Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-12 / 111. szám

1933. május 12., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 HOVA URAM, HA NINCS MIBE? Baktatok Diósgyőrbe. A Marx tér környékén egy ti­zenéves srác félig rágott al­macsutkát dob a járdára előttem. Na, gondolom ma­gamban, most népnevelni fo­gok! Megszólítom: — öcsi, ugye hallottad, hogy Miskol­cot úgy emlegetik, mint sze­metes várost? Látod, most te is eldobtad ezt a félig rágott almát. De nem csak szeme­telsz vele! Valaki rálép, egy idősebb bácsi, vagy néni, e.- esik, eltöri a lábát. Nem saj­nálnád ? A1 gyerek tisr.‘lettu­dó. és végighallgat. Kezdek diadalt érezni, mert látom rajta, hogy figyel. Folytat­nám, de közbekérdez: — És tessék mondani, hová dob­jam? — Hogyhoev, hová? — vonom fel a szemöldököm és szétnézek, A szemöldök ma­rad a helyén felakadva, mert sehoi egy szeméttartály, ma­gyarul hulladékgyűjtő. Ejnye, hová is? A srác meglátja egyik haverját; nagyot fütyül neki, utána rám is fütyül, megló­dul és elviharzik. Hm! Most már kíváncsi va- "”ok. Az almacsutkát odább rúgom és elkezdem a kuta­tást. Meredt szemekkel figye­lek, de a perecesi elágazástól a Tokaj üzletitömbig sehol egy fia szeméttartályt nem fede­zek föl. Biztosan bennem van a hiba — kétkedem önma­gámban. Busszal mepyek-jö- vök, közben bámulok az ab­lakon. Az eredmény ismét ugyanaz. A Győri kapun vé­gesteien végig csak gyűjtő nélküli szemét látható. Újságolvasó ember vagyok. Emlékszem, milyen büszkén mutatta még a fényképét, is a hírlap az új. henger alakú tartályoknak. Hát az van is bőven —, de csak a Széchenyi úton. A szögleteseket kicserél­ték az ízlésesebb, mutatósabb és talán tartósabb újakra. És ez így helyes! De hadd kér­dezzem meg: nem lehetne a régiekből néhányat arra kife­lé is...? Dr. H. J. Miskolc, Nyár u. 33/a. MIÉRT NINCS SZÚNYOGHÁLÓ? Kénytelen vagyok a sajtó­hoz fordulni, s nemcsak saját érdekemben, mert úgy látszik, enélkül nem érek el ered­ményt. Eddig ugyanis már több mint 100 forintot költöt­tem vonatra, de hiába, mert sem Miskolcon, sem Mező­kövesden, de itt, Mezőkeresz­tesen sem kapható szúnyog­háló az üzletekben. Nyugdí­jas vagyok, s bízom ■ szúnyog­hálóért utazgatni elég drága mulatság. Már lassan itt a meleg idő, s ennek hiányában be kell zárni ajtót, ablakot, pedig a jó levegőre igazán szükség lenne. Reméljük, nem szükséges valuta ahhoz, hogy ez, a nyá­ron igazán nélkülözhetetlen cikk kapható legyen az üzle­tekben. Kérjük tehát az ille­tékeseket, intézkedjenek mi­előbb. Máté János Mezőkeresztes, . Vasút u. 10. * Szabó Endre, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi igazga­tóhelyettese válaszol: „A le­vélírónak sajnos. ' *aza van, a szúnyogháló már az elmúlt évben is hiánycikk volt. Az ok: a gyártóknál keresendő. Bizonyos profilokat ugyanis egyik gyár átadött a másik­nak — ezek közöl* van a szú­nyogháló is —, s az átvevő még nincs felkészülve olyan mennyiségű szúnyogháló gyártására, amire szükség len­ne. az átadó termelő viszont már nem gvá. ‘ja. A problé­mát tehát ismerjük, sőt. bolt­jainkból is *2lzik, hogy kere­sik vevőink a szúnyoghálót. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez a cikk mielőbb lekerüljön a hiány­cikklistáról és vásárlóink elé­gedetten távozhassanak bolt­jainkból.” A NEMDOHÁNYZÓ - ,DOHÁNYZÓ A MÁV egy olyan rendele­téről szeretnék írni, amit úgy gondolom, soha nem *~"nak tudni végrehajtani, s úgy a dohányosoknak, mint a nem­dohányzóknak csak bosszúsá­got okoz. s nagyba- hozzájá­rul ahhoz, hogy szemetesek a vasúti kocsik. Bizonyos menettartamú vonatokon tilos a. dohányzás. A jegyvizsgáló viszont képte­len a rendeletnek "vényt sze­rezni, mert ha jelenlétében nem is dohányoznak, de tá­vozása után igen, A rendelet eredménye az, hogy minde­nütt dohányoznak, szórják a hamut és a csikket a kocsi pa­dozatára. Ügy gondolom, ak­kor mindenki megtalálná he­lyét, ha a régi rendet vissza­állítanák, legfeljebb a nem­dohányzó részből a folyosóra, i peronra mennének dohá­nyozni. S hogy ésszerű korlá­tozással lehet rendel tartani, arra példaként felhozom a. Miskolc Tiszai pályaudvart, ahol van nemdohányzó váró­terem és van dohányzó folyo­só. Itt kifogástalan rend is van. A végre nem. hajtható rendelkezés így viszont csak nagyobb rendetlenséget ered­ményez. Hódi Albert Szikszó, Sallai u. 7. KÖSZÖNET A SEGÍTSÉGÉRT Megrokkant, beteg ember vagyok, és bizony, sajnos elő­fordul velem, hogy a szép ta­vaszi nap elöl, amely másokat az utcára csalogat, nekem hű­vös helyre kell menekülnöm, ley történt ez a nanokban is, amikor az OTP előcsarnoká­ban találtam magam, ahol nem remélt segítséget 1 cap­tain. Három kedves fiatal hölgy percekig ápolt, és sze­retettel vett körül. Törődé­sük, figyelmességük nagyon jó érzéssel tölt-it el, s ezúton is szeretném megköszönni ön­zetlen segítségüket, hiszen munkájuktól szakítottam el őket. Kalas István Miskolc, • Vörösmarty u. 44. SZERKESZTŐI ÜZENETEK — Osváth Sándorné, Szend- rőlád: Bizonyára elkerülte fi­gyelmét, de a Széchenyi úton, a Pátria űzletház fölött már jó ideje működik egy új, iga­zán szép, digitális óra. — Szegedi Zoltán, Miskolc, Bocskai u. 38.: Szerkesztősé­günknek nincs lehetősége be­jelentésének kivizsgálására, de továbbítottuk azt az illeté­kesnek, a Népi Ellenőrzési Bizottságnak. — Kovács Dénes, Szerencs: Ahhoz, hogy a levelében kö­zeitekkel foglalkozni tudjunk, részletesebb tájékoztatásra és adatra lenre szükségünk. Kérjük, Írja meg pontos cí­mét, hogy esetleg személyesen is felkeressük. — Németh József, Sátoralja­újhely: Szívesen nyújtunk se­gítséget, ezért kérjük, hogy akár levélben a szükséges ira­tok, igazolások megküldésé­vel, akár pedig személyesen is megkeresheii sze -kesztősé- günk levelezési rovatát. Tokaji utcarészlet védett épületekkel, melyeknek homlokzatát a kö­zelmúltban újították fel A tokaji zsinagóga eklektikus tömbjének állagmegóvását megkezd­ték. A rendezési terv mint kulturális célra hasznosítható létesít­ménnyel számol. az évszázados (alaknál Az Országos Levéltárban hatvannál több tervet őriz­nek Tokajról és remény van rá, hogy a pár éve elkészült, legújabb tervből, a hatvan valahányadikból valósul majd meg valamennyi rész. Re­mélhetőleg: minél több rész. Jó lenne leírni, hogy a terv teljes egészében megvalósul — már részletes rendezési tervről van szó, melyet a Vátti 1980-ban készített el pályázat alapján —, de eh­hez még sok minden kell, sok minden kellene. Anyagi­akból és szellemi erőkből is. Szemléletbeli dolgokból, ta­lán változásokból is. Olyas­féle szemléletnek kellene ki­alakulnia a legfelsőbb szinte­ken is, mely szemlélet To­kajt; messze földön ismert rangja, hírneve szerint ítéli meg. Meg persze pénz kelle­ne, minél több. Valamennyi azért ebből jut, sőt jutott is már a terv elkészítése óta, hiszen elkészült a szálló, épül egy „igazi” áruház, dol­goznak egy-egy műemlék helyreállításán. Éppen ez a mozdulás adja a reményt: a legújabb, sokadik tervből mégiscsak sikeredik valami. Mi sikeredhet? A központ rekonstrukciós terve az évszázados építési értékeket helyre kívánja ál­lítani eredeti állapotukban, és ezeknek ar, épületeknek megfelelő funkciót kíván biz­tosítani. Nézzünk néhány épületet. A jelenlegi szociális otthon funkciójának meg­változtatását már húsz évvel korábbi terv is sürgette, a mai is ezt (eszi. A volt Aranysas fogadóban 50—60 személyes szállót lehetne ki­alakítani. A legszebb copf lakóházban, a Bethlen utca 7. szám alatti Sasarat-ház- ban a helyreállítás során is­meretlen értékek bukkantak elő, például figurális és or- namentális falfestmények. A szomszédos Morali-ház, je­lenleg áíész-iroda, sokak sze­rint a második legszebb ház, a terv szerint ifjúsági és út­törőhöz lehetne, vagy az al­kotótábor kiállítóépülete. Ennél az épületnél persze le kell majd bontani a toldá­sokat. átépítéseket, hogy szépségét az eredeti formá­jában mutathassa meg. A főtéren a legrégibb épü­let feltehetően a Rákóczi- pince néven ismert ház. Ez lehetett az egykori óvár. Ha­talmas pincerendszerét ma a borkombinát használja. Az épületről a XVIII. századból származó levéltári adat lá­basházként szól, a félköríves, bordás keresztboltozatos ut­cai tornác négy pilléren áll. A terv számol ennek a rend­kívüli értéknek, a település minden valószínűség szerinti legrégebbi épületének ilye- ténképpeni helyreállításával. Ugyancsak szükséges az épü­letet más módon hasznosíta­ni. Lehetne turistaszállót és kerthelyiséget berendezni benne. (A pincerendszert a borkombinát használhatná^ továbbra is kicsit arrább fel­épített, a pincével összeköt­tetésben levő épületből.) A generálisházként ismert főtéri épület loggiás udvará­val, boltozatos nagytermével ugyancsak a XVIII. század­ból való, a királyi kamara kvártélyháza voll Helytörté­neti kiállítás és az udvarban pihenőkert alakítható ki. A főutcai kereskedőházak kö­zött ugyancsak sok a nagy értékű épület, ezek közül több is teljes műemléki helyreál­lítást érdemel. Ugyanígy a takarékpénztári épület (Rá­kóczi 52.), művelődési ház­ként. A szintén XVIII. szá­zadi épületben, kávéházat, könyv- és hanglemezboltot is lehetne kialakítani. A nagyobb tömegeket von­zó rendezvényeket pedig a zsinagóga épületében tarthat­nák meg. Mert a terv erről a városképet meghatározó, eklektikus tömbről, mint kul- túrközpontról szól. Ugyan­így a mellette megmaradt épületszárnyról is. Ezt az együttest a központtal szoro­sabban kell összekapcsolni, ehhez adottak a lehetőségek, a jelenleg meglevő zsákut­cák megnyitásával, minimá­lis bontással. A zsinagóga állagának megóvási munkáit már megkezdték. A hegyoldali házakról is érdemes szólni, bár ezeknek kellő megismerésével, feL használásával a terv majd csak a második ütemben szá­mol. Az épületek jó részét azonban máris védelemre ja­vasolja. Itt található például a Szapolyai vadászkastély, méteres falaival, lövéseivel, elképzelhető, hogy a XVI. századból való. Művészház lehetne. A távolabb levő 1471-ben alapított pálos ko­lostor jelentős műemlék, a gyors helyreállítás azonban itt nem szükséges. Későbbi helyreállítással számol a terv a Bercsényi vadászkastély­nál is. Már csak azért is, mert az erők most főként Tokaj bel­ső részére kellenek. Kellené­nek. A gépkocsiforgalmat mindenképp el kel! terelni a központból, dolgoznak már* néhány műemlék helyreállí­tásán, megjelentek hát To­kajban a kőművesek. Az építők. A helyreállítók és új létesítményeket is emelők. Megkezdték a munkát az év­százados falak közötf, de nyilvánvaló, hogy sokkal többre lenne szükség. A mű­emlékvédelmi albizottság nemrégiben Tokajban tartot­ta meg üléséi, melyen egve- . bek között elhangzott az is, hogy Tokajnak, a nagyköz­ségnek kevés az ereje a fel­adatok elvégzéséhez. Nyil­vánvalóan kevés. Tokajnak, mint városnak már több ere­je lenne. Nagy kár, hogy ez a településünk még mindig nem város, még mindig nem sikeredett erre a szintre fej­leszteni ! A magunk becsülése miatt is szükség lenne rá. Amire viszont addig is, és még majd utána is nagy szükség lesz: ama bizonyos kőművesekre. Az építőkre, a helyreállítókra, a tervezőkre, az írókra, a magas rangú hivatalnokokra, a Tokajért tenni tudó, tenni akaró min­den emberre. Kép és szöveg? Priska Tibor Illést tartott a megyei KlSZ-bizoltsá A fiatalok eszmei, politi­kai nevelő munkája, világ­nézetének alakítása az ifjú­sági szövetség egyik legfon­tosabb feladata. Bonyolult világunkban nélkülözhetet­len az ideológiai tisztánlátás, a határozott és tudatos po­litikai állásfoglalás,. a meg­felelő tájékozottság. Csak ezek birtokában tudunk fel­lépni a káros nézeteket val­lókkal, a politikánkat ked­vezőtlen irányba befolyásoló tényezőkkel szemben. E sok­rétű tevékenység helyi ta­pasztalatait ismertette teg­nap a KISZ Borsod megyei Bizottságának ülésén Póta János, a KISZ Mezőkövesd városi-járási Bizottságának első titkára. Az elhangzottakból kitűnt, hogy Mezőkövesdre és kör­nyékére az országos átlag­tól stabilabb gazdasági kö­rülmények jellemzők, amely kedvező hatással van az ott élők közérzetére. A sok fia­talt foglalkoztató, jó tíz esz­tendővel ezelőtt települi ipari üzemekben, mezőgaz­dasági szövetkezetekben jók a termelési eredmények. Eh­hez a fiatalok az üzemeken belül végzett több és minő­ségileg jobb munkával, tár­sadalmi akciókkal jelentős mértékben hozzájárulnak. Lakásgondjaik — bár az utóbbi években a párt-, a tanácsi és a KISZ-szervek, valamint az üzemek és a szövetkezetek számos támo­gatást és kedvezményes ak­ciót biztosítottak — ma is vannak. Pozitívan értékelhe­tő az itt. ~ dolgozó fiatalok magatartása, megfelelő ideo­lógiai és gyakorlati felké­szültséggel rendelkeznek. A tömegszervezetek és mozgal­mak közéleti munkájában tevékeny ■ részt vállalnak, noha akadnak olyanok is,* akik esetenként egyéni érde­küket a közösség érdekei elé helyezik, lebecsülik a társa­dalmi munkát, ha egyáltalán megjelennek ezeken az ak­ciókon. Számuk és befolyá­suk azonban csekély. Mégis, a jövőben nagyobb figyel­met igényel a KlSZ-szerve- zetek vezetőitől az effajta egoizmus megszüntetése. Ha­sonlóan kis számban, de még mindig vannak a város és a járás területén a fiatalok között úgynevezett „ünnep­napi hívók”, akik minden­napjaikban függetlenítik ugyan magukat a vallástól, de érzelmi-erkölcsi biztonsá­got, a hagyományok szépsé-. geit a vallásban keresik ün­nepeik alkalmával. Ezeknek a fiataloknak a megnyerése a mozgalom számára szintén nem kevés gondot jelent. Persze van ettől fontosabb teendő is — mint ahogyan azt Juhász Péter, a Mező­kövesd városi-járási Pártbi­zottság első titkára is el­mondta hozzászólásában: — Ez az időszak jó alkal­mat ad arra, hogy felismer­jük, kik azok az aktívák és vezetők a mozgalomban, akiknek munkájára, bátor kiállására, kezdeményező­készségére mindenkor szá­mítani lehet. Hiszen akik a megnövekedett követelmé­nyeknek a nehéz időszakban is eleget tesznek, azok egy­úttal a jövő emberei is. Annál is inkább fontos ez i felismerés, mert az utóbbi időben a gazdasági életben jelentkező problémákkal egy időben erősödött az anya­giasság. Egyes emberek pe­dig szívesén eltúlozzák a va­lóban meglevő gondokat, a bürokráciát, a protekciót, és ez káros hatással van a töb­biekre. Ezekkel a jelenségek­kel szemben a jövőben ha­tározottabban kell fellépni. A felnövő nemzedék világ.; nézetének alakításában nagy feladat hárul a tanintézetek­re is. Az itt folyó, eredmé­nyes nevelőmunka mellett hiányosságok is mutatkoz­nak; a történelmi szemlélet formálásában, a közelmúlt történelmének magyarázásá­ban. Tapasztalták ezt azo­kon a fórum jellegű össze­jöveteleken is, ahol a KISZ- tagok kérték a történelmi múlt eseményeit, jelentősé­gét ismertető előadásokat. Ezt az igényt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hi­szen a szervezett politikai képzések mellett ezek a fó­rumok is kiváló alkalmat adnak arra, hogy helyes irányba formáljuk fiatal­jaink világnézetét, hogy elő­segítsük az eszmei-politikai tisztánlátást. A mezőkövesdi tapasztala­tok ismertetése és megvita­tása után a megyebizottság tagjai az 1982-es mozgalmi év zárásáról és az 1983-as mozgalmi év beindításáról hallgattak meg tájékoztatót, (monos) j

Next

/
Thumbnails
Contents