. Tulajdonképpen volt egy késem, egy nagy szabóollóm, többféle áram, öt-hat egyéb szerszámom. Ezekkel kezdtem dolgozni. Először itthon, majd vándoroltam az országban sokfelé és két éve múlt, hogy hazajöttem Miskolcra. Tagja vagyok a Képzőművészeti Alapnak. így dolgozgatok itt így kerülnek ki kezem alól mindazok, amiket a kiállításokon is lehetett látni, meg ami itt is látható. — Nagyon érdekes, amit csinál. Értékes munkák kerülnek ki a keze alól. De a bőrművesség nagyon anyag- igényes munka. Miért vonzódott éppen ehhez? — A kézműves bőrösség vonz. Nem a géppel sokszorosított munka. Ennek a művességnek a mai formák közötti megtalálása érdekel. Ez, és nem az eladhatóság, hanem a tárgy, amit éppen csinálok. Nem vásározok, nem szállítok butikosoknak. Minden érdekel, ami a bőrrel kapcsolatos, de tulajdonképpen még jó öt-hat szakmát kellene kitanul nőm, hogy teljesen megismerhessem ezt a területet, mert a meglevő szíjgyártó képesítésem mellett még a tímár, a cipész, a szabó és sok egyéb szakmában is kellene jártasság. Az anyagbeszerzés valóban drága. Például egy táska nyersanyaga any- nyiba kerül, mint amennyiért eladható lenne. A belefektetett munkán viszont nem szabad takarékoskodni, ez ellenkezne az én szemléletemmel. Egy bőrtárgynak sok ideig kell élni. Körülbelül addig, amíg az anyaga kitart, s nem egy-két szezonra való divatcikkeket kell készíteni. Most egy pesti kiállításra készülök, lábbeliket készítek az ott bemutatandó ruhákhoz. — És a kollégákkal való kapcsolat, a szakmai összetartozás ? — A Fiatal Népművészek Stúdiója korábban jó ösz- szetartó keret volt. Kár, hogy már nem funkcionál. Nagyon hiányzik ... (benedek) Fotó: Laczó J. Lukovszky Mono kezében egy újfajta saru születik Készen állnak a vállra akasztható táskák, tokok, lábbelik, egyéb bőrremekek Egyetem után egy tervezőirodába kerültem. — Tennivaló az van nyakig — fogadtak örömmel —, szakemberre szükség van. Ülj asztalhoz! Vedd elő a ceruzád! Hegyezd! Rajzolj! Asztalhoz ültem, elővettem a ceruzám. — Ne erőltesd magad — mondta valaki. — Gyerünk! Kimen tünk. — Ne légy hülye, mit strapálod magad!? Bólintottam, visszatértem, elővettem a ceruzám. — Rágyújtunk? — kérdezte valaki a hátamat lapogatva. — Hát, ha nem sokáig tart... — Mit mondott neked az előbb Vil- kin? — Hogy ne törjem annyira magam. — A szemét! Este kérj szót az értekezleten ... Bólintottam, visszatértem a helyemre, elővettem a ceruzám, i — Menjünk ki egy kicsit — szólt Villein. — Miket mondott neked az előbb Koliskin ? — Hogy este kérjek szót ellened az értekezleten. — Nyugalom! — kiáltott ViHdn, és beszaladt a mosdóba. Visszatértem az asztalomhoz, elkezdtem rajzolni. — Elég az ücsörgésből — szólt Koliskin —, gyerünk ki! De gyorsan!... Bólintottam. Az ajtó előtt egy kis susmus, majd Koliskin és Vilkin ordi- bál. Aztán engem hívatnak. Az igazgatóhoz. Borisz Kudrjavcev: Új munkaerő — Ide figyelj — szól a diri —, te itt új fiú vagy, nem árt tudnod; ne keverd a kártyáidat! — Méghogy én keverem?! De hiszen ók ... Visszamentem, leültem a helyemre, rajzolni kezdtem. — Na, ebből aztán elég! — kiáltott Vilkin. — Velünk jössz! — parancsolta Koliskin. Kimentünk. — Miről beszélt veled a diri? — kérdezték szinte egyszerre. — Hogy ne avatkozzam semmibe. — Micsoda balfácán ez a góré! Tökfej! — méltatlankodott Koliskin. — És karrierista! — toldotta meg Villan. Visszamentem a helyemre. — Hé, maga új fiú, az igazgatóhoz! — szólt be a titkárnő. — Mit mondott neked Vilkin és Koliskin? — kérdezte a főnököm. — Hogy maga egy tökfilkó, egy ... — Elég! — ordított a főnök. — És te ezt elhiszed? Nos, nem akartam erről szólni, de jobb, ha előre tudod: Viliéin egy lúgos, Koliskin intrikus, de olyan, amilyet a föld még nem hordott a hátán. Szerinted mit csináljak velük? Mondjak fel nekik? Bólintottam, visszatértem a helyemre. — Rád várunk! — szólt Koliskin, miközben Vilkin kidobta a ceruzáimat az ablakon. Kimentünk. — Miről beszélt veled a diri? — Arról, hogy maguknak fölmond- jon-e. — Hát ezt sejthettük volna — kiáltottak egyszerre —, és rohantak az igazgatóhoz, engem is magukkal vonszolva. — Ezek szerint mégiscsak? — kérdezte az igazgató. — Újfent kevered a lapjaid? Ezért jöttél ide? Intrikálni? — Dolgozni! — kiáltottam. — Természetesen dolgozni! — Nem úgy nézel ki — jegyezték meg Vilkinék. — Mindenesetre, még adok egy kis próbaidőt — enyhült 'meg az igazgató. — Aztán majd meglátjuk ... Visszamentem a helyemre, leültem, megmarkoltam a ceruzát. — Ne izgulj — szólt halkan Vilkin. — Gyere, mondok valamit. Nem mentem. — Hová hívott Vilkin, mit akart mondani? — érdeklődött suttogva Koliskin. — Gyere, elmondhatod ... Nem merítem. Ám ők mindketten rohantak az igazgatóhoz. — Helló, új fiú! — szólt be a titkárnő. — Gyerünk az igazgatóhoz! Nem mentem. Sehová se mentem. Ültem és dolgoztam. — Hagyjanak! — kiabáltam. — Hagyjanak békén! Estére elbocsátottak: összeférhetetlenségért, utasítás megtagadásáért, elégtelen munkateljesítményért. JinÉn érttel, ami Űrrel kapcsolatos”
