Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
ESZAK-MAGVARORSZAG 4 T983, május 8., vasárnap S zombat estével túljutott a (elén o fesztivál versemyprogrctmja. A ^ég- napi három fesztiválvetitésen 17 versenyművet mutattak be, köztük — a Hevesy Iván Filmklubban — egy 76 perces hosszú dokumentumfilmet, a Gulyás-testvérek Szerződés mindhalálig című, oz eltartási szerződések megoldatlan problémájáról szóló dokumentum- filmjét. A műfaji megoszlás változatlanul színes volt: hat animációs film, öt dokumentumfilm, egy hosszú dokumen- tumfílm, egy híradó, egy riport- és három népszerű-tudományos film pergett a három programban. Érdemes itt megjegyezni, hogy az eddigi versenyfilmek között több kísérleti jelzővel programba iktatott filmet is láttunk, amelyeknek fogadtatása, megítélése megoszlónok tűnik, és sokan azon töprengenek, vajon kísérleti jellegű művek versenyszerűen miként vethetők össze más alkotásokkal, mi itt a mérce, minek alapján ítéltetik meg díjazás szempontjából. Erre majd bizonyára választ ad a zsűri döntése. ,A látogatottság hullámzó. Megközelítőleg sincs azonban olyan, mint nemcsak a kezdeti időkben, húsz évvel ezelőtt, hanem akár öl-hat évvel ezelőtt is volt. A kéáő esti' programok kovéssé látogatottak, vagy talán a televízió műsora vonja el az érdoKfődőket, nem tudni. Mindenesetre hiányzik a közönség reagálásának folyamatossága, a filmekkel való együttélése. Szinte csak az egyik Balázs Béla stúdiós filmnél és Macskássy Kati ünnepeink című gyer- mekrajz-animációjánól lehetett markánsabb közönségészrevételeket észlelni. Tegnap este a fesztivál „melléktermékeként” a városi művelődési központ rendezésében jelentkezett az első miskolci autósmozi-rendezvény, lapzártakor került sor erre oz eseményre, így nem tudhatjuk, vajon akik elmentek, a zárt kocsikból láttók-e a filmet — Autóversenyzők — is, vagy megelégedtek azzal a tudattal, hogy Frédi és Béni miskolci követőiként ott lehettek az első miskolci „Drive in movie" rendezvénynél. Az is valami... Jobban hasznosítani a rövidfiímeket Mit jelent a mai fiatalok számára a „Stones"? Mit tudnak a Rolling Stonesról? Erről énekel a tegnap bemutatott Rolling Stones Blues című versenyfilmben a Pannónia Filmstúdióban készült fotókollázsban Földes László, akit rajongói Hobo néven ismernek. Katonaélet... Akárki volt is kitalálója, okos ötlet volt Miskolcra hozni az országos közművelődési filmfórumot! Ahogy résztvevői belemerülnek a vitába — s a programok is, a stúdiók bemutatkozásai lezajlottak — egyre inkább nemcsak a krónikás meggyőződése ez, hanem a résztvevők véleménye is. Hiszen nemcsak az információs program alapján alkothatnak véleményt a politikai, az oktatási és a közművelődési munka szakemberek Maga a filmfesztivál is a tájékozódás tág terét adja, amit a legtöbben alaposan kihasználnak. Az animációs, a dokumentum- és a népszerű-tudományos filmek nagyobb arányú , felhasználásának ugyanis nemcsak a forgalmazás döccenői szabhatnak gátat és határt, hanem az is, ■“hogy kevés információ áll róluk azok rendelkezésére, akik pedig éppenhogy beépíthetnék munkájukba ezeket az alkotásokat. ' Bár a megközelítő statiszrti- j kai adatok szerint évente át- I lagosan 29—30 millió nézője | van a rövidfilmeknek, nem le- i hetünk elégedettek. Különö- ! sen azzal nem, ahogyan a mo- I zin kívüli csatornákon eljut a nézőkhöz a nem kevés anyagi és szellemi ráfordítással elkészült alkotás. Azon a meg- ; gyökeresedett szokáson, hogy ; a mozinéző elsősorban — sőt, I talán kizárólagosan — a já- i tékíilmhez ül be a nézőtérre, 1 nos, ezen meglehetősen nehéz 1 változtatni. Viszont éppen ! ezért lenne fontos — ami 1 most szervezési, gazdasági 1 ösztönzők miatt nem gondok 1 nélküli —, hogy maga a for- ! galmazás is egységesebb le- ! gyen, s hogy áttekinthetőbb I legyen az is: mi van már meg, , s mi az, ami hiányzik. A I filmfórum előadásán és az azt követő vitában, de a stúdiók bemutatkozásain is szó esett arról: hosszú távon az látszik célszerűnek, hogy a filmforgalmazás egy kézben legyen, ami ma — a megyei filmtá- rak egy része például a szak- szervezetekhez tartozik — nem mondható el. A rövidfilmek iskolai felhasználásának pedig — amikor például egy tanóra anyagához kapcsolva vetítenének le egy filmet — sokszor az szab gátat, hogy ily módon kimutathatatlan a statisztikákban. A moziüzemi vállalatok egyszerűen nincsenek érdekelve az ilyen jellegű kölcsönzésben. Nyilvánvalóan általánosan kellene rendezni ezt a kérdést, hiszen nem várható el — ahogyan a vita egyik résztvevője is elmondta —, hogy az ingyenes közoktatás mellett pénzt szed. jenek be a gyerekektől a tananyaghoz kapcsolódó filmekért. Nemcsak a közoktatás tudná a jelenleginél lényegesen jobban hasznosítani a rövidfilmekben meglevő szellemi potenciát. A politikai oktatásban, a közművelődésben, az ismeretterjesztésben egyaránt sokkal tágabbak a lehetőségek a jelenleg kihasználtnál, s tulajdonképpen az igények is nagyobbak. Persze, ennek a hasznosításnak vannak más feltételei — amiről ugyancsak szó eset* már eddig, s nyilvánvalóan szó esik majd a mai szekcióvitákban is. Az, hocy lényegesen több információval kellene rendelkezniük a felhasználóknak a filmekről. Több katalógusra lenne szükség. Gond az is, hogy a filmek egy része inkább csak az állományokat duzzasztja, mintsem használható. Elavult. S itt érdemes közreadni az* a több oldalról is megközelített felvetést, hogy a mai filmgyártási rendszerben tulajdonképpen nincs összehangolva az, hogy mi készüljön éL Ahogyan az egyik felszólaló elmondotta, nem is ritka eset, hogy párhuzamosan készülnek filmek azonos témákról: a stúdióban és valamelyik minisztérium megbízásából. A mai gazdasági körülmények: között, amikor a filmgyártás anyagi lehetőségei is szűkülnek, ez különösen gondot okoz. Elsősorban azért, mert így más, ugyancsak fontos filmek nem készülnek el. A legtöbb felszólalás — nem véletlenül — éppen arról hangzott el, hogy a rövidfitm a közgondolkodásban — és a közgondolkodás fejlesztésében —, sokkal nagyobb szerepet játszhatna, mint amit ma játszik. Ahhoz, hogy így is legyen — nos, ahhoz kevés, ha dobozban, vagy csak egy- szer-egyszer közönség elé kerülve pihen a film. A televízióban — ha nem is látványosan —, de egyre többször találkozhatunk velük. Milliós nézettséget jelent. Ez nyilván fontos. De legalább ilyen fontos, hogy kis közösségek beszélgethessenek róla. Beszélgetni pedig csak arról lehet, amit láttunk. Hagyománya a miskolci fesztiváloknak, hogy kiállítás is kapcsolódik hozzájuk. Idén „Néphadseregünk életéből” címmel nyílt tárlat a Rónai klubjának előterében. Nem volt semmilyen hivatalos „élőbeszéde” ennek a megmutatkozásnak, a tablókon elhelyezett fotók a maguk beszédességével állítják meg az arra járókat. Mint ahogyan a Katonai Filmstúdió alkotásaiból megszokhattuk, a filmek a sokszínű „közvetítést”, a katonaélet mozgalmasságát és gazdagságát vállalják. Nos, a most' látható fotókiállítás állóképei is arról vallanak, hogv katonáink élete a hétköznapok és az ünnepek; a tanulás és a harci felkészülés; a pihenés és a nehéz menetelés; a felszabadult jókedv és a felelősséggel teljes komolyság váltakozásában telik. Fegyelem, erő, tudás, készenlét. Katonaélet. Ám ez az élet nem jelent bezártságot. A