Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

1983. május 7., szombat ESZAK-MAüYAKOKSZAb A Az áprilisi határozat után Városi, járási tanácskozások M egyénk városi és járási pártbizottsá­gai, valamint üzemi pártbizottságai ezekben a hetekben tartják üléseiket, amelyeken értékelik az MSZMP XII. kong­resszusa óta végzett munkájukat és a Köz­ponti Bizottság áprilisi határozata szelle­mében meghatározzák a további feladatai­kat. Igen nagy a jelentőségük ezeknek a testületi üléseknek. A XII. kongresszuson kitűzött feladatok eredményes megvalósí­tásához nagyban hozzájárul ugyanis, hogy az irányító szerepet betöltő és nagy önálló­ságú városi, járási pártbizottságok a tes­tületi tagok aktív részvételével érdemben miként elemzik munkájukat Ez azért is fontos, mert már az eddigiekben is határo­zottabban érvényesült a választott testüle­ti tagok egyenjogúsága, erősödött szemé­lyes felelősségük mind a határozatok elő­készítésében, mind a döntéshozatalban és a végrehajtás szakaszaiban. Elősegítette ezt a korábbi tervszerű és tudatos kiválasztás, a káderképzés, az iskoláztatás, amely jól szolgálta a pártbizottsági tagok általános és politikai műveltségének, gyarapodását. A szocialista társadalom sikeres építé­sének alapvető feltétele, hogy érvényesül­jön a párt vezető szerepe. Társadalmunk fejlődésében ezért döntő jelentőségű a mar­xizmus—leninizmus elveire épülő politika. Ez dialektikus kapcsolatban van a munka­stílussal, amely belőle következik és azt szolgálja. Az MSZMP politikája — amint a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is ki­rajzolódott — kiegyensúlyozott, torzulások­tól mentes, eredményesen vezeti a fejlett szocialista társadalom építését. A munkás- osztály és a társadalom széles rétegeinek érdekeit kifejező politika alapján alakul­hat ki a lenini munkastílus. A jó politika azonban a.helyes munkamódszernek csak a lehetőségét teremti meg, a megvalósításhoz céltudatos munka szükséges. Annál is in­kább, mert a munkastílus visszahat a poli­tikára. A helytelen módszerek eltorzíthat­ják a párt helyes vonalát, akadályozhat­ják hatékony érvényesülését. A most zajló pártbizottsági üléseken a feladatok meghatározásánál érdemes hasz­nosítani a munkastílus eddigi tapasztalata­it, amelyeket a városi, a járási pártbizotsá- gok, illetve az alapszervezetek az elmúlt időszakban több helyen megtárgyaltak. Megfelelő szelekcióval biztosítható például, hogy a testület elé csak politikai megíté­lést és állásfoglalást, igénylő-lényeges té­mák kerüljenek. Ugyanakkor a gazdasági kérdések mellett nagyobb figyelmet érde­mes fordítani az időszerű belpolitikai, ideo­lógiai, a párt belső éleiével összeíüpgő kér­désekre. Több helyütt felmerült a munka- módszert, munkastílust tárgyaló taggyűlé­seken. illetve pártbizottsági üléseken, hogy a testületi viták legyenek hatúrozottabbak, alaposabbak, de ehhez az előterjesztések tartalmazzanak több nyitott kérdést, adja­nak alternatív lehetőséget a döntéshoza­talhoz. A munkastílus javításához tartozik az a tapasztalat is, hogy a pártbizottságok ülé­sein a döntések előkészítésére nagy erőket vonnak be, de helyenként előfordul, hogy a határozat meghozatala után már kevesebb figyelem irányul a végrehajtásra. Márpe­dig ez a legfontosabb. Éppen ezért a mos­tani ülések után. az elfogadott határoza­tok birtokában minden korábbinál többet kell törődni azzal, hogy a párttagsággal beható eszmecsere folyjék a Központi Bi­zottság áprilisi határozatának minél elmé­lyültebb megismertetésére. Megyei pártbi­zottságunk ülésének határozata érielmében, a jövő hónap végéig az alapszervezetek tag­gyűlésein is megtárgyalják a KB áprilisi határozatából adódó helyi feladatokat, A testületi tagok olyan megbízatást kaptak, hogy lehetőleg minél több taggyűlésen ve­gyenek részt, segítsék az alapszervezetek értékelő, feladatmeghalározó munkáját A párttagságot érvekkel lehet meggyőzni az egységes értelmezés és cselekvés érdeké­ben. Az elfogadásra kerülő határozatok jó alapot adhatnak az irányító munka tovább­fejlesztésére. Minőségileg is további javí­tásra vár a testületek kollektív tevékeny­sége, mert ez kedvezően érezteti hatását a pártdemokrácia kiterjesztésében és a párt­tagság mozgósításában. Indokolt tovább­lépni a politikai munka társadalmasításá­ban is. Minél több aktivistát, párttagot vonnak be a határozat gyakorlati végre­hajtásába, annál eredményesebben növel­hető a párt tömegbefolyása és formálható a közhangulat. Az érdemibb kollektív mun­ka igényli, hogy a választott testületek tag­jai a jövőben még több tapasztalatot, in­formációt szerezzenek a városuk, a járásuk éleiének különféle területeiről, eseményei­ről. Ebben sokat segíthet, ha a pártbizott­ságok tagjai gyakrabban és rendszereseb­ben kapnak megbízást a testület képvise­letével az irányított pártszervek rendezvé­nyein, mindenekelőtt a taggyűlésen. Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy ezek a pártbizottsági tagok is legyenek még ön­tevékenyebbek, jobban éljenek jogaikkal és következetesebben teljesítsék kötelessé­geiket. Vállaljanak nagyobb részt a politi­ka hirdetésében és végrehajtásában, legye­nek érzékenyebbek a különböző nézetek­re, jelenségekre, a testületi vitákban töre­kedjenek az összefüggések, a konkrét ten­nivalók és a végrehajtás feltételeinek ala­posabb elemzésére. A párt Központi Bizottsága április 12—13-i ülésének határozata kitűnő lehetőséget kínál ahhoz, hogy a vá­rosi, a járási pártbizottságok üléseiken mélyrehatóan elemezzék eddigi munkáju­kat és határozataikban konkrétan megje­löljék saját testületük, valamint az általuk irányított párlszervek, alapszervezetek to­vábbi tennivalóit a XII. kongresszus hatá­rozatainak még eredményesebb megvaló­sítására. Dicsérő oklevél a Zöldértnek A megyénk zöldség- és gyümölcsellátásában megha­tározó szerepet betöltő Zöl­dért Vállalatot, amelynek dolgozói az elmúlt évtized­ben ötször érdemelték ki a Kiváló Vállalat címet, elmúlt évi munkájukért a Belkeres­kedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÜVOSZ di­csérő oklevéllel tüntette ki. A tegnap, pénteken délután megtartott ünnepi termelési tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Havasi Béla, a me­gyei pártbizottság titkára, Matlák Zoltán, a Zöldért igazgatója szólt elmúlt évi munkájukról, eredménye.a- ről, amelyeket a korábbi évekhez képest, sokkal nehe­zebb piáéi viszonyok, szigo­rúbb gazdasági feltételek mellett sikerült elérniük. An­nak ellenére, hogy a koráb­bi éveknél csaknem 50 szá­zalékkal kevesebb állami tá­mogatásban részesültek, a ta­karékossági szemlélet tovább­fejlesztésével, a vállalati bel­ső tartalékok feltárásával a tervezett 10 milliós nyeresé­get sikerült 19,2 millió fo­rintra növelni. A megye la­kosságának zöldség-gyümölcs- ellátását az igényeknek meg­felelően biztosították, az or­szágos átlagnál kissé alacso­nyabb árszínvonalon. A me­gye lakosságának burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátását a nvári időszakban 30—40, a téli, a tárolt áruk időszaká­ban 80 százalékban a Zöl­dért elégiti ki. A szakma vállalatai közül a főváros után megyénk Zöldért Vál­lalata bonyolítja le a legna­gyobb, tavaly például közel 35 ezer tonnás lakossági for­galmat. Ugyanakkor 80 nagy- fogyasztónak, szerződések alapján, közel 25 ezer tonna árut szállítottak. Télire tá­rolt árukészletük megközelí­tette a 21 ezer tonnát. A tavalyi egymilliárd forintos árbevétel 50 százaléka a köz­vetlenül lakossági igényeket Az Építőipari Szállítási Vállalat vezérigazgatósága — az elmúlt évi kiemelke­dő teljesítménye alapján — Kiváló Üzemegység címmel tüntette ki a miskolci ÉPFU kollektíváját. Ebből az al­kalomból tegnap, pénteken délután ünnepséget tartot­tak. Köves Gábor, az Épí­tőipari Szállítási Vállalat vezérigazgató-helyettese mél­tatta az üzemegység múlt évi munkáját. Beszélt, róla, hogy az országban működő négy üzemegység között nagy verseny alakult ki, amely­ben a 3. számú miskolci ÉPFU mindenekelőtt azzal tűnt ki, hogy rugalmasan követte a piijc változásait, ennélfogva hiánytalanul tel­jesítette az éves tervben elő­irt feladatokat. Az üzemegy­ség javára írták egyebek közölt azt is, hogy tovább kielégítő kiskereskedelemben képződött. Jelentősen hozzá­járultak az elmúlt évi ered­ményekhez a vállalat szocia­lista brigádjai. A dicsérő oklevél kitünte­tést. Bódi István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője adta át el­ismerő szavak kíséretében, majd az élenjáró dolgozók, kollektívák kitüntetésére, megjutalmazására került sor. csökkentette az energia-. Il­letve az üzemanyag-felhasz­nálást. A több, mint két­ezer fős kollektíva fontos feladatának tekintette a magánerős lakásépítők igé­nyeinek kielégítését: A miskolci ÉPFU műkö­dési területén dolgozó 67 szocialista brigád nemcsak a gazdasági munkában tűnt ki, hanem a közhasznú tár­sadalmi munkaakciókban is élenjárt. Bizonyíték erre, hogy az üzemegység — a miskolci nagyvállalatok ka­tegóriájában — a múlt év­ben végzett társadalmi munkája alapján az első he­lyezést érte el. A jól végzett, munka tu­datában vehette át dr. Lé­na rt József igazgató a Ki­váló Üzemegység odaítélésé­ről szóló oklevelet az ÉPFU vezérigazgató-helyettesétől. EPFU: kiváló üzemegység Felkészülés a nvári vízellátásra Éjjel-nappali szolgálat r Képünkön az új gyógyszertár laboratóriuma (Folytatás az 1. oldalról) Az új miskolci gyógyszer- tár a 30-as számot viseli, rangja szerint külföldi gyógy­szerek tartására is kijelöl­ték. (Az úgynevezett orszá­gos elosztású külföldi gyógy­szerek azonban változatlanul ezután is csak a Kun Béla utcai Kábái gyógyszertárból szerezhetők be.) Miskolc új patikájának bú­torzatát, az ózdi Vegyesipari Szövetkezet készítette a ma­gas színvonalat megkövetelő szakmai elgondolások alap­ján. Dr. Nádler Viktor, a Gyógyszertári Központ igaz­gatója elmondta, hogy az új gyógyszertárat oktatási cé­lokra is kijelölték, ahol egye­temi hallgatók és frissen végzett gyógyszerészek ve­hetnek majd részt gyakorla­ti oktatáson. Az átadási ünnepségen tegnap délután dr. Nádler Viktor köszöntötte a meg­jelenteket. köztük a megyei, a Miskolc városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács képviselőit. Ezt követően ke­rült sor a megyeszékhely és a megye legnagyobb gyógy­szertárának átadására. Az Országos Vízügyi Hi­vatal vízellátási és csator­názási főosztályának vezetői pénteken ismertették a nvá-j ri vízfogyasztási igények ki­elégítésére tett előkészüle­teket, a közüzemi vízmű­vek csaknem 40 ezer dol­gozójának tevékenységét! Hangsúlyozták, hogy az or­szág vízhálózata és a veze­tékkel ellátott fogyasztók száma a vízművek teljesít­ményénél gyorsabban bő-: vült, ám ennek ellenére sem várható több ellátási zavarj mint egy évvel ezelőtt. A múlt év májusától újabb 79 településen épült vízmű, 670 kilométer hosz- szúságban vezetékhálózat, amely 112 ezer lakost juttat egészséges ivóvízhez. A ko-j rabban vízművesített tele-i püléseken további, csaknem kétezer kilométer hosszú új hálózatot létesítettek. Az utóbbi egy évben végzett fejlesztéssel 122 településen sikerült megelőzni a nyári vízellátási gondok kialaku­lását, 67 településen pedig megszüntették, illetve lénye­gesen enyhítették a vízhi­ányt. Nemcsak a föld kötött Távofcdó adottságok Kissé nehéz elképzelni, hogy egy szövetkezet adott­ságai megváltozhatnak. Hi­szen a föld adott, s az idő­járásban sem egyik évről a másikra következik be olyan torzulás, ami alapvetően be­folyásolná a növénytermesz­tést, vagy állattartást. Es mégis, amikor a bódvaszila- si Bódvavölgye Termelőszö­vetkezet elnökével, Kolárcsik Lászlóval beszélgettünk, köny- nyen támadhatott olyan érzé­sünk, hogy pár év alatt itt a termelés feltételei ugyan­csak átalakultak. A kötött, nyirkos, nehezen melegedő erdei talajok eleve behatárolják az elérhető ho­zamokat. Itt már kisebb cso­daszámba megy, ha 30 má­zsás búzatermést takaríthat­nak be hektáronként, hiszen még az elmúlt év kedvező időjárása ellenére is öt má­zsával maradtak el az északi adottságok e bűvös határá­tól. Az elnök: — Ez még a legkevesebb. Mert jobb munkával, oko­sabb szerkezettel a három­tonnás termést el lehet érni. A gondok ott kezdődnek, hogy nemcsak a kedvezőtlen adottságokkal kell megbir­kózni, hanem egy sor olyan tiltó feltétellel, amelyet ki­védeni bizony nehéz. Kezd­jük a folyóval, a Bódvával. Legjobb tábláink a völgyé­ben vannak, így egy-egy ár­hullám után a víz nagy ká­rokat okozhat. Folytathatnám az országhatárral. Közelében érthetően csak olyan növé­nyeket szabad vetni, ame­lyek fél méterre nőnek. Ezek­be a táblákba napraforgó, kukorica, siló nem kerülhet. De az erdők alá sem, hiszen azok nagy része a rezervá­tumhoz tartozik, s a vadak­nak lehetetlen megmagyaráz­ni, hogy az abraknövény sző- vetkezeti tulajdon. A peres­kedésnek meg sok értelme nincs. És immáron életbe lé­pett az ötödik „tilalom” is. Mivel szántóink nagy része az aggteleki karsztvidékhez így a tájvédelmi körzethez tartozik, a környezetvédők is felemelték szavukat, hogy mennyit műtrágyázhatunk, avagy mit termelhetünk, te­lepíthetünk. Még hozzátette: nem az elkeseredés beszél belőle, de el kell ismerni azt, hogy eny- nyi tiltás hatására meglehe­tősen sajátos szerkezete lett a termelőszövetkezetnek, amelynek feltétlen érdeke, hogy eredményes, s ne rá­fizetéses legyen, de sajnos tudomásul kell venni olyan dolgokat, hogy a növényeket nem abba a táblába tudják elhelyezni, amelyekben jó ter­mést adhatna. Az állattenyésztésre is saj­nos kihatnak az adottságok. Évekkel ezelőtt felszámolták a jól termelő fejős tehené­szetet a komjáti telepen, s átálltak a húsmarhatartásra. Utólag könnyű okosnak len­ni — mondta Kolárcsik László —, de elsietett döntés volt. Az előző vezetők úgy értel­mezték, hogy a természeti adottságok jobban megfelel­nek a húsmarhatartásnak, s ebben elvileg igazuk volt. De nem vették figyelembe, hogy a közgazdasági feltételek hosszú távon a tejnek jobban kedveznek. Ennek az ágazat­nak folyamatos az árbevéte­le, ugyanakkor megfelelő ter­melési szint esetén nyeresé­ges. Amíg a legelőn tartott szarvasmarha haszna csak a borjú. Ha nem ellik az ál­lat. akkor egész évben min­den jövedelem nélkül, drága pénzen el kell tartani. És ez a tartási kötelezett­ség manapság milliókba ke­rül. A korábbi években, ami­kor anyagilag megszorult a szövetkezet, a mérleghiányon úgy próbáltak segíteni, hogy a növendék állatokat elad­ták. Ennek az eljárásnak ter­mészetes velejárója, hogy az állomány elöregedett, hiszen teheneket selejtezni nem tudtak, nem volt üsző. ame­lyikkel kicserélnék. A három­száz hústehénből, ma már százat gyakorlatilag minden haszon nélkül csak eltarta­nak. Az elnök: — Ebben a kérdésben min­denképpen lépni kellene Olyan javaslattal fordultunk á PM bevételi igazgatóság, hoz, hogy engedélvezzen lét­számcsökkentést. Sajnos, et­től kissé elzárkóztak. Pedig még azt is vállaltuk, hogy 1985 végére ismét 300 da­rabra emeljük fel a létszá-j mot. Így nincs mást tenni; hogy továbbra is eltartjuk ezeket a teheneket (millió­kért), annak a legkisebb esé­lye nélkül, hogy valaha is még elleni fognak. Az elhangzottakból meg lehet ítélni (figyelembe vé­vé az extenzív fejlesztés előtt álló, alig nyereséges juhá- szatot is), a szövetkezet alap- tevékenysége aligha lehet annyira nyereséges, hogy az abból képződő alap a mini­mális fejlesztést biztosítsa. Vagyis, mint egy mankóra, amire támaszkodni lehet, szükség van olyan ágazatok­ra, amelynek jövedelmezi fenntarthatják a mezógazaa- sági termelést. Ez a tartás- díj az ipari, szolgáltató üze­mekből származik. Az elnök: — Elődeim jól ismerték fel ezt a lehetőséget, így nem szorultunk állami támo­gatásokra, avagy szanálásra. Szövő-, fa-, vasszerkezeti üzemünk hozza azt a pluszt, amire a gazdálkodás erősí­téséhez szükség van. De saj­nos, itt is egyre távolodunk adottságainktól. A szövőüzem ma már munkaerőhiánnyal küzd. (Sok asszonyi kézre alakult.) Az erdők egyre fel­jebb húzódnak a hegyeken. Kevesebb a jó faanyag, drá­gább a kitermelés, egészében a faüzem hatékonysága rom­lik. Volt, amikor jó üzletnek tetszett a vasszerkezetgyártás, úgy tűnt, megrendelésekkel sokáig el leszünk látva. De sajnos, Miskolc egyre „távo­lodik”. Az ottani vállalatok közelebbi melléküzemágakat keresnek, hiszen a szállítás alapvetően megnöveli a költ­ségeket. Ezért keressük mi is a jobb adottságot. Ami annyit jelent, hogy nem helyben, hanem a me­gyeszékhelyen alakították ki legújabb szolgáltató részlegü­ket. A kazán- és központifű- tés-szerelés jól jövedelmez a szövetkezetnek, az üzem ár­bevétele megközelítheti a 15 milliót. Ha így folytatják to­vább, akkor majd elmondhat-: ják, már nemcsak alkalmaz­kodnak az adottságaikhoz, hanem alakítanak is a ked­vezőtlen feltételeken. — kármán —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents