Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

ESZÄr-MAGYARORSZÄG 4 T933. május 5., csGtőrtől: A járási párt-vb napirendjén f Az etmóít években a Bor­sodi Ércelökészítőműben is nagy figyelmet fordítottak a munkások művelődésére. A gyáregység politikai, gazdasá­gi vezetői, pártszervezetei és tömegszervezetei sokféle mó­don törekednek közművelő­déspolitikai céljaink megva­lósítására. Ök is abból indul­nak ki, hogy a ma és a hol­nap megnövekedett feladata­it csaic műveltebb dolgozók­kal lehet végrehajtani. Terv­szerű és sokrétű tevékeny­ségük átfogja a BÉM dolgo­zóinak minden rétegét. Ha kell, akkor az alapok meg­szerzését segítik, hiszen a gyáregységben kihelyezett ál­talános iskolai osztály van, ahol a széles körű felvilágo­sító propaganda, a különféle erkölcsi és anyagi ösztönzők hatására sokan elvégezték az általános iskolát. Munkájukat nehezíti, hogy az elmúlt években az alacsony művelt­ségű rétegek körében csök­kent a tanulási kedv, ehhez társul, hogy a fluktuáció kö­vetkeztében is „újratermelőd­nek” azok a dolgozók, akik­nek az alapok megszerzése jelentené a feladatot A gyáregységben alkalma­zott korszerű technika meg­követeli a munkások folya­matos szakmai képzését, to­vábbképzését. A korszerűen felszerelt tanműhelyben éven­te 30—40 szakmunkástanulót képeznek, de eredményesek a különféle szakmai tanfolya­mok is. Az elmúlt években csökkent a segédmunkások ) és betanított munkások és növekedett a szakmunkások száma. Egyre több azoknak a száma, akik szaklapokat olvasnak, önműveléssel töre­kednek szakmai képzettsé- | gűk, műveltségi szintjük : emelésére. A szocialista bri- ! gádok tevékenységében is ' egyre jelentősebb szerepet i tölt be a tanulás, megkezd- ■ ték a vállalásokban és ans * értékelésekben meglevő for- í maiizmusok felszámolását A fizikai dolgozók ideoló- i giai, politikai ismeretei a [ szakmai és általános művelt- í ség gyarapodásával együtt bővültek. Évente sokan ta­nulnak a párt- és a tömeg- [ szervezeti oktatás különféle tanfolyamain, marxista kö­zépiskolán és egyetemen. A BÉM-ben jók a műve­lődés tárgyi feltételei és a rendelkezésre álló pénzeket is célszerűen használják fel. Jónevű ifjúsági klubjuk mun­káját —, amelyben könyv­tár is van — függetlenített népművelő irányítja. A klub színvonalas programjaival a környék egyik kulturális centrumává vált, a jövőben különféle szakkörök létreho­zását tervezik. A gyáregység pártbizottsá­ga a közelmúltban széles kö­rű felmérés, adatgyűjtés alapján készített jelentést a munkások műveltségéről. A Miskolc járási Párt-végrehaj­tóbizottság legutóbbi ülésén a jelentést elemezve megál­lapította: a BÉM-ben a mun­kások művelődése ma maga­sabb szinten és jobb feltéte­lek között folyik, mint a közművelődési párthatározat megjelenése előtt A szak­képzett, művelt munkások te­kintélye ma nagyobb, mint korábban bármikor volt; kö­zülük kerülnek ki a kollek­tívák legjobb vezetőt A közművelődési munka alapját többféle feladatterv képezi, amelyek részletesen rögzítik a politikai és a gaz­dasági szervek tennivalóit A mostani felmérés statisztikai adatai jelentős mennyiségi (és bizonyosmérvű minőségi) fejlődést igazolnak, de ter­mészetesen a számok nem adhatnak teljesen hű képet a valóságról. De a művelődés, a tudati fejlődés hatásai ér­zékelhetően kamatozódnak a termelési kultúrában, az em­berek mindennapé életében. ▲ járási párt-végrehajtó­bizottság megerősítette a BÉM pártbizottságának a színvonalasabb, tartalmasabb közművelődési munkára irá­nyuló törekvéseit A jövőben erősíteni fogják az ifjúsági klub és a szocialista brigá­dok kapcsolatát kiépítik a közönségszervez® hálózatot; igyekeznek jobban összehan­golni a gyáregység és a kör­nyék művelődési házainak tevékenységét (Petra) A májusi Napjainkból A Napjaink májusi száma megemlékezik Illyés Gyula és Lenkey Zoltán haláláról. Kiemelkedik. a lapszám vá­lasztékos tartalmából M. Pásztor József Vaskor; vas­beton és rohamsisak című, az 1933-as lillafüredi íróhétről szóló krónikája, amelynek első részét olvashatjuk. A szerző a Lillafüredi Fürdőúj­ság című egykori folyóirat ünnepi száma nyomán számol be az említett lillafüredi író- hét előkészületeiről, program­járól; várhatóan a második részben a már megvalósult programot olvashatjuk. Fotó­másolatban láthatjuk az em­lített folyóirat néhány lapját, s azon többek között Móricz Zsigmond, József Attila, Má- rai Sándor, Nagy Lajos, Fe­nyő László írásait. A lapszámban olvashatjuk Tótli-Máté Miklós A fekete ember című drámájának be­fejező részét, Leskó László Piros a vérem című groteszk hangvételű, igen hangulatos portré-riportját, Túrt rerta- lan Kiss Berti leninvárosi tsz-nyugdíjasról szóló, Meg­őrizni a helyem az emberek között című riportját, Onagy Zoltán Dodododi, Köteles Pál Remi című elbeszélését. Rendkívül gazdag a lap­szám irodalmi tanulmány és könyvbírálat anyaga. Grezsa Ferenc Juhász Gyula és a Nyugat című tanulmányát, Bakonyi István Nagy Lajos pincenaplójáról írt, írói ma­gatartás és humanizmus, Cs. Varga István Nagy Lajos A menekülő ember crfmű önélet. i rajzi regényéről írt munkái, Gereben Ágnes a XIX. szá­zadi orosz szalonok vitáinak tükrében a nemzeti és tár­sadalmi alternatívákat elem­ző Szlavofilek és zapadnyikok című írása olvasható ebben az összeállításban, továbbá Szekér Endre Lászlóffy Csa­ba Virrasztás a virrasztókért, Iszlai■ Zoltán Csurka István Létezéstechnika, Cs. V. I. Kovalovszky Miklós Léda: legenda és valóság, B. Ju­hász Erzsébet Bakcsi György Gogol, Vekerdi László Gom­bos Gyula Hillsdale, Horpá- csi Sándor Duba Gyula ör­vénylő idő, Tusnády László Tükés Tibor Csorba Győző című köteteiről írt méltatá­sai, Kőrössi P. József Gittái István költészetéről írt mun­kája olvasható még a Nap­jaink májusi számában. Versekkel Serfőző Simon, Géczi János, Aspcrján György, Varga Imre, Pinczési Judit, Dienes Ottó, Grand- pierre K. Endre, Tusa Lajos, Csorba Piroska, Parázs Ist­ván és Kerék Imre, grafikák­kal Feledy Gyula, Lenkey Zoltán, Turcsik János. Würtz Adám, Seres János, Pető Já­nos, Mezei István, fotókkal Laczó József és Tarczai Béla van jelen az új lapszámban, és feltétlenül említést kell tennünk még Tóth Pál A többgyermekesek című szo­ciológiai tanulmányáról, amely a miskolci nagycsalá­dosok körében végzett fel­mérésen alapszik. Múzeumi mutatók A közelmúltban tették közzé a magyar múzeumok fontosabb működési adatait az előző esztendőről. Érde­mes megnézni e mutatók tükrében Borsod megye mú­zeumainak néhány jellemző adatát. A megyében az el­múlt év december 31-én összesen harminckilenc mú­zeum működött, azok közül kettő az elmúlt évben lé­tesült. Természetesen ezek­ben a számadatokban táj­házak, gyűjtemények és egyéb múzeum jellegű in­tézmények is benne foglal­tatnak. A múzeumok kiállításait, amely szám szerint száz­nyolc volt, összesen 1 mil­lió 120 ezer 327 érdeklődő kereste feL E kiállítások kö­zül állandó jellegű volt öt­venkilenc, s azok között egy olyan is működik, amely már 1965 előtt várta a lá­togatókat. A legtöbb állan­dó kiállítást, szám szerint tizenhármat, 1980-ban nyi­tották megyénkben. Az egyéni látogatók száma 307 ezer 999, az iskolai csopor­tos látogatóké 497 949, az egyéb csoportos látogatóké pedig 314 ezer 379 volt. A megye múzeumaiban szá­mos alkalommal tartottak tárlatvezetéseket, előadáso­kat, ismeretterjesztő és pro­pagandarendezvényeket. A legtöbb látogatója a Sáros­pataki Galériának és az ot­tani Rákóczi Múzeumnak volt: mind a két helyen meghaladta a 150 ezret. A huszonharmadik 23. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL 1983. május 5-K) M o délutón térzene köszönti Miskolcon o Rónai Sándor Művelődési Központ előtt mindazokat, akik a 18 órakor kezdődő ünnepélyes megnyitóra gyülekeznek, hogy György István fesztiváligazgató bevezetője és Rózsa Kálmán, Miskolc városi tanácselnök ünnepi beszéde után részesei legyenek a nyi­tó programnak. A transzparensek, plakátok, zászlódísz mór napok óta hirdeti a ma kez­dődő eseményt: a huszonharmadik miskolci filmfesztivál ígéretes rendezvénysorozata ma este megkezdődik. Ez a huszadik esztendő, amikor Miskolcon fesztivált rendezünk. Először 1964-ben adott otthont ugyanez az intézmény a kisfilmmű- vészet éves ünnepi számvetésének, s azóta folyamatosan, minden évben Miskolc a szín­helye e nagyon fontos művészeti ágazat ön­mérlegelő, jövő feladatait megszabó feszti­váljainak. Igaz, 1974-ben egy évet kihagyott ez a fesztiválsorozat, ám ugyanekkor az AICS (a Népszerű-tudományos Filmek Nem­zetközi Szervezete) tartotta itt fesztiválját, te­hát gyakorlatilag ebben az évben nemzet­közivé szélesedett a miskolci fesztivál. A ko­rábban Budapesten tartott filmszemlék adap­tálásával folytatódott a sorszámozás, így jut­hattunk el a ma nyíló huszonharmadik mis­kolci filmfesztiválhoz. Miskolc neve ma már a nemzetközi film­világban is egybeforrott a rövidfilmművészet­tel. A mind szélesebb körben való dokumen­tumfilmezés, a népszerű-tudományos és ok­tatófilmek széles körű szükségessége, az ani­mációs filmek igen sokféle felhasználása és osztatlan népszerűsége, a filmriportok ked­vessége, általában az e fesztiválon mérlegre kerülő filmalkotások művészi súlya és hitele nemcsak fesztiválvárossá avatták Miskolcot, hanem azt is bizonyítják, hogy ennek a feszti­válnak rangja van, az itt nyert díjakat, si­kereket a nagy nemzetközi fesztiválokkal együtt jegyzik. A most kezdődő fesztiválnak lesz egy új vonása. Vele párhuzamosan, de szorosan In­tegrálódva is az ünnepségsorozat programjá­ba, a Diósgyőri Vasas Művelődési' Központ­ban megrendezik a második országos köz- művelődési filmfórumot, amely azt hivatott kutatni és meghatározni, miként lehet a kis- filmeket mind hatékonyabban az iskolai ok­tatás és általában a közművelődés szolgála­tába állítani, lerövidíteni az utat az alkotó és a befogadó között Miskolc közönsége az elmúlt két évtized során megszerette és magáénak érzi a film- fesztiválokat Érdeklődéssel fogadja a • ma kezdődő ünnepségsorozatot is, amelyet szives örömmel ajánlunk minden filmbarát figyel­mébe. (b-4 ­Szépen magyarul — szépen emberöl Hol, mit, hogyan? ABURra t vtíJOgSKoci fragy nagyon is válogatás nélküli) trágárságokra gondolok, ame­lyeket tizenéves fiúk és leá­nyok úgy röppentenek ki a szájukon, amilyen természe­tes oda sem figyeléssel a léggömböket fújják a rágó­gumijukból. Nem kell hozzá más, csak egy basonkorú partner; — s az, hogy még hússzor vagy ötvenszer any- nyi hallgató van a közel- környéken, akit ez zavar éa bánt: az kit érdekel! Prűd volnék? Nem hi­szem. Valójában én is el­eikáromkodom magam, ha valami hirtelen bosszúság ér. Meghallgatok, meg is eresztek egy-egy borsos vic­cet-; amit persze nem lehet madámyelven elmondani, csak úgy jó magyarosan. — Csakhogy egyiknek is, má­siknak is funkciója van. És nagyon is körülhatárolt helyzete. Mindkettőnél meg­nézem alaposan előbb: , nincs-e „zsindely a házte­tőn”. Ismeretlen társaságban —^ akárha férfiak — vagy nők körében — akárha is­merősök — engem zavarna a legjobban, ha elszólnám magam. Akkor álszent vagyok? Aligha! Nem attól félek, hogy mit gondolnak rólam. Azt mérlegelem csak: mit éreznének magukban, hogy vajon mit gondolok én ró­luk, minek nézem őket. Pedig nehezen tudnék olyat mondani, amit már ne hallottak volna. S nem is csak utcán és mozik elő­csarnokában, hanem bent a moziban, s otthon, a rádió­ból, de még inkább a tévé­ből. Tudom, ismerem az érro^ két Hogy a művészet ax életet hivatott tükrözni, a valóságot; és hát az élet a valóság ilyen; ne tagadjuk, ne szépítsük, ne hunyjuk be a szemünket I De a tükör hazudhat, még ha nem torzít is: az egye­dit mutatja, az alkalmit a „nyers valót”. Ellene vethetik: „Semmi sem rút ami természetes”. No, jó! Ha legtermészete­sebb emberi dolgát minden­ki nyilvánosság előtt végez­né, bizonyára megszoknánk azt is. — Csakhogy ettől bűzlenének az utcák, és minduntalan ürülékbe lép­nénk. D. L. Heti filmelőzetes Torday Teri, Pap Vera és Koncz Gábor a mától látható Névte­len vár című magyar-film egyik kockáján. Miskolcon mát® láthatok a 23. miskolci filmfesztivál eseményei és filmjei. A kis- filmek, dokumentumfilmek, egyéb közművelődési film­alkotások, animációs művek kedvelőinek figyelme a fesz­tivál felé fordul, ám a ren­des heti moziműsor iránt érdeklődők száma sem lehet kevés. Az ő számukra adunk a mától látható filmekről — kritikai méltatás helyett — előzetes tájékoztatást: NÉVTELEN VÁR. -f A televízió képernyőjén száz­ezrek, ha nem milliók lát­ták korábban hat folytatás­ban a Jókai Mór regénye nyomán, Zsurzs Éva rende­zésében készült filmet. Igaz, fogadtatása megközelítőleg sem volt egységes — bemu-# tatása idején lapunkban is részletesen elemeztük —, Jókai történeteinek népsze­rűsége azonban vitathatat­lan. Bizonyára ez indukál­ta, ’hogy a MOKÉP kezde­ményezésére a MAFILM Budapest Filmstúdióban el­készült a hatrészes tévéfilm mozibemutatásra alkalmas, rövidített, mintegy kétórás változata. Ez látható mától a miskolci premiermozik­ban. A romantikus történe­teket kedvelők bizonyára érdeklődéssel fogadják Va- vel gróf, Marie, a kémnő­ből szerelmes asszonyba váltó Katalin és a többiek — a napóleoni háborúk magyarországi „begyűrűzé­se” előterében játszódó — fordulatos históriáját, Koncz Gábor, Pap Vera, Torday Teri, Inke László, Szabó Sándor, Márkus László és mások játékát. DUTYI-DILI. —Az ugyan­csak mától látható amerikai filmvígjáték — Sidney Poiter rendezése — két ár­tatlanul elítélt, bankrablás­sal vádolt jóbarát kaland­jainak sora. Nem kevesebb, mint 125 évre ítélték őket, szökni próbálnák és így ke­rülnek mindenféle mulatsá­gos ígéretű szituációba. Könnyed szórakozást ígérő munka. MÉG KÉT FILM szerepel az e heti országos bemuta­tási programban: Az a perc, az a pillanat a címe a Jiri Sequens rendezte csehszlo­vák filmdrámának, amely a második világháborús el­lenállás egy epizódjából me­rítette témáját; a filmbaráti körök mozijaiban pedig a Villanás a víz felett című NSZK dokumentumjáték­film látható, amely két filmrendező sajátos, tragé­diát előrevetítő munkájáról szól, ugyanannak a két ren­dezőnek rendezésében és fő­szereplésével. SZOCIALISTA FILMEK FESZTIVÁLJA. — Az Or­szágos Béketanács és a Ha­zafias Népfront kezdemé­nyezte béke és barátsági hó­nap rendezvényeihez kap­csolódva május 9-én Bor­sodban is megkezdődik a szocialista filmek — immár negyedik — fesztiválja. Má­jus 9-én. Sárospatakon, a megyei nyitó ünnepséghez kapcsolódva, az Éjszakai bo­szorkányok című szovjet fil­met mutatják be. majd a következő napokban a szo­cialista országok legfrissebb filmterméséből rendeznek bemutatókat. Így 10-én Öz- don látható a fentdbb már ismertetett, Az a perc, az a pillanat című' csehszlovák film. Miskolcon, a Hevesy Iván Filmklubban 13-án ba­ráti találkozót szerveznek Anatoli] Kovalenko, a bu­dapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza osztályveze­tője részvételével, s annak témája: « szovjet filmgyár­tás és filmforgalmazás erő­feszítései a békéért és az enyhülésért; bemutatlak utána A 36—80-as körzetben történt című. új szovjet fil­met. Az NDK filmjei közül A kolónia címűt 18-án Le- ninyárosban. az Anton, a varázslót 15-én R átkán a Vilcendház nélkül nem élet az élet elműt pedig ?1-én Uerccgkúron vetítik. ' Ka­zincbarcikán 24-én a /ro­mán Viadal, Kurityánban 26-án a lengyel Bűnös éle­tem, Abaújszánlón 30-án a bolgár Johohoho kerül vá­szonra. Megrendezik 9-től Sárospatakon a szocialista országok filmplakát jninak kiállítását. — E sorozatra is szeretnénk felhívni olvasó­ink figyelmét. «) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents