Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-15 / 140. szám

1983. Június 15., szerda ÉSZAK.MAGYARORSZÁG 5 "F I® r f w I elies erfeku Beszélgetés a szívbetegek rehabilitációiéról dr Böszörményi Ernő kandidátussal A szív- és érbetegségekről sokat hallunk, az utóbbi idők­ben különösen, de az egész kérdéskör jelentőségével az átlagember még sincs egészen tisztában. Pedig nem jelen­téktelen, hogy az összes halá­lozások 37, a rokkantsági ese­tek több mint 40 százalékát ez a betegségcsoport okozza. Az' is nagyon fontos, hogy mit tehet a tudomány, az egészségügy, meg a környezet azokért, akik átestek e be­tegség legveszélyesebb perió­dusán. Mekkorák a rehabili­táció, az egészség, a jó köz­érzet, a munkaképesség lehe­tő legnagyobb mértékű hely­reállításának esélyei ? Erről beszélgettünk dr. Böszörmé­nyi Ernő kandidátussal, a Füredi Állami Kórház fő­igazgatójával, aki társszer­kesztője egy most megjelent, mintegy ötszáz oldalas, gaz­dagon illusztrált kötetnek. Címe: A szív. és érbetegsé­gek rehabilitációja. — Miért olyan fontos kér­dés a rehabilitáció, éppen a szívbetegek esetében? — A tudomány fejlődése lehetővé tette az infarktuson átesettek sokkal eredménye­sebb gyógyítását. Ez mind az egyén, mind a társadalom számára óriási jelentőségű. Nekünk orvosoknak nem­csak az a kötelességünk, hogy a közvetlenül ránk bízott be­tegeket a tőlünk telhető leg­magasabb színvonalon gyó­gyítsuk, hanem, hogy megke­ressük a tudomány kínálta új utakat is. Egyelőre sok még a tennivaló. Elég, ha arra uta­lok, hogy nálunk az infark­tust elszenvedett betegeknek mindössze 19—20 százaléka veszi fel a munkát, míg pél­dául Csehszlovákiában, vagy ez NDK-ban ez az arány 70— 80 százalék. Ebben szerepük van nálunk a munkába állás­ra egyáltalán nem ösztönző jogszabályoknak is, de az egészségügy és a környezet is sokat tehet. A balatonfüredi szívkórházban hároméves után követéssel vizsgáltuk 1Í1B. infarktuson átesett, volt be­tegünk sorsát. Megállapítot­tuk. hogy- három év után 63 százalékuk dolgozott, a terhe­léses vizsgálatok viszont azt is jelezték, hogy 83 százalé­kuk végezhette volna vagy az eredeti munkáját, vagy valami könnyebbet. Kell-e ennél éke­sebb bizonyíték a rehabilitá­ció jelentőségére? — Az ön által is szerkesz­tett kötet miben nyújt ehhez segítséget? — Hazánkban először jele­nik meg olyan mű. amely tudományos igénnyel tárgyal­ja a szív- és érbetegek reha­bilitációját. A kötet nem csu­pán a rehabilitáció legkülön­félébb részletkérdéseit tár­gyalja. hanem gyógytorna­leírásokat közöl a különféle betegségben szenvedőknek, szempontokat ad a munkaké­pesség és a foglalkozási reha­bilitáció elbírálásához, kér­dőívet kínál a pszichológiai Vizsgálatokhoz, a terheléses vizsgálatokhoz, ellenőrzéshez, adatfeldolgozáshoz. A fejeze­tek megírásához a szakterü­letek kiváló ismerőit kértük fel. többségük az Országos Kardiológiai Intézetben és a Balatonfüredi Állami Kórház­ban dolgozik. Szerkesztőtár­saim dr. Endersz Frigyes és 1 dr. Hoffmann Artúr. — Kinek szánták elsősor­ban? — Az érdeklődő laikusok is haszonnal forgathatják, de természetesen elsősorban az orvosoknak ajánlom. Részint azért, mert még köztük is vannak, akik nem a leghelye­sebb szemlélettel kezelik az infarktusos beteget, nem me­rik tornáztatni őket, holott már a negyvenes évek végén változott erről a tudomány álláspontja. Azt hiszem, hogy a könyv fontos segítője le­het azoknak a kollégáknak, akik a megyékben most ki­alakuló regionális kardioló­giai központokban dolgoznak. Leglényegesebbnek mégis azt tartom, hogy az alapellátás­ban dolgozók, főleg a kör­zeti orvosok forgassák. A rehabilitáció a betegség ki­alakulásától az élet végéig tart, s nyilvánvaló, hogy eközben az alapellátást nyújtók foglalkoznak a leg­többet a beteggel. A szak­intézményekből mindig oda megy vissza az ember. A hibás rehabilitáció nemcsak azt eredményezheti, hog) valaki