Észak-Magyarország, 1983. május (39. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1983, május 14,, szombat ISZAK-MAGYARORSZAS 18 Hazai tájakon Ai örvényes! malom Örvényes és környéke szármái« római épületeket Ä Balatonba ömlő Pécsely- oatak mentén, a Tihanyi-fél­szigettől nyugat télé halad­va, igen szén környezetben, kellemes pihenő-fürdőhely öllik szemünkbe: örvényes. Egyike a Balaton-part leg­kisebb és leghangulatosabb településeinek. Tapolcáról ki­rándulva is könnyen megkö­zelíthető éppúgy, mint Aszó­ié felől, de az északi bala-' toni főút is érinti. A nagy fürdőhelyek telítettsége még szerencsére nem érte el. han­gulatát. sziliéit hamisítatlan, jellegzetesen balatoni-fal usi .jellege a dia. Néhány különö­sen ' érdekes műemlékkel ta­lálkozhatunk Örvényesen. A műút mentén, a vasút­állomást éppen elhagyva, szemünkbe ötlik egy kis domb, meglehetősen ló álla­potban lévő romokkal. Meg­szemlélve láthatjuk. hogy égy szép, regi sírkövekben gazdag temetőtől övezett templom romjainál, ál lünk, mely a XIII. század első te­lében épült, román kori, egy- hajós templom maradványait jelzi. A szentély és diadalíve még ma is áll. A túlsó oldalon lefelé sé­tálva, a Pécsely-patak a mű­emléknek nyilvánított ked­ves, hangulatos, régi vízima­lom kerekeit hajtja. Eredeti bútorokkal, edényekkel, a malomipar számos régi, még mindig használható szerszá­mával ismerkedhetünk meg ebben a miniatűr múzeum­ban. Sőt, a malom ma is ugyanúgy őröl. ahogyan több száz éve egyfolytában per­gett le a tiszta, finom liszt kövei között. Rekonstruálása igen gazdag tapasztalatokon alapszik: Örvényes réges-régi malmos település, már azAr- nád-házi királyok oklevelei is megemlékeznek az örvé- nyesi vízimalmokról. Termé­szetesen a mai malommúze- Um nem. , ennyire ősi: a XVIII. szazadban épült, de a már előtte régen ott mű­ködő malom helyére. A ben­ne elhelyezett népművészeti gyűjtemény darabjai egytől Szwtemető Bokrtofradvoriba« M egrig a fakó különböző mal­maiból származnak, tehát va­lósághűen, eredeti tárgyak­kal dokumentálják a község szép múltját, iparaink közül az egyik legősibbet és talán a legszebbet. A falu hangulatos. nagy gy ümölcsöskertekkel, szol ők-' kel tarkított házai között, sé­tálva, rövidesen szemünkbe ötJik egy szép, barokk temp­lom a XVIII. századból: mel­lékoltára és szószéke későb­bi, a klasszicizmus idején ké­szült. A Szent Imréről elne­vezett templommal egyidős a szintén barokk stílusú kőhíd is. melyet Napú mold Szent János szobra díszít. A római Időknek is ma­rad lak fenn emlékei Örvé­nyes határában. A Pécsely- patak hangulatos völgyében tovább barangolva, szinte el­feledkeztünk a. hátunk mö­gött csillogó Balatonról. Egyik nercről a másikra- jellegze­tes dunántúli táj tárul elénk: a játékosan kanyargó, tiszla vizű patakocska kis erdöfol­tókat. vadvirágom réteket, nádszigeteket csobog körül. Sétánk során rövidesen nagy kiterjedésű rommezóvel ta­lálkozunk : a III. századból láthatunk, rendezetten, szé­pen feltárva. Pontosan lát­szanak a hajdani villák alaprajzai, a tágas, kényel­mes termek, a nagy veran­dák, medencék; a pihenést kereső és a táj szépségét csodáién kívánó ember ter­mészethez igazodó építmé­nyeinek emlékei. Különleges­ség közöttük egy kovácsmű­hely maradványa — eszkö­zeit s az itt ' talált számos lcőfaragványt, oszlopmarad­ványt, edényeket, használati tárgyakat, ékszereket a Ti­hanyi Múzeumban őrzik. Kellemes, hosszú sétákat tehetünk, és a ió bort ked­velőknek Örvényesről szép kirándulás ígérkezik Dörgi- csére, Vázsolyba, Aki viszont a Balaton-vidéki népi építke­zés további szép példáit kí­vánja megtekinteni, indulhat Balatonudvari felé is, ott szintén láthat érdekességet: a balatoni műút közvetlen közelében fekszik a régi, vé­dett temető, ahol a XVIII. század végétől kezdődően tá­lalhatók sajátos, szív alak­ban kifaragott, nepies barokk stílusú sírkövek, r , ig. és q cink Amerikai kutatók megálla­pították, hogy a sebek kör­nyékén több cink fordul elő, mint a bőr egyéb részein. Cinkhiány eseten rosszabbul gyógyul a seb. Ha a cinket cinkszulfát formájában pó­tolják, akkor a vér cinktar­talma alacsony marad mind­addig, amíg a seb felületén a normális cinkkoncentráció helyre nem áll. Ebben az esetben jól halad a seb gyó­gyulása. Feltételezik, hogy a cink a cmktartalmú fermenturnokba épül be, és így mozdítja elő a »ed gyógyulását, Elektromos a víz Háztartásokban és számító­gép-központokban egyaránt dugós érintkezőket, használ­nak, ^melyeknél az áramve- zetö alkatrészeket egymáshoz szorítják. Ez a módszer azon­ban víz alatt, vagy robbanás- veszélyes atmoszférában nem használható. Ilyen esetekben költséges berendezésekkel kell megakadályozni a víz be­szivárgását, illetve szikra ke­letkezését. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, szakemberei olyan csatlakozót fejlesztettek ki, amelyekben egyáltalán nincs elektromos érintkezés. Az ed­dig! dugót és hüvelyt egy spe­ciálisán kettévágott transz­formátor két fele helyettesíti. A bekapcsolni kívánt áram K-alakú vasmag köré teker­cselt vezetékben folyik. Be­kapcsoláskor a vasmagot egy másik, hasonló vasmaghoz szorítják, amelynek tekercsé­ben indukácíó folytán — a veszteségektől és az esetleges torzításoktól eltekintve — az eredetinek megfelelő aram keletkezik, Volt egyszer egy tor­kos kislány. Az egyik farsangi , napon a taní­tónő azt mondta a lá­nyoknak: — 1-Ia jók leszt , és befejezi te!, a ’ 'zi mun­kát, adok nektek fánkot. Ez a kislány nem tudta megcsinálni a kézimunkát, kikéredzkedett inkább szük­ségét végezni. Belülről be­zárta az ajtót és elaludt. Mikor visszament az osz­tályba, a többi gyerek meg­ette már az összes fánkot. Sírva ment haza. és elpana­szolta a mamájának, mi tör­tént. — Nyugodj meg, szegény­kém, Sütök én neked fán­kot — mondta az anyja. De annyira szegény volt, hogy serpenyő sem akadt a ház­nál. — Menj el a Farkas nagybácsihoz, és kérjél köl­csön serpenyőt! A kislány elment a Far­kas nagybácsihoz. Kopogott: .Kopp, kopp”. , ^ — Ki az? , f » , /» — Én vagyok.’ — Évek óta, hónapok óla senki sem kopogott ezen az ajtón. Mit akarsz? * — A mama küldött, hogy kérjem kölcsön a .serpe­nyőt fánkot sütni, — Várjál, felveszem ingemet! — „Kopp, kopp”. — Várjál, felveszem a* ateómhámat. — „Kopp, kopp”. — Várjál, fel vés zeni * nadrágomat, — „Kopp, kopp”. — Várjál, felveszem * köpönyegemet. Végül a Farkas nagybá ­csi kinyitotta az ajtót, és odaadta a serpenyőt. — Ne­sze, de mondd meg a ma­mádnak, hopv fánkkal te­le adja vissza, és küldjön mellé egy cipót és egy üveg bort is, — Igen, igen, mindent hozok, (Olasz népmese) Hazament, a mamája na­gyon finom fánkot sütött, és hagyott belőle a Farkas nagybácsinak is. Estefelé azt mondta a lányánál:: — Vidd vissza a serpenyőt a Farkas nagybácsinak, itt a cipó és az üveg bor is. Az úton a kislány, ahogy a torkos gyerekek szoktak, egyre csak szagolgatta a fánkot. „Micsoda ínycsik­landozó illat! És ha az egyi­ket megkóstolnám?” Meg­kóstolt egyet, kettőt.1 hár­mat; megette az összesét, ráadásnak az egész cipót, s hogy jobban esússzon, meg­itta a bort is. Aztán, hogy a serpenyőt ne üresen vigye vissza, sze­dett bele az úton lócitromot. Az üveget pedig megtöltöt­te pocsolyavízzel. Kenyeret az út mellett dolgozó kőmű­ves malterjából gyúrt. És amikor megérkezett, átad­ta ezeket a szörnyű dolgo­kat Farkas nagybácsinak. Farkas nagybácsi meg­kóstolta a fánkot. — Pfuj! De hát ez lócitrom! — Gyor­san ivott rá bort, hogy el­vegye a szája izét. — Pfuj! Hát ez meg pocsolyaviz! — Harapott egy falat kenye­ret, — Píuj! Ez meg malter! — Dühös tekintettel végig­mérte a lányt; — Akkor ma éjjel elmegyek, és megesz­lek téged! DÚSA LAJOS; Rohant a kislSiv a ma­májához: — Ma éjjel ion a Farkas nagybácsi, és meg­esz engem! Az anyja nekilátott be­zárni aitót-ablakot, betömni a ház összes résé1 hogy a Farkas nagybácsi be ne tud­jon jönni, de a kemenceaj­tóról megfeledkezett. Eljött az éjszaka, a kis­lány már ágyban volt, ami­kor a Farkas nagybácsi hangja hallatszott 'intről: — Most megeszlek! Itt va­gyok a ház körül! — Aztán a tetőről hallatszottak a lé­pések: — Most megeszlek! Már a háztetőn vágyé'.! Aztán egy nagy puffanás hallatszott a kemencéből: — Most megeszlek! Már * kemencében vagyok. — Mama, mama, itt a farkas! — Bújj a takaró alá! — Most r'ageszlek! Már a kemenceszájl^- vagyok! A kislány elbújt az ágy­ban, remegett, mint a nyár- falevél. — Most megeszlek! Már a szobában vagyok! A kislány a lélegzetét te Ti ss zafoj tolta. Most ni égés zlek! Már az ágy lábánál vagyok! Hamm, bekaplak! — És megette őt. A Farkas nagybácsi min­dig megeszi a torkos kislá­nyokat. ,:i Fordította: Ángy») János r Itt minden, pacalra ázik égi szamár zongorázik, CJíi-veri megvadulva. •s egyforma a hang minden húrja­Bólogat a sok süket: — Csodálatos menüett! Rejtve ny Ötből Ffa megnevezitek a rajzon 'átható ábráink s ezeknek ö szavaknak utolsó betűjét helyes sorrendbe rakva összeolvassátok, egy hatodik érteimet, szó kerül ki belőlük Ennek a szónak pedig szoros köze van az egyik kis rajzhoz, A kérdés tehát az, melyik a hatodik szó, és mihez kapcsolódik? Beküldési határidő: május 19. Kérünk ben­neteket, hogy megfejtéseiteket levelezőlapon küldjétek be, A hibátlanul megfejtők között könyveket sorsolunk ki, A korábban közölt rejtvény helyes megfej­tése: 1. 5-1=4: P, 6-3 = 3: 3, 5+1=6 Könyvet nyertek: 1, ifj. Fiílekí László Miskolc; 2, Oesenás István Sajókaza; 3. Fekete Melinda Ernőd; 4, Kovács Mária Mályinkas 5. ifj. Kere­kes Tibor Abaújvár; 6, ifj, Kalina Barnabás Tállya, A könyveket postán küldjük el­a s.j Jfc M JE S. B. » IS K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents