Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

1983. május 17., kedd ÉSZAK MAGYARORSZÁG 5 <5* Eperjesi Béla föápoló URH-s készüléken jelenti a központnak, hogy a beteget elszállították, s megkapja az újabb utasítást. A mentős szolgálat em­berpróbáló munka orvosnak,' ápolónak, gépkocsi vezetőnek egyaránt. Hogy mennyire, azt bizonyítja, hogy a men­tős nyugdíjasok jó része rok­kant nyugdíjban van. Eperjesi Béla föápoló hu­szonegyedik éve dolgozik a miskolci mentőállomáson. — Hogyan lesz valakiből ápoló — kérdem két kiszál­lás közlren. — Műtösfiúként kezdtem, 19 évesen, a baleseti sebé­szeten — mondja, majd meg­lehetősen szűkszavúan sorol­ja tanulmányait. — Ápolói szakképzettséget szereztem az egészségügyi szakiskolá­ban, ezután következett a mentöápolói szakosító. Eperjesi Béla az elmúlt hetekben vette át a szak- szervezeti munkáért arany fokozat kitüntetést, mint szakszervezeti főbizalmi. — Azzal a kitüntetéssel nemcsak az én munkámat, hanem az egész testület te­vékenységét jutalmazták — Jelenti ki a főápoló. A köz­életi munkájáról már szíve­sebben beszél, mint önma­gáról : — Harmadik éve vagyok főbizalmi, a testület munká­ja az egész megyére kiter­jed. Az első év az útkeresés időszaka volt. A szakszerve­zeti tagság száma 560, s 22 bizalmi csoportba tartoznak. Miskolccal együtt 14 mentő- állomás van a megyében. — Szakszervezeti munkája sorában mit tesz első hely­re? — Az érdekképviseleti feladatokat. A szükséges ad- ' minisztrációt természetes, hogy el kel] végezni, erre jut idő a kiszállások közti órákban. — Mit jelent az érdek- képviselet a mentősöknél? — Programunkban szere­tjei most például, hogy ugyanúgy, mint a mentős gépkocsivezetők, az ápolók is kapjanak korkedvezményt, akkor nem lenne olyan sok s rokkant nyugdíjasunk. *, i. Avasi majális (Folytatás az 1. oldalról) ti váltóverseny, kerékpáro­zás, vagy kézilabda-mérkő­zés. Érthetően, elsősorban a gyerekek örültek a majális­nak, s jól érezték meg ezt a rendezők, mert a különböző bemutatók, programok első­sorban az ő szórakozásukat szolgálták. Az aszfaltrajzver­senyek, táncházak, haditech­nikai, MHSZ-, tűzoltó-bemu­tatók, vagy akár a csere­berebörze, igazi élményt je­lentett. A majálison, a rekkenő meleg ellenére, délután csak növekedett az érdeklődés. A lacipecsenyések sem panasz­kodhattak, az ingerlő szag sokakkal a hűtőszekrénybe rakatta az ünnepi ebédet. Az esti program szintén gaz­dag volt — a szerencsések, akik nem látták a válogatott mérkőzést — utcabálon, tombolán, operettesten és éj­szakai filmvetítésen vehet­tek részt. Végső soron el­mondható: a majális rende­zői elérték céljukat, Miskolc legnagyobb lakótelepének la­kói kijöttek lakásukból, s telkek, strandok helyett csak ismerkedtek egymással __ — kármán — A KÉTUSZ is mérni fog A tisztéi levegőért Megyénkben összesen 1400 levegőszennyező forrást tar­tanak nyilván a tanácsok il­letékes szakigazgatási szer­vei. Közülük 800 az olyan kémények és kürtök száma, amelyeket az úgynevezett koncentrált paraméterű szennyező források közé so­rolnak. A levegőtisztaság­védelmi hatósági eljárásokat megalapozó mérő-ellenőrző tevékenységet a megyei ta­nács ÉKV-osztályának meg­bízása alapján a Környezet- védelmi Intézet Miskolci Ál­lomása végzi el. Az állomás szakembeiei azonban évente csak 40 kémény légszeny- nyezésének mérését tudják megoldani, s kapacitásukat az ipari nagyvállalatok emisz- sziójának rendszeres mérése teljes mértékben leköti. A légszennyező források jelen­tős hányadáról, a kisebb, lo­kális forrásokról nincs eg­zakt mérési eredmény. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ezért legutóbbi ülésén olyan határozatot ho­zott, amely szerint a méré­sekbe bevonják a megyei Kéményseprő és Tüzeléstech­nikai Szolgáltató Vállalatot. A tanács illetékes osztálya korábban meggyőződött róla, hogy a vállalat rendelkezik a mérésekhez szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételekkel. Már ebben az évben negy­venöt légszennyező for­rás, elsősorban kis és kö­zepes teljesítményű szén-,i olaj- és földgáztüzelésű fű­tőberendezés emissziójának mérését végezhetik el. A munkaszerződés megkötése már folyamatban van. A mérési eredményeket a vál­lalatnál peldatárszerűen fel­dolgozzák, s a szakanyagot a levegőtisztaság-védelmi hatóság rendelkezésére bo­csátják, ezzel is segítve, hogy a megye levegője tisztább le­gyen. A munka kifizietésére a vállalat számlájára az év végén 650 ezer forintot utalnak majd át a tanácsi környezetvédelmi alapból. U. 1. Harmincéves a körzeti megbízotti 38 esztendeje szabadult fel hazánk a fasiszta elnyomás siói. Az ország déli és kele­ti területeinek felszabadítá­sával egy időben — a kom­munista párt kezdeménye­zésére — megalakultak a nemzeti bizottságok, a népi hatalom szervei, amelyek alakulásuk első korszaká­ban rendészeti tevékenysé­get is kifejtettek. A felsza­badult területeken igen sür­gős volt a közbiztonsági szolgálat megszervezése. A bűnözők komoly anyagi ká­rokat okoztak, emberéletre törtek, nyugtalanságot szítot­tak. A demokratikus átala­kulás kétségbevonhatatlan jelei megmutatkoztak a köz- biztonsági szervek megala­kulásánál is. Ez a kezdemé­nyezés legtöbbször a Magyar Kommunista Párttól indult ki, helyi szerveinek felhívá­sára a dolgozók legjobbjai jelentkeztek, hogy fegyverrel is megvédjék felszabadítónk­tól kapott szabadságot. Az új közbiztonsági szervekbe ön­feláldozó, a nehézségektől vissza nem riadó, a nép bi­zalmát bíró öntudatos dol­gozók kerültek: munkások, parasztok és haladó értelmi­ségiek. Megalakultak a „nép- őrség”-ek, a „vörös őrség”- ek, a „polgárőrségnek, a „rendbizottság”-ok. Az ide­iglenes kormány a 13/1940- es számú rendeletével tulaj­donképpen kialakult állapo­tot rögzített már, amikor 1945. január 4-én a polgár­őrség megalakításáról ren­delkezett. A rendőri .szervezeten be­lül, mind számszerűségét, mind a reá váró feladatok súlyát tekintve, fontos helyet foglalt el a közrendvédelmi szolgálat. Fiatal rendőrsé­günk fennállásának első éveiben sok tekintetben át­vette a régi rendőrség mű­ködési elveit, területi és •zervezeti tagozódását. Az •rszág politikai, gazdasági társadalmi, kulturális élete rohamos léptekkel fejlődött. A társadalmi tulajdon, a közrend és közbiztonság vé­delmét, a régi munkamód­szerekkel nem lehetett ki­elégíteni. Ezek a szolgálati formák nem biztosították a dolgozók aktív bevonását a társadalomra veszélyes cse­lekmények megelőzéséért és felderítéséért vívott harcba. 1952-ben egy új szolgálati forma, a területfelelősi szol­gálat bevezetésével a rend­őri állomány közelebb ke­rült a lakossághoz, a dolgo­zókhoz. Ez a szolgálati rend­szer lehetővé tette, bogy a községek lakossága és az egyes területrészekért fele­lős rendőrök között állandó kapcsolat jöjjön létre, és gyümölcsöző legyen az együttműködés. A területfe­lelősi szolgálat tapasztalatai­ból okulva a rendőrség szo­cialista munkamódszerének kialakításában leglényege­sebb előbbrelépés a körzeti megbízotti szolgálat meg­szervezése volt. E szolgálati rendszer fennállásának 30 éves tapasztalata azt bizo­nyítja, hogy alkalmazása megfelel a rendőri munka színvonala iránti növekvő igényességnek, dolgozó né­pünk óhajának. Túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy mind a városban, mind falun egy­aránt a rendőri munka alap­vető szolgálati ágává fejlő­dött. A területen a lakosság között élő, a társadalmi, po­litikai életben részt vállaló, az állami és társadalmi szer­vekkel szorosan együttmű­ködő körzeti megbízottnak nagy lehetőségei vannak a rendőrség tömegkapcsolatá­nak erősítésére. A körzeti megbízotti szolgálat a szocia­lista típusú közbiztonsági és közlekedési munka legfon­tosabb egysége. Feltételezi népünk és az állami szervek között megváltozott viszonyt, s a szolgálat ellátóinak olyan önfudafbefí, pofttfteal és szakmai tulajdonságait, ame­lyek csakis a szocialista tár­sadalomban fejlődhetnek ki. A körzeti megbízott sok­oldalúan felhasználhatja a dolgozók támogatását a bűn- cselekmények megelőzése, le­leplezése, a társadalmi ne­velés érdekében kifejtendő felvilágosító munka terén. A segítség egyik szervezeti for­mája: az önkéntes rendőri szolgálat, mely nagy ered­ményeket tud felmutatni. Sajnálatos módon az «#- lenforradalom nagy megpró­báltatás elé állította ezt az ak­koriban még eléggé ki nem alakult, szolgálati rendszert, de a körzeti megbízott elv­társakat is. Később a feltéte­lek mindjobban megterem­tődtek ahhoz, hogy a körze­ti megbízotti szolgálatot új­jászervezzük és jelentőségé­nek megfelelő helyet bizto­sítsunk rendőrségünk szol­gálati ténykedésében. Kör­zeti megbizottaink politikai, szakmai felkészültsége, álta­lános műveltsége sokat fej­lődött. Túlnyomó többségük érettségivel, néhányan főis­kolával rendelkeznek, köz­életi tevékenységük jelentős. Többen tanácstagok, külön­böző bizottságok tagjai. Kör­zeti megbizottaink lakáshely­zete, szolgálatának tárgyi és technikai feltételei jól biz­tosítottak. Döntő többségűk kulturált körülmények kö­zött él és dolgozik. A köz- biztonsági szolgálat fejlődé­se az elmúlt 38 év alatt azt bizonyítja, hogy a 30 éves körzeti megbízotti szolgálat méltó a felszabaduláskor előlegezett bizalomra, alkal­mas a dolgozó nép szolgála­tára, megérdemli a tömegek támogatását. A körzeti meg­bízottak veteránjai jogos büszkeséggel tekinthetnek vissza a megtett útra. Fel­adatuk többek között az is, hogy a fiatal elvtársakat a múlt példáival áldozatkész­ségre, hazaszeretetre, a rend­őri — körzeti megbízotti — szolgálat kifogástalan .ellá­tására neveljék. A körzeti megbízotti szol­gálat erősítésére, a szolgá­lattal kapcsolatos kezdemé­nyezésre és önállóságra, az előrelátó, tervszerű, sőt tu­dományos színvonalú kutató és végrehajtó munkára to­vábbra is szükség van. Barna Sándor nendör alezredes, osztályvezető A kollíráiul rali közMsétt A közlekedési feltételek javítására a vasútnál foko­zottan ellenőrzik a tisztasá­got, a menetrendi pontossá­got, s — különösen a Buda­pest környéki forgalomban — intézkedéseket tesznek az utazási körülmények javítá­sára. Az utóbbi hónapokban na­gyobb figyelmet fordítanak a járatok pontosságára is. Fo­kozottan ellenőrzik a sze­mélyszállító vonatok me­netrendjét, földerítik a ké­sések okát, és a feletősség megállapítása után számon­kérésre kerül sor. A közlekedés színvonalá­nak továbbfejlesztésére az elkövetkező években még számos újdonság bevezetését tervezik — természetesen az anyagi lehetőségek függvé­nyében —, így például ná­lunk is megvalósítják a vo­natokon a központi ajtónyi­tást, és hangosbemondó köz­li majd a következő állomás SPORT Törvényszerű bukás Görögország—Magyarország 3-2 (2-1) Népstadion, 15 000 néző. Vezet­te: Sostarics (jugoszláv). GÖRÖGORSZÁG: Szarganisz — Szkartadosz, Mihosz, Galitsziosz, Vamvakoulasz — Kouszoulakisz, Alavantasz, Papaioannu, lvoszti- kosz — Anasztopoulosz, Mitro- poiüosz. MAGYARORSZÁG: Zsiboras — Martos, Kocsis, Garaba, Varga — Ebedli, Kardos, Póczik — Bo­donyi, Nyilasi, Hajszán. CSEREK: Martos helyett Jan­csika, a 42. percben, Bodonyi helyett Szokolai, a 46. percben, Kouszoulakisz, helyett Ardizog- lou, a. 67. percben, Szkartadosz helyett. Manolasz, a 75. perc­ben. A magyar játékosok kéré­sére az Európa-bajnoki selej­tező este nyolc órakor kez­dődött. A mieink ugyanis úgy vélték, hogy ez az az időpont, amikor a maximu­mot képesek nyújtani. Nos, utólag megállapítható: játsz­hatták volna az összecsapást éjszakai sötétségben is, mert a két válogatott merőben el­térő stílust képviselt. Kezdetben a magyarok próbálkoztak többet. Ebedli néhány hosszú indítását kö­vetően alakult ki meleg hely­zet a vendegek kapuja előtt, de a védők önfeláldozóan tisztáztak. Már ekkor fel­tűnt, hogy az ellencsapások roppant veszélyeket rejte­nek magukban, a magyar védők elképesztően gyerme­teg hibákat vétettek. A „bün­tetés” nem is maradt el, a 16. percben vezetésre tettek szert a görögök. Alavantasz indítását előbb Martos, majd Kocsis is elhibázták, a. re­mek formában játszó Anasz­topoulosz csapott le rá, ki­lőtt a hátvédek közül, majd 18 méterről nagy erővel a bal felső sarokba lőtt, 1-0. Ezután Póczik lövését men­tette szögletre Szarganisz. Támadgatott a magyar együttes, s a 25. percben si­került az egyenlítés. Póczik nagyszerű labdával ugratta ki Nyilasit, aki sarokkal maga elé tette a labdát, majd 7 méterről a kifutó kapus felett emelt a bal sa­rokba, 1-1. Az egyenlítő gól­nak sem örülhettek sokáig a Népstadionban helyet fog­lalók, a 34. percben követ­kezett az újabb vendegtalá- lat. Ügyes ossz játék után Kosztikosz elé került a lab­da, Zsiboras túl korán el­mozdult a bal sarok irányá­ba, a középpályás „csizma­szárral” találta el a pettyest, amely még így is bevánszor- gott a jobb alsó sarokba, 2-1. A szünet után már öt fe­rencvárosi labdarúgó terel­hette a labdát a nemzeti szí­nekben, ugyanis Bodonyi is kivált a sorból sérülés mi­att, jöhetett Szokolai. A vendégek továbbra is tuda­tosan, a ritmusváltásokat rendkívül ügyesen alkal­mazva küzdöttek, de érezhe­tően nem erőltették túlzot­tan magukat. Könnyedén futballoztak, a mieinknek azonban erre sem volt or­vosságuk. A 52. percben a teljesen összeroppant magyar együttes újabb gólt kapott. Anasztopoulosz viharzott el a jobb oldalon, s az alap­vonal közeléből adta vissza a labdát A védők röviden mentettek, az érkező Pa­paioannu 17 méterről egyből a bal alsó sarokba bombá­zott, 3-1. A hajrában macs­ka-egér harc folyt a pályán, s ezen az sem változtatott, hogy a lefújás előtt. Hajszán Szarganisz lába között a hosszú sarokba talált, 3-2. Futballista számára nincs nagyobb büntetés, mint ami­kor saját pályán, a hazai szurkolók füttykoncertje kö­zepette kell üldöznie az el­lenfelet. Nos, a magyar vá­logatott tagjai vasárnap es­te átélhették ezt az érzést, mert a második félidő je­lentős részében a nézők ér­zékletes módon nyilvánítot­tak véleményt a látott pro­dukcióról. A mieinknek jó- szerévek pillanatnyi esélye sem volt a korszerű labda­rúgással előrukkoló vendé­gekkel szemben. A görögök mindenben felülmúlták vá­logatottunkat, gyorsan, ötle­tesen kombináltak, szerve­zetten és higgadtan védekez­tek, ha megszerezték a lab­dát, öten-hatan nyomultak fel az akció segítésére. Ez­zel szemben nemzeti tizen­együnk öregurasan, lassú, komótos tempóban építgette a támadásokat, amelyeket rendre magas beíveléssel fe­jeztek be a játékosok. A magyar tizenegyen eny- nyire még talán soha nem látszott meg, hogy hét (!) klubból lett összeválogatva. Hiányzott az összhang a csapatrészek közölt, különö­sen a védők nyújtottak kri­tikán aluli teljesítményt. A mezőnyt végig a görögök uralták, határozott játékkal kénvszeritették térdre együt­tesünket Tulajdonképpen nem a vereség ténye a szo­morú, hanem ahogyan meg­született, az tűnt szégyentel­jesnek. Válogathat nálunk bárkit a szövetségi kapitány, csak a rossz és a még rosz- szabb között tud dönteni. Ä 2-3-ra nem lehet elfogadha­tó magyarázatot adni, vi­szont újólag felveti a ho­gyan tovább? kérdését. Mert ahol — minden bántó szándék nélkül — Kardos, Ebedli, Varga és Jancsika válogatott tud lenni, ott na­gyon mélyre süllyedt a ní­vó. A bajnokság színvonal- talanságáról, a pontok adá- sáról-vételéről, az ellazsált 90 percekről nem elsősorban a szövetség, nem is a kapi­tány tehet. Mindez azonban törvényszerűen vezet a bu­káshoz. És a lejtő egyre me- redekebb... D. L. Eredményekről — SSFOlitlcB VITORLÁZÁS. A Mályi-tavon rendezték meg a Tej Kupa ver­senyt. Eredmények, optimist: 1. Apró (MEMTE), 2. Bardócz (MEMTE), 3. Derens (Justitia). Cadett: 1. Stefan. Kovács (Jus­titia), 2. Béres-testvérek (MEM­TE). 3. Nagy, Tóth (Justitia). Kalóz: dr. Molnár, dr. Molnár- né (Justitia), 2. Sarkad!. Bár­dos (Justitia), 3. Kiss, Gajdán (MEMTE). Finn; 1. Demjén (Justitia), 2. Csikász (MEM­TE), 3. Bódy (Justitia). TOLLASLABDA. Budapesten került sor a felnőtt magyar baj­nokságra. Férfi egyéniben Nagy A. holtversenyben az 5—8. he­lyet szerezte meg. Férfipáros­ban a Nagy A.—Balajti (mind­kettő Honvéd Papp J. SE) be­került a legjobb nyolc közé. RÖPLABDA. Sátoraljaújhelyi Spartacus MEDOSZ MÁV—Mis­kolci EMTE 3-0 (3, 5, 8). Sátor­aljaújhely, NB II. férfi. Hejőcsabai Cement SE—Nyír­bátor 3-2 (—13, —10, 11, 10, 6). Nyírbátor, NB II. férfi. A csa­baiak 120 perces, ritkán látha­tó nagy csatában szerezték meg a győzelmet. Jók: Hasulyo, Mi­kit«, Matlák. Nyíregyházi Tanárképző­Miskolci Spartacus 3-2 (—7, —3, 11, 13, 11). Nyíregyháza, NB II. női. Jók: Jávorkútl, Hegedűsné. Eger SE—Kazincbarcikai Főis­kolai SC 3-0. Kazincbarcika, NB II. női. Kazincbarcikai Vegyész—Borso­di -Bányász 3-o (10, 14. 3). Ka­zincbarcika, NB II. férfi. Jók: az egész hazai csapat, h tetve a vendégek közül senki ér­demel dicséretek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents