Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-07 / 107. szám
Hazai tájakon » ESZAK-MAGYARORSZAG 10 A Károlyi-kastély Parii nevezetességei Importált muflonok A moldáviai természetvédelmi területre, Kódtára Csehszlovákiából hozott muflonokat telepítettek. Minden felletelt megteremtettek annak érdekében, hogy az állatok otthon érezzék magukat. Ha a kísérlet sikerül, a muflonok megtelepednek, akkor biztosított a gyors szaporodásuk a köztársaság más erdőgazdaságaiban is. A kísérlet céljaira több mint 800 hektárnyi területet jelöltek ki. Az új lakók megfigyelésével megbízott vadászok szerint a gazdag rétek, a kényelmes takarmányszerzési lehetőségek, Kodra klimatikus viszonyai megnyerték az állatok tetszését. Mindebből arra következtetnek a szakemberek, hogy hamarosan megjelenik a muflonok új nemzedéke a moldáviai erdőkben. Mindenki volt már orvosnál, s tudja, hogy az orvos számára sok hasznos felvilágosítást szolgáltat az, hogy végig kopogtatja a beteg testét. Más ugyanis a hangja az egészséges és más . a beteg szervezetnek. Az orvos ujja azonban „szeszélyes” műszer. Hol erősebben, hol gyengébben ütöge- H a vizsgálandó testrészt. Ezt az esetlegességet kü- •ssobcíb) tó a Szovjetunió essz-szövetaégi orvosi műszerkutató intézetében kifejlesztett pisztoly. A pisztolyban egy gumi véggel ellátott rugó van. Gombnyomásra a rugó mindig egyforma erővel koppint" a betegre. Ha a műszerhez mikrofont is erősítenek,, akkor a hang magnetofonszalagra vehető. Az ily módon felvett hangot asz orvos képernyő segítségévei vizsgálhatja, A Heves megyei Párád Mohács előtti történetéről ahg tudunk valamit. Az viszont biztos, hogy 1549-ben a -Petényiek használják, bár Országh Kristóf tulajdona. Debrő várának lerombolása után az ónodi erősséghez tartozik. 1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitány veszi zálogba, aztán 1603-bun a későbbi erdélyi fejedelem. Rákóczi Zsigmond veszi meg, s ez a família birtokolja mintegy száz esztendeig. 1676-ban Erdődy Györgyné, Rákóczi Erzsébet a falu egy részének birtokosa, a másiké pedig Rákóczi Ferenc, a majdani szabadságharcos ■vezér és testvére, Júlia. A vesztes küzdelem után a fejedelem birtokait elorozza a kincstár, de húga jogait nem sérti meg. 1740 —41-ben a gyarapodó Gras- salkovicb Antal terjeszkedik errefelé, ö vásárol meg minden földet. Ezután — egészen 1841-ig ebben a családban ' öröklődik a tetemes vagyon. Utánuk a hajdani bérlő, gróf Károlyi Gyöf-gy következik, aid 1847-ben megveszi a határt. Rákóczi ezernyi leendője mellett előrelátó ipurszerve- zö is volt. Erre utal az is, hogy a Somhegy alatt 1708- ban üveghutát létesít, s ez — bár adódtak közben kisebb megszakítások — egészen az 1770-es esztendőkig a régi helyén üzemelt 1767 újabb állomás: ekkortól Újhután is laknak harmincegyen. 1776 táján a hutát ide, azaz a mai Parádsas- várra telepítik. A fejlődés következő állomása 1768: a megye agilis és tehetséges tisztiorvosa, Markhot Ferenc, a Feherkőhegy dél’ lábánál — a jelenlegi fürdő- telep szomszédságában — timsótarlalmú ásványvízre lel. A bravúros ügyességű, művésznek is rendkívüli Fa- zola Henrik a Vörösvárhegyben bukkan ércbányákra. 1778-ban az okos és módos egri görög, rác kereskedők Keresztelő Szent János nevét viselő bányatársulata itt indítja meg az ország első limsógyárál. Ugyanebben az időpontban erre alapozva jött létre a timsófürdö. 1795- ben az egyik Orczy földbirtokos felfigyelt az „idegen- forgalmi” és üdülési lehetőségekre, s igyekezett kiaknázni. A tudós, Kitaibel Pál 1797- ben precízen megvizsgálta, elemezte a parádi gyógyvizet, s cikkeivel népszerűsítette. 1813-ban megszűnt az ipari jellegű tevékenység, ám egyre nagyobb teret hódított a fürdés. 1827—29 között nagymérvű építkezés bontakozott ki itt, és a kénesforrás környékén. Szállodák sorát emelték, tulajdonképpen akkor létesült a ma annyira közkedvelt és látogatott, oly sok ember számára gyógyulást nyújtó Parádfürdő. • Sasvár nevezetessége a volt Károlyi-kastély, amelynek L-íormájú, romantikus, földszintes traktusát 1872- ben Ybl készíttette. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve. Itt élt Károlyi Mihály, hazánk első köztársasági elnöke, akit a mágnások csak „bolond grófnak” tituláltak. Felesége memoárjából tudjuk, hogy idegenkedett a hatalmas, fényűző épülettől. „A legjobb az volt, amikor' Mihály eljöhetett hozzám Párádra. Szerettem Pará- dot, mert csak ott lehettünk kettesben. Szerettem Pará- dot minden évszakban, de különösen ősszel, amikor már rövidülnek a nappalok, korán összehúztuk a függönyöket, és a kandallóban lobogott a tűz. Maga a házunk — elég köznapi tizenkilencedik századi épület — a völggyel szemben fekvő kis fennsíkon állott, s azokra a lejtőkre nézett, amelyekre a bükkfákat Mihály ültette. Erkélyünkről eltettünk a Kékesre, a Mátra legmagasabb csúcsára ... Nagy szomorúságomra Mihály nemigen szerette Pa- rádot: ő inkább Póthoz ragaszkodott, ahol felnevelke- dett, és amely közel volt Pesthez ... Rendkívüli módon untatták a gazdasággal kapcsolatos ügyek, a lovak, az intézők, a vadászatok: nem is maradt soha túl sokáig Párádon”. Párádon mégis sok BQuirten rá emlékeztet. P. I. Divatsarok S-Nodell Az S-Modeil Ruházati Kereskedelmi Társaság tavaszinyári kollekcióit mutatta be Budapesten, a Gundel étteremben. Különleges anyagú, egyedi fazonok jellemezték ezt a bemutatót is. A legújabb dí- vatirányoknak megfelelő könnyed, habos nyári ruhák, tavaszi kosztümök, csipkés, zsabós blúzok — amelyek rövidesen az üzletekben is megjelennek — nagy sikert arattak. Képeink a divatbemutatón készültek. . Üi anyagok, új modellek Fiatalos nyári ruha szalmakalappal és táskáyal (bal oldali képi. Féloldalasa« gombolt, húzott nyakú, romantikus blúz, különleges szabású, gyönggyel díszített szoknyával (jobb oldali képi, Jobbak a fahordók A hagyományos bortaroló edényeket, a fahordókat ma már a nagyobb üzemekben részben cement-, fém- vagy műanyag tartályokkal helyettesítik. T-Iogy milyen arányban, azt egyrészt a készítendő bor minősége, másrészt gazdaságossági kérdések döntik el. Az a tapasztalat ugyanis, hogy úri. minőségi borokat csak fahordókban lehet érlelni. A wcinsbergi borászati kutatóintézet javaslata az. hegy minden bort legalább 1/4 évig fahordókban tároljanak. Azok a pincészetei-,, amelyek megpróbálták a borokat kizárólag pórusmentes tartályban tartani, nem kaptak jó minőségű borokat. Gyakran előfordul, hogy a gépkocsinak valamiféle zavar miatt rövid időre meg kell állnia az országúton. Ha éppen éjszaka van, gondot okoz a kocsi kellő kivilágítása. Szellemes megoldás született erre a célra: a motorház és csomagtartó felhajtható tetejének belső oldalát rikítóan vörös világító festékkel vonják be. Üzemzavar esetén a tetőt egyszerűen felnyitják, az országúton közeledő kocsik idejében eszrevehetik és kikerülhetik, 1983. május 7„ szambát A barátka Talán a legszorgalmasabb hazai énekesmadár a verébnél karcsúbb, szürke tollruhás barátka. A hím fejét fekete, a tojóét ás a fiatalokét rozsdabarna ,,sapka” díszíti. Tavasszal, március végén, először a hímek érkeznek vissza közel- keleti tclelöhelyeikről, és ha az időjárás kedvező, eleinte halkabban, később egyre hangosabban énekelni kezdenek. A barátka éneke két részből áll. Először utánzásokkal is tarkított változatos csicsergés, amelyet a madarászodé „bokoréneknek” is neveznek, majd ezt követi a csengő ftótahangokból álló befejezés. Ez a poszátákkal rokon, szürk.e kis madár legalkal- mazkodóbb madárfajaink közé tartozik. Eredetileg a dús aljnövényzete lomberdők, a folyóárterek liget- erdeinek lakója, de megtelepedett a parkokban, kertekben, temetőkben is, minden ott, ahol táplálkozásra és fészkelésrc alkalmas élőhelyet talál. A párok egy- egy kiválasztott területet birtokolnak, ezt a hím sűrűn hallatott énekével jelzi. Amikor a fülemüle, az erdei pinty és az énekes rigók rég elhallgattak már, a barátkák, különösen a kora reggeli órákban, a nyár második felében is énekelnek. A párok növényi szálakból álló egyszerű fészküket bokrok alacsony ágaira, az ártéri erdőkben gyakran az ott buján tenyésző szederindák közé, alig arasznyira a told felett építik. Az öt tojáson éjszaka a tojó, nappal rendszerint a hím költik. A fiókák 10—11. nap alatt kelnek ki, és alig száradnak meg, nyomban enni kérnek. Szüleik szorgalmasan hordják számukra a hernyókat, kora reggeltől egészen alkonyaiig etetik a mindig éhesen tátogó kicsinyeket. Ezek gyorsan <■- ködnek, és 10—15 :os korukban már elhagyják a fészket. Eleinte a sűrűben bujkálnak, ahol az öreg madarak tovább etetik őket, de gyorsan önállósítják magukat, és ettől kezdve a környéken kóborolnak, míg szüleik a második költéshez látnak. A barátka tápláléka tavasszal és nyár elején túJ- nyomólag rovarokból áll, de amikor augusztusban érni' kezd a bodza, egyre többen gyülekeznek az édeskés ízű fekete bogyók közelében. Schmidt Ego« ■ Rejtvény Számolj gyufával! A gyufákból kirakott rok számtanílag beiyesse válnak, ha minden sorban egy szál gyufát felemeltek és ugyanabban á sorban más helyre teszitek Mik a helves eredmények? Beküldési határidő: május 12. Kérünk benneteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be. A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki A korábban közölt, rejtvény helyes megfejtése S438 * 1763 7.347 2000C. Könyviét nyertek: Gulyas Zoltán, Encs: Mihály Erika. Srögliget: Petró ' «szló, Miskolc; Póczos Bettiké, Miskolc; Tóth Krisztián, Szakáid. Pápai Beatrix, Ba_ktakék, A könyvieket postán küldtek el. i