nem tudja felvenni a munkát, hanem tovább ronthatja az állapotát. A beszélgetés végén még arról tájékoztatott a főigaz­gató, hogy a kötet 15 ezer példányban jelent meg, de kereskedelmi forgalomba nem kerül. A sziykórház titkárságán rendelhető és vásárolható meg az ottani könyvesboltban. Az érdek­lődés mégis igen nagy irán­ta: betegek, orvosok, gyógy­tornászok, ápolónők vásá­rolják. Remélhető, hogy a rehabilitáció minden kérdé­sét összefoglaló munka be tudja tölteni szerepét: se­gít, hogy a benne közvetí­tett ismeretek révén mind több ember érezze magát újra teljes értékűnek, élhes­se törések nélkül az életét. Cz. .1. Európában a heringhalászat © sok évszázados múltra tekint­het vissza. A Keleti-tenger a 10. és a 11. században igen gazdag volt heringben. Az egyik legrégibb történelmi feljegyzés a heringhalá- szatról a 709-es évből maradt ránk. A francia krónikaírók 1030-ban em­lékeztek meg első ízben a heringha- lászokról. III. Sándor pápa 1160-ban engedélyt adott az északnémet ha­lászoknak, hogy vasár- és ünnepna­pokon is kimehessenek heringet fog­ni a tengerre. Hollandiában a he­ringhalászat a 17. században érte el a virágzását. Két nagy csapás érte: az egyik Cromwell hajózási törvé­nye volt, a másik a franciák ag­resszivitása, akik például 1703-ban kálózok módjára csaptak rá a békés holland halászhajókra, és számos ha­lászbárkát elsüllyesztettek. Hering- fronton azóta sem minden csendes, időnként kitör a vita egyes országok között a felségvízhatárok, a halász­mezők miatt A heringhalászat technikája ebben az évszázadban nagyon sokat fejlő­dött. A nyolcvanas évek elejétől az NDK halászati szakemberei új fo­gási technikákat dolgoztak ki. Pél­dául nem szükséges a halászhajónak visszatérni minden egyes halászat után támaszpont-kikötőjébe. A gaz­dag lelőhelyeket lehalásszák, és a zsákmányt a nyílt tengeren átrakják a feldolgozó hajóra. Így a halász­hajó megszabadul zsákmányától, azonnal indulhat a következő íogás­”l i ■ « l i l fiz ouisk'ib ói műszaki állcmása Mezessálon Új műszaki állomás nyílt a hét elején Mezöcsáton. A Ma­gyar Autóklub miskolci szer­vezetéhez .tartozó műszaki állomás szolgáltatásait csak klubtagok vehetik igénybe. A szolgáltatások a következők: klubtagsági díjak rendezése, információ, szerviztevékeny­ség, alsó-felső mosás, motor­mosás, zsírzás. CO-százalék- ellenörzés, hozott anyagból műszaki vizsgára történő fel­készítés, futómű ellenőrzése és állítása, gumiszerelés, cen- tírozás, kisebb javítás, hiba- elhárítás — szintén hozott anyagból. A műszaki • állomáson,' az Autófelügyelet hozzájárulá­sával zárt technológiás ható­sági vizsgáztatást is bevezet­nek a jövőben, a már rendel­kezésre álló fékpad beszere­lése után. Az állomás nyitva­tartási ideje: hétfőtől pénte­kig reggel hét és délután fél négy óra között van. ítélet a kamionos Fékhiba következtében sú­lyos közúti baleset történt 1981. augusztus 23-án a hármas főúton Ernőd és Vatta között, ahol egy hű­tőpótkocsis kamion nekiüt­között az előtte szabályosan haladó személykocsinak és a személykocsi a szembejö­vő járműnek csapódott. A hármas ütközésnél, amit a kamion vezetője idézett elő, ketten életüket vesztették, hárman súlyos sérülést szen­vedtek. A baleset körülményeinek pontos megértéséhez néhány lényeges momentumot fel­tétlenül ismerni kell. Csűri Árpád, a kamion vezetője a balesetet megelőző napok­ban érkezett haza, Buda­pestre külföldről és már ak­kor észlelte, hogy nincs minden rendben a fék kö­rül, ugyanis az egyik ten­gelynél olajkicentrifugálódást látott. Mint az ilyen ese­tekben általában, itt is szá­mítani lehetett arra, hogy a fék megbízhatósága már nem százszázalékos. A kül­földi út után két nap múl­va miskolci fuvart vállalt a kamion vezetője és egy­úttal közölte a forgalmi szolgálattevővel, hogy a ko­csi javításra szoruL Rosz­szul tette, hogy a fuvart így is elvállalta és abban