fotókiállítás nagyon megkapó képei azok, amelyek az otthonnal, a családdal, a barátokkal való találkozás pillanatait fogják meg. Azt érzékeltetve, hogy a legnehezebb percekben—órákban— betekben is maguk mögött tudhatják néphadseregünk katonái az otthon, a „civil állampolgárok” szeretetéfc. Bizalmat és biztonságérzetet keltenek e kiállítás képei. A másik zsiiriü Ez még nem ítélet, nem döntés, nem javaslat nem voks ... csupán egy csokor az impresz- sziókból! Vége ... olvasom a feíiratot, kotorászom a zsebemben, kere-’ sem a műsorfüzetet, majd egy vékony fénypászmát; hátha ki tudom bogarászni a következő film címét... Megelőz a vetítő... Jó lenne talán jegyzetelni is ... Macskakaparás kere- kedik-kuszálódik a füzetbe. Ebből kell majd visszaemlékeznem ... Sorrend ..szerkesztés ... nos: a mentőautók beleszirénáztak az igazgató olvtárs fülébe, aki talán mini komputerekkel tervezi az életét majd elrepültünk egy cilindéres tömegbe, egészen New Yorkig, és akkor találkoztunk egy unalmasan cigarettázó szubrettel... Talán így megirigyelné egy szürrealista rendező is. Körülbelül olyan érzésünk támad, mint az ünneplő diákoknak ... No, de lényeg, hogy a világ színes, hol unalmas, hol vicces, hol fenyegető, hol reményt keltő ... és most még csak nem is kell beleolvadnunk, csupán nézők vagyunk. Szünet: társam a másik (a társadalmi) zsűriből üdvözöl: „még nincs véleményem ... remélem, a végére lesz .. A H. országos közművelődési fílmfórumon résztvevők egy csoportja „Tanulj, hogy segíthess!” Május 8: „ vöröskeresztes világnap Május 8. esztendők óta — csaknem három cs léi évtizede — vöröskeresztes világnap. 155 évvel ezelőtt, 1828. május 8-án született Henri Dunant, a vöröskeresztes mozgalom megalapítója, a nagy svájci humanista. Az ő születésnapját tiszteli meg a nemzetközi mozgalom azzal, hogy évről évre új, aktuális jelszót választva, a humanizmus szellemében ünnepli meg a vöröskeresztes világnapot. Az idei jelszó is rövid és világos: „Tanulj, hogy segíthess!” Aki ismeri a vöröskeresztes munkát —, s mivel Magyarországon már több mint 1 millió 200 ezer tagja van a szervezetnek, igen sokan ismerik a tevékenységét —, az a jelszó hallatán minden bizonnyal az elsősegélynyújtásra gondol. Valóban fontos tevékenysége a Vöröskeresztnek: minél több embert megtanítani arra, hogyan nyújtson elsősegélyt bajbajutott embertársának, hogyan segítsen addig, amíg az orvos vagy a mentő megérkezik. A Vöröskereszt-mozgalomnak megszületése óta alapelve, hogy nem elég az emberi segítökészség, hanem ezeket a segítőkész embereket meg is kell tanítani a hogyanra, arra, hogy eredménye legyen jószándékuknak. A Nemzetközi . Vöröskeresztnek; is legelterjedtebb önkéntes munkája az elsősegélynyújtás szervezése és oktatása. A Magyar Vöröskereszt nem kis hagyományokkal rendelkezik már ezen a fontos területen. Négyfokozatú oktatási rendszert dolgoz-\ tak ki. Az elemi fokú oktatás az általános iskolák felsőosztályos tanulóinak a részére folyik, ennek keretén belül képezik ki az ifjú egészségőröket, akik vigyáznak iskolájuk tisztaságára, igyekeznek megelőzni a baleseteket, és, ha szükséges, a szakképzett felnőtt megérkezéséig elsősegélyben is tudják részesíteni bajbajutott társaikat Az ifjú egészségőrök évről évre helyi és területi vetélkedőkre készülve gyarapítják tudásukat és ezeken a vetélkedőkön is bizonyítják képességeiket. Szép eredménnyel szerepeltek már nemzetközi vetélkedőkön is. Az elsősegélynyújtás második fokozata az alapfokú tanfolyam. Ezeket a Magyar Vöröskereszt több, mint 13 ezer alapszervezetében szinte évről évre megrendezik nemcsak a munkahelyeken, hanem a területi szervezetekben és elsősorban a középfokú tanintézetekben, ahol évente iskolai elsősegély- nyújtó versenyeket is rendeznek. A középfokú oktatás célja az alacsonyabb fokozatú tanfolyamok vezetőinek a képzése. Ezek színvonala már magas; rendszeresen részt vesznek rajta a fő- vagy részállásban dolgozó munkahelyi elsősegélynyújtók is. A felsőfokú oktatás fakultatív módon folyik az orvosegyetemeken, és néhány éve tantervbe is iktatták az Orvos- továbbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán. A segélynyújtás azonban nemcsak elsősegélynyújtást jelent. A Magyar Vöröskeresztnek ma már mind több. speciális segélynyújtó, mentőcsoportja működik, így sorra állnak fel a vízi, a partmenti, a hegyi, a barlangi mentőcsapatok, szaporodnak a közúti elsősegélynyújtó állomások. Emellett mmd több helyen szerveznek speciális elsősegélynyújtó oktatást például benzinkútkezelők, növényvédő szerekkel dolgozok, bányászok, segédrendőrök, kijelölt mentőőrök számára. Es a jelszóhoz tartozó kör még ennél is sokkal lágabb, hiszen a Vöröskereszt lényegéből fakad a humanizmus, a segítségnyújtás a rászorulóknak. Ide tartozik a család- védelmi tevékenység, amely elkezdődik már az Iskolákban a családi életre nevelés foglalkozásain, folytatódik a Szülök iskolája előadássorozatain, a gyesen levő édesanyáknak rendezett klubfoglalkozásokon, a csecsemőgondozási tanfolyamokon, és igy tovább. Részt vesz a Vöröskereszt a magukra maradt, rászoruló időskorúak gondozásában. Jelenleg mintegy 35 ezer idős, beteg ember ellátásában segít 15 ezer vöröskeresztes aktivista társadalmi munkában vagy szerény tiszteletdíj ellenében. És ide tartozik a hátrányos helyzetű családok, elsősorban a gyermekek védelme. Vöröskeresztes szervezetek patronálnak állami gondozott gyermekeket, segítenek nehéz helyzetben levő családokon, gyakran olyan családokon, ahol a szülő, vagy a szülők betegsége, alkoholizmusa, vagy egyszerűen nemtörődömsége veszélyezteti a gyermekeket. A rokkantak nemzetközi éve során szinte az ország minden megyéjében szép kezdeményezések történtek a rokkant emberek megsegítése érdekében. Az esztendő múltával a gond nem múlt el. A Vöröskereszt Vas megyei vezetőségének kezdeményezésére ma már az ország legtöbb megyéjében megszervezik évről évre a rokkant, fogyatékos, cukor-, vagy egyéb betegségben szenvedő gyerekek nyári táborozását És végül, de nem utolsósorban a Vöröskereszt fontos hazai segítő tevékenységéhez tartozik a térítésmentes véradómozgalom szervezése. Tavaly 618 ezer alkalommal nyújtották önzetlenül karjukat férfiak és nők a vérvételre és így több, mint 230 ezer liter vér gyűlt össze a bajbajutottak, a rászorulók segítésére, nemegyszer életmentésre, egészségük visszaadására. Nem lenne teljes a kép,' ha meg nem említenénk a Magyar Vöröskereszt .nemzetközi segítő tevékenységét. Természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok esetén és fejlődő országok nemzeti társaságainak segítése érdekében évről évre sok millió forint értékű segélyt küld; egészségügyi szakértői, or- voscsoport.jai segítik egy-egy új nemzeti társaság egészség- ügyi munkájának kialakítását. Jórészt e célra — valamint hazai katasztrófák károsultjainak megsegítésére és rokkantak támogatására —' használta fel a Magyar Vöröskereszt azt a több, mint 30 millió forintot, amelyet pártoló tagjai a Vöröskereszt számlájára befizettek. „Tanulj, hogy segíthess!” — ezt az idei szép jelszót mindenki úgy szélesítheti, ahogyan tudja; saját, vagy tá- gabb környezetében mindent megtéve a rászorulók megsegítéséért a Vöröskereszt alapeszméje, az emberi humánum szellemében. S. M.
