Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

1983. május 28., siombeí ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szerényebb, csendesebb kiállítás — reményekkel Milyen volt a BNV? Tükör népgazdaságunkról üzletkötők, propagandis­ták, mérnökök, közgazdá­szok, világot járt-látott és a hazai vállalatok igényeit jól ismerő szakemberek sora fogalmazta meg az idei ta­vaszi BNV-n: „Ez a vásár szerényebb, visszafogottabb, csendesebb a korábbiaknál. Tükrözi népgazdaságunk helyzetét, az import,korlátoJ zások hatását, a világpiacon egyre erősebbé váló versenyt és a legkülönbözőbb termé­kekkel szemben állított igen magas minőségi igényeket.” ‘ E sommázattal látogattuk végig a vásárváros területén kiállító borsodi vállalatokat és kerestük a választ: „Mi­lyen érdeklődés mutatkozott a termékek iránt? Mely tár­gyalások keltenek reményt a későbbiekben megkötendő szerződésekre? Milyen tanul­ságokat szűrtek le a kiállí­tók?” — kérdésekre A vaskohászat vállalatai — hagyományosan — egymás szomszédságában „verték fel sátrukat”. A pavilon előtti szabad téren az LKM-ben gyártott Bükk kazán, vasúti • kerékpárabroncs, kőolajipa­ri blokköntvény, borsodna- rfasdi lemezek, ózdi menet­bordás betonacélok kompoJ rieiója, I- és U-acélok, ke­rítéskapuk látványa fogadta a kíváncsi látogatókat. A nehéz gazdasági helyzet­iben levő Lenin Kohászati Művekben a termékváltás, az újítás lehetőségeit figyelem­be véve alakították ki a bányászatban használatos új típusú bányatámokat, me­lyek a korábbi terhelés két­szeresét bírják megtartani. A kazánok és az új bánya- tárnok mellett természetesen a hagyományos hengerelt termékek iránt is számosán érdeklődtek. A December 4. Drótművek hegesztett betonacélhálót, stabilizált betonfeszítő pász­mát, sodronykötelet, sodrott acélhuzalokat és földelő ká-> beleket mutatott be az ér­deklődőknek. Az ózdiaktól megtudtuk, hogy a menetbordás beton­acél iránt nemcsak belföl- ■ dön, hanem osztrák meg­rendelőknél is számítanak piacra. Borsodnadasd pedig olyan nagyméretű kerékpán­tot állított ki, amely ki­válóan megfelel a sivatagi körülmények között járó te­herautókra. Tavaly már Jor­dániából érkezett érdeklődés, es az idén is számítanak- az üzletre. A Diósgyőri Gépgyár terJ lilékéit két helyen is meg­találhattuk a vásárban. A szabad téren, funkció közben mutatták be a legújabb szi­vattyúkat és a kiállító pavi­lonban ott álltak a haj- szálhúzó gép, minihúzó lá­gyítógép, a kábelszövő gép. a hidraulikus lemezhajlitó gép és a körhagyó sajtoló. Na-, gyón komoly érdeklődést mu­tattak a szerszámgépek iránt a szocialista országok kép­viselői. Szerződéskötést ké­szítettek elő csehszlovák megrendelőkkel kábelgyár­tó gépekre és reményt keltő tárgyalásokat folytattak a Szovjetunió külkereskedel­mi kirendeltsegenek képvi­selőivel. A nyugati üzletem­berek közül komoly érdek­lődést mutatott a Valmet finn cég. Együttműködési szerződést ajánlott fel egy nyugat-berlini . vállalat, amely a kábelgépgyártásban tud harmadik piacot kínálni a DIGÉP-nek. Mindemellett megtudhattuk, hogy a belföl­di érdeklődés is jelentős. A gyár teljes kapacitását le tudják kötni a beérkezett megrendelések és a most ki­alakulóban levő üzletek. Közel a gépgyár szivatyJ tyűihoz találhattuk meg az Észak-magyarországi Regio­nális Vízmű kiállítását. E3- zárószivattyúkat, ivóvíz­tisztító berendezéseket és gyorsszűrő egységeket mutat­tak be. Ez utóbbi előnye, hogy automatizálható, táv­vezérelhető, gyorsan beépít­hető és gazdaságosan üzemel­tethető. Hasonlóan a kohászati Vállalatokhoz, a vegyipari gyárak is egymás közelében állítottak ki. A Borsodi Vegyi Kombi­nát termékeinek elrendezé-1 sével, valamint a propagan­da különböző eszközeivel igyekezett tájékoztatni a kö­zönséget a kőolajszármazé­kokból, különösen a pvc- böl előállítható termékek je­lentőségéről és cél volt bizo- nyitani, hogy a műanyagok előállítása nem energiapazar­ló folyamat. A vegyipar a kőolajszármazékoknak mind­össze négy százalékát hasz-' nálja fel műanyagok gyár­tására. Bemutatták — a vá­sárén először — a pre gáz­csőrendszert. Nagyon sok szakember érdeklődött e ter­mékcsalád iráni. Az értkezé- si olajok flakonjaihoz hasz­nált ongrolit KPÉ201-es pvc- granulátummal évente — nettó értékben — másfél millió dollárt lehel megtaJ karítani és biztató jövő előtt áll a nagy rugalmasságú, gu­miszerű termékek előállítá­sára alkalmas pvc-por. Ezt elsősorban egészségügyi fel­szerelések gyártására hasz­nálhatják és a vérterápiás eszközök előállítását korsze­rűsíti. Nagy sikere volt az Ongromodui hétvégi házak­nak, amelyek — nagyságtól függően — nyolcvantól há­romszázhatvanezer forintig vásárolhatók meg. Harminc épületre vettek előjegyzést a vásári napok alatt, melyek összeállítását is vállalja a 'gyár. A Tiszai Vegyi Kombinát kiállító területe valósággal becsalogatta a látogatókat. A csigavonalban kialakított pa­ravánok, állványok nem csu­pán a termékek egyszerű be­mutatására voltak alkalma­sak, hanem azokat a fel­használási területükben, mód­jaikban tárták a nézők elé. Tárgyaltak a Szovjet Műsza­ki Iroda képviselőivel a po­lietilén-'szállítások ütemezé­séről. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékeseivel a festékforgalmazás tavalyi na­gyon jó szintjének megtar­tásáról, az Ipari Minisztéri­ummal a műgyanta export- lehetőségeiről, és az ÉPTEK szakembereivel a belföldi el­látás növelésének lehetősé­geiről. A bors«* kiánftőkat szá­mos küldöttség, politikai, tár­sadalmi, gazdasági életünk vezetői látogatták meg. Kü­lön örömmel szóltak az ex­portnövelést, az importkivál­tást és környezetvédelmet fokozó törekvésekről. * Végezet® áTljem itt az egyik üzletkötő személyes be­nyomása, ami egyben ősz- szegzi sok szakember véle­ményét: „Egy-egy ilyen vá­sár, kiállítás döbbenti rá az embert, hogy mekkora infor­mációhiány létezik. Itt kell ■— hasonlóan számos külföl­di vásárhoz — rájönnünk, hogy sokkal tájékozottabb, felkészültebb mentalitással kell végeznünk mindennapi munkánkat, ha versenyben akarunk maradni mind bel­földön, mind külföldön.” Szendret Lőrinc n rakacai határ A nyárba siető tavasz ed­dig biztató reményeket táp- láltat a rakacai Üj Dolgozó Tsz gazdáival. Szó, ami szó, ígéretes képet mutat ez az észak-borsodi határ. Pedig mi még a hét elején, az azóta hullott kedvező hatású csen­des esők előtt jártunk Kuka­cán! A több napos májusi ká­nikula idején! Akikor, nem csoda első kér­désünk az volt Csabay János elnökhöz és Goss Ferenc fő­mezőgazdászhoz: nem liiány- Zik-e már a csapadék? Megnyugtattak, nincs gond. — A búza. s egyáltalán a kalászosok esetében egyelőre nem jelent problémát a ránk szakadt meleg — válaszolták. — Azok a mi viszonyaink kö­zött még két-három hetet ki­bírnak csapadék nélkül úgy, hogy nem károsodnak. Sze­rencsére a kalászba szökke­néskor kaptunk esőt és az akkor nagyon jól jött. Ami a kapásokat illeti, ott természe­tesen már nem ártana egy kis csendes májusi eső, de egyelőre még ott sincs baj... Azóta már tudjuk, hogy péntek virradóra ismét hul­lott égi áldás, ami tovább erősítette a rakacaiak remé­nyeit. A kapások, a kalászo­sok egyaránt hasznosítani tudják a lehullott eső minden cseppjét. S talán ezek a cseppek is segítenek a tavalyi rekordok túlszárnyalásában! Tavaly ugyanis a termelőszövetkezet legfontosabb növénye, a most is 200 hektáron termesztett őszi búza rekordterméssel fi­zetett. Egy hektárról 28 má­zsás átlagot takarítottak be, vagyis annyit, amennyit .ezen a tájon még sohasem. Most a két rakacai vezető úgy véli: a jelen pillanatot figyelembe véve még a tavalyitól is na­gyobb termést ígér a kenyér- gabona. Természetesen, erre is, mint ulnmennyi mezőgaz­dasági kultúrára, amely az égletejű műhelyben terem, vonatkozik: betakarításig még sokat alszik kint a nö­vény. És ezt mondhatjuk el a 110 hektáron termesztett tavaszi árpáról, a 130 hektár silóku­koricáról és a 70 hektár nap­raforgóról is. Viszont amíg ezek még csak ígérik a ked­vező termést, a takarmány- növények már bizonyítottak. A vöröshere, valamint a te­lepített gyepek első „bundá­ja” duplája lett a tavalyi ter­mésnek. Az öröm persze ak­kor lesz igazán teljes, ha a most renden száradó takar­mányt sikerül gyorsan, jó minőségben bekazlazniuk. Az elmondott szép remé­nyek ellenére sem teljesen felhőtlen az ég Rakacán. Bi­zony elég sok gondot jelent számukra az erő- és betaka­rítógépek hiányos alkatrész­ellátása. Sokszor kell anyag után indulniuk, s bizony nem­egyszer üres kézzel térnek vissza a beszerzők. Főleg az MTZ 50-es traktorok, az SZK—5-ös és az E—512-es kombájnok eseteben nehéz hozzájutni a pótolhatatlan al­katrészhez. Az Üj Dolgozó Tsz egyik legfontosabb ágazata, a juhá­szat sem gondtalan. Bizony A bányásznapra adják át A 31-es szómű Állami Építő- ipori Vóllolot szakemberei építik Múcsonybon o község ABC-áruházót ez új lakótelep közelében. A bolt átadását a bónyásznoprti tervezik, 5 ez­után itt jó körülmények, és remélhetően jó árukínálatból válogathatnak a vásárlók. A község új lakótelepén ebben az esztendőben is átadnak egy lakóházat, amelyben 24, mástél, kétszobás otthon vár. ja majd a beköltözőket. Az építők - a Mákvölgyi Bánya­üzem munkásai — a korábban megszokott jó minőséget, és a határidő betartását ígérik. Felár Ud»ardy József Szolgáltatás új modell szerint A szolgáltatások szerveze­ti felépítésének uj modellje született meg a Miniszterta­nács határozata alapján, amikor az országos nagy- vállalatok, a Gelka és az Afit helyi szervizei 1983. ja­nuár elsejétől önálló kisvál­lalatokként folytatták mun­kájukat. A változtatás cél­ja nyilvánvaló volt, a szol­gáltatások színvonalának emelése, a javító-szerelő munkát hátráltató adminiszt­rációs áttételek megszünte­tése, az anyag- és alkatrész­beszerzés megkönnyítése. Amíg az új modell ilyen elő­nyöket ígért, egyúttal azt is lehetővé tette, hogy „lesza­kadjon” a felduzzadt köz­ponti adminisztrációs appa­rátus terhe. Hol tartunk most, öt hó­nappal a kisvállalatok lét­rejötte után, miként talál­ják meg helyüket az önálló gazdasági egységek és nem utolsósorban hogyan ala­kult a szolgáltatások színvo­nala az elmúlt alig fél év alatt? Ezekre a kérdésekre a miskolci Villamoskészülék Javító Kisvállalatnál keres­tük a választ. Ismert, hogy a január elsejei változás után is maradt a megyeszék­helyen a Gelkának önálló szervize az Avas-délen, illet­ve a Szentpéteri kapuban, ami önmagában is szeren­csés, hiszen ez megszüntet­te a korábbi monopolhely­zetet. A Vilkész igazgatójával, Bacsó Gyulával arról beszél­gettünk, mit is örököltek jogutódként a Gelkától? — A kisvállalat központ­ja és egyben legnagyobb ja­stagnál a birkapiac! Mint azt Csabay János és Gass Ferenc elmondták: a tejesbárányra egyáltalán nincs kereslet, de a pecsenyebárányok átvétele is elhúzódó, akadozó. Ez bi­zony a báránypiac dekon­junktúrája — a többlettartás költségeivel, illetve az ala­csonyabb áron történő érté­kesítés miatt — eddig már közel 400 ezer forint kiesést okozott a ra.kacaiaknaik. — Természetesen mindezt nem nézzük ölbe tett kézzel — mondotta beszélgetésünk végén, mintegy summázatul az elnök. — Ellenkezőleg, minden adódó lehetőséget igyekszünk megragadni, ki­használni, nemcsak pótolva ezzel a kiesetteket, hanem cé­lunk még tovább javítani szö­vetkezetünk eredményessé­gét. Most a szálas takarmány minél gyorsabb betakarítása után erőinket a nyár legna­gyobb, legfontosabb munká­jára, az aratásra, s azt meg­előzően annak előkészítésére fordítjuk. Annál is inkább, mert magunk részéről a gaz­dag aratás mellett zavarta­lan betakarítást is szeretnénk. (hajún í.) vi tó-szolgálta tó részlege Mis­kolcon a Szűcs Sámuel ut­cában van, ahol korábban a Gelka megyei kirendeltsé­ge székelt. Itt színes és fe­kete-fehér televíziók javítá­sával foglalkozunk, az első kerület és a miskolci járás ad munkát a televíziós mű­szerészeknek. Ugyanebben a szervizben vállaljuk a ház­tartási és hűtőgépek javítá­sát Miskolc egész területéről. Kialakult profiljának megfe­lelően rációk, magnók, le­mezjátszók, erősítők, Hi-Fi tornyok javítását végezzük a Munkácsy utcai szervi­zünkben, ahol egyébként egyedi és központi antennák javítását, szerelését is vállal­ják. A megyeszékhely har­madik kerületében és a bük­ki falvakban lakók színes és fekete-fehér televízióit, rá­diós magnóit a Győri kapói szervizben javítjuk, az a részleg ugyanis ilyen mun­kákra szakosodott. — Hol javítják az olpom apróbb-nagyobb készüléke­ket a városban, mint a por­szívó, a kávéfőző, a varró­gép, a permetező, a barkács- gep? — Ezt a feladatot a Ki­liánban levő Kandó Kálmán utcai részlegünk végzi, ugyanott látják el a pb-gáz- készülékek szerelését is. Az Árpád utcában pedig a hor­dozható televíziók, magnók, rádiók, Hi-Fi berendezések javításával foglalkozunk. — Vagyis a már említett két szolgáltatóhely kivételé­vel a Gelka miskolci háló­zatának üzleteivel, berende­zéseivel igyekeznek ellátni szolgáltatási feladataikat. A változás hogyan érintette a régi dolgozókat? — A szakemberek, a mű­szerészek örömmel marad­tak. Az első intézkedések kö­zött finomítottunk a bére­zési rendszeren. Igaz, ezt az első fél év végéig nyitva hagytuk a további módosítá­sok előtt. Ehhez persze a vállalat gazdasági eredmé­nyeinek is jól kell alakulni. A Vilkész igazgatója el­mondta, hogy ami a beren­dezéseket, a felszereltséget illeti, jelenleg közepes szín­vonalúnak mondható. Bizo­nyos műszerek, amilyenek például a színes televíziók javításához kellenek, csak a központban találhatók meg. A helyszíni javítások­hoz szükséges műszerek jó része elavult, illetve alapo­Űj hid építését kezdték meg az 1902-ben' készült, s azóta elavult csongrádi vasúti Tisza-híd szomszédságában,. A hossza meghaladja az 500 métert, az építési költsége el­éri a 600 millió forintot. A 2700 tonnás hegesztett acél­san elhasználódott. Az első hónapban nehezítette a kis­vállalat stabilizálódását az alkatrészhiány is, olykor lét- fontosságú anyagokhoz sem lehetett hozzájutni. Annak érdekében, hogy a kisválla­lat megszerezze, megőrizze a megrendelők, a lakosság bi­zalmát, nemegyszer a kis­kereskedelmi forgalomból pótolta a munkájához nél­külözhetetlen alkatrészeket. Azóta javult az alkatrészel­látás, de bizonyos modul­elemek (például a színes te­levízióhoz) folyamatosan a hiánycikkek listáját gazda­gítják. A gyártó vállalatok­nál rendelt anyagutánpótlás gyakran most is indokolat­lanul hosszú utat tesz meg. Mindezt nem nézik ölhe­tett kézzel a kisvállalat ve­zetői. A gyártó vállalatokkal történt megállapodás alap­ján mielőbb megkezdik az egyes alkatrészek helyi fel­újítását, ami takarékosság szempontokat is szolgál. — Nem ad ez lehetőséget a műszerésznek a vissza­élésre? — Nem, hiszen csak az újjal azonos értékű alkatrész felhasználásáról lehet szó, az újéval megközelítőleg azo­nos áron. Arról nem is szól­va, hogy a garancia az ilyen alkatrészekre is vonatkozik. öt hónap nem nagy idő, de arra elegendő, hogy né­hány ésszerű tennivalóra felhívja a figyelmet. A ko­rábbi felépítésben például ötven-ötven százalék volt a műszerészek, illetve az ad­minisztrációval foglalkozók aránya. Ezen fokozatosan változtatnak, minden egy­szerűsítési ötlet, javaslat so­kat jelent most a Vilkész- nél. Menet közben azonban az is kiderült, hogy amíg helyben mindent megtesz­nek az ésszerűsítések beve­zetése érdekében, a gyártók, a szállítók szinte kivétel nél­kül saját igényeik szerint várják el a néhol még ne­hézkes, körülményes admi­nisztrációt. Példa erre, hogy az egyik részletes szöveges, a másik mér kódokkal jelölt megrendeléseket fogad el ugyanannak az alkatrésznek a leszállításához. Az ilyen okok átmeneti­leg még lassítják, nehezítik az új, életrevaló szolgáltatói modell működését, a szol­gáltatói színvonal látványo­sabb javítását. Nagy József szerkezet nyolc betorrpíTlérefl nyugszik majd. A nagy mun­ka fővállalkozója GanzJ MÁVAS. Elsőként a Hídépí-' lő Vállalat dolgozói láttaki munkához: hengerekkel, föld munkagépekkel, tucatnyi te^ hergépkocsival. < líi vasúti Tisza-híd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents