Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-03 / 103. szám
ESZWC^MÄOTÄtORSZÄS 4 t9S3. mdjes 3., ketfd Á k épernyő etOtt A babílsni apai, meg a grúziai híd Angyal szállt le Babilonba pénteken késő este, iíletve ekkor jelentkezett Rajnai András rendezésében Friedrich Dürrenmatt azonos című, 1954-ben írt „töredékes tragédiájának” magyar tévéváltozata. Rajnai, aki korábban az elektronikus technika kihasználására épült játékaiban a világirodalom nem egy kevéssé ismert drámai játékát, vagy másfajta történetét felnőttekhez szóló televíziós mesék formájában teremtette újjá a képernyőn, most kortárs író művét fogalmazta át tévéjátékká. Díirrenmattnak ez a műve a jóléti állam frazeológiájának kegyetlen szatírája, a különböző, egymással örök viszályban álló erők hatalmi villongásainak tükre, amelyeknek árnyékában minden emberi szépség, jó törekvés törvényszerűen elvész, hiszen az ábrázolt világban már semmi remény sincs a morális csődből való kilábalásra, nem kár érte, ha elbukik, de nagyobb baj, hogy jobbat nem is lehet remélni. Ez nemcsak az Angyal szállt le Babilonba című komédiájára vonatkozik. Gl. B. Shawnak a polgári világot kegyetlen szatírával láttató szemlélete kétségkívül érződik Dürrenmatt darabjain, azonban témájuk már századunk ötvenes éveinek polgári világa, annak minden kilátástalanságával együtt. Ugyanakkor érezhető a Brechtnél megismert példázat és elidegenedés az Angyal szállt le Babilonba esetében. A bibliai Babilon városa a darabban modern nagyváros, leginkább a New York-1 Manhattanre emlékeztet. Ide hozza az angyal az And- roméda ködből az előző éjjel teremtett Kurrubi nevű lányt, itt jelennek meg előttünk az ötvenes évek polgári világának ijesztő vonásait képviselő szereplők: király és ellenkirály — mindkettő egyforma zsarnok — főpap és főhivatalnok, hóhér és koldus, lázadó nép és levert nép, koldusok világa, amely végül is halálra szánja a legártatlanabb lényt, Kurrubit is, •kit ugyan megment az egyik koldus, aki a dráma utolsó sza_ vaival megjósolja, hogy Babilon tornya ugyan felépül, de majd összedől, lehull, s valahol a messze távolban vár az új ország, amely ugyancsak tele lesz új üldözésekkel és új ígéretekkel. — Rajnai nagyjából híven követte az alapmű történeti fordulatait — valamivel több tömörítés nem is ártott volna —, ám Dürrenmatt kegyetlenül éles társadalom-ábrázolása a biblikus köntösbe bujtatott polgári világ kiúttalansága nem érződik a tévéváltozatban kellő mértékben. A rendező — talán a korábbi műveit ért bírálatok hatására — szolidabb, korrektebb, ezzel együtt szürkébb lett; szinte színpadi keretek közé szorult játékot produkált a máskor oly merészen szárnyaló Rajnai. Mindennek ellenére végig figyelmet keltő és érdemlő játékot láthattunk, amelyről — negatívumait és crtítrpest egybevetve — érdemes vitázni. I* Wemrégen láthattuk a Magyar TélerízSő ftMoigwfeftw 'A tizenharmadik elnök című szovjet színmű tévéváltozatát; egy bírósági tárgyalás keretében tárult fel előttünk egy kolhozelnök törvényt sértő, ám a közösség érdekeit szolgáló cselekedeteinek jogi bogozása. Most újra a szovjet törvénykezés mindennapjainak egy érdekes mozzanatét és annak tükrében a jog alkalmazásának emberi vonatkozásait ismerhettük: meg az Alekszandr Csaidze grúz író írta, grúz környezetben játszódó és a Lengyel Televízióvél Olga Lipinska rendezte A hid című tévéfilmben. Eltérően a korábban megismert, bíró. sági tárgyalási keretben játszódó művektől, itt nem á bűneset, nem a vádlott személye állt az előtérben, hanem egy kerületi ügyész helyettese, egy fiatal jogásznő, akinek van bátorsága és ereje — még ha csak véletlenül is került hozzá az ügy — egy „rázós” ügyben a simára előkészített, bizonyos tekintélyeket messze megkerülő út helyett a nehezebb, ám tász_ tességesebb nyomozati eljárást választani, még akkor is, ha nemcsak főnöke kezdeti opporttínizmusával kell megküzdenie, hanem azzal a sokfelé sajnálatosan létező rossz beidegződéssel is, hogy aki esetleg magas funkcióba került, az már nem is felelhet korábbi munkakörében végzett munkájáért, az annak során elkövetett hibákért. Sőt arra is van ereje, hogy főnöke felfogását is megváltoztassa, igazáról meggyőzze. A nemcsak magatartásában, hanem külsejében is igen vonzó ügyésznő szinte a romantikus hősök elszántságával küzd egy híd öt évvel az építése utáni összeomlása okainak pontos feltárásáért, a megvádolt építész igazáért — még annak akarata ellenére is —, egészében az Igazságért, amelyet nem befolyásolhat senki hivatali rangja. Elgondolkoztatóan érdekes művet láttunk. Mondandója messze túlmutat egy régi pillérekre épített híd összeomlásának következményein. Benedek Miklós Káló István technikus. A minap múlt harminc esztendeje, hogy először szólalt meg az éterben a borsodi rádió. Hosszú éveken át Szervánszky Honvéd-kantátájának kezdő dallamai, majd a későbbi évtizedekben a miskolci avasi harangtorony órájának muzsikája jelzi a rádióhallgatónak: kezdődik a helyi rádióadás, immár a Magyar Rádió Miskolci Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztőségének műsora. Harminc év alatt e rádió mindennapi életünk szerves részévé vált, szűkebb pátriánk életének legfrissebb eseményeiről innen tájékozódunk, adásaiból ismerhetjük meg tájegységünk örömeit, gondjait, adott esetben a legszélesebb nyilvánosság bevonásával meg is vitatjuk azokat, összességében közösségi életünk szinte már elképzelhetetlen e rádió működése né?r- kük Az elmúlt három évtizedben sokszor mérlegelték e rádióstúdió munkáját, fejlődésé, nek irányulásait, s különösen az utolsó évtizeid, vagy még közelebbről, az utolsó évek roppant dinamikus előrehaladását. Az elmúlt év őszén az MSZMP Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága is megvizsgálta a stúdió munkásságát és elismerését fejezte ki a kollektívának az utóbbi időszakban végzett eredményes munkájáért, amellyel „elkötelezetten, igényes«! szolgálta a párt politikájának végrehajtását”. Hosszan lehetne a három évtized munkáját elemezni, az egyes fejlődési szakaszokat felvázolni,. ám ehhez e rövid megemlékezés keretei nem elegendőik. De feltétlenül említést kíván néhány, az utóbbi évben létrejött változás, amelynek révén a Magyar Rádió Miskolci Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége olyanná válhatott, • mint amilyennek ma ismerhetjük. Alapvetőén megváltozott például a stúdió belső technikája. A nagyarányú átépítések, korszerűsítések során a két másik műsort is készít • nyelven. A vasárnap délelőtti műsor az észak-magyarországi régiónak szól, egy másik a kelet-magyarországi régiónak szóló Szolnokon keresztül kerül sugárzásra, míg szombat reggelenként a Magyar Rádió 3. műsora, az ugyancsak a miskolciak által készített, ám országos érdekeltségű szlovák nyelvű műsort sugározza. Szólni kellene a stúdió anyagainak rendszeres jelenlétéről az országos műsorok-1 ban, a megizmosodott, soksok esztendő próbáját megállt sorozatműsorokról, amelyek közül a legnépszerűbb, és minden valószínűség szerint az összes adások közül a legnagyobb érdeklődést váltja ki: a fórum műsorokról. Éppen az elmúlt héten rendezték a 125. fórumot; amely ez alkalommal a környezetvédelemmel és telepük léseink tisztaságával foglal-» kozott. Paulovits Ágoston, a szerkesztőség vezetője a három évtizedes munkáról és a jövő feladatairól szólva, így összegzi legfőbb feladataikat: — Országrészt kitevő három megye krónikásának! lenni szép feladat Olyan politika megvalósításán segédkezni, amely a talán nehezebb, de mégis kellemes jelent tükrözi és magabiztos jövőt kínál, örömteli dolog.1 Éppen ezért szeretnénk Borsod, Heves és Nógrád megye egyre növekvő számú rádióhallgatói számára olyan műsorokat készíteni, amelyeket a gyorsuló életritmus közepette is érdeklődéssel fogadnak. Bízunk abban is, hogy tovább gyarapszik majd az'óknak a rádióhallgatóknak a száma, akiknél adásaink a szűkebb hazához való ragaszkodást erősítik, felkeltik a közügyek iránti érdeklődést, a szülőföld szeretetét, az itt élő és alkotó emberek iránti tiszteletet, (benedek) Roló: Lacié ♦ Jakab Mária riportot készít. 1953. április 30-a óta Harmincéves a rádiói tASfas «bejelI íntw/íi Grőn Karoffyal óidon. A riporter Antal Magda. nagy stsMföktraä aaonoe technikai feltételek állnak rendelkezésre, megteremtődtek a korszerű rádiózás igényeinek megfelelő szerény, de jó körülmények. S ezek nemcsak munkahelyi légkört befolyásoló tényezők, hanem a műsorkészítést is jelentősen befolyásolják. A belső technika mellett igen jelentősen megváltoztak a külső technikai adottságok, mert korábban ugyanaz a szellemi termék, amelybe a maihoz hasonló energiát kellett a munkatársaknak fektetni, a kis erejű adó segítségével csak igen szűk körben volt fogható és válhatott így anyagi erővé, most viszont Tokaj és Kékes nagy adóinak bekapcsolódásával csaknem a fél országot beszórja a miskolci műsor, s a névleges hallgatottsága több millió, a tényleges, körülbelül másfél millióra becsülhető. Ez a magas fokú technika természetesen másfajta műsort is követel: a körzethez kell szólni, az északmagyarországi megyékhez, azoknak lakosságához, de úgy, hogy az a körzeten kívül is érdekes, hasznos és nemes értelemben izgalmas legyen. Növekedett a stúdió műsorideje. Elsőnek az országban itt jött létre a reggeli műsorszórás és az osztott adás. Országos feladatot is kapott a miskolci stúdió. A nemzetiségi keretben a szlovák műsorokat készít: és a vasárnap délelőtti szlovák nyelvű műsorán kívül, még Házépítés — ajánlott tervek alapján Az ÉTK sajtótájékoztatójáról llj műszer az fiieiÉilél Növekszik a magánlakásépítések aránya — országszerte. Üj lakónegyedek épülnek magánerőből városon és falun. A magánépíttetők ízlésén múlik tehát, hogy milyenek lesznek az új utcáit... Igen sok múlik most az Építésügyi Tájékoztatási Központon: meg tudja-e nyerni, avagy sem az építtetőket. ' Az ÉTK Miskolci Információs Irodája tegnap, hétfőn tájékoztatta Borsod, Heves és Nógrád megye újságíróit az elért eredményekről és a tervekről. Az iroda vezetője, dr. Horváth Béla elmondta, hogy a most 12 éves iroda minden évben több szolgáltatást nyújt az építési szervezetek és a magánépíttetők számára. Minden évben több és több szakkönyv, információs brosúra, segédlet, terv jelenik meg országszerte. Az ÉTK számítógépes információi az építésügy szinte valamennyi területére kiterjednek és nagyon gyorsak. Ha Európa valamelyik egyetemén benyújtanak egy arra érdemes diplomamunkát, az néhány hét múlva bekerül az ÉTK wuimí tógépes rendszerébe. Napokon belül tudomást szereznek az új építőipari termékekről is, a szakkönyvek és segédletek kiadása folyamatos. A megyei kiadványok is alkalmazkodnak az igényekhez, van olyan tájékoztató füzet, amely még a TÜZÉP-kirendeltségek nyit- vatartását is közli, és hamarosan megjelenik egy másik, amely kisiparosok, szövetkezetek, társulások címét közli. Az eddig megjelent katalógusok, kiadványok száma éppen a napokban bővült egy új kötettel, amely a sorházak és társasházak építéséhez nyújt nagy segítséget. Mint a tájékoztatón elmondták, egyre többen veszik igénybe az iroda szolgáltatásait: míg tavaly a három megye területén 2400 ajánlott tervet vásároltak meg, addig az idén — az első negyedévben — már 1100-at. Ennek ellenére sok még a tájegységen az oda nem illő,- nem túl esztétikus vadonatúj húz. Az iroda által nyújtott lehetőségek sokkal nagyobbak, mint ameny- nyit igénybe vesznek. Naponta 50—GO ember felkeresi ugyan az irodát, de az a szakemberek tapasztalata, hogy az ügyfelek, az építtetők többsége türelmetlen, nagyon siet, nem nézi át tüzetesen a katalógusokat, nem fontolja meg kellőképpen, milyen otthont is szeretne magának. Ebből a tapasztalatból kiindulva szervez az iroda több helyen, így községekben, városokban és építési vállalatoknál ismeretterjesztő ankétokat: ismerjék meg építők és építtetők valamennyi szolgáltatásukat. Legutóbb Szikszón került sor egy ilyen sikeres ankétra, amelynek az eredménye az lesz, hogy a nagyközség legújabb négyedét — 160 telket — a legkorszerűbb és legszebb házakkal építik be, mert az ÉTK tervei megnyerték a leendő háztulajdonosok tetszését. Azt is megtudták a szikszóiak azon az ankéton, hogy aki az ajánlott tervek alapján építkezik, mintegy 5—6 ezer forint tervezési költséget és 15—20 ezer forint kivitelezési költséget takaríthat meg' egy családi ház esetén. Hasonlóan kedveznek az ajánlott tervek a sorház- és társasház-építők- nek is. Az ETK — fennállása óta a negyedik alkalommal — az idén elnyerte a Kiváló Válladat kitüntetést. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató Intézetében végzett alapkutatásokhoz különféle vákuumtechnikai berendezésekre is szükség van. Kifejlesztésük során a debreceni kutatók eljutottak oda, hogy a vákuumrendszerek jellemzésére, . minősítésére már nem volt elegendő a légritkított térben levő gázok mennyiségének megállapítása, vizsgálniuk kellett ezek ösz- szetételét is. A mérésre — a debreceni Biogai Gyógyszergyárral és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együtt-' működve — úgynevezett kvadrupól tömegspektrométert konstruáltak az intézetben, amely a kutatások mellett, széles körűen alkalmazható a gyakorlatban is. Elsőként egy orvosi munkában hasznosítható gázelemző típusát készítették el. E berendezéssel — amelyet már sorozatban gyúrt a Medicor — öt gázkon centráció- változást mérhetnek egy időben és folyamatosan az orvosok. A berendezés működtetése teljesen automatikus, kezelése nem igényel különösebb szakképzettségül. A kvadrupólkészülékkel folytatott véi'gázeieinző vizsgálatok vezettek el egy ipari szempontból jelentős problér ma, a folyadékokban levő gázok mérésének a megoldásához. Ezzel a módszerrel — a kvadrupól tömegspektrométer egyik változatával — vizsgálják a Biogai Gyógyszer- gyárban az antibiotikum gyártásánál használt ferment- leveket. A tapasztalatok alapján a gázösszetétel szabályozásával hatékonyabbá tehető a fermentációs folyamat. Az At.omki kutatói jelenleg a berendezés korszerűsítésével és méréshatárának kiterjesztésével foglalkoznak: még ebben az • évben megoldják a tömegspektrométer,, mikroprocesszoros vezérlését. Ily módon arra is lehetőség nyílik, hogy a berendezést, a termelési folyamatok szabályozására beprogramozott számítógéppel kapcsolják össze.
