Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-18 / 116. szám

1983. május 18., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

Nemzetközi vásárok

„ö cs. és kir. fensége, Rudolf főherczeg trónörökös védnöksége alatt országos általános kiállítás, 1885. május 2. október végén. Feltüntetve földművelés, erdészet, bányászat, ipar, egészségügy, közoktatás- ügy, képzőművészet. Ezzel kapcsolatban nemzetközi gép-, magtermény, és állat- kiállítás. Ünnepélyek, Sorsjáték. Főnyeremény 100 000 Ft, egy sorsjegy ára 1 FI. Hatósági lakás-közvetítő iroda az összes pályaudvaron”.

Schillert Ferenc, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont Igazgatójának szobájában látható a fenti feliratú plakát, régi, pajzsos magyar címer alatt. Igaz ugyan, hogy a Kossuth Lajos által szervezett 1848-as iparegyleli kiállítást tekintjük a BNV igazi elődjének (csak arról nem maradi fenn ilyen dekoratív tájékoztató), mégis jó olvasni ilyen muzeális értékű dokumentumot. A vásárigazgaló nagy elfoglaltsága, gyakran csengő telefonjai egyértelműen jelzik: ismét itt van — május 18-tól 20- ig — a BNV.

Az olvasó már hozzászokott az ilyenkor elhangzó sajtótájékoztatók tartalmához, vagyis ahhoz, hogy hány kiállító jelent meg, mennyi ebből a magyar és a külföldi, hány négyzetméter területen mutatják be a termékeiket, melyek a legígéretesebb újdonságok és így tovább. A számok, a statisztikai adatok azonban nem tájékoztatnak nagyon sok fontos részletről. A legtöbbünk például alig tud valamit arról, hány vásárt tartanak évente a világon, mibe kerülnek, miért éri meg azokon részt venni, mint ahogy az is rejtve marad, mi Budapest szerepe, rangja a vásárvárosok között?

Pedig Schilfert Ferenc mindent tud, amit a mai vásárokról tudni kell, Kapásból mondja például, hogy az UFI (Union des Foires Internationales), vagyis a Nemzetközi Vásárok Világszövetsége már mintegy 80 vásárvárost tart nyilván. A kisebb országokban általában egy város nevéhez kötődnek a rendezvények, amit az átlagember is ismer: Lipcse, Poznan, Brno, Budapest, Plovdiv stb., míg a nagyobb népességű államokban már több helység vetélkedik egymással. Az NSZK-ban például Hannover, Düsseldorf, Majna-Frankfurt vagy München. Persze ott sem megy vérre a versengés, hiszen Hannover a szerszámgépek kiállítására szakosodott, Frankfurt a könyvre, München a virágra inkább.

A nyolcvan város vagy 2700—8000 vásárt és kiállítást szervez évente. Első hallásra „elképesztő ez a szám. De ha arra gondolunk, hogy Budapest a tavaszi és őszi BNV-n kívül vegyipari kiállítást rendez Hungaroplast néven, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépkiállítást Agromasexpo jeligével, s ezeket is nagyon sokan megnézik, akkor már másképp látjuk a háromezres mennyiséget.

Az UFI pontozza, hogy mennyi a kérdéses vásáron a kiállítók, illetve az országok

száma, mekkora területet használnak fel a [

rendezvény céljára, stb. Eszerint a szocia- | lista országok közül Lipcse után Budapest ' következik. Minthogy a Lipcsei Vásár hat- J száz éves múltra tekint vissza, a BNV ■ pedig még Kossuth 1848-as kiállítását te- J leintve is csak 135' esztendősre, számunkra ■ elismerést, rangot jelent ez a minősítés. J Schifferl Ferencék megfogalmaztak egy i szlogent is, amely szerint a vásár tájékoz- ■ tat, közvetít és döntésre késztet. A három | fogalom közül az első (mármint a tájékoz- ■ tat) nem igényel magyarázatot. A köz- | vetítés sem különösebbet, hiszen érlelem- i szerű: kapcsolatot teremt a vevő és az [ eladó között. Ami a döntésre készlet, meg- ■ határozást illeti, itt érdemes kicsit elidőz- > ni. Ez alatt ugyanis nemcsak azt értik, , hogy aki a vásáron jár, annak el kell ■ szánnia magát (megvegyem, ne vegyem?), [ hanem azt is, hogy az ilyen rendezvény i orientálja az ipari vezetőket: mit gyárt- J sunk a jövőben, s mit ne? Érthetően, hiszen i valóságos hazai és nemzetközi ipari kira- [ kálót látnak maguk előtt. i

A költségekről: minden kiállító magyar i üzem, cég 600 forintot fizet a Hungexpo- ] italt egy négyzetméternyi fedett területért, i (A fedetlen csak 200-ba kerül.) Ez a kö- J telező összeg. Ehhez járulnak még a fakul- i tatív kiadások, vagyis az épületek, tár- J gvalók, poszterek, prospektusok, kávék , sib.-k ára együttesen. Az átlagos magyar J kiállító a kötelező summa 5—8-szorosát , szurkolja le a BNV kedvéért, a külföldi ' viszont 106 svájci franknak megfelelő ősz- [ szeget a fedett, s 46-ot a szabad terület i négyzetméteréért. A szakértők szerint ez ] nem olyan sok a többi európai vásár ár- i ajánlatához képest. E tekintetben inkább a [ középmezőny alsó vészén foglalunk helyet , — kedvet teremtve a kiállítóknak. '

Mivel — mindezen túl — a tavaszi J BNV-t megtekinti mintegy 350—400 ezer, i az őszit pedig 700 ezer — 1 millió magyar ] állampolgár, akik belépőjegyet fizetnek, a i BNV is nyereséget fiadzó vállalkozás a [ Hungexpo, végső fokon az állam számára. , A szakértők szerint a vásár propagan- ' dahatása nagyobb, mint a televízióé. Az emberek többsége ugyanis térszemléletű, i Mindennél meggyőzőbb számukra a plasz- [ tikusan látható, tapintható valóság. i

Valószínű ez magyarázza, hogy a Yál- 1 lalatok, a cégek nem szűkmarkúak, ha t ilyen rendezvényről van szó. A legutóbbi ' müncheni nemzetközi virágkiállításról me- J sélik például (április utolsó hetében nyílt i meg), hogy több százezer márka értékű [ virágot, köztük csodásabbnál csodásabb i növényi ékességeket mutattak be, amelyek [ néhány nap alatt elfonnyadtak a leimé- i szét kérlelhetetlen törvénye szerint, s leg- 1 feljebb komposztként lehetett hasznosítani [ az elképesztő mennyiségű sziromtömeget, t S mégis: a müncheni virágvásár minden j évben kivirágzik. i

Az üzlet — az üzlet.

M. I- ,

Vasalógépek sorozatban

Csomagolják a Csepel Müvek Sárospataki Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárában a kész vasaló, gépeket. Erek az automatikuson működő berendezések a nagyüzemekben szalogszerű termelési tesznek lehetővé. Fotó: Fojtán László

Misszió a jó ízlésért

Iff hímezik a zászlókat, transzparenseket

m m m

Szolid tábla jelzi a miskolci Szemere Bertalan utca egyik ódon épületén, hogy itt működik a Miskolci Háziipari Szövetkezet him- zőboltja. Az égre nyíló, boltíves, ablaktalan helyiség tizenkét négyzetméterén három asszony dolgozik. Kél értékes, különleges japán hímzőgép, egy sublód, néhány falipolc, egy asztal. .. Az asszonyok tulajdonképpeni munkatere háromszor egy négyzetméter, hiszen helyet kell hagyni a vevőknek is... , — Felkínállak nekünk egy vadonatúj, modern üzlethelyiséget — magyarázkodik Kaldau Bálázta boltvezető—, de nem fogadtuk el. Tíz éve vagyunk ezen a helyen, itt szoktak meg minket a vevők. Amúgy is szerencsét hozott ez a bolt, mert úgy

Tegnap, kedden délelőtt Miskolcon, a megyei állat- tenyésztő állomáson került sor az elmúlt évi tejtermelési és gyepgazdálkodási verseny értékelő és díjkiosztó ünnepségére. Bredács Bálázzuk, az állattenyésztő állomás vezetőjének megnyitója után Kopasz Bála, a megyei tanács mezőgazdasági élelmezésügyi osztályának vezetője értékelte a megye tejtermelését és gyepgazdálkodását. Elmondta, hogy a le- hénlétszám további csökkenése ellenére, szerény mértékben. de nőtt az összes tejtermelés. Ez elsősorban néhány tucatnyi, a tejtermelésben élenjáró nagyüzem érdeme, ahol feltárták az ágazat tartalékait. Az állami gazdasági szakosított tehenészetekben az elmúlt évben kismértékben, 4968 literre növelték az egy tehénre jutó tejtermelést. A termelőszövetkezetekben az előző évi 3191-ről 3441 literre, a háztáji gazdaságokban 3396- ról 3450 literre nőtt megyei állagban az egy tehénre eső tejtermelés. Az országos állaghoz viszonyítva ez még igen szerény eredmény, s erről a szintről odafigyeléssel. következetes munkával, a megye élenjáró gazdaságainak jó tapasztalatait, módszereit átvéve még nagymértékben növelhető a tejtermelés. Ebben rendkívül fontos, meghatározó szerepük van a szakmai vezetőknek és a gondozóknak egyaránt. Ha csökkenő mértékben is, de ösztönzően hat a tejtermelés növelésére a tejprémium. Tavaly például 34

Akiktől sokan tanulhatnának

A tejtermelés és gyeppziikodás élenjárói

nagyüzem összesen 41,5 millió lórinl tejprémiumban részesült.

Külön kihangsúlyozta a háztáji tejtermelés nagy 'jelentőségét. A tehenet tartó falusi portákról származik még ma is a megye tejtermelésének közel 50 százaléka.

A gyepgazdálkodásról szólva elmondta, hogy e területen minőségi előrelépésnek kell bekövetkeznie. Megyénkben a mezőgazdaságilag müveit, területnek mintegy 30 százaléka gyep. Rendkívül nagyok a kihasználatlan tartalékok. Míg a gazdaságok nagy részében még igen alacsony a gyepgazdál- kodás színvonala, addig néhány nagyüzemben több száz, sőt ezer hektáros területeken már nem ritka a hektáronként 3—4 tonnás gyépszéna- termés.

Ezután került sor a megyei lejtermelési, valamint gyepgazdálkodási verseny dijainak átadására. A tejtermelésben az egyes kategóriák három legjobb eredményt elért gazdasága 40— 35—30 ezer forintos pénzjutalomban részesült.

A ma gyár tarka ál lom any- nyal rendelkező gazdaságok kategóriájában egy fejt tehénre jutó évi 4178 literes lejtermeléesel első lett # aárospataki Kossuth Tsz, 4006 literrel második a hernád- németi Hernádvölgye Tsz, harmadik pedig 3697 literrel az ináncsi Vörös Csillag Tsz tehenészete.

A Holstein-Friz állományú tehenészetek versenyében első lett a Hejőmenti Állami Gazdaság 5304 literes, második a bekecsi Hegyalja Tsz 5286, harmadik a Szerencsi Állami Gazdaság 5241 literes egy tehénre jutó tejtermeléssel.

A 100 hektárnyi területre jutó árutej termelésben 129 837 literrel első lett a Nagymiskolci Állami Gazdaság, 87 489 literrel második a bekecsi Hegyalja Tsz, 86 483 literrel harmadik a Bodrogközi Állami Gazdaság.

Az előző évhez viszonyítva a Hejőmenti Állami Gazdaságban, a bekecsi Hegyalja Tsz-ben és a hernádné- meti Hernádvölgye Tsz-ben sikerüli a legnagyobb mértékben növelni az értékesített tej mennyiségét.

A megyei tanács kivákS eredményeiért különdfjban részesítette a Hejőmenti Állami Gazdaságot és a bekecsi Hegyalja Termelőszövetkezetet. A TESZÖV több szakvezetőt pénzjutalomba« I* részest lett.

A háztáji tejtermelők közölt az egy tehénre jutó árutej értékesítésben megyei első helyezést ért el Svai) László monoki tehéntartó, aki három tehén átlagában évi 7951 liter tejet értékesített. Gergely Miklós monoki tehéntartó lett a második 7346, a prügyi Nagy József pedig a harmadik 6438 literes értékesítéssel. A legtöbb árutejet értékesítő háztáji termelők versenykategóWájóban a taktaharkán.vi Szatmári Izttre lelt az első 42 950 literrel, második a karcsai Lengyel Ferenc, harmadik az ugyancsak karcsai Bakos Tibor lett.

A megyei gyepgazdálkodási versenyben részt vevő 31 nagyüzem közül kimagasló eredményeiért 4 és 7 ezer forint közötti pénzjutalomban részesültek: a sajóhidvegi Rákóczi Tsz, a csobaji Tak- ta közi. Tsz, a la real i Tokaj- hegyaljai Tsz, a mucsonyi Üj Élet Tsz, az encsi Zója Tsz, az emődi Szabadság- harcos Tsz, valamint a Szerencsi Állami Gazdaság. E példát mutató nagyüzemek közül a sajóhidvegi Rákóczi Tsz-ben közei 300 hektár gyepterületről átlagosan 6,6 Ionná gyepszénái takaritol- h*.

ket-három éve lendült csak fel igazán a forgalmunk.

Boltnak nevezik, de ebben a boltban nem kereskednek. A vezetőnő kézimunka elörajzoló, Ficzere Tiborné és Gulybán Tiborné pedig gépi hímző.

— Szolgáltató részleg a miénk, harminc bedolgozónk van Miskolcon, Mezőkeresztesen. Szendrőben és másutt. A vevők behozzák az anyagot és megrendelik az elö- rajzolást, vagy a hímzést...

— Változik-e valamelyest az emberek ízlése? Ugyőnis nagyon sok giccset látni a lakásokban és fájó, hogy ezek a giccsek sok munkával készülnek.

A három asszony összenéz, elmosolyodik.

— Mi évekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy hadat üzenünk a giccsnek. Akkoriban nem volt túl sok munkánk, mégis visszautasítottuk a rossz ízlésű megrendelőket. Több száz sablonunk van, mert már bőséges a választék. Csakis matyó, kalocsai, sárközi, karádi motívumokat rajzolunk elő. Ezenkívül úrihímzéssel, riseléssel és madeirával foglalkozunk még. Vannak modern, stilizált mintáink is, de azok nagyon szépek — magyarázza Ficze- re Tiborné, miközben a sablonok között lapoz.

Gulybán Tiborné hímző- rámáján emblémák feszülnek. Aprók. Lantot ábrázolnak és rájuk van még írva: Diósgyőr. A Vasas Művelődési Központ rendelt 150 darabot, A zenekar tagjai viselik majd.

— Mennyi idő alatt készül el egy darab?

— Hímezzük, szálazzuk. vasaljuk, hátul beborítjuk, kétszer körbevarrjuk. Egy - órai munka.

— Az ára?

— Negyvenöt forint.

— A hímzonó mennyit kap ezért?

— Teljesítményben dolgozunk, a vállalási ár 42 százaléka a miénk. Vannak gyorsabban készülő munkadarabok és vannak bonyolultak, amelyekhez hosszú idő kell. Átlagosan 3200—3400 forintot keresünk havonta. Korábban ettől sokkal kevesebbet. Minden megrendelésnek örülünk, hiszen a jövedelmünkről van szó.

Ballagási szezon van, szalagok százai készültek az elmúlt hetekben. Többnyire a bedolgozóknak ad munkát a ballagás, a szalagavató. Érdekes, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem kazincbarcikai és dunaújvárosi főiskolai .karainak diákjai is itt

rendelnek meg mindén hímzést, amely a hagyományos ünnepségekhez kell.

Egyébként is sok megrendelőjük van a Dunántúlról; a fővárosból és az észak- magyarországi megyékből, mert az úgynevezett színes hímzést nagyon kevés helyen végzik az országban. Ezen a két japán gépen tudják csak elkészíteni a templomi garnitúrákat. A napszövet: _ oltárterítőkre kalocsai vagy' úrihímzés kerül, no és az idézetek — kívánság szerint.

— Nagyon sok templomi garnitúrát rendelnek mos-i tanában, így hosszú, háromnégy hónap a vállalási idő. Nem kevesebb a zászlóké sem. Egy nagyon szép munkát fejeztek be éppen. Két zászló készült Rudabányára, az egyiket a bányamúzeumban, a másikat a bányaüzemben őrzik majd, az egyik oldalukon Mária Terézia korabeli pecséttel.

A nagy ünnepek előtt felgyülemlik a munka. Hatalmas transzparenseket hímeznek ebben a parányi helyiségben, no és a kitüntető zászlókat: kiváló vállalatoknak, aranykoszorús szocialista brigádoknak. Ezek az asz- szonyok tudják meg legelőször a megyében, hogy melyik vállalat, szövetkezel kap kitüntetést. No persze, a szakmai titoktartás kötelező.

— Sok zászlót hímeztünk már a saját szövetkezetünknek is — mondják.

— Három bedolgozó kartársnőnk egy teljes évig dolgozott, míg elkészült a miskolci sportcsarnok nemzeti zászló garnitúrája. Nagyon- nagyon sok ország felségjeles nemzeti zászlóját hímezték ki. De nagyon sok asztali nemzeti zászlót is készítettünk a vendéglátóipari vállalatok számára.

Esküvői meghívókat íruM tatnak. Néhány fiatal pár meghívja esküvőjére, lakodalmába a hímzőnőket, akii? lakodalmi kellékeiket készí-; tették.

— Harsányban, Kisgyór- ben és még jó néhány faluban az a divat, hogy minden asszony kap egy hímzett: kötényt, a vőfélyek meg kendői. Esetenként 30—40-et is készítünk, hozzá 10—13 vöfélykendőt. Nyolc-tíz hó-j nappal korábban megrendelik, hogy biztosan elkészüljön.

— És ha szé.tmrgy a

gyesség?

— Akkor megtartják »I következőre. Készítettünk mi már nyolcéves ká&láírp számára is staíírungot,

Lésssy (*yé»*í# J