ma­radtak, hogy ha Miskolcról visszatér, elvégzik a javí­tást. Mint tudjuk, a haloga­tás drága árat követelt. A telephelyről való kiin­duláskor végeztek ugyan egy fékpróbát, de csak húsz kilométeres sebesség mel­lett, ami nem hozhatta ki a fék hibáját. Itt érdemes megjegyezni, hogy Csűri Árpád régebben a Csepel Autógyárban dol­gozott, ott hosszú éveket töltött el szerelőként, majd bejáratós kocsivezetőként is a legjobbak között tartották számon. Ezekben a munka­körökben elengedhetetlen az autó és alkatrészeinek ma­gas fokú ismerete, a bejára­tós kocsiknál pedig éppen arra volt szükség, hogy a vezető a legkisebb hibák je­lentkezését is gyorsan, nagy hozzáértéssel észlelje. Erre az érzékenységre bizony nagy szükség lett volna a fék körüli rendellenességek jelentkezésekor. A miskolci rakodás után már a főváros felé indult a kamion azon a bizonyos augusztusi napon, amikor a kocsisorban Ernőd és Vatta között többen is felfigyeltek A virágos, napfényes 9 udvarból, hűvös, kel­lemes szobába tessé­kel Liptai Béla és felesége. Itt is szegfűk, rózsák illa­toznak a vázákban. Az asz- szony pedagógus, igazgató- helyettes a 14. számú Álta­lános Iskolában. Tanév vé­ge felé közeledünk, ilyenkor gyűlik a tisztelet, szeretet virága a pedagóguslakások­ban. — Nem is rólam kellene most írni — súgja halkan Liptai Béla, a Lenin Kohá­szati Művek volt lSZB-titká- ra —, hanem a feleségem­ről, hiszen most kapott Ki­váló Munkáért kitüntetést. — Ugyan hallgass — inti le zavartan az asszony —, rólad van szó, te köszöntél el a gyártól. Igen, elköszönt 40 évi munka után, elköszönt, mert talán túl sokat vállalt, s most betegségéből felépül­ve leszázalékolták. — Még gondolatban olt vagyok, hiszen a kohászat az egész életemet betöltöt­te. Nemcsak az én. hanem az egész családom élete. a gyárhoz kötődött. — Ezt hogyan kell érte­ni? A felesége pedagógus, a •fia agronómus ... — No igen. az én távozá­sommal végleg megszakadt családom kapcsolata a ko­hászattal. A múlt században valamikor, az évet nem tudom, a nagyapám lett elő­ször gyári munkás. Kerék­gyártó volt, s az ő Idejében kézi talicskával hordták az emberek az anyagot a mar­tinba. Szükség volt kerék­gyártóra Is. Oda vitte dol­gozni az apámat, ő pedig később minket, a négy fiát. — Igazi munkásdinasztia. — Az voltunk. A négy fiúból kettő olvasztár volt, egy lakatos, én pedig vas­‘ esztergályos tanoqc lettem. Az apánk’ kovács volt. — Ez volt a harmadik generáció. És a negyedik? hogy leszerelésem után fel­szólaltam egy taggyűlésen. Mindenki felkapta a fejét, s attól kezdve egymás után kaptam társadalmi megbí­zatásokat. Szakszervezeti tag vagyok 1C45 óta, de leszere­Szb-titkár nyugdíjban A házaspár számbaveszi a Liptai családot. Hogyan is alakultak a dolgok? A ne­gyedik generációban van er­dőmérnök, geológus, agro­nómus és tanító. Gyári dol­gozó már nincs. Korjelen­ség? Fejlődés? Az asszony így értékeli a helyzetet: — A család, magasabb társadalmi szinten ugyan, de zömmel visszatért a földhöz, ahonnan jöttek. Liptai Béla munkahelyén igen aktív közéleti tevé­kenységet folytatott. Honnan kapta ehhez az indíttatást? Szerinte a néphadseregben eltöltött évektől. — A gyárból vonultam be 1949-ben, s 1953-ban szerel­tem le, mint törzsőrmester. Én ott igen sokat tanultam Nemcsak szemináriumra jár­tam, de szemináriumvezető is voltam. Emlékszem rá, lésem után műhelybizottsá- gi titkárnak választottak. Tagja lettem a munkahelyi döntőbizottságnak is. Beiratkozott a dolgozók gimnáziumába, s leérettsé­gizett. Sokat és szívesen foglalkozott kulturális kér­désekkel, tagja volt a szak- szervezet gyári művelődési bizottságának, s a társadal­mi vezetőség elnöke lett. A hetvenes években beválasz­tották a vasasszakszervezet országos kulturális bizottsá­gába is. — Az alatt az öt év alatt sok tapasztalatot szereztem, hiszen beleláthattam más gyárak életébe, munkájába is — emlékszik vissza. — Az elmúlt évtizedekben szá­mos tanfolyamot végeztem, szakszervezeti továbbképzé­seken vettem részt, s mind- M segített* a munkámat. Az igazgatósági szakszer­vezeti bizottság titkáiává 1978-han választották meg. Ez még több munkát, el­foglaltságot jelentett —, ter­mészetesen a szakmai mun­kája mellett. — Hogy mennyi elfoglalt­ságot, azt én tudnám a leg­jobban számbavenni — szól közbe a feleség, aki mindig megértéssel viseltetett férje társadalmi munkássága iránt. A nyolc óra szinte soha­sem volt nyolc _óra, amit a gyárban, vagy á munkaidőn túli értekezleteken töltött. A • megterhelés mindenképpen nagy volt, s ha szokványos­nak tűnik is a kérdés, még­is felteszem: — ha újra kezdené, behúzná-e a féket? — Azt hiszem nem — mondja határozottan. Így voltak teljesek munkáséve­im. Szerintem az embernek tevékenykednie kell, s főleg tennie azt, amit hirdet. Liptai Béla nyolcszor kap­ta meg a Kiváló Dolgozó címet, háromszor SZOT-ok- levelet és egy ízben a Szak- szervezeti Munkáért ezüst fokozatot. Beszélgetésünk végén nyo­matékosan kijelenti: — Valóban sokat dolgoz­tam a szakszervezetben, de sohasem egyedül, mindig a bizottsággal együtt, a testü­letre támaszkodva, szoros kapcsolatban a pártalapszer- vezeti titkárokkal. Egymást segítettük, így értük el azo­kat az eredményeket, ame­lyekre most jó visszagon­dolni. Adamovics Ilona arra, hogy a hűtőkocsi két­szer is áttért a menetirány szerinti bal oldalra (irányjel­zés nélkül), de a csaknem „egybefüggő” járműfolyam miatt képtelen volt előzni. Az előtte levő kis Polski Fiat fokozatosan csökken- tette a sebességét, ugyanak­kor a kamionos csak akkor • lépett a fékre, amikor az -: előtte haladó féklámpái a még erőteljesebb lassítás: . miatt felvillantak. A távol-, ság mindössze huszonöt mé­ter lehetett és a nagytestű., kamion fékje ebben á kri­tikus helyzetben felmondta a szolgálatot; az elolajosor dott íékszerkezet nem tudta visszafogni a hetven kilo­méteres sebességgel haladó kamiont. (Mint később a műszaki vizsgálatok során arra fény derült, a huszon- öt méteres követési távol­ság ilyen sebesség mellett is kevés, Jett volna az ütközés elkerülésére, még ■ hibátlan fékekkel is-.), . Ketten meghaltak, hárman z súlyos sérülést szenvedtek. (Hármas ütközésről van szó.) A tárgyalás idején meg nem volt kizárható, hogy a súlyosan sérültek egyike- másika esetleg maradandó egészségkárosodással élhet tovább. a Az első ítéletet hatályon kívül helyezte a bíróság és: nem fogadta el a gépkocsi- vezető műszaki hibára való hivatkozását. A vizsgálódás arra is fényt derített, hogy a gépkocsi két tengelyének • fékszerkezete is hibás volt. . Ha csak az egyik fék vizs­gálata 1 miatt műhelybe ker rül a kamion, a másik ten-- gely fékhibájára is nyom­ban felfigyeltek volna at szerelők. Tisztázódott az is, hogy Csűri mindössze né­hány csavar meghúzásáról - tett említést a forgalomirá­nyítónak, fékhibáról nem is esett szó köztük. Ha ezt a kamion vezetője szóba hoz­za, ki sem engedték volna a telepről. Csakhogy Csűri Árpád úgy nyilatkozott a miskolci fuvar előtt, hogy a kocsinak nincs olyan hibá­ja, ami miatt az utat le kellene mondania. Mindezek figyelembevéte­lével a Miskolci Megyei Bí­róság bűnösnek' mondta ki Csűri Árpádot halálos köz­úti baleset okozásának vét­sége miatt, és ezért két évi szabadságvesztésre ítélte, amit fogházban kell eltölte­ni. Mellékbüntetésül két év­re eltiltották a járműveze­téstől. Utóirat: Magyarországon évente 23—24 ezer közúti baleset történik és ezeknek mindössze két-három száza­léka írható műszaki hibák rovására. Ez a két ember halálát, három ember sú­lyos sérülését okozó baleset, mint ahogy tisztázódott, nem hirtelen bekövetkezett: műszaki hibára vezethető vissza, hanem a gondatlan­ságra, ami egy régi autó­gyári szerelő, egy jó ..bere­pülő pilóta” esetében meg­magyarázhatatlan. Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents