Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

1983, májúi 17„ kedd ^->»­Megrendelések a nagyvilágból és itthonról Matyóföldi asztalosok Növekvő hírnév, több dollár iSZAK=MAC3YARORS2A© 3 Olasz töltőgépsor A Tisrai Vegyi Kombinát festékgyárában működik a képen látható korszerű festéktöltö gép» sor. Ar olasz gyártmányú berendezés egyaránt alkalmas 0,35 litercs, valamint 1 és 4 lite»es dobozok töltésére. Üzembe állításával, azonkívül, hogy könnyebbé vált a/ itt dolgozok mun­káját számottevően javult a töltés pontossága. A borsodi műszaki hetek keretében ♦ A lakás komplex értelmezése Jantner Antal miniszterhelyettes előadása f Egy regi paraszt-házban I kezdődött 32 evvel ezelőtt. | Összejött néhány asztalos és i szövetkezetét alakítottak. Az | egyik évben építettek egy lá- , bas színt, a következő esz- , tendöben jutott pénz a fa- | lak leihúzására is. Újabb lábas szín, majd újabb fala­zás ... Cogyolt a terület, megvették a szomszéd ud­vart ... nőtt, növekedett a szövetkezet, jöttek gépek Is, gyarapodott a létszám, és terjedt a hír is: Mezőköves­den az Asztalos Szövetkezet­ben nagyon szép, kényelmes bútorokat készítenek. A va­gyon 1972-re elérte a 8 mil­lió forintot és a tavaly év végi számadáskor már 34 millió forintról készíthettek, leltárt. Az asztalos szakma minden apró fogását, a mesterség valamennyi trükkjét Ismerő elnök, Nyilrai József és a kusza piaci lehetőségek kö­zött ügyesen lavírozó, a le- , betőségeket minél előbb fel- j ismerő fiatal munkatársa, Persze László főmérnök tá­jékoztatott az eddigi eredmé­nyekről és a megalapozott- terveikről. — Eveken át sok gondot okozott az utánpótlás, a fia­tal szakmunkások hiánya. I 1980-ban, az OKISZ segítsé- I gével, kialakítottunk egy húszfős tanműhelyt — mond- ! ta a főmérnök. — Az első ! esztendőben bizony csak | gyengébb eredményű tanulók j jelentkeztek, de hamarosan ! elterjedt a jó hire a szövet­kezetnek. Különleges, egyedi megrendelések, külföldi mun­kák és viszonylag jö .kere­seti lehetőségek __ együtte­s en vonzóvá tethä: a szak- ; mát . Asztalos szövetkezet, de I nem hiányzik belőle a kár­pitos- és lakatosműhely sem. A tiszta udvaron végigmenve egyik épületben méretre sza­bott faelemekkel, a másik r Nem is olyan régen a vi­lág élelmiszertermelesének helyzetét optimistán ítélték meg a szakemberek. A hat­vanas években alapja is volt s derűlátásnak, hiszen a vi­lág élelmiszertermelése gyor­sabban növekedett, mint a népesség száma. A KGST- országok érték el a legna­gyobb növekedési ütemet a termelés évente 4,5 százalék­kal emelkedett Egy évtized múltán a világ valamennyi térségében csökkent a növe­kedési ütem. Egyes KGST- országokban a hetvenes évek második felében csökkent az egy főre jutó élelmiszerter­melés is. Ennek következ­ménye, hogy mérséklődött az önellátás képessége, emelke­dett az élelmiszerimport Né­hány szocialista ország a mi éghajlati övezetünkben nem termelhető termékeken kí­vül gabonából, húsból és egyéb mezőgazdasági termé­kekből is importra kénysze­rült A kiegyensúlyozott élel­miszerellátás valamennyi or­szágban fontos tényezője a közhangulatnak, éppen ezért a termelés fejlesztése a szo­cialista országokban megkü­lönböztetett figyelmet, érde­mel. A lehetőség is adott arra, hogy a KGST-orszógok sokoldalú együttműködéssel úgy fejlesszék a mezőgazda- sSgi termelést, hogy az ki­elégítse a lakosság szükség­leteit. A szocialista országok területén előfordul a hideg égöv, megtalálható » sz»b- teöpikus kkma, tehát »ok­épületben összehegesztett székvázakkal, a harmadik te­remben serény kezű kárpi- tozókkal találkozhattunk. — Nem vagyunk kiszolgál­tatva .... ha a lakatosok mellé hirtelen kell még há­rom ember, el tudjuk venni a kárpitosoktól — mondja az elnök. — Az a fontos, hogy mindig határidőre és a lehető legjobb minőségben készüljünk el a megrendelt áruval. És, hogy milyen is ez a legjobb minőség? Jellemzé­sül álljon itt néhány, nem akármilyen megrendelő: a Szovjetunió Belügyminiszté­riuma, a jereváni Legfelső Bíróság, a moszkvai Írók Há­za. a Lihacsov Autógyár kul­túrpalotája, a moszkvai olim­pia Targovi Centere, a besz­tercebányai körzeti kórház, egy kuvaiti szálloda-üzlet központ. Elszállt tehát, a nagyvilágba a mezőkövesdi asztalosok jó munkájának híre. A jelentős szocialista export mellett, az idei tőkés export elképzelések is szép lehetőségeket kínálnak. Öt­millió forintnak megfelelő dollárt irányozták elő. En­nél több is bejöhet, ha. si­kerül, teljesül valamennyi elképzelésük. — És a hazai munkák? — Eleinte főiskolák, egye­temek részére készítettünk belső burkolatokat, — vá­laszolt a főmérnök —, majd megrendeléseket kaptunk a legkülönbözőbb színházaktól, művelődési házaktól, a bu­dapesti Planetáriumtól __és s zámos intézménytől. Sop­rontól Nyíregyházáig, Balas­sagyarmattól Pécsig nincs felsőoktatási intézmény, ahol ne lenne ott a kezünk nyo­ma. Borsod megyében is ta­lálhat matyóföldi asztalos- munkát; a megyei pártbizott­ság székházéban, a Vasas Művelődési Központban, a* ózdi Liszt Ferenc Művelődési soSc növény termelhető ered­ményesen. Egyes országokban együttműködésre ösztönöz, a belföldi ellátás javítása, má­sutt — így hazánkban is — az élelmiszerexport fokozása. Mindehhez szükség van * tudományos es ipari háttér­re, ami az együttműködés révén szélesíthető. Hazánk mezőgazdasági ex­portjában és importjában is meghatározó szerepe van a KGST közösségének. Több szocialista országban vásáro­lunk gépeket, eszközöket, fát, s szállítunk mezőgazdasági termékeket. Az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázását ser­kenti, hogy egyes felmérések szerint, a mostaninál éssze­rűbb munkamegoszlást lehet­ne kialakítani az élelmiszer­termelésben, és a mezőgaz­daságot kiszolgáló ágazatok­ban. Erre ösztönöz a nyu­gat-európai ' országok agrár­protekcionizmusa, és az a technikai, technológiai fejlő­dés is, ami az utóbbi évek­ben világszerte kibontakozott. A tapaszta’atok szerint, a KGST-országokban éppen a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelést, kiszolgálógé­pek tervezése és gyártása je­lenti a legfőbb gondol. A mezőgazdasági célprogram­nak ezért szerves része pél­dául a gépgyártási együtt­működés fejlesztése. Az élel­miszertermelés anyagi, mű­szaki bázisának továbbfej­lesztése, a műszaki haladás «porsttáea mérsékelné * Nkg­Hazban végeztünk íaburko- lásokal, készítettünk és sze­reltünk be nézőtéri zsöllye­székeket, és egyéb bútorokat. Rendkívül igényes, csak jó alapanyagból előállítható tér. mékek ezek és az sem mind­egy, milyen gépek, szerszá­mok segítik a munkást. Az üzemekben lengyel, olasz, NSZK-beli gépek szabják, alakítják, formálják, pácol­ják, csiszolják, lakkozzák a bútorokat, de vannak folya­matok, melyekből még min­dig nem tudták kiiktatni a manuális munkát. Az ered­ményes exportszállítások nö­velését is segítendő a Kül­kereskedelmi Minisztérium engedélyezte újabb nyugati gépek beszerzéséi, azzal együtt, hogy amihez tatainak megfelelő berendezést szocia­lista, piacon, azt, onnan hoz­zák be, A fejlesztés más le­hetőségei is megnyílnak. A régi telephelyet kinőtték és Mezőkövesd határában egy új telepet alakítanak ki. Már áll a tanműhely és idén el­készülnek az 1260 négyzet­méter alapterületű új csar­nokkal, ahová a csiszolás, felületkezelés és csomagolás munkafázisait csoportosítják majd, és ezzel a regi telep­helyen is kialakíthatják a vertikumnak megfelelő szá­la grendszert. A szép eredmények a dol­gozók keresetén is kimutat­hatók. Míg 1975-ben alatta voltak a bútoripari átlagos bérszínvonalnak, tavaly jó­val fölötte levő béreket fi­zettek ki. A közös nyereség meghaladta a 11 millió fo­rintot. amit idén szeretnének növelni. — Egyedi termékeket gyár­tunk, és munkatársaim fel­készülten fogadnak minden új gazdasági intézkedést, minden új tel adatni — mondta búcsúzáékor Nyttrsi József elnök. (te. I. irőséget a fejtett tőkés erezá­goktóL A törekvések kibon­takozását sürgeti, hogy a szo­cialista országok mezőgazda­sagának gépesítése főként mi­nőségileg marad el a kívána­tostól. Ez különösen érzékel­hető a traktorok, valamint a zöldség- és gyümölcstermesz­téshez szükséges gépek gyár­tásában. E gépek egy részét nem is gyártják a szocialista országokban, holott a gép­ipar kapacitása ezt lehetővé tenné. A szakembereknek gyakori panasza az is, hogy hiányos az alkatrészellátás, ami esetenként akadályozza a gépek rendeltetésszerű hasz­nálatát. A KGST-országok közötti munkamegosztásra az úgyne­vezett végtermék-szakosítás a jellemző. Ennek egyik alapja, hogy * piac bizto­sított. Ez ugyan lehetővé te­szi a sorozatgyártást — ami a gazdaságosabb termelés feltétele —, ám kevésbé ser­kent a jobb, korszerűbb ter­mékek gyártására, hozzájá­rul a műszaki színvonal stag­nálásához. Ezért egyes javas­latok szerint, az együttmű­ködés során arra kellene tö­rekedni, hogy a végtermék- szakosítási fokozatosan vált­sa fel a részegység- és al­katrészgyártás szakosítása. A KGST-együttműködés arra is lehetőségei, ad, hogy a koo­peráció ne korlátozódjék a gyártásra, annak része legyen a tervezés, a műszaki fejlesz­tés, a szerviziéi és, *. X. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete, az Építőipari Tu­dományos Egyesület miskolci csoportja és az Építésügyi Tájékoztatási Központ mis­kolci információs irodája KBervwsésében tegnap, konzui- tecióvei egybekötött előadás­ra kerüli sor Miskolcon. Az esőadó. Jantner Antal építés­ügyi é* városfejlesztési mi­niszterhelyettes, A lakás komplex értelmeisése címmel adott tájékoztatást időszerű építészeti, településfejlesztési kérdésekről. Bevezetőjébe« kitért rá, hogy a lakásépítésben — a mennyiségi igények: kielégfté- •e mellett —, mindinkább előtérbe került a lakókörnye­zet megfelelő formálása, ala­kítása, ugyanis, a tömeges lakásépítés eredményeinek elismerése mellett, az utóbbi időszakban, de főként az el­múlt negy-öt évben sok jo­gos bírálat érte az új lakóne­gyedeket, épített környeze­tünket. Bizony nem kevés igazságot hordoznak maguk­ban az olyan megjegyzések, miszerint számos lakótele­pünk nem tükröz emberi léptéket, kevés a zöldterület, kis területre hatalmas be­tonkolosszusokat emellek. A minisztérium — feladatköré­nél fogva — a városfejlesz­tés, a településfejlesztés, a regionális területi tervezés, vagyis a lakóhelyek, az épí­tett környezet jövőjének for­málása érdekében — társa­dalmi és gazdasági lehetősé­geink messzemenő figyelem­bevételével — nyílt várospo­litikát hirdetett, s ennek szel­lemében szorgalmazza a te­rületfejlesztésben érdekelt lakosság és a szakemberek széles körének tájékoztatását, véleményének meghallgatását, az értékes javaslatok értéke­sítését, és messzemenően tá­mogatja a korszerű építészeti kultúra terjesztéséi. Mindezekre való tekintettel az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium cselekvési programot dolgozott ki, amelynek célja, hogy a la­kosság igényeinek alapos fel­mérése után az eddiginél jobban használható, embe­ribb léptékű lakóépületek, lakótelepek létesüljenek. E*-« program egyebek között java­solja, hogy mérsékeljék az új lakóterületek nagyságát; jól használható belső zöldte­rületek köré csoportosítsák a néhány száztól ezer lakásig terjedő kis lakótelep épülete­it; csökkentsék az emeletek számát; teremtsék meg a kö­zösségi helyiségek létesítésé­nek lehetőségeit A cselekvési program fon­tos céljaként említette a mi­niszterhelyettes, a lakossági igények alapján a jövőben az eddigieknél jobban használ­ható, emberi léptékű lakó­épület-együttesek megterem­tését, a lakóépület-tervezés és megvalósítás feltételeinek összehangolását. Így például, ennek során me összefüggő lakóterületek túlzott nagysá­gát mérsékelni kívánatos, ezenkívül, a néhány száz — maximum ezer — lakásból álló területeken a lakóépiile­I-lazánk egyik legszebb vi­dékén, a Zempléni-hegység nyugati részén gazdálkodik a Borsodi Erdő. es Fafeldolgo­zó Gazdaság telkibányai er­dészete. A terepadla lehető­ségek a hagj'ományos erdé­szeti tevékenységei: teszik le­hetővé, ahogy erről Mester László, az erdészet vezetője tájékoztatott. A viszonylag nagy területen alig százhat- vanan dolgoznak; a fagazdál- kodas szinte minden ágát mű­velik. Maguk termelik meg a telepítéshez szükséges magot, az idén 26 ezer köbméter fát — tölgy-, bükk- és fe­nyőfát — termelnek lei. Sa­ját fafeldolgozójukon kívül munkál adnak még a gaz­daság pálházi és Miskolc-lá- di, valamint az olaszliszkai és a gönci fafeldolgozó üze­meknek is, ahol bányatél készítenek, de sok papírfát is szállítanak a papírgyárak­nak. A fahasználati tevé­kenységükből a terv szerint 45 millió forint termelési ér­tékre számítanak az idén. Miután jó minőségű vadátlo- Vpánnfml rendelkeznek, a leket jól hasznaiható belső zöldterületek köré kell cso­portosítani; a lakásokon be­lül az étkezés helyének ki­alakítására több alternatívát kell biztosítani. Az előadó beszélt arról is, milyen nagy tehertételt je­lent a társadalomnak megle­vő értékeink, épületállomá­nyunk felújítása, folyamatos karbantartása. Különösen nagy munka ez — települé­seink. belső városrészeink re­habilitációja —, a több év­tizedes elmaradást figyelem­be véve. Ügy tűnik, 1990-ig — Budapestet kivéve —, meg tudjuk oldani a lákóskarban- tartással kapcsolatos legége­tőbb gondjainkat. Ebben az ötéves tervidőszakban 47 mil­liárd forintot költünk ilyen célokra, szemben a IV. öt­éves tervben felhasznált 15 milliárddal. I,. L. vadgazdálkodás is nyeresé­ges. A hazai és a külföldi vadászok szívesen látogatnak ide, hiszen a vaddisznóállo- mány határainkon tű) is hí­res; 1978-ban itt lőtték ki azt az alig 75 kilogrammos vadkant, amelynek az agya­ra 22,8 centiméter, s így re­kordnak tekinthető. A szarvas és az őz mellett je­lentős számú muflon is el ezen a vidéken Az erdei melléktermékek­ről sem feledkeznek meg, Sokan foglalkoznak a kör­nyéken az úgynevezett kalo- dás seprő készítésével, gyűj­tik a szarvasagancsol is. A fenyölomb sem megy ve­szendőbe, idén például 800 ezer mázsát szállítanak a Miskolci Kertészeti Vállalat­nak. Az erdészet teljesítette első negyedévi termelési lei ­vel. így minden lehetőségük megvan arra. hogy az éves termelési érléktervet — kö­zel 50 millió forint —. va­lamint a 7—8 millió forintos nyereségtervet teljesítsék ft JU í KGST-együttm ö kődés a mezőgazdasági gépgyártásban A szakosítás lehetőség Ä magtermeléstöl a feldolgozásig Fapazdáikodás TeiÉp

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents